Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

KM I £ ! ü VJ J ALAPÍT DELMAQY SZOMBAT, 1991. SZEPT. 28., 81. ÉVF. 228. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELOFIZETESI DÍJ: 185 FT, ARA: 8,30 FT Mi az oka, hogy az európai expressz utolsó fapados kocsijai lassabban haladnak, mint a szerelvény? Európai gondolat, magyar függetlenség (Budapesti tudósítónktól) Miközben Budapesten az európai tanácskozásra gyűltek össze a politikusok, tőlünk délre és keletre háborúznak, naponta új feszültségek támadnak. És még csak azzal sem vígasztalhatjuk magunkat, hogy azok a térségek a történelem folyamán még ideiglenesen sem integrálódtak Európába, hiszen a szlovénekről a katolikus horvátokról ez nem állítható. A destabilizáció veszélyeiről Kosáry Domokos, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának elnöke, az Akadémia első embere beszélt és utána a konferencia védnöke, Antall József miniszterelnök következett. Beszédéből ezúttal sem maradt ki a sajtó: ameddig a lapok naponta írhatnak a sajtószabadság védelméről, a gyülekezési és a többi szabadságjogról, addig Magyarországon a demokráciának. a parlamentarizmusnak nincsenek komoly ellenfelei. Extrém politikai csoportosulások pedig minden országban vannak. Összeomlott a terjeszkedő, agresszív világhatalom kontinensünkön - mondotta Antall József -, ezzel Európa közvetlen katonai veszélyeztetettsége megszűnt, de nem beszélhetünk arról, hogy Európa problémái megoldódtak. Keleten ma is fennáll egy nukleáris világhatalom, közös érdek, hogy ez a nukleáris fegyverkészlet biztos kezekben legyen most is, el kell érni, hogy ezt az arzenált teljes politikai felelősséggel kezeljék azok, akiknek birtokában van. A Szovjetunió nevét a miniszterelnök nem mondta ki. Beszélt viszont a másik nagy veszélyről, az instabiiizálódásról, azokról a feszültségekről, elsősorban a nemzeti, nemHarmincöt percet késett Európa: a „forgatókönyvhöz" képest tegnap ennyivel később kezdődött a Parlamentben a Közös jövőnk - az egyesült Európa című konferencia. Ennyi késésben talán ki is egyeznénk, de sajnos többről van és többről lesz szó, amit a tanácskozás nyitó beszédei megerősítettek. A konferenciát, amit először rendeztek közép-európai országban, Valéry Giscard d'Estaing, a Nemzetközi Európa Mozgalom elnöke nyitotta meg, szólt a mozgalom száz évvel ezelőtti megalapításáról, s a ma hatalmon lévő, nemrég még az ellenzékben munkálkodó magyar politikusok tevékenységéről, arról a munkáról, amit az európai egyesülésért tettek. A mozgalom száz évvel ezelőtti célja kiállta az idő próbáját: „Európa jövőjének a kimunkálása" ma is feladat. zetiségi problémákról, amiket Európa boldogabbik felében már megoldottak. Ezután kisebb elemzésbe bocsátkozott a miniszterelnök az improvizáló történelemről: hetvennégy év állt rendelkezésre ahhoz, hogy a világ felkészüljön rá, mit tesz majd, ha a kommunista rendszer összeomlik. Ez a felkészülés elmaradt. Negyvenöt évet kapott Nyugat-Európa arra, hogy felkészüljön KözépEurópa felszabadulására, ez is váratlanul érte a Nyugatot. Ez az évtized Antall József szerint az egyesült Európához való, a teljes jogú tagság évtizedével biztosított társulás évtizede lesz. A mi lehetőségeink jobbak, mint környékbeli társunké. E lehetőségeket akarja bővíteni a miniszterelnök azzal a gesztussal, hogy a Schumann-díj ötvenezer márkáját ezennel átadta az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának, olyan alapítvány létesítésére, amely az európai gondolatot és a magyar függetlenség eszméjét méginkább elmélyíti a nemzet tudatában. Főszereplője e tanácskozásnak az a Vaclav Havel is, aki úgy volt jelen, hogy nem volt a „színpadon", hanem beszéltek róla. Üdvözletét Karel zu Schwarzenberg herceg, a Cseh és Szlovák Köztársaság elnökének kancellárja, tanácsadója hozta. Kiderült mára, mondta a főrend, hogy nincs kompromisszum az igazság és a hazugság között, az erőszak és a béke között. Ahogy Antall József, ő is szólt az európai és az atlanti gondolat összeforrottságáról. Észak-Amerika és Európa sorsa ma már elválaszthatatlan. A mai Nyugat-Európa ki se fejlődött volna, ha az óceán túlpartjáról pénzzel és eszmével nem támogatják. A Nyugat amikor KeletEurópáról beszél nézzen hátra, nézze meg, honnan indult. Ha diplomatához illő szavakkal, de a nyomorunkról beszélt Andrzej Wielowieski a lengyel szenátus elnöke is. Ám mégis ő volt az első, aki kimondta, hogy Teheránban és Jaltában a Nyugat másodszor is elárulta ezt a térséget. Ma ez a második számú Európa keresi önmagát. Az Európához való csatlakozás lassú, nehéz és akadálybő lesz, ígérte Jean F. Poncét volt francia külügyminiszter, a szenátus gazdasági bizottságának elnöke. „Vörös pestisként" emlegetve ő is elparentálta a tanácskozáson többször is eltemetett kommunizmust, azután arról szólt, hogy az európai gazdasági közösség nem fordulhat egoistán magába, nem vállalhatja a felelősséget azért, hogy egy új függöny válassza ketté Európát, ezúttal a szegénység függönye. A legnagyobb közvetlen tehertételnek Franz Vranitzky osztrák kancellár a mai jugoszláv szituációt nevezte. Túl plakátszerű számára mondotta hogy a jugoszláv polgárháborút Európa csődjének tekintik. A mostani viszonylagos, de talán reménytelen nyugvás is Európa, a nyugati politikusok közreműködésével jött létre, a harcok kirobbanásának körülményeiből pedig nem hagyható ki a jugoszláv politikusok felelőssége. Nagy tapsot kapott Tom Sackville brit gazdasági szakember, amint arról szólt, hogy Európa soha többé nem fogja elárulni a hősies népet, amelyik 1989-ben Sopronnál először kezdte meg a vasfüggöny lebontását... Európából nem egy hatalmas szuperállamot akarunk csinálni - mondta Sackville -, a döntéseket a legalacsonyabb szinteken kell meghozni. Örökre elmúltak azok az idők, amikor egy országnak a távoli központból parancsoltak. Kapcsolatfelvétel céljából szegedi vendég is érkezett a konferenciára: Dékány András, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa szegedi tagozatának képviseletében. Úgy értékelte, hogy útja eredményes volt. A tanácskozás ma délután vitával folytatódott. A tudósító egy kérdéssel zárja le rövid jelentését: mi lehet a magyarázata annak a technikai csodának, hogy az európai expressz vonat utolsó, fapados kocsijai lassabban haladnak mint a szerelvény? A privatizáción - némi egyszerűsítéssel - eddig azt kellett érteni, hogy az ÁVÜ két tucat szakembere árulta a fél országot, pontosabban az állami tulajdon egy részét. Mindezt nem győzték a tervezett tempóban. Gondoltak egy nagyot: meghirdették az önprivatizációt. A modell lényege, hogy az eladásra kijelölt vállalat maga választ egy szakértő céget az ÁVÜ listájáról, és egyszerűen bekopog hozzá: „ Nagy megtiszteltetésnek vennénk, ha Önök árulnának bennünket." Természetesen a szakértő is ajánlhatja magát: „Szívesen értékesítenénk az Önök cégét." A közelmúltban alakult szegedi részvénytársaság, az Arbiter Vállalkozásfejlesztő és Vagyonkezelő Rt. egyike azon nagyon kevés vidéki cégnek, amelyik a napokban elnyerte a „vagyonügynökség kinyújtott keze" megtisztelő címet. A részletekről dr. Bózsó Miklóssal beszélgettünk. - Az ÁVÜ-nek választania kellett; vagy központosított marad a privatizáció és döcögve halad, vagy több cégnek ad erre jogosítványt s ezáltal felgyorsítja azt. A vártnál sokkal többen, közel háromszázan jelentkeztek a feladatra, s közülük, versenyeztetés után, az eredetileg tervezett 40 helyett körülbelül 80-an kapcsolódhatnak be a privatizációba. - Miként sikerült beférni az igazán nagynevű és vagyonú AVÜ alvállalkozók közé egy magántársaságnak? - Az Arbiter alapítói, a Státus, illetve a Selco Kft., valamint a Limit Bt. Az utóbbitól egyáltalán nem idegen a vagyonértékelés, hiszen a Limit a közelmúltban értékelte a Hódgépet, a Piértet, illetve a Szervót, hogy csak a közelieket említsem. Adott volt minden szükséges feltétel: a vagyonértékelés, az auditálás, az átvilágítás, illetve a befektetés. - Jelentett előnyt a vidékiség? - A pályázók hosszú listáját ismerve ezt nem lehet kizárni, bár így is mindössze 6-8 nem budapesti cég futott be. A Egy vidéki győztes... A vagyonügynökség kinyújtott keze HEGYI FÜSTÖS LÁSZLÓ RAJZA Privatizáció fővárosból lejönnek vidékre, bennünket is hívhatnak máshova. Csak ott sokkal több energiánkba kerül, hiszen nem elég, ha lelépjük, milyen messze van a főtértől az adott telephely. - Mi történik, ha egy cég a nyolcvanból sem tud választani, vagy vele nem óhajt vergődni senki? - Akkor marad az Állami Vagyonügynökség. - Kifizeti a privatizációt vezénylő szakértő céget? - Nem az érintett vállalat! Éppen az a lényeg, hogy csak akkor kapunk pénzt, ha sikerült az eladás. Egészen pontosan; ha a vételár már befolyt az ÁVÜ számlájára. Addig saját kockázatunkra dolgozunk. - Bizonyára megéri, ha ekkora volt a túljelentkezés. - Az állam bevételének 5 százaléka a szakértő cégé. Prémiumot is kitűztek, hogy gyorsabban menjen az eladás. Ha december végéig sikerül értékesíteni az állami vagyonrészt, akkor az 5 százalékos megbízási díjon felül mégegyszer ugyanennyit kap a fürge eladó. Később a prémium csökken, s ha 1992 decemberéig nem sikerül nyélbe ütni a vállalt tranzakciót, a szakértő az állami tulajdonú üzletrészt további 3 hónapon belül árverés útján köteles értékesíteni. - A privatizálandó cégek listáját böngészve kiderül, legkésőbb másfél éven belül magánkézben lesz a szegedi Szervo, a Patyolat, a Fodrász Vállalat és a Csomiterv. - Ez az elsó kör a háromszáz dolgozónál kevesebbet foglalkoztató, illetve háromszáz millió forintnál kisebb saját vagyonú vállalatokat érinti. - Az alkalmazottak hogyan vásárolhatnak üzletrészt egykori cégükből? - A szakértő köteles ajánlatot tenni a dolgozóknak a vállalat egy részének, vagy egészének megvásárlására. A tőkének minimum 15 százalékát első körben az alkalmazottaknak kell felajánlani megvásárlásra. - Mi akadályozza meg a privatizálót, hogy mélyen áron alul, és minél több céget értékesítsen? - Több vételi ajánlat esetén az üzletrészt versenyeztetés útján kell értékesíteni. - Szerezhet részesedést a legjobbakban az Arbiter? - Nem. A szakértő cég tagja, alkalmazottja nem állhat jogviszonyban az átalakuló vállalattal, illetve az abba befektetni kívánó külső vállalkozóval, továbbá a szakértő a vállalat átalakulása, privatizációja során sem cége, sem alkalmazottjai javára részesedést nem szerezhet a megbízás teljesítésétől számított öt évig. KOVÁCS ANDRÁS TARTALOM Rohamrend 2 Megszűnik a hálapénz? 3 Előretolt garnizon 5 Az orosz irodalom mártíruma 5 Hol a mi sámánunk mostanában? 7 A félelemről 8 A testőr sosem üt 9 Tető alatt a tornatermek...? 12 A megnyugodott erő 16 M8smmsmss8$8t8tmiM Könyvek eredete A nagyenyedi hajdan híres gimnázium történetében megírva áll, hogy tűzvész, rablótámadás, háború esetén a kollégium deákjai előbb az intézet könyvtárát, s csak aztán saját ingóságaikat tartoztak biztonságba tenni; jövendő és elmúlt fekszik a könyvekben az magyar deákok épülésire - mondja a könyvtár becsülését okító krónikás. Való igaz, a kollégiumok oly becsben tartották gyűjteményüket, hogy - némely erdélyi iskolában ma is ez a szokás - a diáknak belépés előtt imádkoznia kellett, akárcsak étkezés előtt. A könyvek tisztelete európai szokás, amit Magyarországon és Erdélyben Korvin Mátyáshoz és Bethlen Gáborhoz hasonló uralkodók hoztak s tartottak divatban, bár a Corvinákat alkalmasint többet tisztelték, mint forgatták. Miként a nagyenyedi gimnáziumnak. Magyarország sok iskolájának kellett szembenéznie a tiszteletnél és védelmezésnél sokkal nagyobb úrral, a háborúval, a politika zűrzavaraival: a ma embere néhány egyetem, nagyobb gimnázium kivételével úgy gondolná, a régen annyira becsben tartott könyvekből alig maradt. Ha mégis, az porosodik valahol. Amit nem vitt el a két világháború, azt elvitte a politikai meghasonlás és a kényszerdugdosás. És mégis. A Somogyi Könyvtár pedagógiatörténeti kiállítására, mintha a könyvek hagyományos tiszteletét temetni akaró hitetlenkedőnek akarnának replikázni, olyan eredeti anyagot tudtak szolgáltatni a dél-alföldi vidék iskolái, amelyet mindenütt megirigyelhetnének. Hódmezővásárhely, Makó, Szentes gimnáziumaiból a mai nagyvárosban nagy kultúra, kis városban kis kultúra elgondolást meghazudtolva többek között Desiderius Erasmus 1548-ban, Lyonban kiadott műve, baseli nyomtatású Antonius Bonfini mű, a magyar történelem első humanista feldolgozása, európai humanisták reformációkorabeli könyvei, levéltári ritkaságok kerültek elő ugyanolyan féltve őrzött kincsként, mint a tűzvész elől elsőként oltalmazott nagyenyedi kötetek. A könyvek eredete - a magyar iskolák - nem szűnt meg oltalmazóként létezni. PANEK JÓZSEF