Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

10 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. SZEPT. 26. Adatok a tápai búcsú történetéhez A szegedi pedagógiatörténeti konferencia résztvevőinek jelenlétében Könyvekben őrzött múlt a nagy hagyományú középiskolák könyvtáraiban címmel kiállítás nyílt tegnap a Somogyi Könyvtárban. Rotterdami Krasmus, Titus Livius, Caius Svetonius Tranquillus és más szerzők híres korabeli európai nyomdák által kiadott művei, reformáció-korabeli bibliafordítások, a pedagógiai irodalom eredeti remekművei - köztük Comenius munkájának 1659-es Atrium-kiadása -, régi tankönyvek várják a látogatókat. A könyvritkaságokat a régió nagymúltú gimnáziumainak könyvtáraiból rendezte kiállítássá Miklós Jolánta és dr. Kormányos András. A kiállítás október 17-éig tekinthető meg a Somogyi Könyvtárban. Neveléstörténeti konferencia a JGYTF-en Néhány perc múlva ünnep Ötleteket, régen járt gyakorlati és elméleti utak újrafelfedezését várjuk a konferenciától, hiszen az iskola- és várostörténeti kutatásokra nagy szüksége van a köz- és felsőoktatásnak - köszöntötte a Szegedi Universitas nevében is a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tegnap megnyílt pedagógiatörténeti konferencia résztvevőit dr. Szalay István, a Tanárképző főigazgatója. A kétnapos konferencián, melyet a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Pedagógiai Társaság, a JGYTF, a JATE és a Szegedi Akadémiai Bizottság pedagógiai, illetve neveléstörténeti bizottságai szerveztek, a dél-magyarországi régió egyetemeinek, főiskoláinak pedagógiatörténettel foglalkozó szakemberei, valamint a Szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai vesznek részt. Megnyitójában Kelemen Elemér professzor a Magyar Tudományos Akadémia neveléstörténeti albizottsága nevében elmondta, hogy az ez év elején újjáalakult munkacsoport határozott úgy, hogy a következő években az ország művelődéstörténetileg legjelentősebb három központjában, Szegeden, Debrecenben és Pécsett fog kutatási eredményeket bemutató pedagógiatörténeti napokat szervezni: e sorozat első állomása Szeged. Nem véletlenül esett városunkra a választás - hangzott el -, Szeged oktatásügyi és kulturális hatása országos érvényű, ezért fórumot, közlési lehetőséget kell adni a régió kutatóinak. A közlési lehetőség remélhetőleg meg is születik, hiszen a konferencia anyagát az MTA albizottsága a Neveléstörténeti Füzetek sorozatban kívánja majd közreadni. A kiadványok és a pedagógiatörténeti kutatások másik aktualitása - mondotta Kelemen professzor - a „néhány perc múlva", 1996-ban beköszöntő ünnep, amely az ezeréves magyar kultúra és iskolaügy ünnepe is egyben. így a most megkezdett konferenciasorozat rendkívüli feladat elé állítja a művelődéstörténészeket: újabb kiállítások, konferenciák és rendezvények következnek majd a millenium jegyében. A konferencia első napját, miként több előadásban is elhangzott, a sokszínűség és a régióbeli megyék történeti adatainak összefogása jellemezte, egy iskolatörténeti áttekintést adott Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyékből, illetve azok nagymúltú közoktatási intézményeiből. A kutatások - modellszerűen - a régió egészében kell gondolkozzanak, és nemcsak az eddig megszokott évfordulós megemlékezések kapcsán, mondotta Csongrád megye iskolaés neveléstörténeti kutatásairól szóló előadásában Pukánszky Béla (JGYTF); a megye régi iskolái köteleznek erre, és ezt a célt szolgálja a Somogyi Könyvtárban megnyílt pedagógiatörténeti kiállítás is. A Kolozsvárról Szegedre költözött hajdani Ferenc József Egyetem múltjának kutatása mellett említésre érdemes, és a megye kutatói által elfogadott szándék a régió iskolateremtő és -éltető oktató-egyéniségei monográfiáinak megírása: a konferencia első napján Felméri Lajos (Ágoston György előadásában), Bibó István (Lengyel András előadásában) és Várkonyi Hildebrand Dezső (Duró Lajos előadásában) életéről, illetve munkájáról kaphatott képet a hallgatóság. A konferencia ma délelőtt 9 órától, szintén két szekcióban folytatódik a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. P. J. SZEPTEMBERI AKCIÓ - HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL! SHARP Z-30 FÉNYMÁSOLÓ 49 900 Ft helyett 42 500 + áfa (INDULÓKÉSZLET 20 000 Ft + áfa) SZEGED, Széchenyi tér 2/A, tel.: 166-7032; 166-7449 Az agresszív Az állomáson odamegy a jegypénztárhoz az agresszív: -Egy jegyet! - De hová? - Sok a duma! (manczy) AKI A MINŐSÉG MELLETT DÖNT... számukra íme a PANASONIC NV J 30 videó, 39 900 Ft 3 fej, tökéletes lassítás és pillanatkép, keményalumínium öntvény mechanika, vonalkódos infra távszabályozó, digitális programvezérlés, azonnal átvehető, ill. megrendelhető! Videómagnó, amely megbízhatóságával egyedülálló a világon! EZ A PANASONIC! AUDIO NAGYKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁS Szeged. Bánók tér 5. Tel.: 22-342. AUXO A TOUR1MPEX BT. utazási ajánlatai: - isztambuli bevásárlóutak: (két éj félpanzióval) okt. 23-27., nov. 6-10., nov. 20-24. 6800 Ft + vízum, - Magas-Tátra: 4 nap félpanzióval, okt. 10-13. Ár: 3050 Ft/fő. Mindenekelőtt tisztáznunk kell azt, hogy a búcsú „körmenettel együtt járó templomi szertartás", például búzaszentelőkor, feltámadáskor, űrnapján, illetve egy adott település (vagy annak templomának) patrónusának névünnepén. Ez utóbbinak profán megnyilvánulásai is vannak, mint a vásárok, a bazáros bóvlik, népünnepélyek és bálok. Katolikus népünk szinte egész esztendőben „búcsúskodik". Elmentek, újabban ismét mennek Gyűdre, Radnára. Mátraverebélyre, sőt külföldi búcsújáróhelyekre is, ám ennek a tájnak máig leghíresebb búcsújáróhelye Szeged-Alsóváros, a havibúcsú napja. A búcsú komolyságát és annak fontosságát igazolandó, az alábbi, a 18. század elejéről ránk maradt „Sommája a bútsúknak, mellyek a Krisztus JÉsus Szentséges Teste Fő-Társasága Tagjainak engedtetett. Tellyes bűtsűt, mellyeket ezen Szent, és Fő-társaságban bé-íratott személyek nyerhetnek. Először: Ha a bé-írásnak napján töredelmesen meggyónnak, és az Oltáriszentséget ájtatossan magokhoz veszik. Másodszor: Ha halálok óráján a JÉsus szentséges nevét, vagy szóval, vagy, ha az nem lehet, szívbéli buzgósággal segítségül híjják. Harmadszor: Ha az Úr ünnepe napján, vagy annak nyolezad napján a Fő-Társaságtúl különössen tartandó Processión jelen Iésznek, meggyónnak, s áldoznak, és az eretnekségnek kiirtásáért, a Keresztény "Fejedelmek egyességéért, és az Anyaszentegyházak felmagasztalásáért, a szokott ájtatosságot, vagy imádságot el-végzik... Ez közönséges Bútsú." És vannak „Más féle Bútsúk" Hét Esztendő-beli, és hét Negyven napi Bútsút nyerhetnek, akik az Úr napján ájtatossan meggyónnak, s áldoznak, és a szokott Imádságokat el-végzik...." A „búcsú elnyerésének" a továbbiakban is szinte elengedhetetlen „követelménye" az ima. a gyónás, az áldozás, illetve az embertársak, közöttük a felebarátnak a szeretete is. Ezen búcsúktól különböznek a zarándoklatos búcsújárások, melynek legjelentősebb szegedi helye az alsóvárosi havibúcsú. Nagy jelentőségéről Bálint Sándor írt a Szeged-Alsóváros című könyvében. A templomok, illetve a védőszentek búcsúja évszázadok folyamán, de főként napjainkra teljesen eggyé fonódott az időközben hozzánőtt vásározással, a bóvlikkal. a bálakkal. Tápén sincsen ez másként. Még akkor sem. ha a forgósokat az 1950-es évek derekán „elpakoltatták", mivel arra a területre építették a háziipar épületegyüttesét. Új helyre, a Budai Nagy Antal utca mellé telepedtek a forgósok és az árusok. Tíz esztendő sem telt el, a közeli focipályára költöztették mindet, de csak két esztendőre. Merthogy a második évben olyan nagy eső áztatta a pályát, hogy a forgók megbillentek, s a sárban magukra maradtak a bóvlik is. Visszaköltöztek hát előbbi területükre, a Hősök kertje mellé, de onnan is menniök kellett: most a Rév közelében ütöttek sátrat. Ott is két évig maradtak, majd onnan hurcolkodtak mostani, talán végleges (?) helyükre, a Rév utca végén lévő, szépen betemetett, parkírozott egykori Ásvány gödörre. 1976-tól új színekkel gazdagodott a tápai búcsú: hagyományőrző népi együttesek találkoznak, s adnak folklórműsort, a vásártéren pedig a bóvlisok között árusítanak a szintén meghívott, tárgyalkotó népművészek illetve népi iparművészek. Az idén sem lesz ez másként, hiszen nemcsak Tápé népe, hanem a tápai búcsúra főképpen Szegedről - kilátogató családok is igénylik a zenés-táncos felvonulást, s a vásáron már inkább értékes, művészeti emléktárgyat vesznek. Bármennyire furcsa, Tápénak két búcsúja is volt valaha. Ugyanis a Tiszán túli, úgynevezett tápai réten, a Pajor nevű dűlőben is tartottak búcsút, 1928 és 1970 között. Ez volt a régi, vagy pajori búcsú, amely pár héttel a tápai. Misanapi búcsú után volt, az egykori pajori iskolánál. Bármelyiket vesszük is, nagy eseménynek számító helyi népünnepélyként ülte meg a tápai nép, lévén a rétben lakók valamikor Tápéról (és a közeli településekről) kerültek a Tiszán túlra, s ünnepeik alkalmával egymáshoz eljártak. És jöttek a szegediek is, akik már hetekkel előtte kérdezték a tápaiakat: „Mikor lösz Tápén búcsú?" Erre azt mondták földijeim: „Misakor!" „Nono, és az mikor lösz?" - kérdezték tovább, mintha tényleg nem tudták volna. Erre is kivágták magukat a bölcs tápaiak: „Búcsúkor!" Nos, ebből aztán nemigen tudta meg a tájékozatlan, végül is mikor lesz búcsú Tápén. Megmondom hát: Szent Mihály havának utolsó előtti napján. Amikorra asztalra kerül a must. Merthogy Algyőtől a világért se akarunk lemaradni: nékik van tökkápisztás, nekünk meg mustos búcsúnk. Immáron 1649 óta esztendőnként. IFJ.LELE JÓZSEF A Szegedi Közlekedési Vállalat versenytárgyalást hirdet a kezelésében - Szeged, Kossuth Lajos sgt. 112. szám alatt, az E75-ÖS út mellett - lévő (a szegedi ingatlan-nyilvántartásban 2378-as tulajdoni lapon, 126937-es helyrajzi számon feltüntetett) ipari létesítményének a versenytárgyalás megnyerésétol számított 5 évre történő bérbeadására. Az ipari létesítmény - 172 négyzetméter irodából, - 38 négyzetméter szociális helyiségből, < - 274 négyzetméter műhelyből (négyállásos, három szerelőaknás csarnok) - 54 négyzetméter kiszolgálóhelyiségből, - 27 négyzetméter melléképületből, - 15 négyzetméter fedett színből, - 1177 négyzetméter udvar-tárolótérből áll. Az ingatlan kiválóan alkalmas személy- és tehergépjárművek időszakos és garanciális javítására, vizsgáztatására, gépjármű-kereskedőknek központi telephely kialakítására. A létesítmény megtekintését, a részletes dokumentációk bemutatását ezen hirdetmény megjelenésétől számított 8 munkanapon keresztül a helyszínen 9-14 óra között biztosítjuk. Felvilágosítást, előzetes információkat vállalatunk műszaki- és áramellátási osztályán Kelemenné Takács Katalin szolgáltat a 62/13-21 l-es telefonszámon. A versenytárgyalás közjegyző jelenlétében 1991. október 29-én (kedden) 10 órakor kerül lebonyolításra a helyszínen. A létesítmény éves bérletének kikiáltási ára 4 millió forint + 25% áfa. A versenytárgyaláson azok vehetnek részt, akik az éves bérleti díj kikiáltási árának 10%-át - 500 ezer forintot - a vállalat főpénztárába (Szeged, Zrínyi u. 4—8.) a versenytárgyalást megelőző nap 9-11 óra, illetve 12.30-14.30 óra között bánatpénzként befizetik készpénzben, a befizetési szelvény másolatát pedig a versenytárgyalás megkezdésekor bemutatják a közjegyzőnek.