Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-26 / 226. szám
Más ez a BNV Nem is olyan régen még tucatszám kaptuk a meghívókat a vásárt megelőző héten, ez utóbbi előtt azonban kisebb volt a levéláradat. Már ami a szegedi és a környékbeli cégeket illeti, mert országos - sokszor teljesen ismeretlen nevű - vállalkozásoktól bőven érkezett invitálás. A korábban megszokott kiállítók közül természetesen az idén sem hiányzott a szalámigyár, a paprikafeldolgozó, a tejipar, a Medikémia vagy a Florin, hogy csak a szűkebb kört említsük. A vaskos vásári katalógust böngészve sem a szegedi, sem a Csongrád megyei címszó nem tartalmazott meglepetéseket, mindössze egy ilyenbe sikerült belebotlanuk vásári kalandozásaink közepette: a szegedi Alvius USA-Magvar Kereskedelmi és Idegenforgalmi Kft. idén mutatkozott be először a BNV-n. Folytatódott az a már korábban is megfigyelhető tendencia, hogy a kiállítás, a bemutató jellegű rendezvény egyre inkább átcsap vásárba, azaz - s ez alól már csak a legnagyobb cégek tudják kivonni magukat - minden eladó. Egészen pontosan az is árul a terület valamelyik szegletében, aki a csillogó standon mégsem kezdi el kilózni a portékáját. A magyarázat nem is túl bonyolult, hiszen egyre több kisés közepes vállalkozás kér helyet a BNV-n, s ők igazán nem engedhetik meg azt a luxust, hogy csak bemutatkozzanak a méregdrága kiállítási területen. így azután nem lehet csodálkozni azon sem, hogy időnként és helyenként amolyan „biiíifcváros" benyomását kelti az őszi vásár. Ha mindenáron keresni akarunk valami állandóságot, az a közlekedés. Úgy tűnik, mindenki kudarcként éli meg, ha nem sikerül a főbejárat 90 méteres körzetén belül parkolóhelyet találni autójának. Az eredmény pedig magától értetődő. KOVÁCS ANDRÁS CSÜTÖRTÖK, 1991. SZEPT. 26. VÁSÁRFIA 7 A Florin és az importliberalizáció A hazait a polcon hagyjuk „A Florin Vegyipari Szövetkezetet 1957-ben alapították Universal néven. Tevékenységi körünk: kozmetikumok, test- és hajápoló szerek, háztartásvegyipari termékek, fertőtlenítő- és növényvédő szerek gyártása. Főbb külföldi partnereink: WELLA AG, HENKEL, CIBA GEIGY." Mindössze ennyit mond magáról a BNV katalógusában a szegedi szövetkezet, Farkas József főkönyvelő azonban készségesen válaszol a kérdésekre, annak ellenére, hogy mindjárt az első a Varikopaxról érdeklődik. - Mondják, nincs egészen minden rendben a visszérkrém körül. - Szerintem nem történt más, mint az, hogy tavaly beterítettük a piacot, milliónál is több Varikopaxot adtunk el. Mindenkinek újdonság volt, az első nagy lökést törvényszerűen követte az érdeklődés lanyhulása. Pozíciónkat az sem javította, hogy megjelent egy hasonló termék a piacon. - Akadnak, akik drágállják a krémet, lehet ennek köze a visszaeséshez? - A „B Super" valóban nem olcsó, de árfekvése tűrhető. A folyamatos kezelés legalább havi két tubust igényel a 180-300 forint között kínált termékből. A kereskedelem - újdonságról lévén szó - az elején kicsit magasabb árréssel forgalmazta, mint szerettük volna, de mára ez is megoldódott. - Külföldön próbálkoztak már? - Természetesen, az engedélyeztetés azonban meglehetősen hosszadalmas és korántsem egyszerű folyamat. Nehezíti a dolgunkat, hogy a feltaláló a külkereskedelmi jogot nem adta le, ennek ellenére voltak már lengyel, cseh, angol, német, kanadai és svéd érdeklődőink. Megrendelés esetén nagyon rövid időn belül tudunk szállítani, a gép kapacitása mindent elbír. - Esetleg nagyobb is a szükségesnél? - Újabb nagyszabású reklámkampány indult a Florinnál szeptemberben, bár bevételünk 8-10 százalákát eddig sem sajnáltuk a hírveréstől. Évi egymillió Varikopax eladása már szép eredménynek számítana a magyar piacon. A hagyományos - rádió, televízió - módszerek mellett teljesen új megoldással is próbálkozunk, az országúti táblákkal. - Nagyon sokan kínálnak hasonló kozmetikumokat, mint a szövetkezet. - A hazai konkurenciát még elviselnénk valahogy, de az importliberalizáció nagyon rosszul jött nekünk. Óriási, már-már dömpingszerű a kínálat és a magyar akkor is a külföldi teméket veszi le a polcról, ha a hazai minősége minden tekintetben jobb az importnál és az árak is hasonlóak. Értékesítésünk javulását reméljük a kiépített - s úgy tűnik, jól bevált - ügynökhálózattól. KOVÁCS Pickelnek" ránk az érdeklődők, tárgyalópartnerek gyűrűjéből nehezen szabadulhatott. - A hagyományos Pick-szalámikon nem szabad változtatni. Nem szlogen, kemény követelmény, hogy ebben a termékkörben az állandó, jó minőség a legfontosabb. Nem könnyű újat produkálni, de érdemes figyelni a megszokottól eltérő igényekre is. A marhahúsos szalámik, a Matador, Fiesta és Picador iránt épp most érdeklődtek arab vevők. - A szalámi közismert exportcikk, s az érte kapott dollároknak jelentős a szerepe abban, hogy a cég az állami húsipari vállalatok közül a legeredményesebb. Nem jár ez együtt a hazai vásárlók mellőzésével? - Tényekkel bizonyíthatóan, nem. A védőgázos, szeletelt, csomagolt termékeinkkel a bemutatóval egyidőben lépünk a vásárlók elé. Az első hármat, a sertésjavát, a zalait, a téliszalámit már rendelhetik a kereskedők. Felkészültünk a nagyobb mennyiségű gyártásra is. Vákuum helyett mi alkalmazunk először Magyarországon olyan védőgázt, amely teljesen ártalmatlan, s az eltarthatóság mellett az íz megtartását, a tetszetős külsőt egyaránt garantálja. A vásári érdeklődők zöme kiskereskedő, a közvetlen kereskedelmi kapcsolataink lehetőségeit puhatolják. Nekünk e közeledés éppoly fontos, hisz pont ez a láncszem az, ahol eldől, melyik gyár termékeit találja meg a fogyasztó a lakásához legközelebbi áruházban. Itt nem kettőn áll csak a vásár. A gyártó, a kereskedő, a fogyasztó egymás nélkül nem létezhet. Az igényfelkeltés, ráhatás tudatos lépésének vélem, hogy nemrégiben tetszetős levelet találtam a postaládámban, melyben ajánlják magukat. Ma még nem általános e személyes hang. talán ezért hatott rám. A „nagy vásár" csak egyik eleme, hogy nap mint nap üzletet köthessünk. TÓTH SZELES ISTVÁN / Izek és formák A kakadu A vásár egyik, nem kifejezetten frekventált szegletében csokoládét árulnak. Vagy osztogatnak. Mikor melyiket, az a helyzettől függ, hiszen az árat ráírták a kínáló dobozokra, de ha egy gyereknek elcsöppen a nyála, s anyját terelgetné az édesség felé, mindjárt ingyenessé válik a portéka. (A Siniex Első Francia-Magyar Privát Csokoládégyár júniusi kecskeméti avatójáról lapunk is tudósított.) A „maszek csokigyár" túl van a termékbevezetés első fázisán, s ez olyan jól sikerült, hogy a minőség - és a csomagolási színvonal elismeréseként a kakaduval díszített kókuszos csokoládéjuk elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma megtisztelő címet. Azóta újabb madarakat is találtak, a csókát és a marsallt. így termékválasztékuk is kibővült. Azt mondják, a nyár holtszezon a csokinál - konkurencia a fagylalt éppúgy, mint a dinnye -, az őszt azonban nagyobb reklámhadjárattal kezdték. A korábbiaknál kevesebb szegedi és környékbeli céget sikerült fellelnem ezen a vásáron. Az okok sokrétűek. Vannak, akiket a borsos „fellépti díj" riasztott el, mások az általános helyett a szakmai bemutatókat részesítik előnyben, s akad olyan is, aki célzottan azokon a külföldi vásárokon jelenik meg, ahol a potenciális vevőkörét reméli. Valóban nincs sok értelme a protokoiljellegű, csak a jelenlétet demonstráló, újdonságokat nélkülöző kirakodásnak. A belföldi kereslet szűkül, a vásárlók széles rétegei tanulják a spórolás művészetét. Ezen a terepen olcsó tömegárukkal, vagy a kifinomult ízlésűeknek szánt exkluzív termékekkel lehet új piaci részarányt kiszakítani. Az élelmiszerekre fokozottan érvényes e tétel. A vásári ismertetőben olvasható: az élelmiszerek búcsúznak az Oszi BNV-től. Visszatérés jövő novemberben a Foodapest szakkiállításon. A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem e hagyományos keretek között is megtalálta jelenléte értelmét. Szakítani próbált azzal a beidegződéssel, hogy a Pick egyike a húskészítményeket, szalámit gyártó hazai vállalatoknak. Mostani első önálló kiállításával sulykolja a köztudatba: a Pick az márka, egyedi és mással nem összetévesztendő. Eddig ezt Németországban jobban tudták, mint idehaza. Ideje felzárkózni, hisz az önálló vállalatok, vállalkozások között élesedik a verseny. Borda Sándor marketingvezetővel alig tudtam szót váltani. A tejipar éppúgy a túltermelés válságával küzd, mint a baromfiipar. E cégek többek között gyártmányfejlesztéssel próbálnak saját helyzetükön javítani. Az új termékek vásárlásra csábítanak. A kiállításon erre is akadt példa. A tejipari vállalatok közös standján a szegediek kereskedelmi osztályvezetőjével, Szemenyei Bálinttal futottam össze. Újdonságaikról kérdeztem. Szerencsére volt mondanivalója. - Az üzletek tejespultjaira a napokban került ki a literes, hasáb alakú, úgynevezett tetra-rex dobozos tejünk. A sok bírálatot megért zacskós csomagolás minél nagyobb hányadát szeretnénk erre a higiénikusabb, tetszetősebb formára átváltani. Ez négy forinttal drágítja meg egy liter tej árát, de az előnyök messze kárpótolnak a többletkiadásért. A friss pasztőrözés hatására a tej hűtőben öt napig veszély nélkül eltartható. Homogenizált, nem fölöződik, a zsiradék nem marad a csomagolóanyag falán. A doboz anyaga környezetbarát, a földben elbomlik. - További elképzeléseik? - Hamarosan megjelenünk a féltartós, dobozos kakaóval. Erjesztett, savanyított termékekre is alkalmas ez a forma. Úgy érezzük, a tejtermékek iránti megcsappant keresletnek helyenként akadhat ellenszere. Például a holland kakaóból készült féltartósból többet tudunk eladni, mint a korábbi hagyományosból. A nagydíjakat nem osztogatják számolatlanul, ezért méltatlan lenne elhallgatni a szentesi Hungerit Kft. sikerét. Gyorsfagyasztott, készre sütött, panírozott pulykamell családjuk elnyerte a zsűri tetszését. Nemcsak az övékét, tudtam meg Tóth István termelési főmérnöktől. A Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat keretében 1985-ben alakult kft. tavaly önállósította magát. Az olasz, magyar, német vegyes vállalat baromfi felvágottjai, szárazárui az ország 3 ezer boltjába jutnak el. Panírozott termékeik abban az üzemben készülnek, amelyből korábban a Viva-termékcsaládot bocsátották vesszőfutásos útjára. Nem nyugodtak bele a sikertelenségbe, íme az eredménye. A kapacitás zömét osztrák vevők kötötték le két évre. A teljes, 3 ezer tonnás éves termelés fele külföldön kel el. Nem elveszett cég, magam is láthattam. A hűtőiparral közösen állítottak ki, ugyanis a hűtőpult jobban fest megtöltve, az ő készítményeik pedig nem lehetnek meg hűtő nélkül. T. Sz. I. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ