Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. SZEPT. 25. KOMMENTÁR Milosevics kontra II. Sándor .Királyt akarunk!" Az elkövetkező egy-két hónap több szempontból is sorsdöntő lehet Szerbia számára. Ez az óhatatlanul bekövetkező változás, melynek kimenetelét egyelőre csak vészjóslóan sejtjük, sajnos nem csupán a fantomországnak e köztársaságát érinti. Az egyesült ellenzék Vuk Draskoviccsal az élen ugyanis október 9-ére - több százezres tömeg részvételére számítva - nagygyűlést hívott össze Belgrádban, azzal a leplezetlen szándékkal, hogy ezúttal nem elégszik meg a márciusi tüntetések lagymatag követeléseivel és még silányabb eredményeivel: céljuk a kommunistákbői átvedlett szocialista párt és tehetetlen kormányának végérvényes megbuktatása. Egy váratlan momentum azonban elodázza ezt az előre bejelentett pu.ccsot. Ezen a napon érkezik ugyanis Belgrádba a Karagyorgyevity-dinasztia sarja, az 1934. október 9-én meggyilkolt I. Sándor király örököse, Sándor főherceg, akit az. oppozíció és a királypárti uralomhoz hűségesen ragaszkodó szerbek - hisz a hagyomány nagy úr - kendőzetlen lelkesedéssel mielőbb Szerbia élén szeretnének látni. Most, amikor a Vajdaság után - mely ezúttal valóban önállóan, sőt elsőként dönthetett a túlnyomórészt magyar lakosokat érintő részleges mozgósításról - Szerbia is sorra került, s a behívott tartalékosok ott is egyre hangosabban tiltakoznak az esztelen és minden reális politikai célt nélkülöző véres testvérháború ellen, akkor elméletileg fennáll most már Szerbiában is a polgárháború kirobbanásának veszélye. Tudja ezt a hatalmi párt, s nyilván azt is látja, hogy kész tények elé állították. Vagy a trónörökössel együtt, és legrangosabb képviselőit felsorakoztatva vesz részt az oplenaci misén, ahol feltehetőleg kifütyülik őket, vagy egyszerűen nem is engedélyezik a herceg repülőgépének leszállását - lásd Románia. Ráadásul a Londonban élő, szerbül alig tudó trónörökös leplezetlen szándéka, hogy visszaszerezze a háború után elkobzott királyi birtokokat is. Az elmondottak tudatában őfelsége az október 9-i ellenzéki tüntetés elnapolását kérte, ami bölcs lépésnek mutatkozott, hiszen ezáltal, ha ideig-óráig is, dc elkerülhető az általános katasztrófa, a nyílt konfrontáció. Az ellenzék hajlott a jó szóra. A tüntetésről, annak eredeti szándékáról azonban nem mondott le. A hatalmi párt másik kínja, hogy az alkotmányban ez áll: a Karagyorgycvityokat megfosztották hatalmuktól, elvették összes vagyonukat cs nem térhettek vissza az országba. A polgárok nagy része, s ez most már világos, nem így gondolja. A szocialista párt ezért vagy összetűzésbe kerül népével, ami az eddigi populista politika megtagadását jelentené, vagy sürgősségi eljárással a szerb parlament őszi ülésszakának már az első menetében vélhetőleg a mai napon - elfogadja a királyi családtól elkobzott vagyon visszaszármaztatását szabályozó törvényt, s az ezzel járó teljes rehabilitációt. Ez utóbbi valószínűbb, mert Milosevics és köre ennyi külső ellenséggel (jó barát egy szál sem) szemben nyilván nem merné megkockáztatni, hogy az annyira hangoztatott, de most már egyre lazább szálakkal kötődő szerb egység felbomoljon. A kommunisták nyilván jól felkészültek a fogadtatásra, hisz II. Sándor érkezése is sokat sejtető és jelképes: nem Londonból indul, hanem Genfből száll fel a gépe, mert mint mondják - dédapja, I. Péter is Genfből indult, hogy átvegye a koronát és a királyságot. Érdekes lesz tehát kivárni, hogy az átvedlett kommunisták be tudják-e fogni vitorlájukba ezt a szelet, ha rosszmájúak akarunk lenni, a Golfáramlatokat, s a trónörökös, aki tegyük hozzá mégis a nyugati civilizáció emlőin és nem a balkáni sötét kocsmák zugaiban nevelkedett, beáll-e a szerbiai törzsi viszályokat szítók sorába, s ha igen. kinek a szekerét tolja majd. Tehát Milosevics vagy II. Sándor? Október 9-ig lehet tippelni, fogadni viszont kár, úgyis veszítünk. TURI TIBOR Segít az ENSZ? Az AFP francia hírügynökség tegnapi jelentése szerint az ukrán parlament hivatalosan betiltotta a köztársasági KGB működését. A volt állambiztonsági szervezet helyébe a Nemzetbiztonsági szolgálatot hozták létre, amely közvetlenül az ukrán köztársasági elnök felügyelete alá kerül. Működési körébe a felderítés és a kémelhárítás tartozik majd. Az ukrán honatyák döntése alapján a KGB minden vagyona a Nemzetbiztonsági szolgálat tulajdonába megy át. Borislav Jovic, a jugoszláv államelnökség Szerbiót képviselő tagja kijelentelte, hogy a szövetségi hadsereg valószínűleg hamarosan kivonul Horvátországból, kivéve azokat a területeket, amelyeket a Horvátországban élő szerb kisebbség magáénak követel. A hírek szerint a szerb vezetők már korábban felvetették a többi jugoszláv vezetőnek, hogy fogadják el a hadsereg részleges horvátországi kivonulásának gondolatát. Szerbia állítólag beleegyezne abba, hogy Horvátország kiváljon Jugoszláviából, de csak akkor, ha lemond azokról a területekről, amelye most a szerbek, illetve a hadsereg ellenőrzése alatt állnak. A szerb politika ezzel, bár látszólag a válság megoldására tenne lépést, kimutatná eddig rejtett szándékát, miszerint a polgárháborút inkább területi mint nemzetiségi okokból vívja. Moszkvában az EBEÉ emberi jogi konferenciáján Max Kappelmann, az amerikai küldöttség vezetője heves szavakkal ítélte el Szerbia és a Jugoszláv Néphadsereg vezetését. Különösen zavaró, mondta Kappelmann, hogy a hadsereg, amely a tűzszünet pártatlan biztosítója kellene hogy legyen, maga is aktívan részt vesz a szerb fegyveresekkel együtt a tűzszünet megsértésében. Az amerikai nagykövet ugyanakkor felhívta Horvátországot, hogy tartsa tiszteletban minden polgárának emberi jogát, ideértve a szerbekét is. A konferencia jugoszláv résztvevője, Vladimír Pavicevic nagykövet Kappelmann kijelentéseire válaszolva elmondta: elfogadja az erőszak amerikai elítélését, és békére hív fel maga is, viszont szerinte Kappelmann véleménye nyilvánvalóan egyoldalú információkon nyugszik. Annak ellenére, hogy az ENSZ New York-i közgyűlésének középpontjábanm véltozatlanul az iraki kérdés áll, elképzelhető, hogy a Biztonsági Tanács újabb nem hivatalos megbeszélést tart Jugoszláviáról. Az EK soros elnöke tegnap a közgyűlésen tartott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ támogatása jelentősen segítené a válság rendezéséért tett ÉK-erőfeszítéseket. A szlovén és a macedón elnök Budapesten Milán Kucan, a Szlovén Köztársaság elnöke szintén ma reggel érkezik Budapestre. A szlovén államfő találkozik Göncz Árpáddal, Antall Józseffel, és megbeszélést folytat a Parlament Külügyi Bizottságának tagjaival. A két köztársasági elnök látogatása része annak a párbeszédnek, amelyet Magyarország folytat a jugoszláviai válság rendezésének lehetőségeiről a szövetségi kormány és az egyes tagköztársaságok vezetőivel. A magyar kormányt az a remény vezérli, hogy Jugoszláviában nem veszett még el a békés rendezés lehetősége. Ezt támasztják alá a harcok csillapodásáról érkező legutóbbi jelentések is. A jugoszláviai válság rendezését szolgáló nemzetközi erőfeszítések súlypontja mindinkább az ENSZ irányába tolódik el mutatott rá a szóvivő, emlékeztetve Antall József miniszterelnök meghívására Magyarországra látogat a macedón és a szlovén köztársasági elnök - jelentette be Hermán János külügyi szóvivő keddi sajtókonferenciáján. Kiro Gligorov, a Macedón Köztársaság elnöke tegnap este érkezett Magyarországra. Röviddel megérkezése után munkavacsorán találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. A macedón elnök ma elsőként az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagjaival folytai eszmecserét, majd Antall József kormányfővel találkozik. arra, hogy Magyarország Kanada után másodikként javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a jugoszláviai krízis áttekintésére. Hazánk ezért támogatja azt az indítványt, hogy a BT külügyminiszteri szinten foglalkozzék Jugoszláviával. A szóvivő közölte, hogy az ENSZ Közgyűlés ülése alkalmából az Egyesült Államokba látogató Antall József kormányfő október 4-én találkozik Bush elnökkel. A magyar kormány és az amerikai adminisztráció között rendszeres a konzultáció; ezek folytatásaként a kormányfő és az elnök megvitatja a kétoldalú kapcsolatok állapotát, s áttekinti a középkelet-európai térség helyzetét. Á New York-i ENSZ ülésszak alkalmat ad arra is, hogy a magyar delegáció vezetője, Jeszenszky Géza külügyminiszter partnertárgyalásokat folytasson, így például a magyar diplomácia vezetője találkozik az osztrák, a német, a spanyol, az argentin, a szír, az egyiptomi és az iráni külügyminiszterrel. Hermán János beszámolt arról is, hogy hazánk eljuttatta a helsinki folyamat tagállamainak a jugoszláviai fegyverszállítási embargó magyarországi végrehajtásáról szóló jelentést, egyben a kormány jelezte készségét nemzetközi megfigyelők fogadására. Az erről szóló kérést már eljuttatták az EK soros elnökéhez. Őrizetben a titkosszolgálati vezető Tegnap reggel a német-osztrák határon őrizetbe vették Márkus Wolfot, az egykori NDK felderítési szolgálatának volt vezetőjét, s még a nap folyamán Karlsruhéban vizsgálóbíró elé vezetik - jelentette be a szövetségi főügyészség szóvivője. Röviddel korábban Franz Löschnak osztrák belügyminiszter Bécsben közölte, hogy Wolf Németország irányába elhagyta Ausztria teriiletét. Wolf ellen elfogatási parancs van érvényben Németországban, amit még a nyugatnémet hatóságok állítottak ki 1989-ben. Wolf korábban azt hangoztatta, csak akkor tér haza önként, ha megkímélik őt a vizsgálati fogságtól, a kérést azonban visszautasították. Ezek után nem világos, mégis mi késztette Wolfot á keddi beutazásra, amelyről a főügyész, Alexander von Stahl már a múlt héten tudott. Francia javaslat a BT előtt Ki győz Grúziában? A francia kormány olyan javaslatot terjeszt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely „kötelezőleg elrendeli" a harci cselekmények beszüntetését Jugoszláviában, előirányozza egy készenléti erő felállítását a harcoló felek szétválasztására, és embargót rendel el mindenfajta fegyverszállításra Jugoszláviába. A tervezetről a Le Monde hétfőn megjelent száma közöl értesüléseket. A.Biztonsági Tanács már megkezdte az előzetes konzultációkat, s a lap úgy értesült, hogy Roland Dumas külügyi államminiszter New Yorkban folytatja a tárgyalásokat a tanács tagállamainak képviselőivel a francia elgondolásokról. A tervezet az ENSZ alapokmányának lényegében ugyanazon előírásaiból indul ki, mint amelyeket az Irak elleni katonai akció esetében alkalmazott a tanács. A tervezet aláhúzza, hogy a harcok folytatása nemcsak Jugoszláviát fenyegetné, hanem a térség békéjét és biztonságát, ezen keresztül pedig a világ békéjét is. Ebből kiindulva rendciné el a tanács a harcok azonnali beszüntetését. Bár a francia terv a világszervezet támogatásáról biztosítja az Európai Közösség békeközvetítését, megfigyelőinek kiküldését, azt is előirányozza, hogy a katonai erő felállításáról az ENSZ főtitkára kezdjen tárgyalásokat a közösséggel, illetve mindazokkal az országokkal, amelyek hajlandóak lennének részt venni az alakulat felállításában. Párizs ehhez precedensértékűnek tekinti az annak idején saját javaslatára elfogadott határozatot katonai erő kiküldéséről Irak északi területeire, a kurdok védelmére. Eredménytelenül végződtek hétfőn éjjel a grúz parlamenti frakcióinak tárgyalásai. A Zviad Gamszahurdia elnökkel szembenálló parlamenti csoport •••••••••• képviselői azt javasolták, hogy tiltsák be a köztársaságban a tüntetéseket és a politikai megmozdulásokat, vonják ki Tbilisziből a szembenálló felek fegyveres erőit, kezdjék el a televízió nyilvánossága előtt ismét a parlamenti vitákat és engedjék szabadon a politikai foglyokat. Az elnököt támogató képviselők csak arra voltak hajlandók, hogy a javaslatokat a grúz vezetés tudomására hozzák. Az ellenzék ezt úgy értékeli, hogy Gamszahurdia elnök nem hajlandó megegyezni - írta a TASZSZ szovjet hírügynökség. A parlamenti frakciók képviselői mindenesetre megállapodtak abban, hogy semleges területen, a grúz keresztény egyház vezetőjének rezidenciáján folytatják a tárgyalásokat. A TASZSZ a grúz elnök környezetéből származó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy GamGrúziában feszült a helyzet. Zviad Gamszahurdia elnöknek hol hívei, hol ellenfelei tüntetnek a főváros, Tbiliszi utcáin, s nem ritkák a fegyveres összecsapások sem. Senki sem látja a viszály kii-ien r'elét, csak annyi bizonyos, hogy a nyugalom még sokáig nem fog helyreállni. szahurdia hajlik arra, hogy erőszakot alkalmazzon az ellenzékkel szemben. Ezt kommentálva Tengiz Kitovani, a grúz Nemzeti Gárda parancsnoka kijelentette, hogy ilyen esetben a gárdisták az ellenzék oldalára állnának. Grúzia régóta a hatalmi vetélkedések színhelye. 1783-ban az orosz cár vette „védelmébe" Grúziát. A 19. század közepére az orosz uralom teljessé vált. 1918ban Lenin riválisai, a mensevikek kikiáltották a grúz szociáldemokrata köztársaságot. A Vörös Hadsereg azonban 1921-ben támadást intézett a köztársaság ellen és 13 napi harc után Grúzia a Szovjetunió része lett. Sztálin idejében Grúzia sok kedvezményt élvezett. A diktátor halála után ez volt az egyedüli köztársaság, ahol gyászolták Sztálint, s mikor Hruscsov leleplezte Sztálin bűneit, véres zavargások robbantak ki. Az 1989 áprilisi véres eseményre még jól emlékezik mindenki. Szovjet csapatok 20 tüntetőt gyilkoltak meg. 1990-ben a helyi választásokon megkezdődött a kommunista uralom gyengülése. A nacionalista Zviad Gamszahurdia vezetésével elutasították Moszkvának azt a kívánságát, hogy népszavazást tartsanak, s azzal fenyegetőztek, hogy általános sztrájkra kerül sor, ha nem vonják ki a szovjet csapatokat. Ez 1991. április 7-én történt, s két nappal később a grúz parlament kimondta a függetlenséget. Május 26-án Gamszahurdia győzelmet aratott a köztársaság első népszavazásán, kormányzata azonban hamarosan bajba került. Szeptember 2-án a rendőrség erőszakkal oszlatott fel egy nagyszabású tüntetést, s az elnök letartóztatta ellenfeleit. Azóta a köztársaságban két felfegyverzett tábor áll egymással szemben.