Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-25 / 225. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. SZEPT. 25. KOMMENTÁR Milosevics kontra II. Sándor .Királyt akarunk!" Az elkövetkező egy-két hónap több szempontból is sorsdöntő lehet Szerbia számára. Ez az óhatatlanul bekövetkező változás, melynek kime­netelét egyelőre csak vészjóslóan sejtjük, sajnos nem csupán a fantom­országnak e köztársaságát érinti. Az egyesült ellenzék Vuk Draskoviccsal az élen ugyanis október 9-ére - több százezres tömeg részvételére számítva - nagygyűlést hívott össze Belgrádban, azzal a leplezetlen szándékkal, hogy ezúttal nem elégszik meg a márciusi tüntetések lagymatag követeléseivel és még silányabb eredményeivel: céljuk a kommunistákbői átvedlett szocialista párt és tehetetlen kormányának végérvényes megbuktatása. Egy váratlan momentum azonban elodázza ezt az előre bejelentett pu.ccsot. Ezen a napon érkezik ugyanis Belgrádba a Karagyorgyevity-dinasztia sarja, az 1934. október 9-én meggyilkolt I. Sándor király örököse, Sándor főherceg, akit az. oppozíció és a királypárti uralomhoz hűségesen ra­gaszkodó szerbek - hisz a hagyomány nagy úr - kendőzetlen lel­kesedéssel mielőbb Szerbia élén szeretnének látni. Most, amikor a Vajdaság után - mely ezúttal valóban önállóan, sőt elsőként dönthetett a túlnyomórészt magyar lakosokat érintő részleges mozgósításról - Szerbia is sorra került, s a behívott tartalékosok ott is egyre hangosabban tiltakoznak az esztelen és minden reális politikai célt nélkülöző véres testvérháború ellen, akkor elméletileg fennáll most már Szerbiában is a polgárháború kirobbanásának veszélye. Tudja ezt a hatalmi párt, s nyilván azt is látja, hogy kész tények elé állították. Vagy a trónörökössel együtt, és legrangosabb képviselőit felsorakoztatva vesz részt az oplenaci misén, ahol feltehetőleg kifütyülik őket, vagy egyszerűen nem is engedélyezik a herceg repülőgépének leszállását - lásd Románia. Ráadásul a Londonban élő, szerbül alig tudó trónörökös leplezetlen szándéka, hogy visszaszerezze a háború után elkobzott királyi birtokokat is. Az elmondottak tudatában őfelsége az október 9-i ellenzéki tüntetés elnapolását kérte, ami bölcs lépésnek mutatkozott, hiszen ezáltal, ha ideig-óráig is, dc elkerülhető az általános katasztrófa, a nyílt konfron­táció. Az ellenzék hajlott a jó szóra. A tüntetésről, annak eredeti szándékáról azonban nem mondott le. A hatalmi párt másik kínja, hogy az alkotmányban ez áll: a Karagyorgycvityokat megfosztották hatalmuktól, elvették összes vagyonukat cs nem térhettek vissza az országba. A polgárok nagy része, s ez most már világos, nem így gondolja. A szocialista párt ezért vagy összetűzésbe kerül népével, ami az eddigi populista politika megtagadását jelentené, vagy sürgősségi eljárással a szerb parlament őszi ülésszakának már az első menetében ­vélhetőleg a mai napon - elfogadja a királyi családtól elkobzott vagyon visszaszármaztatását szabályozó törvényt, s az ezzel járó teljes rehabili­tációt. Ez utóbbi valószínűbb, mert Milosevics és köre ennyi külső ellen­séggel (jó barát egy szál sem) szemben nyilván nem merné megkoc­káztatni, hogy az annyira hangoztatott, de most már egyre lazább szálakkal kötődő szerb egység felbomoljon. A kommunisták nyilván jól felkészültek a fogadtatásra, hisz II. Sándor érkezése is sokat sejtető és jelképes: nem Londonból indul, hanem Genfből száll fel a gépe, mert ­mint mondják - dédapja, I. Péter is Genfből indult, hogy átvegye a koronát és a királyságot. Érdekes lesz tehát kivárni, hogy az átvedlett kommunisták be tudják-e fogni vitorlájukba ezt a szelet, ha rosszmájúak akarunk lenni, a Golf­áramlatokat, s a trónörökös, aki tegyük hozzá mégis a nyugati civilizáció emlőin és nem a balkáni sötét kocsmák zugaiban nevelkedett, beáll-e a szerbiai törzsi viszályokat szítók sorába, s ha igen. kinek a szekerét tolja majd. Tehát Milosevics vagy II. Sándor? Október 9-ig lehet tippelni, fogadni viszont kár, úgyis veszítünk. TURI TIBOR Segít az ENSZ? Az AFP francia hírügynökség tegnapi jelentése szerint az ukrán parlament hivatalosan betiltotta a köztársasági KGB működését. A volt állambiztonsági szervezet helyébe a Nemzetbiztonsági szolgálatot hozták létre, amely közvetlenül az ukrán köztársasági elnök felügyelete alá kerül. Működési körébe a felderítés és a kémelhárítás tartozik majd. Az ukrán honatyák döntése alapján a KGB minden vagyona a Nemzetbiztonsági szolgálat tulajdonába megy át. Borislav Jovic, a jugoszláv államelnökség Szerbiót képviselő tagja kijelentelte, hogy a szövetségi hadsereg valószínűleg hamarosan kivonul Horvátországból, kivéve azokat a területeket, amelyeket a Horvátországban élő szerb kisebbség magáénak követel. A hírek szerint a szerb vezetők már korábban felvetették a többi jugoszláv vezetőnek, hogy fogadják el a hadsereg részleges horvátországi kivonulásának gondolatát. Szerbia állítólag beleegyezne abba, hogy Horvátország kiváljon Jugoszláviából, de csak akkor, ha lemond azokról a területekről, amelye most a szerbek, illetve a hadsereg ellenőrzése alatt állnak. A szerb politika ezzel, bár látszólag a válság megoldására tenne lépést, kimutatná eddig rejtett szándékát, miszerint a polgárháborút inkább területi mint nemzetiségi okokból vívja. Moszkvában az EBEÉ emberi jogi konferenciáján Max Kappelmann, az amerikai küldöttség vezetője heves szavakkal ítélte el Szerbia és a Jugoszláv Néphadsereg vezetését. Különösen zavaró, mondta Kappelmann, hogy a hadsereg, amely a tűzszünet pártatlan biztosítója kellene hogy legyen, maga is aktívan részt vesz a szerb fegyveresekkel együtt a tűzszünet megsértésében. Az amerikai nagykövet ugyanakkor felhívta Horvátországot, hogy tartsa tiszteletban minden polgárának emberi jogát, ideértve a szerbekét is. A konferencia jugoszláv résztvevője, Vladimír Pavicevic nagykövet Kappelmann kijelentéseire válaszolva elmondta: elfogadja az erőszak amerikai elítélését, és békére hív fel maga is, viszont szerinte Kappelmann véleménye nyilvánvalóan egyoldalú információkon nyugszik. Annak ellenére, hogy az ENSZ New York-i közgyűlésének középpontjábanm véltozatlanul az iraki kérdés áll, elképzelhető, hogy a Biztonsági Tanács újabb nem hivatalos megbeszélést tart Jugoszláviáról. Az EK soros elnöke tegnap a közgyűlésen tartott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ támogatása jelentősen segítené a válság rendezéséért tett ÉK-erőfeszítéseket. A szlovén és a macedón elnök Budapesten Milán Kucan, a Szlovén Köztársaság elnöke szintén ma reggel érkezik Buda­pestre. A szlovén államfő találkozik Göncz Árpáddal, Antall Józseffel, és megbeszélést folytat a Parlament Külügyi Bizottságának tag­jaival. A két köztár­sasági elnök látogatása része annak a párbeszédnek, amelyet Magyar­ország folytat a jugoszláviai válság rendezésének lehetőségeiről a szö­vetségi kormány és az egyes tag­köztársaságok vezetőivel. A ma­gyar kormányt az a remény vezérli, hogy Jugoszláviában nem veszett még el a békés rendezés lehető­sége. Ezt támasztják alá a harcok csillapodásáról érkező legutóbbi jelentések is. A jugoszláviai válság rendezését szolgáló nemzetközi erőfeszítések súlypontja mindin­kább az ENSZ irányába tolódik el ­mutatott rá a szóvivő, emlékeztetve Antall József miniszterelnök meghívására Magyarországra látogat a macedón és a szlovén köztársasági elnök - jelentette be Hermán János külügyi szóvivő keddi sajtókonferenciáján. Kiro Gligorov, a Macedón Köztársaság elnöke tegnap este érkezett Magyarországra. Röviddel megérkezése után munkavacsorán találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. A macedón elnök ma elsőként az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagjaival folytai eszmecserét, majd Antall József kormányfővel találkozik. arra, hogy Magyarország Kanada után másodikként javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a jugoszláviai krízis áttekintésére. Hazánk ezért támo­gatja azt az indítványt, hogy a BT külügyminiszteri szinten foglal­kozzék Jugoszláviával. A szóvivő közölte, hogy az ENSZ Közgyűlés ülése alkalmából az Egyesült Államokba látogató Antall József kormányfő október 4-én találkozik Bush elnökkel. A magyar kormány és az amerikai adminisztráció között rendszeres a konzultáció; ezek folytatásaként a kormányfő és az elnök megvitatja a kétoldalú kapcso­latok állapotát, s áttekinti a közép­kelet-európai térség helyzetét. Á New York-i ENSZ ülésszak al­kalmat ad arra is, hogy a magyar de­legáció vezetője, Jeszenszky Géza külügyminiszter partnertárgyalásokat folytasson, így például a magyar diplomácia vezetője találkozik az osztrák, a német, a spanyol, az argentin, a szír, az egyiptomi és az iráni kül­ügyminiszterrel. Hermán János beszámolt arról is, hogy hazánk eljuttatta a helsinki folyamat tag­államainak a jugoszláviai fegyver­szállítási embargó magyarországi végrehajtásáról szóló jelentést, egyben a kormány jelezte készségét nemzetközi megfigyelők fogadá­sára. Az erről szóló kérést már eljuttatták az EK soros elnökéhez. Őrizetben a titkosszolgálati vezető Tegnap reggel a német-osztrák határon őrizetbe vették Márkus Wolfot, az egykori NDK felderítési szolgálatának volt vezetőjét, s még a nap folyamán Karlsruhéban vizsgálóbíró elé vezetik - jelentette be a szövetségi főügyészség szó­vivője. Röviddel korábban Franz Löschnak osztrák belügyminiszter Bécsben közölte, hogy Wolf Né­metország irányába elhagyta Ausztria teriiletét. Wolf ellen elfogatási parancs van érvényben Németországban, amit még a nyugatnémet hatóságok állítottak ki 1989-ben. Wolf ko­rábban azt hangoztatta, csak akkor tér haza önként, ha megkímélik őt a vizsgálati fogságtól, a kérést azonban visszautasították. Ezek után nem világos, mégis mi kész­tette Wolfot á keddi beutazásra, amelyről a főügyész, Alexander von Stahl már a múlt héten tudott. Francia javaslat a BT előtt Ki győz Grúziában? A francia kormány olyan javas­latot terjeszt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amely „kötelezőleg elrendeli" a harci cselekmények beszüntetését Jugoszláviában, elő­irányozza egy készenléti erő fel­állítását a harcoló felek szétválasz­tására, és embargót rendel el min­denfajta fegyverszállításra Jugo­szláviába. A tervezetről a Le Monde hétfőn megjelent száma közöl értesü­léseket. A.Biztonsági Tanács már megkezdte az előzetes konzultá­ciókat, s a lap úgy értesült, hogy Roland Dumas külügyi állammi­niszter New Yorkban folytatja a tárgyalásokat a tanács tagállamai­nak képviselőivel a francia elgon­dolásokról. A tervezet az ENSZ alapok­mányának lényegében ugyanazon előírásaiból indul ki, mint ame­lyeket az Irak elleni katonai akció esetében alkalmazott a tanács. A tervezet aláhúzza, hogy a harcok folytatása nemcsak Jugoszláviát fenyegetné, hanem a térség békéjét és biztonságát, ezen keresztül pedig a világ békéjét is. Ebből kiindulva rendciné el a tanács a harcok azon­nali beszüntetését. Bár a francia terv a világszervezet támogatásáról biztosítja az Európai Közösség békeközvetítését, megfigyelőinek kiküldését, azt is előirányozza, hogy a katonai erő felállításáról az ENSZ főtitkára kezdjen tárgyalá­sokat a közösséggel, illetve mind­azokkal az országokkal, amelyek hajlandóak lennének részt venni az alakulat felállításában. Párizs ehhez precedensértékűnek tekinti az annak idején saját javaslatára elfogadott határozatot katonai erő kiküldéséről Irak északi területeire, a kurdok védelmére. Eredménytelenül végződtek hétfőn éjjel a grúz parla­menti frakcióinak tárgyalásai. A Zviad Gamszahurdia el­nökkel szembenálló parlamenti csoport •••••••••• képviselői azt javasolták, hogy tiltsák be a köztársaságban a tün­tetéseket és a politikai megmoz­dulásokat, vonják ki Tbilisziből a szembenálló felek fegyveres erőit, kezdjék el a televízió nyilvános­sága előtt ismét a parlamenti vitá­kat és engedjék szabadon a poli­tikai foglyokat. Az elnököt támo­gató képviselők csak arra voltak hajlandók, hogy a javaslatokat a grúz vezetés tudomására hozzák. Az ellenzék ezt úgy értékeli, hogy Gamszahurdia elnök nem hajlandó megegyezni - írta a TASZSZ szovjet hírügynökség. A parlamenti frakciók képviselői mindenesetre megállapodtak abban, hogy semle­ges területen, a grúz keresztény egyház vezetőjének rezidenciáján folytatják a tárgyalásokat. A TASZSZ a grúz elnök környezetéből származó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Gam­Grúziában feszült a helyzet. Zviad Gamszahurdia elnöknek hol hívei, hol ellenfelei tüntetnek a főváros, Tbiliszi utcáin, s nem ritkák a fegyveres összecsapások sem. Senki sem látja a viszály kii-ien r'elét, csak annyi bizonyos, hogy a nyugalom még sokáig nem fog helyreállni. szahurdia hajlik arra, hogy erő­szakot alkalmazzon az ellenzékkel szemben. Ezt kommentálva Tengiz Kitovani, a grúz Nemzeti Gárda parancsnoka kijelentette, hogy ilyen esetben a gárdisták az ellenzék oldalára állnának. Grúzia régóta a hatalmi vetél­kedések színhelye. 1783-ban az orosz cár vette „védelmébe" Grú­ziát. A 19. század közepére az orosz uralom teljessé vált. 1918­ban Lenin riválisai, a mensevikek kikiáltották a grúz szociáldemok­rata köztársaságot. A Vörös Had­sereg azonban 1921-ben támadást intézett a köztársaság ellen és 13 napi harc után Grúzia a Szovjet­unió része lett. Sztálin idejében Grúzia sok kedvezményt élvezett. A diktátor halála után ez volt az egyedüli köztársaság, ahol gyászol­ták Sztálint, s mikor Hruscsov leleplezte Sztálin bűneit, véres zavargások rob­bantak ki. Az 1989 áprilisi véres eseményre még jól emlékezik mindenki. Szovjet csapatok 20 tün­tetőt gyilkoltak meg. 1990-ben a helyi választásokon megkezdődött a kommunista uralom gyengülése. A nacionalista Zviad Gamsza­hurdia vezetésével elutasították Moszkvának azt a kívánságát, hogy népszavazást tartsanak, s azzal fe­nyegetőztek, hogy általános sztrájkra kerül sor, ha nem vonják ki a szovjet csapatokat. Ez 1991. április 7-én történt, s két nappal később a grúz parlament kimondta a függetlenséget. Május 26-án Gamszahurdia győ­zelmet aratott a köztársaság első népszavazásán, kormányzata azon­ban hamarosan bajba került. Szep­tember 2-án a rendőrség erőszakkal oszlatott fel egy nagyszabású tün­tetést, s az elnök letartóztatta el­lenfeleit. Azóta a köztársaságban két felfegyverzett tábor áll egy­mással szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents