Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-24 / 224. szám

KEDD, 1991. SZEPT. 24. A VAROS 7 Mit jelent a zsúfolt klinikai -w-k . / % csapat fennhatósága alá nemcsak kórtermekből, s egyáltalán a f^íM | | í* | gt |ll ÍJ eme szemet gyönyörködtető kis kényszerű bezártságból néha-néha m park tartozik, hanem közel 5 kiszabadulni, legalább léleg- SZOTE klinikaparkja, az már felér gyetemi, amit egy nyolctagú hektárnyi - az orvosegyetem küzetvételnyi időre a friss levegőre, egy apró lelki terápiával. csapat gondoz, Réder Nándor lönböző épületeit környező az tudja csak, aki hosszabb időt Úgy hiszem, nincs abban semmi főkertész irányításával. Réder úr zöldterület gondozása, szépítése is töltött az orvosok „fogságában". S túlzás, ha azt állítjuk, a város hat évvel ezelőtt került a SZOTE feladatuk. Fotóriporterünk, ha a nem ágyhoz kötött beteg egy legelragadóbb, már-már művészi -ra, s azóta szinte csodát tett a Schmidt Andrea felvételeit kedvoly gyönyörűséges környezetben igényességgel megtervezett és korábban meglehetősen elha- csinálónak szánjuk egy rövid tölthet el kis időt, mint amilyen a kivitelezett parkja az orvosé- nyagolt zöldövezetben. A kertész- klinikakerti sétához. Testvérháborúk, családi viszályok Sorozatban tárgyaltak a Csongrád megyei Bíróságon olyan élet elleni bűncselekményeket, amelyeknek szereplői, a vádlottaik, a sértettek egyazon családba tartoznak. Testvérek támadtak egymásra, férjek, feleségek vesztették el türelmüket, s nyúltak a kés után -egyre gyakrabban történik így. Ki tudja, mennyi indulat, keserűség lappangott a bíróság előtt vádlottként szereplőkben, míg tűrőképességük határához értek? Ilona az anyját védte Rendszeresen italozó testvérének viselkedését elégelte meg egy 19 éves szegedi lány. Talán kudarcba fulladt házassága miatt bánkódott L. Ilona bátyja, azért ivott a kelleténél többet. Sűrű poharazását nem nézte jó szemmel édesanyjuk, gyakran nézeteltérésük támadt. Szóváltásuknak tanúja volt Ilona és a másik fiútestvér, hiszen mindannyian együtt laktak. E nyáron is összekapott anya és részegeskedő fia. Veszekedés közben a férfi csuklóinál fogva rázta, rángatta az anyját, hogy szavainak nyomatékot szerezzen. Ilona meg erre fölkapott egy konyhakést, és hasba szúrta testvérét. A férfi életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Életveszélyt okozó testi sértés bűntettéért I évi börtönre ítélték Ilonát, 2 év próbaidőre felfüggesztve a végrehajtási. Fölakasszuk-e a hurkát? December végén disznót vágtak F. Péterék Szentesen, Alsórét 246. számú tanyájukon. Anyjával és testvérével, Imrével dolgozták föl a meghízlalt jószágot. Valószínű, hogy sohasem derül ki, miért emelt kezet Péter Imrére. A család mindhárom tagja élt törvényadta jogával és megtagadta a vallomást. A legelső magyarázatot is visszavonták a későbbiekben. Ez egyébként úgy szólt, hogy a férfiak a hurka madzagolásán vesztek össze. Nem találtak közös nevezőt, fölaggassák-e vagy sem a rizses eledelt. A tény: Péter a disznóölő késsel hason szúrta testvérét, aki 5 hét alatt gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság a körzeti orvos vallomását volt kénytelen figyelembe venni, ítéletében F. Pétert életveszélyt okozó, testi sértés kísérlete miatt 1 évi börtönnel büntette. de 3 év próbaidőt adott. Percek alatt elvérzett Megszokott, esti veszekedés zajlott a mártélyi házaspár otthonában. P. János Péterné férje a tragikus, májusi nap estéjén is ittasan tért haza. Kötözködött, veszekedést kezdeményezett, volt ez így már máskor is. Az italozó életmódot folytató férj többször meg is verte feleségét. Úgy lehet, akkor este sem úszta volna meg... Dulakodtak, dulakodtak, s közben kikeveredtek a konyhába. Az asszony meglátta a konyhakést, fölkapta, majd jókora erővel mellbe döfte élete párját. A kés a bal kulcscsont alatt lévő ereket sértette meg, az erős vérzés következtében néhány percen belül elvérzett a férfi. A bíróság halált okozó testi sértés miatt 2 évi börtönnel büntette P. János Gézánét. Ez az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Részegen berúgta az ajtót Junius 6-án szórakozott férjével H. Imréné egy vendéglőben. Mindketten ittak, egyikük többet, másikuk kevesebbet. A húsz esztendős asszonyka unt rá előbb az iszogatásra, haza is ment egyedül. Férje jócskán ittas állapotban tért haza. ám zárt ajtó fogadta. Nem is kellett jobb ürügy a veszekedéshez. Miután az ajtót berúgta, kezdődött a patália. Az assonyka fölkapott egy kenyérvágó kést és belevágta férje mellkasába. Ha az életveszélyesen megsérült férfit azonnal meg nem operálják, nem élte volna túl. H. Imréné emberölés kísérlete miatt állt a bíróság előtt, amely bűnösnek találta, s 2 év 6 hónapi fogházzal büntette. A vádlott és védője fellebbezett az ítélet ellen, igy a Legfelsőbb Bíróság hozza meg a végső döntést. Minisztérium kontra Déli Autópálya Kft „Döcögős" utakon... A gombaimport tilos! Csemegét kínálnak olcsón, de a rókagomba, a vargánya, amit Erdélyből hoznak magukkal, mire a szegedi piacokra ér, már többnyire megromlik. A határon gyakran tíz-tizennégy órás várakozásra kényszerített, Romániából érkező gombaárusok portékája befülled, megpenészesedik, végső soron ehetetlen. De ha már ekkora útra keltek, ennek ellenére megkísérlik a napi piaci ár egyötödéért eladni a kiterjedt tölgyesekben vadon termő gombát. - Ezek az árusok óriási veszélyt jelentenek! Ha megkeresnek bennünket, mi a Mars téri gombavizsgálóban nem adhatunk engedélyt a piaci árusításra. Ha a gomba minősége megengedné ezt, akkor is számításba kell vennünk a bakteriológiai szempontokat. Romániából köztudottan számos fertőzés érkezik. Gombaárusítási engedélyt egyébként is csupán a szedéstől számított 24 órára adhatunk - tudatta szerkesztőségünkkel Hajdú Mihály okleveles gombaszakértő, gombavizsgáló szakellenőr. Hogy végül hol adják el engedély nélkül a gyanús, ellenőrizetlen gombát, nem tudja, de abban biztos, hogy elkel valahol. Tőle tudtuk meg, külföldi állampolgárok amúgy sem árusíthatnának élelmiszert a piacokon, elsősorban a már említett veszélyek miatt. Jogos aggodalmában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézete is megerősítette. Mit lehet tenni az engedély nélküli gombaárusítás ellen? Meg kellene erősíteni a piacok ellenőrzését... A legfontosabb azonban az, hogy tudatosítsuk minden lehetséges vásárlóban: az engedély nélkül árusított gomba, még ha olcsóbb is, a mérgezés, a fertőzés veszélyét hordozza. A gombaárusoktól tehát feltétlenül kérjük el a piacrendészet kör alakú, címeres pecsétjével ellátott, aznapra szóló engedélyüket! VARGA A tervezett Déli Autópálya „olyan területen haladna, ahol az elkövetkezendő 15-20-25 évben építése nem indokolt... Ezen a területen, a Dél-Dunántúl, a Del-Alföld összekapcsolásán egy jó úl szükséges, és hogy ez helyenként kétsávos vagy négv-, azt a forgalom nagysága határozza meg." - nyilatkozta az egyik, közlekedési szakfolyóirat munkatársának a közelmúltban a Közlekedési-, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közúti közlekedési főosztályvezetője. 0 csak tudja! - vélhetnénk, ha nem értesültünk volna arról, hogy a déli, a fővárost messze elkerülő autópálya megvalósítására létrejött kft. legutóbbi, múlt heti taggyűlésén már 150-re bővült az alapítótagok köre, s a társaság tagjai sorába fogadott, törzsbetétrészek megvásárlását lehetővé téve, újabb három önkormányzatot és 17 jogi személyt. S nyilván valamennyien látnak fantáziát a dologban, ha áldoznak rá! E pénzügyi és szervezeti gyarapodás tehát ellentmondani látszik a minisztériumi álláspontnak, miszerint a 600 kilométeres pályára - noha az az állami költségvetést a koncesszió elnyerése esetén egy fillérrel sem terhelné! - nincs szükség. És pedig azért nincs, mert - s ismét a főosztályvezetőt idézzük - , „2000-ig számtalan ilyen,, (mármint szélesített, településeket elkerülő, de nem sztráda-komfortú) „út megépítését tervezzük. Legfontosabb elemként már az elkövetkezendő években koncessziós formában szeretnénk megkezdeni egy Szekszárd térségében lévő Duna-híd felállítását és ehhez csatlakozva Szekszárd-Jánoshalma között egy jó út építését, a híd forgalmát biztosítandó." Már most emeljük ki az idézetből a meglehetősen bizonytalan „számtalan út" kifejezést, s vessük össze azzal az ugyancsak közelmúltbeli, minisztériumi forrásból származó állítással, miszerint számos közúti építkezést leállítottak, lassítottak, mert az útalapból az üzemanyagfogyasztás visszaesése miatt - az idén csak 10,5 milliárd forint jut fejlesztésre a számításba vett 20-22 milliárd helyett. (Leálltak a 1 l-es, 12-es főutak korszerűsítésével, veszélybe került az M5-öst a 4-es úttal összekötő szakasz, vagy hogy Szegedet közelebbről érintő tényt említsünk: lassították az algyői híd árépítésének ütemét, s csak megállapítani tudják, orvosolni nem, hogy tovább romlik a szegedi, második híd műszaki állapota.) Mindezek ismeretében aligha érthető meg, miért az ellenállás a Déli Autópálya vállalkozásával szemben. Nem támogatni kellene inkább a költségvetést tehermentesítő, s a hazai, nemzetközi autózásban időt, üzemanyagot megtakarító, az érintett tíz - nem éppen elkényeztetett - megyének valószínűleg gazdasági fellendülést is hozó üzletet? Igazán felelőtlennek kell tartani azokat az önkormányzatokat, amelyek érdeket vélvén az autópálya létében, szövetkeztek? Sutba kell-e most már dobni a környezetvédelmi felügyelőségek előzetes hatástanulmányait, s a védekezésre vonatkozó ajánlásait? A kartográfiai, földhivatali, talajmechanikai, régészeti feltárások dokumentumait? Végezetül: a hazai vállalkozásszervezők minden jel szerint döcögős útját nem kellene-e már autópálya-simaságúra egyengetni? PÁLFY KATALIN A bíróságon nem kutakodtak Amint a városban téma és elfoglaltság lett az önkormányzati képviselők előéletének boncolgatása, rögtön arra gondoltam, a bíróságon egészen biztosan félreérthetetlen dokumentumok vannak, ha egyáltalán vannak. Mert aki törvénybe ütköző cselekedete miatt bíróság elé állt. arról ítélkeztek is, s a tárgyalási jegyzőkönyveket évtizedekig őrzik az irattárban. Kérdés persze, hogy a bíróság kiadja-e a neveket, nem különben az, van-e joga a nyilatkozattételre, legyen a kérdés bármilyen érdekes avagy közérdekű. A városatyák feddhetetlensége történetesen meglehetősen közérdek-szerű, hisz a választók szívesebben látnak tiszta múlttal rendelkező szenátorokat, olyanokat, akiknek nincsen semmiféle takargatnivalójuk. Ebből a szempontból pedig kifejezetten hasznos szolgálatot tenne a bíróság, ha fölfedné a köztörvényes bűncselekményt elkövetők kilétét. E gondolatot fölhoztam egy büntetőbírónak, aki lakonikus rövidséggel közölte személyes véleményét: ez egyszerűen lehetetlen. Mert, vélte, a bíróságnak semmi köze a politikai pártok csatározásaihoz, a közélethez. Egyébként is a peranyagok titkosak. Senkinek nincs joga más emberről információkat gyűjteni. Mi is lenne Magyarországon, ha csak egyetlenegy esetben is megsértenék e titoktartási kötelezettséget...? A polgármester, dr. Lippai Pál elmúlt heti nyilatkozatából azonban mindezek ellenkezője derül ki. Elmondása szerint az úgynevezett köztörvényes ügy kezdeményezője, dr. Dobozy Levente és munkatársai hosszú heteken át kutattak a bíróságon terhelő bizonyíték után. S a keresgélés állítólag eredményes is volt, amennyiben találtak és közzétettek egy ügyiratszámot, azon futott a személyek ellen indított büntetőeljárás anyaga. ( Azt a bizonyos eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. ) Mi hát az igazság? Hogyan kutathatott a bíróságon dr. Dobozy Levente, mások múltjában? Talán előjoga volna? A törvény házában bizonyosan mindenki ismeri, hisz ügyvéd lévén, szinte naponta megfordul az épületben. Dr. Maráz Vilmosné, a Csongrád megyei Bíróság elnökhelyettese közölte: tájékozódott mind a megyei, mind a városi bíróságon. Egyiken sem kutakodtak az önkormányzati képviselők múltjáról. Megkérdezte az irodavezetőket, adtak-e utasítást irattári anyagok elővételére. A válasz: nem. A bíróság különben sem szolgáltat adatot senkiről, senkinek. Csak az érintettnek saját kérésére, illetve a jogi képviseletével megbízott ygyvédnék mutatják meg a szükséges iratokat. Az irodák sem adnak felvilágosítást kívülállóknak. MAG EDIT