Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991.SZEPT. 4. Pártbotrány a kisgazdák portáján Nincs egység / Göncz Árpád fogadta Torgyán Józsefet Göncz Árpád kedden kora délelőtt fogadta Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt elnökét. A köztársasági elnök rendszeresen találkozik a hazai pártok vezető politikusaival. A mostani eszmecsere, amely a kisgazdák kérésére jött létre, ezeknek a megbeszéléseknek a sorába illik. Az információk szerint Torgyán az új kisgazda vezetés nevében kívánta tájékoztatni Göncz Árpádot az FKgP politikájáról. (MTI) Kapitány sági kapitány A spórolós Bodor program nélkül is győzött A Független Kisgazdapárt je­löltje, Bodor La­jos lett Balástya új polgármeste­re, aki eleddig az alpolgármesteri tisztet töltötte be. Megválasz­tásának másnap­ján kerestük meg hivatalában a 68 éves nyugdíjas gazdálkodót -A szavazás első fordulója érvénytelenül zárult, csak a második menet­ben dőlt el, liogy maga a bálás­tyaiak embere. Igaz, a részvételi arány mindössze 28,95 százalékos volt, de ez a körül­mény mit sem von le fölényes győzelméből. Meglepte, vagy számított erre a si­keresszereplésre? - A győzelemben biztos voltam, csak arra nem számítottam, hogy ilyen nagy különbséggel nyerek Gera Illés előtt. Ó 238, jómagam 620 szavazatot kaptam. - Tősgyökeres bálástyai? - Az bizony, született kapitány­sági. Ismerem a falut, az itt élő embereket. Együtt éltünk át sok mindent. Tudják ki vagyok, milyen vagyok. Ezért voltam annyira biztos a dolgomban. - Úgy hallottam, amikor először választottak polgármestert a község­ben nem vállalta a jelöltséget. Most miért gondolta meg magát? - Tudja, nem vagyok már mai gyerek. Meg van a megélhetésem, nem akartam én beleártani magam ilyenféle munkába. Ám időközben polgármester nélkül maradt a falu és az emberek attól tartottak, hogy egy idegen ül a nyakukra, ezért mégis elindultam a választáson. - Milyen programmal? - Nem ígértem semmit, nem men­tem korteskörútra, de program nélkül is tudom, mire van szüksége ennek a községnek. Gázvezeték kell, jó lenne mielőbb létrehozni egy mezőgaz­dasági iskolát. Ezerkétszáz tanya tartozik a faluhoz, itt a legtöbben a földből élnek, ahogyan a szomszédos községekben is. Ezért gondoltam, hogy Forráskúttal és Szatymazzal közösen kellene egy ilyen gazdasági iskoláról töprengeni. Nagy gond Balástyán, hogy mindössze másfél utcányi a kövesutunk. Az első dolgom lesz, hogy ezen valami­képpen változtassunk. Ez persze csak ügy megy. ha a lakosság megérti, hogy az önkormányzat nem tudja egyedül megoldani az utcák porta­lanítását. Meggyőződésem, hogy a jó ügyért a nehéz anyagi körülmények közepette is hajlandók áldozni az emberek. És ha már a pénzről beszé­lek, hadd mondjam el, nem értek egyet az idős korúak szociális segélyezésének jelenlegi gyakorlatá­val. Mert mi történik? Az öreg rászoruló embert az önkormányzat éveken át támogatja, segíti. Eddig rendben is volna a dolog. De talán nem ártana azt is figyelembe venni, titulust megkövetelem: nem vagyok vezető, ahogyan Szeghó úr em­legetett, mert az, mármint a nemzet­vezető valaki más volt. A Nemzeti Kisgazdapárt alapítóit Budapesten pártárulóknak neveztem, amit most is fenntartok; de ezt csak rájuk értettem s nem tagságukra - ha létezik még egyáltalán ilyen -, amelyet becsap­tak, megtévesztettek. Ezek a vezetők, ha lett volna bennük akár egy csöppnyi gerinc is, meaculpáztak s a kisgazdák bocsánatáért esedeztek volna; nem 44 képviselőnk lenne a Parlamentben s nem ilyen kárpótlási törvényt fogadott volna el az Országgyűlés, ha annak idején nem árulják el pártunkat. - E hozzáállása ellentmondani látszik annak, hogy ön közismerten Torgyán-párti, márpedig Torgyán József igen-igen szorgalmazta az egyesülést. - Független kisgazdapárti vagyok, Torgyán-párt még nincs és nem is lesz. Én azt a polgári radikális áram­latot képviselem, amelyet Torgyán neve fémjelez. Az 1990. január 13-i megyei, szentesi nagyválasztmány örökre kizárta Szeghó és Bába ura­kat, s ezt csak az illető megyei választmány fordíthatja ellenkező­jére. Azt sem tudjuk, Szeghó úr kinek a nevében tárgyalt. Holnap én is kinevezhetem magam egy ilyen vagy olyan párt vezetőjének, s annak a nevében zsarolom a rokonpártokat. Ez a bolha és az elefánt tipikus esete. Szétszakadt alapszervezetünket hárman támasztottuk fel, vissza­térítettük a tagságot: mára megszáz­szorozódott a létszám itt, a Kereszt­töltés utcában, s ezen kívül még négy szervezet működik Nagy-Szegeden. - A nemzeti kisgazdák vállig bizonygatják: Hatvani Zoltán hata­lomféltésből ellenezte az egyesülést. - Bármikor lemondok bármely funkciómról, ha azt a párt úgy akarja, vagy jóváhagyja. Egyébként Buda­pesten kiderült, kik várnak országos funkciókra... - Hogyan értékeli a történteket, mi lesz a két kisgazdapárttal? - Végtelenül sajnálom, hogy Torgyán József ennyire hiszékeny volt: azok, akik az egykori, jól időzített kiválással tönkretették pártunk választási eredményét, bármikor újra kárt okozhatnak. Tartok tőle, visszaéltek Torgyán József jó szívével s becsapták őt. Torgyánt elismerem, de felette is a nagyválasztmányt, amely kifütyülte, amikor az egyesülés kérdését fel­vetette. Mindazonáltal szeretettel várjuk az NKgP tagságát, ismétlem tagságát: a pártalkotmány azt írja elő, hogy tagfelvételi kérelmet kell a belépni szándékozóknak benyújta­niuk. - Szervezeti egyesülésről tehát szó sem lehet? - Mutassanak egy NKgP-alap­szervezetet. ÚJSZÁSZI ILONA - ÓDOR JÓZSEF Kevesebb menekülő, több fegyver­csempész A hét végén, hétfő reggelig 89 jugoszláv állampolgár kérte a határőrség segítségét az ideiglenes védelem érdekében, jóval keveseb­ben. mint a korábbi napokban. Zubek János, a határőrség szóvivője hoz­zátette: a menekülők az udvari és a drávaszabolcsi határállomásnál jelentkeztek. Azt is elmondta, hogy az elmúlt három napban elfogott mintegy 400 határsértő közül mindössze hat volt jugoszláv állam­polgár. Ugyanakkor jelentősen megélén­kült a fegyvercsempészek tevé­kenysége. A hét végén öt esetben összesen 17 puskát és két pisztolyt foglaltak le több mint 6000 lőszerrel együtt. (MTI) GOMBOS ERZSÉBET Pénztőke = politikai hatalom? - A nemzetiek közül kik szorgal­mazták az újraegyesülést? - Bába István háttértárgyalásait tekinthetjük kiindulópontnak ­állította Szeghó úr. - Kisteleken márciusban közös nagygyűlést tartottunk, ahol a vezérszónokok, Torgyán úr és Bába úr, bejelentették: a két párt közös akarattal egyesülni fog. A hír a tagság egy részét meg­lepte, de a többség abban egyetértett, hogy a kisgazdákhoz vonzódó réteg képviseletét egyetlen párt is ellát­hatja. - Azóta folyamatosan tárgyaltak. Milyen feltételeket támasztottak a nemzetiek? - Az egyenlőség elve alapján számarányunknak megfelelően pozí­ciókat kértünk a pártvezetésben. - Torgyán József ezzel egyetértett. Kikel és milyen funkcióba kooptál­tak volna ? - A Független Kisgazdapárt fóü gyészhelyettese, s az országos vezetőség tagja lett volna Bába István, Boross Imrének fótitkár­helyettesi, nekem alelnöki. Pálos Györgynek külügyi tisztet ajánlottak. - Ezért állították a nemzetiekről, hogy részesedni kívánnak a hatalom­ból. Sőt, azt rebesgették, a párt anyagi nehézségei miatt akarták gyorsan nyélbe ütni ezt a házasságot... - Mindkét feltételezés hazugság! Nincsenek elszámolási nehézségeink, a pártvagyonból szabályos könyvelés alapján gazdálkodunk. Határozottan állítom: pártunk nem szorul költség­vetési támogatásra. - Az ön értelmezésében mi volt a két kisgazdapárt egyesülésének leg­főbbakadálya? - A párt előző vezetői máig hatóan manipulálják a függetlenek hang­adóit, akik a régi rágalmakat ismétel­getve azt hiszik, a nemzetiek valóban „elárulták", „szétverték" a kisgazda­pártot. Ezt a meggyőződését hangoz­tatta - politikushoz méltatlan stílus­ban - Hatvani Zoltán, a Független Kisgazdapárt nagyszegedi szerveze­tének elnöke, aki - számunkra megmagyarázhatatlan okból - részt vett pártja országos vezetőségi ülé­sén, pedig nem tagja a testületnek. Rágalmai és stílusa miatt mi, a vendégek, a Nemzeti Kisgazdapárt országos vezetői elhagytuk a termet, s kijelentettük: ezek után lehetetlen az egyesülés. - Hatvanit, aki közismerten Torgyán-párti, mi motiválhatta meg­nyilatkozásában? - Pozícióféltés vagy valami más. Bár ajánlatunk lojális és reális volt. Azt javasoltuk, polgári tagozat néven Szegeden új alapszervezet alakuljon, mely az egykori nemzeti kisgazdákat tömöríti, mely közvetlenül megyei, illetve országos vezetőséghez tar­tozik. Hatvaninak ez nem tetszett, félt, hogy háttérbe szorul... FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Az újabb és újabb botrányszagú nyilatkozatok, nagygyűlések és szónoklatok állandósítják a közvélemény figyelmét a kisgazdák ügy ei iránt. (Jól kitalálta ezt valaki...) A kisgazdapárt újjáalakulása után nem sokkal a szakadás ténye és oka foglalkoztatta a sajtót, majd külön krónika rögzítette a függetlenek és a nemzetiek „legújabbkori" párttörténetét. A kisgazdák újraházasodási szándékáról többször is fölröppent a hír. Legutóbb a nyári közéleti uborkaszezon végén belpolitikai szenzációként tálaltatott. Ám a frigy nem köttetett meg. Az okokról Szeghő Istvánt, a Nemzeti Kisgazdapárt országos elnökét, illetve Hatvani Zoltánt, a Független Kisgazdapárt Nagyszegedi szervezetének elnökét kérdeztük. - Az egyesülést leginkább sürgető Bába ügyvéd úr, a nemzetiek párt­főügyésze lemondott elnökségi tiszt­ségéről és kilépett a pártból is. Mi e döntés háttere? - Mindent egy lapra tett föl, nagyon akarta ezt a frigyet. Nem tudom, mi motiválta valójában, talán az, hogy tőkéjével hatalmon lévő pártot akart támogatni... A pártunk vezetőségének döntése után azzal ellentétesen nyilatkozott. Ezért váltottuk le tisztségéből. A szombati szegedi nagygyűlésen mi nem le­szünk ott, a függetlenek fondorla­tának tartjuk, hogy azt továbbra is propagálják, tagtoborzásra használ­ják. Áz egyesülés körüli bonyo­dalmakról mi szeptember 20-ai nagygyűlésünkön ismertetjük állás­pontunkat. Mutassanak egy NKgP­alapszervezetet! Hatvani Zoltán, az FKgP szegedi elnöke pénteken részt vett Buda­pesten az országos elnökség ülésén. Miért, hiszen nem is tagja e tes­tületnek? - Torgyán József személyesen hívott meg engem, a legtöbb sérel­met szenvedett kisgazda vezetőt, mivel a helyzet legjobb ismerőjének tart. Azt mondta, az én nézetemet mindenképpen figyelembe veszi, a véleményem ismerete nélkül nem hajlandó dönteni. S mert az FKgP nagyszegedi szervezetét képviselem, 80 százalékos többséggel válasz­tottak elnökké (a fennmaradó húsz százalék titkárnak akart). Ezt a M&YSTÍUÍ WEYVEZ&GHFÉSZ. ki örökli a se­gélyezett ember vagyonát. Ter­mészetesen a család, amely lehet, hogy so­ha feléje sem nézett. Itt nem stimmelnek a dolgok. Úgy gondolom, az lenne helyén­való megoldás, ha a szociális segélyként ka­pott pénzt ráter­helnénk a támo­gatott állam­polgárok házá­ra. Hogy ez meg­valósítható-e nem tudom... - Akadnak-e a faluban mun­kanélküliek? - Alpolgár­mesterként már - Mindig megnéztem, hova teszem a pénzt. Ha semmi egyebet, de számolni megtanultam. Egyéb­ként a helyi kisgazdák gazdaság­vezetője és a párt országos ellenőrző bizottságának tagja vagyok. - És ezen túl a falu kasszájáért is felelős. - Lesz mit számolgatni itt is. Mire. mennyit szabad és lehet kiadni. Na­gyon fontos, hogy tisztán lássunk, a pénzügyeink rendben legyenek. Mostanában különösen figyelnünk kell arra, hogy az utolsó vasig ne költekezzünk ki, hiszen ki tudja jövőre mikor és mennyi oszt le az állam a kistelepüléseknek. - A helyi kisgadapárt egyik vezetője. Nyilván felmérték már, hányan tartanak igényt kárpótlásra. - Nyolcvan-száz családról lehet szó. Nekik szeretnénk segíteni szeptember 14-én, amikor szakem­berek segítségével tölthetik ki az adatlapokat. igyekeztem tá­jékozódni. Kisteleken tartják számon óket és csak nagy nehezen tudtam meg, hányan 'is vannak és mi a foglalkozásuk? Ha ilyen nehéz erről a dolgoról információt szerezni, hogyan várható el ettől az ön­kormányzattól, hogy munkale­hetőséget teremtsen. Márpedig erre ösztönöznek bennünket és mi lépnénk is, csak hogy ez a nagy titkolódzás nem tesz jót az ügynek. Egyébként lenne itt munka bőven. A téeszek idegen munkaerővel dolgoz­tatnak, más környékből hozzák az embereket . Itt meg, ahogyan végül is kiderítettem, ötvennégyen kapják a munkanélküli segélyt. És átképzésről beszélnek, el nem fogadott állásokról, meg miegy­másról. Én nem tudom hogy van ez, de teszem azt, a barackszedéshez aligha kell átképzés. Annak a gyü­mölcsnek édesmindegy, hogy jobbra, vagy balra billentik le a fáról. Addig míg a munkanélküli segély annyi amennyi, aligha lehet hivatalosan dologra bírni a segélyezetteket. - Azt mondják, nagyon spórolós ember.

Next

/
Thumbnails
Contents