Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

SZOMBAT, 1991. SZEPT. 21. ... •> Vi- ..,.'. ' • • >;':<-> íi :.' i. a/- ' MAGYARORSZÁG DM MAGAZIN 7 Gyermekeink biztonsága Trükkök Udvariasság és agresszivitás Kisgyermekeink biztonsága - különösen a modern családi házakban - könnyen ve­szélyben forog, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak. A kicsikre a lakás minden pontján tekintettel kell lenni a bejárati ajtótól a tetőtérig. A bejárati ajtói mindig zárjuk be, hogy a gyerek ne szökhessen ki. A; előszobában a gye­rek játékait mindig tegyük el az útból vagy rakassuk el csemetéinkkel, nehogy a lakásba lépve valaki megbotoljék bennük. E célra nagyon alkalmas lehet a többszintes lakóterű há­zakban az emeletre vezető lépcső alá készített szekrényke vagy műanyag játékoskosár. A botlás veszélye a kicsikre akkor is leselkedik, ha az előszoba padlója fényezett, síkos és hagyjuk, hogy zokniban szaladgáljanak rajta. Az előszoba törékeny tárgyait - például a telefont úgy helyezzük el, hogy a gyerekek ne tudják elémi, magukra rántani, feldönteni. Korlátozzuk a kicsit az előtérből az emeletre való felügyelet nélküli feljárásban is - e cél­ra a lépcső aljára szereljünk általa nem nyitható kaput. Ugyanilyet a lépcső tetejére is te­gyünk, nehogy a gyerek legurulhasson. Ha mégis ilyen baleset történne, csökkentheti az esés fájdalmait, ha a lépcső rögzített szőnyeggel van bevonva. S még valami az emeleti feljáróról: a korlát léceit olyan közel rakjuk egymáshoz, hogy a kisgyerek feje közéjük ne szorulhasson, illetve a kicsi a lécek között ki ne eshessen. Tanít­suk meg az apróságot a korlátba kapaszkodni. A nagyobbakat pedig ne engedjük a lépcsőn le-fül rohangászni, mert egyetlen rossz mozdulatuknak törésekkel, zúzódásokkal járó ba­leset lehet a következménye. Különösen veszélyes, ha a gyerekek a lépcső korlátját csúz­daként használják! (Folytatjuk). Csőtartó Csövek, rudak tárolásához kerti bódéba, lomkamrába, garázsba készíthetnek falra erősíthető tartókat. Ezeket a „bilincseket" másfél-két centi vastagságú deszkákból fű­részeljék és közepükbe vágjanak kerek lu­kat vagy a képen látható módon nyissák ki a falapot. A zárt „bilincseket" a tárolandó csövek két végén erősítsék a falra, középre - a rúd, a csó hosszától függően - tegye­nek egy-két nyitott elemet. A tartódeszka a hátuljára csavarozott, előre gondosan kilu­kasztott lemezzel, vaspánttal könnyen a fal­ra szögelhető, csavarozható. Ha a deszkába felül, középen lukat fúrnak, azon drótot. madzagot átfűzve a tartószerkezet akár a mennyezetre is felakasztható - praktikus, helytakarékos. Előfordul, hogy ha egyszer-egyszer fu­tásra kényszerülünk - például azért, hogy elérjük a buszt, a villamost -, akkor szúrni kezd az oldalunk. Ezt a szúrást a rekesz­izom görcse okozza - s nem nehéz megsza­badulni tőle, elég, ha fújunk egy nagyot. A rekeszizom segíti a légzést és túlzott fizi­kai megterheléskor nem tud „lépést tartani" annak felgyorsult ütemével, amit szúró fáj­dalommal jelez. Ezt a fájdalmat megszün­teti, ha jó erősen kifújjuk a levegőt, akkor ugyanis ellazul a rekeszizom. Hasonlóan „háziorvosi trükkel" próbál­hatunk megszabadulni az orrvérzéstől is. A jobb és a bal kéz kisujjának alsó és közép­só percét ha vékony madzaggal vagy fo­nallal körültekerjük, az orrvérzés a legtöbb esetben - valószínűleg reflexeken alapuló hatásra - megszűnik. Ha nem, természe­tesen forduljunk orvoshoz. Szobadió Méregdrágán vett virágcsodák helyett la­kásunkat üdébbé tehetjük magunk ültette, nevelte diófácskával is. Az idei termésből két-három egészséges diót mossunk meg langyos vízben, azután pár órára csavaijuk be nedves ruhába. Egy 15-20 centis mélysé­gű virágcserép aljára tegyünk apró kavicso­kat. arra virágföldet, s öntözzük meg. A diókat hegyükkel felfelé kb. három centi mélyre (ne lejjebb!) nyomjuk a nedves földbe, majd a cserépre húzzunk több he­lyen lukacsos nejlonzacskót. Két-három na­ponként ezt a zacskót levéve locsoljuk meg a diókat, de csak annyira, hogy a föld ned­ves legyen. Ha a cserepet világos, meleg helyen tart­juk hamarosan előbújnak az apró zöld leve­lek, amiket öt-hat naponként langyos vízzel kell permetezni, hogy a kis fa kilombosod­jék. A kör négyszögesítése a divatban Most egy olyan műhelytitkot teszek köz­kinccsé, amelyre maguktól is rájöhetnek azok, akik gyerekkorukban mindent szét­szedtek, kibeleztek meró kíváncsiságból, s e tulajdonságukat máig megőrizték. A több­ség valami fantasztikus szabási trükköt szi­matol a nagyon dekoratív, merész, itt-ott ligó-lógó, menő kreációkban, hiszen film­sztárok. manökenek fotóin látható ilyen szabású alj, pelerin stb. Elárulom, hogy akinek csak egy bal keze van, és a gépselymet már be tudja fűzni a varrógépbe, nyert ügye van, ha efféle mo­dellre vágyakozik. Egyetlenegy munkafázis követel némi varrómesterségbeli tudást: a derékvonal, vagy a nyakkivágás visszasze­gése. Valaha nagy divat volt a derékvonaltól erősen bővülő harangalj. A képen látható szabásvonal sem más, mint egy ilyen teljeskör-szabási'i aljnak a négyszögesítése. Ha meglevő, megfelelő hosszúságú kör­szoknyát akarunk négyszögesíteni, abból WM I 1 Mjjjjj -' csak mini, vagy pantalló (netán szűk mini) fölé viselhető szoknyácska készíthető. Ha új anyagból varrjuk - azaz szabni­varmi szinte nem is kell - egy valami fon­tos: az anyaghányad. Hiszen ez a darab nem más, mint egy megfelelő méretű négyzet, aminek a közepére szabályos kört rajzo­lunk, majd kivágjuk, beszegjük, bebújó nyílást vágunk rá, azt is beszegjük. Az anyagszükséglet úgy számítható ki, hogy le kell mérni a kívánt mini vagy nor­mál szoknyahosszat, hozzászámolni az összemenésre, derék és alj beszegésére tíz-tizenöt centit, plusz a derékkivágásra ugyanannyit. Az ábráról leolvasható ez is. Ilyen szélességű anyag aligha akad. ezért kétszer a szoknyahossz plusz (mindenféle ráhagyásra összesen) harminc-negyven centi: ennyi kelme szükséges. Összegé­A sors úgy hozta, hogy az utóbbi hó­napokban „váltott lovakon" pusztítom a benzint, és szennyezem a környezetet. Mindkét jármű a volt béketábor egy-egy gyöngyszeme. Az egyik, a volt keletné­metek utolsó merénylete hű szövetsége­seivel szemben, a Póló motoros Trabant névre hallgató bakelitszamár megy, mint a golyó. Különösen ahhoz képest, hogy mo­torfék ellenére virsligumijain alig tud meg­állni. A másik a román ipar remeke: egy te­herkocsinak készült, de idehaza többnyire személyautó gyanánt használatos Aro. Al­katrész persze ehhez sincs. A különbség annyi, hogy ezt a kocsit elinduláskor jól meg kell itatni, s ha épp minden működik rajta, akkor tövig nyomott gázpedállal, eny­hén lejtős úton az 1400 köbcentiméteres motorral néhány perc után el is lehet émi a 90-es végsebességet. Viszont ezzel a ko­csival meg is lehet állni. Na már most szerfölött szórakoztató, hogy nem csak néhány mazsola, hanem az autósok zöme hogyan reagál a két jármű közelében. S ebből következtetni is lehet az utakon közlekedők lelkivilágára. Mondjuk az elsó nap a terepjárót hajtom. Csupa kedves partner vesz körül. Alig te­szem ki az irányjelzőt, s ezzel egyidejűleg alig kezdek el a saját sávom széle felé, azaz a szomszédos sáv közelébe húzódni: máris lassít a mellettem-mögöttem a szomszéd sávban közlekedő. Ha teheti, nyomban he­lyet ad. Ha valaki megelőz, látom, amint a tükrébe néz. s jó kétkocsinyi helyet adva húzódik elém. A mögöttem közlekedő min­dig bőséges követési távolságot tart. Kes­keny úton nem győzök elsőként lemenni a nehezen járható útpadkára, hiszen én vi­szem a terepjárót. E szándékomban csak­nem mindig megelőznek. Ha nyomban nem veszek repülőstartot a zöld jelzésnél, nem dudálnak rám, s nem másznak a nyakamra. A következő nap a Trabantban helyez­kedem el. S mit tesz isten: mintha más autósok lennének az utakon. Sávváltás elótt jobb, ha nem is használom az irányjelzőt. A kocsin villogó (most már végre jól látható) sárga fény kifejezetten ingerlő hatású, akár bikának a torreádor köpönyege. A mellet­tem-mögöttem haladók mind gyorsítanak, s szorosan felzárkóznak egymásra. Ha valaki egy pillanatra elmélázott volna, s így aka­ratlanul is lehetőséget biztosított volna a sávváltásra, az, mihelyt felocsúdik, figyel­metlenségét eszeveszett villogtatással hozza tudomásomra. A szemből jövő az utolsó pillanatig az én térfelemen maradva előz. Aki megelőz, nyomban bevág elém. A szemből jövők többségének esze ágában sincs kitérni a szűk úton. Trabanttal a padkára! - gondolhatják. Bajba csak akkor kerülnek, amikor lámpa, kereszteződés után akarnának a pévécéjaguár nyakára mászni. Ekkor ugyanis tudomásul kell venniök, hogy erre fizikailag képtelenek. Ez a kocsi városi tempónál sok, köbcenti szerint sok­kalta nagyobb kocsinál is jobban gyorsul, hála a könnyű karosszériához képest jócs­kán túlméretezett motornak. Ha én rendőr lennék, csakis Trabanttal ellenőriznék, hisz így volna lehetséges a legkönnyebben és a leggyorsabban tetten émi a valóban veszélyes vezetőket. Lehet, hogy az autósoknak mintegy a fele súlyos személyiségzavarban szenved? Lehet, hogy ennyien és ennyire sérültek vagyunk, hogy ennyien és ennyire azonnal megpróbálunk lecsapni a kisebbre, kiszo­rítani a gyengébbet, akár az élete, testi ép­sége kockáztatásával is? Lehet, hogy ennyi potenciális gyilkos rohangál közlünk, aki csak azért nem öl, mert gyáva hozzá? Mert ha igen, akkor jó volna holnaptól csak páncélautókat engedni az utakra, és páncélruhába öltöztetni mind a nyolcmillió gyalogjáró magyart. Hisz' aki így képes kiszorítani az autóstársat, attól mi várható, ha egy védtelen gyalogos vagy kerékpáros akad az útjába? . IRK FERENC 0 pelés, kiterítés után a középen kivágandó a derékvonal és következhet a beszegés. Ügybuzgóbbak, többpénzűek más színű - de szintén előre beavatott, hasonlóképpen összemenős - anyagból visszabélelhetik, így szebben esik, és ki-kivillan a más színű, például fényes anyag a csüngő végeknél. Mi több, kétoldalon viselhető! A nem egyenes vonalú szabást mindig ferde pánttal szegjük vissza. Úgy tesszük egymásra a szegendót és szegőszalagot, mint a kártyát: színre színt, rávarrjuk, visszaférceljük, levasaljuk, kívülről is legépeljük. A meglévő, megunt teljes körszabású aljat úgy is újvonalúvá varázsolhatjuk, ha deréktól csípőig elől-hátul-kétoldalt testhez simulővá szűkítjük, onnan a szoknya aljáig vonalzóval összekötjük, és végigvarrjuk. Négy gépvarrás, és kész a divatos(abb) harangalj! P.G. , WJ ,„.„,.„...,.. Üli! flWji lí'ií'f " i H^ . isis® SÍ*; 5®;;; 5 íissB? Ül! Fejtsd meg! Tizenkét sasnak, ötvenkét ölyvnek, háromszázhatvanöt verébnek egy tojása van. Mi az? Zümmögő birka legel az arcon. Mi az? Beturejtvény Aki az Észtorna rejtvényeinek megfejtését hat napon belül beküldi a szerkesztőségbe, könyvutalványt nyerhet. Tinitévedések Szamos tinédzser életét keserítik meg olyan tévhitek, amiknek semmi alapjuk nincs. A testi, lelki fogyatékosságnak vélt jelenségekről való túl sok elmélkedés szorongást, visszahúzódást, önmagukba zárkózás!, néha depressziós állapot kialakulását válthatja ki. Jobb megvizsgálni, megcáfolni ezeket a téves hiedelmeket. íme néhány: A fiúk rá sem néznek azokra a lányokra, akik szemüvegei viselnek' - vélik a szemüveges lányok. De talán csak azért, mert nem tudják, hogy a szemüvegesség természetes állapot, s nem testi fogyatékosság. A .manapság kapható divatos szemüvegkeretek pedig egyenesen öltöztetik viselőjüket, még a meglévő hibákat is eltüntetik, elónyösebbé formálják az arcot (hajói választják meg őket). A haj gyorsabban nó. ha a végét gyakran vágják. Téves hiedelem. Semmi összefüggés nincs. A haj azonban igényli azt, hogy letöredezett végét rendszeresen levágják, úgy szebben nó tovább. Este ajánlatos nagyon sokszor erőteljesen átfésülni a lmjai, akkor nem zsírosodik. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. A sok, erőteljes fésüléstől zsírosodhat a haj. Jót tesz ellenben neki. ha mosáskor erősen megmasszírozzuk a fejbőrt, mert az serkenti a hajhagymák működését. Aki színezni, festeni kezdi a haját, az többé már nem hagyhatja abba Tévhit. Az igaz, hogy sok festett hajú hölgy nem meri abbahagyni a festést, mert hosszú időbe telik, amíg haja az eredeti színét visszanyeri. De visszanyeri. Az „átmeneti állapoton" úgy lehet segíteni, hogy fokozatosan közelíteni kell a színezést az eredeti hajszínhez. A férfiak jobban kedvelik a hosszú hajú nőket. Nem mindegyik. Van, aki szívesen simogat szépen ápolt hosszú hajat, de van olyan is. aki a rövidre vágott frizurát szereti borzolni. Ha a nő mindig a számára legelőnyösebb frizurát választja, biztosan tetszeni fog. (Más téves hiedelmekről a következő családi magazinban.) A 6-7 OLDAL CSALÁDI MAGAZINJÁT SZERKESZTETTE SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents