Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 16. DÉLMAGYARORSZÁG Ősz A KERTBEN 3 Komposztálás Az ősszel nagy mennyiségbe/l keletkező szerves hulladékot kár lenne veszni hagyni. A kiindulási anyagok változatos összetételétől nem kell idegenkedni, mert megfigyelések szerint a legjobb érési folyamatok a kevertebb anyagokban mennek végbe. A jelenség magyarázata az, hogy a különböző kémiai összetételű anyagok bomlását különböző mikroorganizmusok idézik elő, melyek a komposztban egy kölcsönös tápanyagláncolatban kapcsolódnak össze. A komposzt alapanyagai ősszel: fanyesedék, amely jó szerkezetű komposztot ad. bár tápanyagban szegény, és elég sokáig tart a komposztálódása; zöldség- és virágkertészeti hulladékok kötött jellegű komposztot szolgáltatnak; termesztésben már használt földkeverék is újrakomposztálható; kukoricaszár, bár elsőrendű komposztot ad. csak akkor érdemes foglalkozni vele, ha a közelben van. Ugyanez vonatkozik a furészporra is. Nedvességet és több nitrogén műtrágyát igényel; fűnyesedékel ne komposztáljunk magában, csak más anyagokkal rétegezve, mert esetleg berothad. Fontos szempont, hogy legyen kellő mennyiségű szervetlen tápanyag és kolloid is az oldatban. Kissé agyagos föld bekeverése, és vékony földréteggel való takarás kimondottan előnyös. Kerülendők viszont a technikai hulladékok, valamint a növényi kórokozókkal és kártevőkkel fertőzött hulladékok. Ujabb kertészeti szakkönyvek érdekes és praktikus komposztálókat mutatnak be. Kérem ne vessék el a komposztkészítés lehetőségét csak azért, mert ilyen modem „kalickával" még nem rendelkeznek. A komposztot döngölt föld vagy betonalapú helyen, másfél méternél nem magasabb halomban is elkészíthetik. Az 1,5-2 kgón' nitrogén műtrágyán kívül ne felejtsenek el kevés meszet is a rétegekre szórni. A biológiai aktivitás szempontjából előnyös, ha a komposztba állati trágyát keverünk. Jó szolgálatot tehet a Terravita-készítmény is. IGAZ ZSUZSANNA NTSZ HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTÉZETE KISTERMELŐKNEK! Az utóbbi 15-20 évben a tápanyag visszapótlására főként műtrágyázás került előtérbe, hosszú távon negatív hatásokkal. Ezzel szemben szakemberek olyan baktériumflórát fejlesztettek ki, mellyel a talajerő-visszapótlás, illetve a talajélet fokozható. Ez a nagy hatékonyságú TERRA VITA humusztrágya. Előnyei: Hatásában a hagyományos szerves trágyák harmincszorosával ér fel. A talajban lévő és a talajba kerülő szervesanyag-maradványokat humusszá bontja és leválasztja. Használata mellett - főleg kiskertekben - elkerülhető a műtrágyák alkalmazása. Talaj- és környezetbarát, mivel csak természetes anyagokat tartalmaz. Bármikor felhasználható, csapadékszegény időjárás esetén sem éget. Gazdaságos felhasználású, mert 12- 15 kg elegendő 100 m!-re. Gyártja, és forgalmazza: Csongrád Megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat Szeged, Cserzy M. u. 32. szKapható telephelyeinken: Szeged, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón, valamint a bizományosainknál. Kertészkedők, Gazdálkodók, Önkormányzatok, Gazdakörök Figyelem! Gondjait ossza meg velünk! A földdel és növénnyel való foglalkozás megbízható szakmai információt is igényel. Takarékosabban és előnyösebben is gazdálkodhat, ha kéri számításainkat a kemizálási optimumokról. Figyelmébe ajánljuk: - Műszeres talaj- és növénydiagnosztika, - Trágyázási és talajjavítási szaktanács, - Kultúratelepítési szakvélemény, - Növényvédelem - gyomirtás, tervezés, - Termékminősítés exporthoz, - Biológiai védekezés üvegházban, - Átállási terv minősítése biotermesztéshez, - Öntözővíz, szervestrágya, komposztminősítés. Ha földhöz jutott: a termőtalaj állapotáról - számítógépes információs szolgálat - talajhasznosítási szakvélemény. Szakismeret, szakszerüség=gazdaságosság. Találkozó pontjaink - Hódmezővásárhely - NTSZ Szakrendelő, - Csongrád - Növénypatika, - Szeged - Agroker - Agromarket. Növény- és talajvédelmi Szolgálat Hódmezővásárhelyi Intézete 6801 Hódmezővásárhely, Rárósi út 102., Pf: 121. A primőrök védelmében Hazai viszonylatban a zöldségfélék (paprika, paradicsom, uborka, saláta stb.) hajtatásának jelentős része a hagyományosan nagy kertészeti szakértelemmel rendelkező Szeged és Szentes körzetében található. Szinte egymást érik a kisebb-nagyobb növényházak, melyek nagy részében most őszidőben is szorgos munka folyik. A kártevő rovarok előszeretettel behúzódnak a szabadból a zárt térbe, ugy anakkor az idő hűvösebbre fordultával a termesztő-berendezésekben megnövekvő páratartalom kedvező körülményeket teremt a növénybetegségek járványos fellépésének. A növényvédelem ily enkor fokozott figyelmet kíván. Azokban a berendezésekben ahol pihentetik a területet az őszi időszakban, szeptemberoktóberben még van lehetőség a talajfertőtlenítések elvégzésére. A hajtatásban a növénykárosodások általában a talajból indulnak ki. Ennek az az oka, hogy az intenzív termesztés során elszaporodnak a fertőzést okozó szervezetek. A talaj cseréjére nincs lehetőség, s így egyre több a gyommag, a kártevő állat, a káros növénymaradvány. A veszélyeztetettség évről-évre növekszik, és a harmadik-negyedik évtől kezdődően talajfertőtlenítés nélkül - különösen a fűtött házakban - nemigen lehet gazdaságosan termeszteni. A homokvidéken a talajból támadó gyökérgubacs fonálféreg helyenként megnehezíti az uborka-, a paradicsom-, a paprika és gyökérzöldség termesztést. Különösen az uborka érzékeny a fonálféreg kártételre, mert ennél a növénynél még nincsenek a köztermesztésben ellenálló fajták. A holland paradicsomfajták nagy része rezisztenciával rendelkezik, s erről a termesztőt egy „N" betű tájékoztatja a vetőmag csomagolóburkolatán. A talajfertőtlenítés házilagos elvégzéséhez legkevesebb 3-4 hétre van szükség, mert a talajba jutott illékony vegyszer gőzei ennyi idő alatt távoznak el maradéktalanul. A kezelésre a Basamid G készítmény áll rendelkezésre. Hatása általános, a termesztőberendezés talaja felső rétegében található összes károsítóra (gyommagvak, talajlakó rovarok, gombabetegségek, fonálférgek) kiterjed. Fokozza a hatást a fertőtlenítőszer kiszórás és bemunkálás utáni fóliatakarás. Az állati kártevők közül a liszteske az idén eddig nem szaporodott fel a „szokásos" tömegben, így lehetőség nyílik a fürkészdarázzsal való biológiai védekezés kedvező indítására. A hasznos üvegházi parazita iránt az utóbbi időben örvendetesen megnőtt az érdeklődés, melynek hátterében a következő okok állnak: A rovarölőszerek hatása minimálisra csökkent, a kártevő növényvédőszer rezisztenciája szinte minden, korábban hatásosnak ítélt hatóanyaggal szemben kialakult. Egyelőre az Applaud 25 WP készítmény kivételnek számít, de ott ahol gyákrabban alkalmazták az elmúlt egy-két évben, már megmutatkozik a tűrőképesség növekedése; a növényvédőszer-árak gyakori és nagymértékű emelése miatt a kémiai eljárások költsége gyakorta meghaladja a biológiai védekezést; a liszteske - fürkész darázzsal való védekezés jóval biztonságosabb, mint a kémiai. Már a tenyészidőszak elején kialakítható egy olyan optimális gazda - parazita viszony, melynek segítségével a tenyészidőszak végéig liszteske elleni kezelés nélkül folytatható a termesztés; biológiai védekezés esetén a növényápolást, a termésszüretet, a friss fogyasztást nem kell kényszerűen növényvédőszeres kezelésekhez igazítani; a kertészek konstruktív gondolkodásmódja, új megoldások keresése is motivációt jelent. A fürkészdarázs alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a parazita növényvédőszer érzékenységére, ezért a levéltetű, takácsatka, tripsz, szélesatka elleni védekezést szelektív készítményekkel kell elvégezni. A levéltetvek ellen gondos permetezés szükséges, akár Pirimor 50 DP-vel, vagy egyéb készítményekkel (Karate 5 E, Decis Quick stb.) végezzük a kezelést. A növénybetegségek közül a paradicsomon a hűvösebbre forduló időkkel - amikor a külső hőmérséklet hirtelen leszáll, fennáll a paradicsomvész (fitoftora) fellépésének veszélye. Á betegség ellen a peronoszpóra ellen általánosan ajánlott készítmények hatí? sósak, de újabban a Bravó 500 gombaölőszer is számításba vehető. Az agresszív uborkaperonoszpóra folyamatosan károsít, ellene rendszeres védekezés szükséges, a felszívódó szerek (Mikal C 64, Ridomil Zineb stb.) és kontakt készítmények (Rokkol 400 SC, Bordói por stb.) váltogatásával. DR. BUDAI CSABA Nő vény házi talajok előkészítése Igen széles azoknak a zöldség- és dísznövényeknek a köre, amelyeket különböző termesztőberendezések alatt termesztünk. Ezeknek a környezeti feltételekkel kapcsolatos igényeit mesterségesen elégítjük ki. Amikor a növények környezeti igényeit a tudomány segítségével pontosan, számszerűen is ki tudtuk fejezni, akkor jutottunk el ahhoz a ponthoz, hogy az itt használt mesterséges talajoknak, speciális földkeverékeknek mind fizikai, mind kémiai tulajdonságait a növények igényeinek megfelelően állíthassuk be. Szét kell választanunk az árutermelést és a hobbi jellegű termesztést. Árutermesztés esetében nagyon fontos az előzetes talajtápanyagvizsgálat. Az eredmények alapján a termelő trágyázási szaktanácsot kap, és így elkerülheti a hibákat, pl. az .elégtelen tápanyagellátást, vagy a túltrágyázásból adódó anyagi veszteségeket. A vizsgálat a főbb tápelemeken. a nitrogén, foszfor és kálium mennyiségén kívül felvilágosítást ad a mikroelem-ellátottságról, a nátrium és magnézium mennyiségéről, a talaj kémhatásáról, sótartalmáról és mésztartalmáról, valamint természetes talajok esetében a talaj kötöttségéről is. Ezek a tápanyagtartalomnál nem kevésbé fontos tényezők. A kémhatás pH változásai szabályozzák a felvehető tápanyagmennyiséget. Például 5 pH alatt az alumínium és a mangán ion oldódik, mindkettő mennyisége elérheti a toxikus szintet. Ilyen alacsony pH-nál alumínium és vas is bőségesen van a talajoldatban, és foszforral egyesülve vízben oldhatatlan vegyületeket alkot. De az alumínium 7,5 pH-n felül is lehet toxikus, 7,5-8 pH körül a foszfor a kalciummal képez oldhatatlan vegyületet, kalcium-foszfátot, 5,8-7 pH érték között valamennyi elem felvehető állapotban marad. De a pH nemcsak a tápanyagok felvehetőségét befolyásolja, hanem az ammónium- és nitrátképző baktériumok életét is. Normális körülmények között a talajok sótartalma viszonylag kicsi. Növeli viszont a sótartalmat az öntözés, az intezív műtrágyázás. Előfordulhatnak olyan feltételek, amikor a helyszínen képződött és az összegyűlt sók kilúgozása akadályozott. A termesztésben a kilúgozással gyakorlatilag nem csökken a sómennyiség, mert kilúgozás nincs, azonban állandóan növekszik a kiadott műtrágyákkal, tápoldatokkal és az öntözővízzel. A termesztés alatt folyamatosan növekszik a könnyen oldható sók, azaz éppen a káros sók aránya. Ennek akkor a legnagyobb a veszélye, ha a talaj kis szervesanyag-tartalmú, lúgosabb, rossz vízgazdálkodású, vagy például ha eleve sótartalmú tőzeget használtunk fel az alapkeverékbe. A legtöbb magas koncentrációjú műtrágyánk savanyú kémhatású, idővel elsavanyíthatjí a talajt. Különösen fennáll ez a veszély hosszú kultúránál. Evenként 2-3-szori mésztrágyázás, mészszórás a talaj, felületére rendszerint elegendő. A talaj mésztartalma más szempontból is fontos: a kálcium-ionok jelentős szerepet játszanak a talaj szerkezetének fenntartásában. A szerkezet nélküli, összetapadt talajrészecskékből álló talajnak rossz a víz- és levegőháztartása. Ha nemcsak mésztrágyázást tartanának szükségesnek, sokkal nagyobb mennyiségű meszezés, úgynevezett talajjavító meszezés szükséges. Ez minden esetben 0,5 milligramnvhégyzetméter feletti mennyiséget jelent, de sokszor szükség lehet 1-2 kilogramnvhégyzetméter mész. kiadására is. Meszezőanyagok: Kalciumkarbonát (CaC03), amely akkor jó, ha finomszemcsés. Emeli a pH-t; a kalciumszulfát (gipsz) nagyon jó mészforrás, ha nem akarjuk a talaj lúgosságát fokozni, de Ca-pótlásra szükség van; a kalciumhidroxidot akkor használjuk, ha nagyon gyorsan akarunk pH-t emelni. Csak feleannyit adunk ki, mint a kiszámolt CaCo3 mennyiség. Soha ne adjuk már beültetett növényeknek! Ne hanyagoljuk el az öntözővíz előzetes vizsgálatát sem! Előfordulhat, hogy vizünk túl kemény, sok kálcium és magnéziumsót tartalmaz, vagy magas a nátrium-tartalma, és ezzel növeljük a talaj sótartalmát. A víz nagy szárazmaradéka az öntözőrendszer szempontjából jelenthet főleg gondot. Az öntözővíz ismerete segít a kultúra és a megfelelő földkeverék és műtrágyák kiválasztásában is. A magas kalcium és magnézium-tartalmat részben ellensúlyozhatjuk azzal, hogy kizárólag savanyú hatású műtrágyákat használunk, mint például az ammónium-nitrát vagy a kénsavas káli. Más a helyzet a hobbi növényházban. Ha lehetőségünk van rá, keverjünk a talajba négyzetméterenként 8-12 kilogramm érett istállótrágyát. Vigyázzunk, mert a nem elég érett istállótárgya megégetheti a gyökereket. sőt még az alsó leveleket is. Oszi hajtatásnál erre mindenképpen gondoljunk. mert egyre kevesebbet tudunk szellőztetni! Az crett istállótrágya könnyen felismerhető, a benne lévő szalmaszálak barnák, töredezettek, és a trágya nem bűzös, hanem „trágyaszagú"! Ha istállótrágyát nem tudunk beszerezni, használhatunk komposztot, de ezt nem kell beásni! Vagy a talaj felszínére szórjuk, vagy sekélyen, 5 centiméterre dolgozzuk be. Az 1-2 centiméter vastag komposztréteg természetesen nem biztosítja a növények tápanyag-szükségleteit, műtrágyát is használnunk kell. IGAZ ZSUZSÁNNA #