Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 16. DÉLMAGYARORSZÁG MELLÉKLET ŐSZ A KFRTRFN I 1 L/«íl A '1 1 Mindenképpen meg kell hagyni a kert pihenő funkcióját. Olyan növényeket kell választani, amely nem igényel rendszeres öntözést. A fűfélék közül a mélyebben gyökeresedőket és kevésbé igényeseket keressük. Nagyon sok, szép díszfát és cserjét lehet kapni, amelyek csak az ültetés évében igényelnek nagyobb odafigyelést, de konténeres szaporítóanyaggal ez is csökkenthető. Viszonylag jól tűrik a szárazságot, illetve nem igényelnek rendszeres öntözést a hagymás virágok. A legnagyobb odafigyelést és rendszeres öntözést az egynyári, főleg palántával szaporított virágok igényelnek, de ezek között is van olyan, amely a megeredést követően szépen díszlik ritkább öntözés esetén is. Például őszirózsák, bársonyka stb. A pihenőkert is megfelelő gondozást igényel, mert az elhanyagolt díszkert csúnyább látvány, mint egy gyomos kert. A haszonkert kialakításánál sokan két nagy hibát szoktak elkövetni. Az egyik esetben minden zöldség, gyümölcsféléből vetnek, illetve telepítenek, melynek az a hátránya, hogy gyakran kell a kertbe járni, ami költséges és gyakran terem felesleg, amely a területen veszendőbe megy. A második eset, amikor egy-egy gyümölcsfajból (pl. őszibarack) fajtasort ültet a tulajdonos, és Pihenőből a konyhába Az urbanizációval és ezen belül a lakótelepi életmód kialakulásával megváltozott a nem mezőgazdasági főfoglalkozású lakosság életmódja. Hiányoznak a kertes házak által biztosított körülmények. A leveshez szükséges zöldséget, a szörpök készítéséhez nélkülözhetetlen málnát, de a vázába megszokott virágot is a piacon, illetve az üzletben kell bevásárolni, ha nincs hol megtermelni. A korábban kialakított zártkert, „hétvégi kert" rendszer ebben jelentős segítség volt. Többsége betöltötte a pihenőkert jelleget. termőre forduló után jön rá, hogy a folytonos érés miatt nem tud elmenni üdülni, vagy hagyja veszi a gyümölcsöt. Természetesen az is gond, hogy a folyamatos érés akadályozza a szükséges növényvédelmet is. A jelenlegi gazdasági viszonyokat figyelembe véve kert kialakítására és hasznosítására javaslatunk a következő. Mindenképpen meg kell hagyni a kert pihenő jellegét, még akkor is, ha nincs épület. Igénytől függően kell a füves terület nagyságát meghatározni. Díszfákból, díszcserjékből nagyobb arányt képviseljenek az örökzöldek, de jól elfér közöttük a hűvöst adó lombhullató fa is, amely kocsibeállóként is hasznosítható, bár erre a célra alkalmas a dísznövényből vagy szólóból kialakított lugas, pergola. ellátta a konyhát a kisebb mennyiségben felhasznált zöldséggel, gyümölccsel, sőt sok esetben a piacra is jutott a megtermelt áruból. A gazdasági körülmények változásával a hétvégi kertek hasznosítását is célszerű módosítani. A rendkívüli módon megemelkedett közlekedési költségek már nem teszik lehetővé, hogy a konyha napi ellátását a kertből oldjuk meg, tehát ennek megfelelően keli megtervezni a kerthasznosítást is. Nálunk még mindig divat a szomszédokat elválasztó drótkerítés, amely főleg a 7-800 négyzetméteres, összezsúfolt kiskerteket rideggé teszi. Célszerű volna ezeket felváltani élő sövénnyel, melynek sűrűségét a szomszéddal kialakult kapcsolat határozza meg, de a haszonkertben erre a célra megfelel egy szőlőlugas vagy gyümölcssövény, málnasor is. A haszonkert kialakításánál, a meglévő kertek hasznosításánál célszerű az eddigi gyakorlaton változtatni. Csak olyan növényt szabad termelni, amely nem igényel gyakori öntözést és szedést. Célszerű egy-egy kultúrából annyit termelni, hogy a saját fogyasztás mellett komolyabb bevételt is biztosítson és ebből lehet fedezni a napi fogyasztású zöldség-gyümölcs kiadásainak jelentős részét. Zöldségnövények közül viszonylag ritkább öntözéssel eredményesen lehet termelni a káposztafélék egy részét, gyökérzöldségeket, paradicsomot, borsót, babot, dinnyét, burgonyát, ezek közül is inkább a korai fajtákat, amikor még a talaj vízkészlete a téli csapadék miatt elegendő a növény fejlődéséhez. Rendszeres öntözést kívánnak viszont az étkezési paprikafajták, uborka, karfiol stb. Jelentős mértékben lehet javítani a talaj vízgazdálkodását rendszeres szervestrágyázással és kerti komposzttal. A gyümölcsfajok többsége termelhető száraz körülmények között, azonban intenzív termesztésnél — sövény, karcsúorsó — feltétlen be kell rendezkedni öntözésre, de eltérően a vízigényes zöldségféléktől, nem igényel rendszeres öntözést, szakaszos öntözéssel is eredményesen lehet termelni. Árutermelő gyümölcsösbe nem célszerű nosztalgiafajtákat nagyobb területen telepíteni, mivel az értékesítés gondot okoz, a vásárlók kis rétege keresi. Hasontóan az előzőhöz, óvatosan kell bánni a biotermesztéssel is. Helyette inkább a takarékos, előrejelzésre alapozott növényvédelmet kell alkalmazni. A gyümölcsbokrok és- fák kerten belüli elhelyezését úgy alakítsuk, hogy a kert utca felől ránézve megfelelően áttekinthető legyen, egymást ne árnyékolják le, és a biztonságos növényvédelem is megvalósítható legyen anélkül, hogy más növény fogyasztását ' veszélyeztetné. Telepítéshez minden esetben faiskolából származó, vírusmentes szaporítóanyagot használjanak fel. A szaporítóanyag ára a többlettermésból és a jobb minőség következtében bőven megtérül. Az ismeretlen helyről származó szaporítóanyaggal a meglévő ültetvényeinket is lefertőzhetjük. Szőlőtelepítéshez kettős hasznosítású fajtákat célszerű ültetni, amely felhasználható csemegeszőlőként és borszőlőként is (favorit, saszla stb.). A terület kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy ne mély fekvésű területre kerüljön az ültetvény, mert a fagykár valószínűsége is nagyobb, de a peronosz is ott jelentkezik először. A művelésmódot úgy kell megválasztani, hogy biztosítócsap maradjon, melyet takarással meg lehet óvni a fagykártól. Óvakodni kell a túlzott terheléstől, mert romlik a szőlő minősége, de a tőke is gyorsan legyengül, a különböző kórokozók, kártevők fellépnek, főleg az agrobaktérium terjed az utóbbi időben, amely szintén a legyengült ültetvényeket károsítja elsősorban. DR.TÓTH MIHÁLY A nagyszerű és komoly fák alatt Sötét arcát kegyetlen és szép öklére hajtván Szunnyad a bánatom, mint este a szfinx alján A fantasztikus és fáradt arab... / // ( Tóth Árpád Oszi alkonyat című verséből) „ Nézem a vén napot, amely a hervadt kerten S e csüggedt ujjakon pompás aranyszínt fen szét, A 0, most minden dolog oly titokzatosan szép S magános s mozdulatlan... s az illatban s a csendben í