Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 16. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 5 Átalakul a felsőoktatás Helyzetkép - törvény előtt A hallgatók önkor mányzatainak képviselői két szorosan összetartozó témáról alakítottak ki közös álláspontot a pénteki megbeszéléseken: a készülő felsőoktatási törvény koncepciójáról, valamint a felsőoktatás finanszírozásának átalakításáról. Fábry György, az OFESZ elnöke kérdésünkre azt mondta, hogy a törvénykoncepció jelenleg vitatott tervezetében öszszetorlódnak és elmosódnak ugyan az átalakulásban érvényesítendő értékek és prioritások, a felsőoktatás fejlesztését, illetve az intézményrendszerét meghatározó törvények alapelvei, a vita mégis értelmes, mert a tárgyaló felek nyitottak, egymás partnerei, tehát remény van a konszenzusra egy lehetséges koncepcióról. Amennyiben fennmarad ez a partneri viszony a minisztériumok, a rektori konferencia és a hallgatók szervezete között, az egyetemeken „hűvös ősz" lesz, s nem forró. Kijelentette, hogy a korábbi egyetemi demonstrációkat sem a hecc kedvéért csinálták a diákok, hanem a most megvalósulni látszó alapvető változások előmozdításáért. A hallgatók felelősségérzetének bizonyítéka, ahogyan az átalakításról gondolkodnak: először a felsőoktatás lényegét határozták meg. s aztán ebből vezették le a szerintük legmegfelelőbb működési módot, vagyis szakítottak a korábban bevett intézményközpontú gondolkodásmóddal. A felsőoktatásban a tudományosságot tartják a képzés lényegi isménének, s azt szeretnék, ha ennek a tevékenységnek az öntörvényű mozgását segítené érvényre egy értelmes szabályozás, s nem a jelenlegi merev intézményrendszert „renoválná" látványos és adminisztratív átalakításokkal. A hallgatók képviselőinek világos és egyértelmű álláspontjával harmoA hazai felsőoktatás átalakulásának folyamatában fontos az. idei ősz. Nem puszta formalitás, hanem gondolkodásbeli fordulatot is jelez, hogy az egyetemi városokban ebben az évben először tartottak közös tanév nyitókat az Universitasokba tömörült intézmények. Kétségtelenül megindult az 1948-ban politikai okokból szétválasztott tudományos kutatatás és felsőoktatás, valamint az ugyanilyen okból szétaprózott egyetemek és főiskolák új, az intézményi autonómia és önkéntesség elvén alapuló egységesülésének folyamata. Ugyancsak most van az ideje annak, hogy a törvényhozók jogszabályt alkossanak a magyar felsőoktatásról. Van tehát miről eszmét cserélni mostanában az egyetemi polgároknak, s mivel ezek a témák társadalmi jelentőségűek, a nem egyetemi polgároknak is. Szegeden az elmúlt hét végén két napot erre szenteltek: pénteken egész napos megbeszéléseket tartott itt a hallgatók érdekvédelmi szervezete, az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség, szombaton pedig a helyi Universitas-szal ismerkedhetett minden érdeklődő városi polgár, egész napos kulturális-művészeti rendezvényeken, valamint a jelen és a jövő kérdéseit tárgyaló fórumon. nizál az intézmények irányítóinak véleménye - ez derült ki a szombati, auditórium maximumban rendezett fórumon, ahol valamennyi szegedi felsőoktatási intézmény vezetője, a pénzügy- és a kultuszminisztérium képviselője, a városi önkormányzat vezetői is megjelentek, sajnálatos módon nem akadt viszont érdeklődő városi polgár és talán szervezési félreértés folytán a hallgatók sem jöttek el, csak érdekvédelmi képviselőik. A fórumot dr. Lippai Pál polgármester nyitotta meg, ezzel is kifejezve, hogy Szeged épít a felsőoktatásra, s városi polgárokként számít az egyetemi polgárokra és teljesítményeikre. Előadásában egyetem- és várostörténeti tényeket elevenített fel, majd kifejezte, hogy Szeged önkormányzata minden lehetséges eszközzel és módon segíteni kíván az egyetemeknek és főiskoláknak az átalakulási folyamatban. A JATE rektora, Róna-Tas András összefoglalta az aktuális vitapontokat. Vannak, akik nem ítélik sürgősnek a törvény megalkotását, mondván, addig van szabadság, amíg nincs szabályozás. Csakhogy olyan fokú pillanatnyilag a jogbizonytalanság, hogy az egyetemek működésképtelenek lennének, ha a főhatóságok betartatnák az összes, még érvényben lévő korábbi keltezésű rendelkezést. Ráadásul amíg nincs törvény, s nem lehet tudni, mit is kellene finanszírozni. addig nem lehet új finanszírozási rendszer sem. A rektori konferencia álláspontja szerint mielőbb a legfőbb kérdésekben állást foglaló alaptörvényre, s nem apró részleteket szabályozó, vagy más törvényekhez illeszkedő kerettörvényre van szükség. A jelenlegi rossz anyagi helyzetben az intézmények és főhatóságaik között az az egyik vitatéma - mondta a rektor -, hogy bevezethetők-e 1992. januárjától a tervezett normatív finanszírozás elemei. A Pénzügyminisztérium jelenlévő főosztályvezetője, Varga Sándor szerint addig az új finanszírozási szisztémának még az elemei sem vezethetők be, amíg nincs törvény. Némely előrejelzések a hallgatói létszám megkétszereződését jósolják-, a normatív finanszírozás bevezetése azért is lenne most kockázatos, érvelt a minisztériumi főosztályvezető, mert a költségvetési összeg „nem tudná követni" a növekvő hallgatói létszámot... Róna-Tas András elmondta: a közeljövőben a rektori konferencia megbízásából tárgyalnak a pénzügyminiszterrel, s alkut ajánlanak Kupa Mihálynak: nem több pénzt kémek a felsőoktatásnak, hanem európai arányok bevezetését: miután az egy főre jutó nemzeti jövedelem s az ország felsőoktatási intézményeinek hallgatói létszáma között szoros az összefüggés, belátható, hogy a jelenleginél nagyobb arányú költségvetési részesedésre van szükség. A fórumon számos más téma is szóba került (így például az Universitások szerepe az átalakulási folyamatban). amelyekre később igyekszünk visszatérni. S E. Gorbacsovot is kihallgatták Mihail Gorbacsov szovjet elnököt szombaton tanúként kihalgatták az augusztusi államcsínykísérlet ügyében - jelentette szombaton a TASZSZ szovjet hírügynökség. Gorbacsov két órán át részletesen válaszolt Nyikolaj Trubin szovjet főállamügyész, Valentyin Sztyepankov orosz főállamügyész és Alekszandr Frolov. a szovjet ügyészség különleges fontosságú ügyeket vizsgáló osztálya vezetőjének kérdéseire. Az UPI amerikai hírügynökség jelentésében emlékeztet arra, hogy a kihallgatok egyike, Alekszandr Frolov a puccs bukását követően bejelentette lemondását. A szombati kihallgatáson való részvétele az UPI szerint arra utal, hogy vagy később visszavonta lemondását, vagy még n?m adta át a posztját. A puccs körülményeit kivizsgáló hatóságok korábban közölték: Gorbacsovot a többi tanúhoz hasonlóan ki fogják hallgatni a vizsgálat során. A meghiúsult szovjet puccs kapcsán tizennégy személyt helyeztek vád alá. Az ügyben a legsúlyosabb büntetés golyó általi halál is lehet. (MTI) Megemlékezések Az őszi helyhatósági választások közeledtével Erdélyben egymást érik az ünnepélyes megemlékezések. Avram lancura, az 1848-49-es szabadságharc idején a Kossuthkormány ellen forduló móeok vezérére emlékeztek meg vasárnap a Hunyad megyei Czebén. Az emléknapot Avram lancu halálának 119. évfordulója alkalmából rendezte a Vatra Romanesca, a Hunyad megyei prefektura, a Nagyrománia Párt (Romania Mare), valamint a román televízió. Az eseményen megjelent Ion Iliescu államfő és Petre Román miniszterelnök is. A rádió a nap folyamán többször helyszíni kapcsolással számolt be az ünnepségről, valamint az Ukrajnához tartozó észak-bukovinai Csernovciban rendezett ünnepélyről, a román nyelv napjáról, melyet nemrég Kisinyovban is megtartottak. (MTI) Tanévnyitó Erdélyben A szovjet szuronyok támogatásával, a királyi diktatúra légkörében, királyi rendelettel állították fel 1945-ben Kolozsvárott a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetemet - állítják a román hatóságok. A kommunisták hozták létre a kondukátor diktatúrája idejében működő intézményeket is - folytatódik a gondolatmenet -, tehát a mai vezetés nem vállalhatja azok számának gyarapítását, mi több, a létezőket is megkérdőjelezi. Természetesen föl sem merül, hogy a szozjet szuronyok árnyékában, illetve a Ceausescu konzsenialitása által létezett román nyelvű tanintézetekről valami hasonlót állítanának. Már a nyárelő óta bizonyos, hogy ma, szeptember 16-án nem valósul meg az erdélyi magyarság jogos vágya, mi"el a Bolyai egyetemen nem indul az anyanyelvű oktajás. Míg a románság criási belpolitikai kampány keretében konszenzusra jutott abban, hogy a független Moldáv ia anyanyelvi oktatásának támogatására 5000 (ötezer) ösztöndíjat biztosítanak besszarábiai és bukovinai diákoknak a most induló tanévben... Mindhiába érveltek a magyar egyetem mellett kardoskodók: elismerik az oktatás fontosságát az önazonosság fenntartásában Moldávia esetében - hasonló szemléletet követelnek a Bolyai egyetemre vonatkozó kérelmük elbírálásakor. (Magyarország jelenleg a szomszédos országokban élőket néhány száz, problémamentesnek nem nevezhető ösztöndíjjal segíti - elsősorban alapítványok révén. Jellemző a hazai közállapotokra, hogy vannak politikai erők, amelyek finoman megkérdőjelezik ezt a kísérletet). A romániai hatóságok állítása szerint a Bolyai egyetem egyes karainak elhelyezését Erdély nagyvárosaiban a helyi közvélemény nem helyesli. Első lépésként meg kellene győzni a lakosságot! Nos, ez a megfoghatatlan utalás vitára ingerel: ki az illetékes a „meggyózó riunka" lefolytatásában? Már ennek az eldöntése eleve olyan időveszteséggel jár, aminek az előidézése tulajdonképpeni célja az ottani tanügyi appa átcsikoknak. Vitázni a végtelenségig. fölszítani az indulatokat a „követelődző" magyarok ellen - íme, az állampolitika rangjára emelt tanügyi-kulturális diverzió lényege. Közben a nagypolitika szintjén olyan jelzéseket leadni, mintha tárgyalókészek lennének; derűlátó kijelentésekre ragadtatni a magyar külügyminisztérium hangadóit annak érdekében, hogy az esetleg föllángoló iskolai ellentétek tompuljanak - íme, az alkalmazott módszer lényege. Tisztségviselőink mintha felednék, miszerint a kolozsvári főkonzulátus újranyitását szinte ugyanazon szavakkal halogatják, mint a Bolyai egyetemét: a helybéliek „ellenérzése" leküzdhetetlen akadály, s a romániai, újkeletű demokrácia hatásos fegyvere... Az ellen, aki képtelen hatálytalanítani, illetve működtetésének mechanizmusát föltárni. A Bolyai egyetem léte vagy nemléte nagvközösségi ügy. A kisközösségeknek is meggyűlt a bajuk a maguk portáján. Jellemző az aradi eset. A Jelen című helyi magyar nyelvű napilapban - még augusztus folyamán - Tusz Ferenc a Vatra aknamunkájának tulajdonítja a Csiky Gergely Líceum létének megkérdőjelezését. Az Adevarul Aradean-ban közölt válasz a magyar lap szerzőjét „irredenta, nemesi, újhorthysta, szeparatista senkinek" nevezi - a többségi lakosság nevében! Szeptember elején aztán Puskel Péter összefoglalta az iskolaügy fejleményeit. Tanévkezdésre időzítik a Vatra-manipulációt - állapítja meg. A visszarendeződés beindult, annak ellenére, hogy tavaly Tokay György képviselő éhségsztrájkot folytatott, s az RMDSZ helyi vezetői a megyei pre fektúrával egyezséget kötöttek: a 4. pont szerint, a felújítási ntunkálatov után. idén külön épületben kezdheti a tanévet a Csiky líceum. Ezt a magállapodást egy tollvonással (tanfelügyelőségi határozattal) keresztülhúz!ík. A líceum alól „kihúzták" az alsó tagozatot, román igazgató vezetésével egyesítvén egy másik általános iskolával. Jelezvén: maradjanak csendben az „irredenta", követelődző magyarok, mivel az iskola léte vagy nemléte háttérből irányított tollak vonásán múlik... PATAKI SÁNDOR MUWHMIMMaiMliMMIIMIMIMWBa^^ Akácerdős kis tanyában - Megmakacsolta magát tav aly is - bólogat rá a tata - itt szeret. S, hogy látszata legyen a komoly bajnak, a tata a semmibe mered, a kicsi meg rivadt símulással bújik a lábához. Erzsi anya meg a Mária mama a katlantól figyel, elszántan: bármire is jutnak, az óvoda elkerülhetetlen. Jövőre - iskola! Addig szoknia kell a rendhez. Tennénk mindjárt hozzá: meg a sok gyerekhez, de azonnal álljt parancsol az érkezés célja, hiszen, hallottuk: Túri nagyapának huszonkét unoka jár az udvarába. Karcsiéktól tizenhármán, a másik családból - Borkáéktól kilencen. Ha a „fészekből röppenteket" - a dédunokákat is belevesszük egy városi iskolaosztályra való gyerek. Fatengelyes biciklikocsi Nem is csodálkozunk, ha Karcsi inkább a tatával maradna ezután is, hiszen annyira csodálatos kiskocsit sikerült eszkábálniuk, amit tán még a híres autógyárak is megirigyelhetnének. Fatengelyes, igaz, de biciklikerekeken gurul, régi kocsialja adja a vázát és haza lehet rajta húzni a tehénnek vágott mislinget. És, ami ennél sokkal fontosabb Karcsinak: királyi módon ülhet rajta és gyeplővel kormányozhat, ha valaki húzza. Nos, ki az az óvodát szerető gyermek, aki nem vágyna ilyen járgányra ? A tömörkényi határ mentén lapuló, kis pusztaszeri tanyában, a nagyapai titulust viselő dédapát. Túri Bélát, bátran nevezhetjük erős fájú embernek, hiszen hatvankettedik esztendeje viseli bal keze hiányát. Annak idején, huszonnégy éves fiatalembertől rabolta el karját a cséplőgép. Etető volt s mindössze pár kéve rozs volt már hátra az esztendő kenyérkereső munkájából, mikor vége szakadt a könnyebb életnek. A mindennapi megélhetés munkálatai mellett Túri Béla klárinéton, cimbalmon is játszott és fújta a kisdudát lakodalmakban, padkaporos bálakon. A munkával azóta sem hagyhatott föl, csupán a muzsikálásnak kényszeredett véget vetni. A vófélyeskedés is abbamaradt, egyedül a vadfogó szenvedélynek nem tudott ellenállni. Zsákmányolta a halat, ameddig csak erejéből tellett, utóbb már a halászati szövetkezettől kapott fölhatalmazással. A hálócsomózást, például, az istállóban gyakorolta, hogy ne maradjon le nagyon a többitől. megmaradhat zenésznek Túri Béla, hiszen két bandában is játszott? A hat évtized utáni summázat, hogy „éppen föl akartam hagyni vele" talán sejtetni engedi a választ. Előbb vagy utóbb a földhöz parancsolta volna a megélhetés a zenész fiát is, hiszen apja - ki szintén Béla és zenész volt - odamaradt a galíciai harcmezőn. S ahhan az időben, bár sohasem kényszerült szolgának állni, a föld adta az egyetlen biztos alapot az életre. A nagy fogásra várva... FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A zenész fia - Csináltam én, mindent. Gyógypiócát szedtem, kamillát gyűjtöttem a nagybátyámnak, kijártam a betonhoz ómek. Csősznek fogadtak téeszbcn , hogy csak a nagyját mondjam a munkáimnak. Éjjeles-nappalosnak osztottak be a kútfúrókhoz. Csengelén Halászokkal jártam Pálmonostorára. Karcsi gyerek lovagolja épp a fehér pulykát, majd nyergelne át a támadásba lendült féltékeny kakasra, de hirtelen lemond mindkét udvari kalandról és helyette igencsak kámpicsorodott képel vág. Anyja pöröl vele kicsikét, mert semmi szín alatt sem óhajtja föladni tanyai szabadságát a kilátásba helyezett óvodai megjelenés miatt. Tömörkényre, meg Sövényházára, úgy veszem észre, emiatt reuma uralkodik a lábamban... Elégedett vagyok a sorsommal, engem, soha, senki nem háborgatott - mondja büszkén Béla bácsi, feszesen állva a ház előtt, mintha az iskolában felelne. Később is kanyarítgatjuk a történeteket földről, vízről, muzsikáról s kikívánkozik a kérdezőből: jobb lenne-e most az élet. ha Jószerivel most sincs ez másként az idők teltével népessé vált Tűri családban, hiszen a két fiatalabb Béla - fia és unokája - is a téeszbcn keresi a kenyerét. A legkisebb Béla - ó képviseli i negyedik generációt - még csak örömteli jelenlétével tisztelheti meg a Túri családot. Karcsival meg a többivel egyetemben a bicikliversenyek, dömperháborúk, szántócsaták harcos részeseként. Tömörkényről járnak haza és ha minden jól megy az iskolában, nemsokára segít kitölteni a legidősebb Bélának a totót. Merthogy a dédapa a maga nyolcvanötödik esztendejével még igencsak bízik a szerencséjében. Eddigi játékával nullára futott a kiadást és a bevételt illetően, de ha véletlenül Fortuna istenasszony egyszer istenigazából belerántaná kötényébe, az lenne csak a nagy fogás. A nit halászként elszalasztott, ilymódon jöhetne vissza. Ilyen nagy szerencsére nem tehettünk Ígéretet, helyette csupán a közös fénykép lehetőségét kínálhattuk volna, ha a tnama el nem zárkózik ettől. Mondván, hogy majd a ballagáson lencséje elé áll, valamelyik gyereknek, mert a közös ünnepekre majdhogynem mindig összejön a család. Erzsikétói, a tanyán segítkezó menytől érdeklődtem, mennyi a fiú és mennyi a lány náluk, mire ő arra kért: várjam meg míg összeszámolja a tizenhárom közül ki hova is tartozik. A másik gyermek, a Bori a család esete könnyebbnek mutatkozott, mert a mama azonnal rávágta: Macáéknál három a lány a kilencből. Ahogy sorra vettük az ifjakat a pusztaszeri faluban élő ifjú Túri Béláéknál négyen: Béla, Zsuzsa, Erzsi meg Anna már külön háztartást alakítottak. A tata körmére tán, zenész is került a házhoz. A csanyteleki Kósa ikrek egyike, Mihály, nősült hozzájuk. Tőle származik egy kürt, amely, nyilván a nótáskedvű Túri utódok valamelyikének lett tán szánva. Nyilván olyan meggondolásból: hátha meglelik benne a tata nótáját. Az idő vasfoga kikezdte ugyan a rezet, s naponta kerül homek meg víz a kisdudába, de ha egyszer megtalálják, biztos olyan szépen szil az, hogy annál már szebben nem is szólhatna. A világ meg csak ámul, hogy, mi minden megtörténhet a kukoricatáblák közé szorított, akácerdós kis tanyában. MAJOROS TIBOR