Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

w> DÉLMAGYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 16., 81. ÉVF. 217. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DU: 185 FT, ARA: 7,40 FT Hűvös ősz az egyetemeken? A hallgatók a felsőoktatásban a tudományosságot tartják a képzés lényegi ismérv ének, s azt szeretnék, ha ennek a tevékenységnek az öntörvényű mozgását segítené érvényre egy értelmes szabályozás - A termelőknek nem futja új gépekre, így amikor a ,Jolt már nem tartja meg a másik foltot", egyszerre kéne az egészet lecserélni, abból a jövedelemből, amely nem is létezik Feddés Horvátországnak Hans van der Broek, az EK mi­niszteri tanácsa soros elnöke, holland külügyminiszter szemére vetette Horvátországnak, hogy tudatosan bontakoztatta ki az erőszakot. E kijelentést megerősítette Dig Istha, a holland külügyminiszter szóvivője a dpa hírügynökségnek nyilatkozva. Az EK miniszteri tanácsának elnöksége szerint már nem tartható fenn az Európai Közösségnek az eddigi felfogása, amely egyedül Szerbiát teszi felelőssé a jugoszláviai konfliktusért. Ebben a véleményben az EK különleges nagykövetének. Henry Wijnaendtsnak a jugoszláviai tapasztalataira támaszkodnak. Van den Broek azért is szemrehá­nyással illette a horvátokat, hogy el­zárták a belgrádi olajvezetéket és le­állították a jugoszláv szövetségi had­sereg laktanyáinak ivóvízellátását. Horvátország magatartásával ve­szélybe sodorja a békekonferenciát ­idézte a szóvivő van den Broekot. A miniszteri tanács elnöke ­szóvivője szerint - közölte a horvát féllel, hogy nem jöhet szóba sem európai katonaság kiküldése, sem pedig külön elismerés. Elismerés csak akkor válhat lehetővé, ha ez a tárgyalások eredményeként, általános rendezés keretében történne. Arra a kérdésre, hogy ezt egyeztették-e az EK többi tagjával, Dig Istha kije­lentette: a fenti értelmezés megfelel a külügyminiszterek eddigi határo­zatainak. A hét végére Horvátország számos körzetében nyílt háborús helyzet alakult ki. Szombat kora délután a hadsereg heves támadást indított Eszék, Vukovár és Sziszak városok ellen, Zágrábban pedig rendkívüli állapotot léptettek érvénybe. Délután háromkor bombázták a vajdasági Bács községet. Az akciót, amelynek nyomán hárman életüket vesztették, egy jugoszláv felségjelű repülőgép hajtotta végre. A jugoszláv légierő vezetése által kiadott közlemény szerint a vizsgálat megállapította, hogy a támadás tévedésből, a pilóta hibájából történt. A harcok kiterjedtek a tengerparti Ploce városára is. Olasz jelzések szerint a kikötő felé egy haditengeri kötelék tart. A spliti haditengerészeti körzet felszólította a helyieket, hogy akadályozzák meg azt, hogy a város újabb tűzfészekké váljon. A horvát külügyminisztérium zágrábi rádióban elhangzott szombati felhívására egyre több katona áll át, illetve adja meg magát. Zágrábban állítólag egy teljes laktanya átállt, Gospic városában pedig heves harcok után megadta magát a helyőrség. A városra ezután a légierő nyolc bombát dobott. A Reuter jelentése szerint Zágrábban vasárnap késő délután légiriadó volt. A szirénák azután szólaltak meg, hogy a város fölött mélyrepülésben elhúzott két MIG típusú harci repülőgép. A lakosság az adását félbeszakító horvát televízió, illetve a rádió felszólítására az óvóhelyekre vonult. Vasárnap délután a jugoszláv légierő zágrábi főhadiszállását horvát milicisták szállták meg. A Tanjug jelentése szerint több tisztet és katonát foglyul ejtettek. A horvátországi helyzet hirtelen rosszabbodása miatt Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában is mozgósításokat rendeltek el. Légből kapott berepülések? A jugoszláv légierő és légvédelem parancsnokságának közleménye sze­rint vasárnapra virradóra Baranya körzetében Magyarország területéről bejelentés nélkül az államhatárt át­repülték és visszatértek Magyaror­szágra. A közlemény, amelyet B. Walkó György, az MTI tudósítója idéz, a gépeket minden valószínűség szerint AN-2 típusúnak mondja. A repüléseket radarral és szabad szem­mel észlelték. A repülések szombat este 21 óra és vasárnap reggel 4.30 között történtek. Az ilyen tevékenység veszélyeire - így a közlemény - többször fel­hívták az illetékes szervek figyelmét. Ezúttal a légierő és a légvédelem tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy az ilyen fellépéssel szemben meg­felelő intézkedéseket foganatosít, s a következményekért nem vállalja a felelősséget - olvasható a katonai közleményben. A magyar határőr szerveknek nincsenek információik arról, hogy magyar AN-2 típusú gépek szom­batról vasárnapra virradó éjjel meg­sértették volna a jugoszláv légteret ­tájékoztatta Krizsán Attila ezredes a Határőrség Országos Parancsnoksá­gának szóvivője vasárnap az MTI-t Holnap Szegeden: Isten hozott, Zvezda! Holnap, az esztendő legjelentő­sebb helyi labdarúgó-eseményének napján, a Belgrádi Crvena Zvez­dát - és persze a Portadown gárdáját is - köszöntve Szegeden különszámmal jelentkezik a Dél­magyarország. A nyolcoldalas, kétnyelvű (magyar és szerb­horvát) sportmellékletet rikkan­csok terjesztik egész nap a határ­állomástól a belvároson és a for­galmas csomópontokon át a sta­dionig. A színes tartalomból: a mai Zvezda ászai, az ír csapat játékosai, párhuzamos életrajz Mészölyről és Dzsajicsról, stadion épül, a BEK-győztes egyesület története, a Zvezda mindennap­jai, vágyak és esélyek. Tehát kedden, Szegeden: Isten hozott, Zvezda! a jugoszláv légierő parancsnok­ságának állításaira reagálva. A hírrel összefüggésben a szóvivő elmondta, hogy tudomása szerint a magyar AN-2-es, permetező gépek nincsenek felszerelve az éjszakai repüléshez szükséges eszközökkel, így tehát alkalmatlanok éjszakai repülésre. A jugoszláv határ mentén szolgálatot teljesítő járőrök a jelzett időpontban sehol sem jeleztek moz­gást, márpedig az esetlegesen átrepü­lő gépeket észlelniük kellett volna. Az AN-2-esek ugyanis nem tudnak olyan magasan repülni, hogy azokat a földi járőrök ne észleljék, de ha mégis nagyobb magasságban repül­nének, a radarrendszer rögzítené a gépek mozgását. A határőrség azon­ban erről nem kapott értesítést. (MTI) Levél lord Carringtonhoz A vajdasági magyarok képviselői is részt kívánnak venni a Hágában folyó jugoszláviai békekonferencián - ezt tartalmazza az a levél, melyet Ágoston András, a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke intézett lord Car­ringtonhoz, az EK koordinátorához. A Tanjug hírügynökség által szombaton ismertett levél szerint a kérés oka az, hogy a Szerbia terüle­tén élő vajdasági magyarok hozzá kívánnak járulni a Jugoszláviában folyó összecsapások befejezéséhez ­amelyek őket mint a szövetségi fegyveres erők tagjait is érintik -, valamint a politikai rendszer demok­ratizálásához. „Elefánt a porcelánboltban" Fodor Tamás az állam és a kultúra viszonyáról - A rendszerváltáskor megörököl­tünk egy kulturális intézményrend­szert, amit eddig úgy-ahogy hasz­náltunk, de nem invesztáltunk bele. Ez részint érthető, hiszen a rendszer elavult, recsegnek-ropognak az eresztékei. Átalakulásra szorul, tehát át kell gondolni a kultúra, az állam, a fogyasztó viszonyát, a tervezet al­címe is ez: a: állam szerepe a kultú­rában, a kultúra intézményrendszere. Vagyis nem a kultúra, hanem az állam magatartására nézve szeretne alternatívát kimunkálni, méghozzá természetesen szabadelvű megoldást. Ez azért sürgető, mert a legnagyobb ellenzéki pártnak minden pillanatban készen kell állni arra, hogy bebizo­nyítsa, képes a hatalom gyakorlására, amint ezt a választók úgy akarják. Rendelkezik programokkal, ame­lyekkel választási helyzetbe hozhatja a választókat Ezenkívül: napi mun­kájában az ellenzék a kormány el­képzeléseire reagál, s ehhez szük­séges egy olyan gondolkodási bázis, amely a jövő felől közelít a jelen válságának kérdéseihez. A harmadik indoka egy ilyen program elkészí­tésének az, hogy a településeken az Nincs még teljesen készen az SZDSZ kulturális programja; mostanában kérik készítői a párttagok és szimpatizánsok véleményét, s az ezekkel kiegészített lesz a végső változat. Tegnap este Fodor Tamás képviselő, a kulturális bizottság helyettes elnöke beszélt a programról Szegeden, a Liberális klub rendezvényén, s meghallgatta a jelenlevők véleményét. Miért éppen most dolgoztak ki kulturális programot? - kérdeztük a színművész-politikust. SZDSZ önkormányzati pozícióban van, s naponta kell a különféle prob­lémákra szabadelvű megoldásmó­dokat találni, még akkor is, ha az ön­kormányzati felelősség természet­szerűen szűkebb körű, mint a kormányzati. Végül azért is időszerű a dolog, mert a központosító törek­vésekkel szemben ésszerű alterna­tívát kell mutatni: hogyan lehet mozgásba lendíteni azokat a civil erőket, amelyek hallatják a hangjukat az állami ellenőrzés túlzott kiter­jesztése ellen. - Mi az állam szerepe a kultúrá­ban - a liberális felfogás szerint? - Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a kultúrát, mint hosszú­távon az egész ország életét befo­lyásoló szférát, tevékenységet karban tartja, illetve fejleszti. Ugyanakkor kötelezettséget vállal arra is. hogy nem szól bele a kultúra önálló, spontán folyamataiba, ezeket nem akarja irányítani és ellenőrizni; azokra bízza, akik a kultúrát-mű­vészeteket csinálják. Az állam iga­zából csak a pénzek takarékos és szabályszerű kezelésében érdekelt. - Ez lenne a mecénás állam? - Pontosan. Természetesen ez nem megy a mai, vagy a mostanihoz hasonló finanszírozási rendszerben; ez a művezetői államtól örökölt szisztéma; azt lehet csinálni benne, hogy kiadjuk a munkát, irányítjuk és folyamatosan ellenőrizzük, nehogy más legyen a végeredmény, mint amit megrendeltünk. - Hogyan lehet a mai állam­szerkezetben megoldani egy állami kulturális mecenatúra működését? - A parlament stratégiai dönté­seket hoz. Megállapítja a kulturá­ra-művészetekre fordítható pénz arányait, s arról is dönt, miról ne dönthessen az állam. A rendelkezésre álló pénzt aztán egy „kulturális par­lament", egy delegátusi és rotációs elv szerint fölállított testület osztja el. Ebben csak egyharmad képviselet jutna a politikai pártoknak, a többi helyet a különféle társadalmi érdek­szférák képviselői töltenék be, akik elszámolással tartoznak azoknak, akik delegálták őket. Elvágnánk tehát a politikai köldökzsinórt, megszűnne a fölfelé lobbizás, a kliensrendszer, s megvalósulna a felelősségvállalás ­lefelé. Az állam nem a kultúra­termelót, hanem intézményeket és programokat támogatna, valamint a fogyasztót. Az értéket pedig a kul­turális piac mérné. - Ez rokonszenvesen hangzik: csakhogy hol vannak a civil szer­vezetek, amelyek delegálhatnák a képviselőiket és nyilvánosan kifejez­nék az érdekeiket? - Nemcsak ez az egyetlen nehéz­sége ennek a koncepciónak, de két­ségkívül az egyik legnagyobb. A ma­gam részéről abban bízom, hogy egyre többen döbbennek rá, civil szervezetek, érdekképviseletek nél­kül nincs érdekérvényesítés. A sza­badelvű önkormányzatok a saját ha­tókörükben elősegíthetik ilyenek létrejöttét például úgy, hogy a külön­féle kuratóriumokban helyet hagynak a civil szervezetek képviselőinek, s arra biztatnak, mielőbb töltsék be a település polgárai ezeket a helyeket, ha nem akarják, hogy pusztán politi­kai pártok érvényesítsék sajátos érdekeiket - nem politikai termé­szetű dolgokban is. Vagyis a pártok önkorlátozással segíthenek a civil szféra megszerveződésében. - Mit jelent a program címe? - Az elefánt az állam, a porce­lánbolt az állami beavatkozás min­den formáját rosszul tűrő kultúra. SULYOK ERZSÉBET B jmmw ff...... ' w A hulla merénylői 2 Hagymaünnep Makón ...3 Átokházából Áldottháza? 4 Akácerdős kis tanyában 5 Pancsev nélkül jött a Zvezda 6 A Kikinda nyerte a DM-Kupát •••••••••••••••••••••a* / Szabó Magdolna tárcája 14 Nyolc oldalon: ŐSZ A KERTBEN Nyerők vagyunk? Életképes a magyar mezőgazda­ság, mindezt a földművelésügy il­letékese állítja. Az indoklás egy­szerűe.i lefegyverző: az elmúlt másfél év sokkhatásai ellenére nem hogy élelmiszerhiány, épp az ellenkezője, a túltermelés ütötte fel a fejét. Va­lóban csoda, mi tartja életben az ágazatot, amikor elvesztette hagyo­mányos exportpiacait, a belföldi ke­reslet is alig fizetőképes. A támo­gatások is esztendőről esztendőre so­ványodnak. A termelés összeomlása mégis .váratmagára". A helyzetképből azonban hiányzik egy lényeges elem. Fokozódik az em­ber. a föld és az eszközök kizsák­mányolása. A termelő jövedelme sok­szor a megélhetés határmezsgyéjén mozog, az egyszer-kétszer elhagyott tápanyagvisszapótlás úgy-ahogy bünteilen maradhat. de a követ­kezőnél kiderülhet, a föld arany­tartaléka is véges. A termelőknek nem futja új gépekre, így amikor a „a foli már nem tartja meg a másik foltot", egyszerre kéne az egészet lecserélni, abból a jövedelemből, amely nem is létezik. A gazdálkodást egyre inkább a világpiaci megmérettetés minősíti. A fizetőképes külpiacokon azonban az érdemjegyeket protekciós alapon osztják ki. A helyi termelő védelmére ott 40-60 százalékos támogatásra is futja. Nekünk erre a közeljövőben semmi esélyünk, mégis nyerők lehe­tünk, legalábbis az FM szerint. A lo­gika tetszetős, s adja az ég, hogy ne derüljön ki, ez is csak egy légvár. A kiindulási pont tényszerű: mezőgaz­daságunk költségszintje 40 száza­lékkal alacsonyabb, mint a fejlett világbitn. Ezt kell tartanunk, s a kon­centrá't termelési szisztémából adó­dó tetemes, évi 20 milliárd forintos üzemi általános költséget megspórol­va már egyensúlyban vagyunk. Valószínű, hogy a magángaz­daság. az újtípusú szövetkezet sokat faraghat az általános költségekből, de egy más rendszerű összehan­golásra akkor is szükség lesz, s azt sem Ithet ingyen megúszni. A ma­gántulajdonú föld előbb-utóbb ér­tékké válik. A vétel, a bérlet kiadásai óhatatlanul megjelennek a termék önköltségében. Ugyanígy a termelő­eszközök lecserélése sem odázható el a végtelenségig, a termékekből szár­mazó bevételeknek erre is fedezetet kell nyújtaniuk. A paraszti réteg élet­színvonala sem maradhat a társa­dalmi átlag alatt. Elképzelés nélkül azonban sikerre sem számíthatunk. Egyelőre ez a muníciónk, ha tényleg csak a magunk erejére számíthatunk. TÓTH SZELES ISTVÁN « t >

Next

/
Thumbnails
Contents