Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám

PÉNTEK, 1991. SZEPT. 13. - - DÉLMAQYARORSZÁQ A HELYZET7 SZIRT A Szegedi Informatikai Részvénytársaság project-menedzselésre képes ügyvezető igazgatót keres. A pályázat feltételei: - felsőfokú végzettség. . - számítástechnikai, szervezési, államigazgatási vagy gazdasági gyakorlat. A pályázat tartalmazza: - az eddigi beosztásait, tevékenységét bemutató szakmai önéletrajzot, - jelenlegi munkakörét, bérezését, bérigényét. - a társasággal kapcsolatos üzleti elképzeléseit. Bérezés megegyezés szerint. Saját gépkocsi használata előnyös. Az állás betölthető november l-jétől, mely választott igazgatósági tagságot jelent. Pályázati tájékoztatás kérhető az rt. elnökénél. Tel.: 26-399. A pályázatokat 1991. szeptember 3á-ig kell beküldeni: SZIRT 6701 Szeged, Pf.: 702 címre. A lemaradás: 6-8 milliárd! FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ ...a rosszak közé sorolható, és inkább bontásra való, mintsem hogy helyrehozzák. Persze mindez „csak" az IKV kezelésébe tartozó épületekre igaz. A nemrég önkormányzati tulajdonba került 30 milliárdos lakásvagyon egyharmadában élők csak a csodára számíthatnak, mert ennyi pénz belátható ideig nem lesz a felújításra. sította. A fenntartás ráér. előbb az új lakásokat kell felépíteni! - így szólt az akkori politika. .. A lakbéreket.meslerségeseirplacsonyan tartották. Exerkilencszázhatvan körül havi 18 forintért lehetett lakni 30 négyzetméteren (egy korsó sör 2,50 forintba került). És '60 előtt még a kis lakbérekből is elszippantoti ,v.a)auienn> iá a költségvetés, fejújítási alap képzéséről', tehát szói sem lehetett. Ennek következtébtíf viszont mára 6-8 milliárd forintos felújítás-lemaradás halmozódott fel! A hetvenes évek első felében már érkezett központi támogatás, de az építőipar nem készült föl a felújítások végzésére - nem volt kápacitás. A Délép például a közelmúltig egyáltalán nem vállalt ilyen munkát. Aztán - mire az ipar lassacskán mégiscsak ráállt a feladatra - a '80-as években lendületbe jött infláció eredményeként egyre kevesebb lakás felújítására futona. Közben azért a politikai vezetés is hozzátette a magáét: „magasabb utasításokra" néha nem pontosan a legindokoltabb helyeken költötték el a pénzt. Nyugati példát hozni könnyű és tanulságos, bár sokra nem megyünk már vele. Ahol nemcsak az orrukig láttak, nyolc-tíz évenként nagyobb karbantartási munkákat végeztek a házakon, az építéstől számított harminc év után pedig a teljes felújítás következett. Persze ott másként festenék a lakbérek is: nemrég olaszok jártak itt, és egyáltalán nem sokaltak volna egy 50-60 négyzetméteres belvárosi lakásért 20-25 ezer forintot fizetni havonta. A jelen állapot tragikus, s ez túlzás nélkül állítható. Az önkormányzatnak előbb-utóbb szembesülnie kell a kérdéssel: mit tud kezdeni a város tulajdonába került lakásokkal? Tóth Dezső szerint két lehetőségből lehet választani: vagy eladják az eladhatót (vagyis a lakások javát), és akkor megmarad a milliárdokkal terhelt házak tömege - vagy megkísérlik a rosszat értékesíteni, és a jövedelemtermelő vagyonból néhány év múlva évente akár 100-120 milliós bevétele is lehet a városnak. Az IKV-igazgató inkább a második megoldást javasolja. Hogy kik vásárolnák meg a bontásra érett házakat? Akiknek van tartalékuk a rendbehozatalra - vagy űj építésére, hiszen pusztán a telkek jelentős értékeyképyiwlnek:.-;-.: t-^i: MU.AS H n.R Hasonlóan misszilis, de a politikum helyett inkább elkölcsi tartalommal telített Dobossy László Názáretből származhat-e jó? című jegyzete. A címbeli kérdés Náthániei bibliai alakjának kételkedését, majd megtérését idézi fel. Náthániei, aki „megrendítő természetességgel" jelenti ki. hogy „semmi jó nem származhati abból a városból, ahol Jézus egyénisége é megváltói küldetéstudata formálódott", végül, megismervén .Jézust és az igazságot", a János-evangélium szerint Bertalan néven, a Kaukázuson túl, veszélyes terepen hirdette az igét. Dobossy László mindkét megnyilvánulást jelképesként kezeli, és mint ilyent korszerűsíti. A lapszám prózai anyagának másik figyelemreméltó írása újra csak részlet - (K. tiszteletes didriuma, 1920-adik esztendő) Köntös-Szabó Zoltánzászló Erdély feleit, avagy Trianon gyermekei című családi krónikájából. A diárium. egy aranyosszéki tiszteletes elbeszélése, történelemlátásával leginkább a XV-ik századi kolozsvári céhes polgárok emlékírásához hasonlítható. Egyként szerepe van benne - ha úgy tetszik történelmi szerepe - a sűrű hóhullásnak, a parókia ügyeinek, a pokolgépes robbantásnak a román szenátus üléstermében, s Ibsen drámájának, amelyet a kolozsvári színházban játszanak éppen. Ez a dokumentaritás teszi, vagy talán az epizódok életszerűsége, hogy a krónikában, a trianoni korszákról írt egyéb emlékezésektől eltérően, Köntös-Szabóra nem az utánérzett negatív mítoszok jellemzőek. A folyóiratban Széles Klára ismertetőjével részlet található Mollináry Gizella kevéssé ismert. A; Isten hallgat című regényéből és esszé Tőzsér Arpud'loltabol a .„.íCn-kiai magyar gonjojkoúás JpfytpnoSságáról. A Széchenyi bicentenáriumra Fried István közöl tanulmányt Széchenyi István és a nemzetiségi kérdés címmel. A 9-cs Tiszatáj költői: Páskándi Géza. Csiki László. Domokos Üta.ssy József és Rózsa Endre A szám grafikusa Búzás András. A magas szőke + 2 szőke, avagy: minden a régi Rendezte: Eduárd Molinaro Főszerepben: Pierre Richárd, Fanny Cotteneon Volt ugye-annak idején a Magas szőke férfi felemás cipőben című film, ami először még beváltotta a hozzá fűzött szórakozási reményeket, aztán megint vetítették, a tévében is, végül Pierre Richárd a magyar nézők szemében teljesen azonos lett a filmbeli férfival. (Aztán volt még néhány filmje, amelyekben, helyenként űj ötletekkel dúsítva, előadhatta magát.) Most viszont az első nagy siker folytatásának lehetünk szemtanúi, részemről nem kis csalódottsággal. A film alapja ismét inkább hasonlít egy receptes könyvből elővett, ámbár százszor elkészített étel leírásához, mint egy melldöngető ötlethez. Az embernek az az érzése támad, ha egyáltalán támad valami érzése, hogy ez a fickó már,Jiamvábahótt". Ugyanis már megint reménytélenül szerelmes, s reménytelenségét elősegíti permanens szerencsétlenkedése, ami olyan megszokott „pierrisáros": nagy lendületében, lobógó hajjal, hirtelen piruettel lever valamit, slicce beakad, a véletlen is ellene fordul, ő meg a véletlen ellen, sebtében porolgatja a párnákat szerelmére várva, igazgatja a nyakkendőjét, mellette van az „elég volt már belőled" barát, meg egy őrült és őrülten féltékeny szomszéd, kinek felesége épp oly szőke akár Richárd szerelme... Egyszóval ismét egy bejáratott szituációt, egy bejáratott színésszel láthatunk, csak félő, hogy a bejáratott színész, ha nem tud az „imidzsén" változtatni, vagy kicsit alakítani, hamarosan lejáratott színész lesz. Pierre Richárd kétségkívül nagy komikus, de minduntalan ugyanabban a szerepben (látszólag másik filmben) fellépni, hát ez kicsit olyan, hogy egy viccen maximum csak egyszer lehet nevetni; az ismétlésben már észre vesszük a stilisztikai hibákat. Azt azért mégsem mondhatnám, hogy botrányosan rossz film: a Dallas-nál mindenképpen jobb. P.SZ. Minden harmadik ház msiwii^sismssmssiwmwm A Tiszatáj 9-es száma Csoóri Sándor 1990-ben írt Nappali Hold című társadalmi esszéjének kilencedik részével indul. Egy politikai írással, amelynek szerzője önszemélyén keresztül vizsgálja a Nemzeti Kerekasztal utáni időszakban egyszerre szerteágazó magyar politikai irányzatok által kialakult helyzet etikai kérdéseit. Lehet talán lelkiismereti kérdésekről beszélni, hiszen Csoóri maga is innen közelít a témához. Gyakran olyan leveleket, írja, amelyekben képviselőuramoznak engem is: s: később: hogyan alakulhatott ki némelyekben ez a minden alapot meggyőződés? Nos, a választ, ha rejtve is, de megadja az írás, pontosabban az elkötelezett elemzési mód, s az, ahogyan a szerző a magyar demokrata mozgalom szerepét látja az új magyar demokráciában. Csoóri egy-egy önmaga felé fordított kérdését gyakran nagyon is a társadalom felé irányított válaszok követik, ahogyan fogalmaz, a „szellemi politizálás" életformájából következően. Érvei és kételyei a Magyar Demokrata Fórum párttá alakulását illetően a napokban újra időszerűséget kaptak. Hogy vitathatók-e, döntse el az olvasó. Tóth Dezsőt, az IKV igazgatóját annak kapcsán kérdeztük a kezelésükre bízott lakások állapotáról, hogy nemrégiben a Borbás utca 27-ts számú ház lakói elpanaszolták: félnek ott lakni, mert a száz évnél is régebbi épület lassan életveszélyessé válik. A példaként említett épület költségeit elemezve kiderült, hogy a ház fenntartása évente 30 ezer forintba kerül - ezzel szemben a befizetett lakbérek csak 18 ezer forintot tesznek ki. A komfortfokozatok szerint megállapított lakbérek közül a legmagasabb kategóriában 22 forintot kell fizetni négyzetméterenként. A Borbás utcai ház persze a legalsó csoportba tartozik, ott körülbelül 4 forintba kerül egy négyzetméter havi lakbére. Az lKV-kezelésü lakásvagyon egyharmada várja az említett „állatorvosi ióhoz" hasonló állapotban a felújítást, bár Tóth Dezső szerint jelentős részüket inkább már bontani kellene, mert az ésszerűnél nagyobb ráfordítást igényelnének. Az önkormányzati tulajdonú házak 40 százaléka termeli meg az üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges bevételt - és akkor a felújításról még mindig nem esett szó. Csak a lakásvagyon egyharmadáról mondható el. hogy többletet is hoz. Ezek olyan épületek, amelyeket már felújítottak, és földszinti helyiségeiket bérbeadva jelentősebb bevételhez jutnak. A századforduló környékén épült házak korhadt fagerendáik, a két világháború közöttiek a salakbeton födémek miatt szorulnak sürgős segítségre. A: államosítás óta eltelt évtizedek alatt viszont nem képződött felújítási alap, amit nyugaton beépítenek a lakbérbe. A szocializmus kezdeti szakaszában deklarált elvek szerint ingyen juttatták lakáshoz a nehéz körülmények között élőket. A háború utáni újjáépítési program minden családnak lakást ígért, és az erőket kizárólag erre összpontoA Tiszatájból Oldalra dőlvén Terelőúton, trolipótlókkal A hét végén, szombaton és vasárnap nyesik a fákat a Csongrádi sugárútnak a Nagykörút és a Bercsényi utca közti szakaszán, valamint a Bercsényi utca teljes hosszában. Emiatt ideiglenesen megváltozik a környék forgalmi rendje. A 6-os és 8-as trolik helyett mindkét napon autóbuszok járnak a Csongrádi sugárút - Szent István tér - Szent Mihály utca - Tisza Lajos körút Kálvin tér - Vidra utca útvonalon, nem érintve a Lechner téri megállót, uw. A munkálatok idején a Bercsényi ->U utcát lezárják, a Csongrádi sugárút - 'óm Nagykörút kereszteződésében pedig - előreláthatóan vasárnap 14 óra tájban - csak egy sávon és egy irányban, a Nagykörút felől a Bercsényi utca felé lehet haladni, ellenkező irányban nem. Ugyancsak vasárnap, kora délután az összes trolivonalon 15-20 perces áramkimaradásra kell számítani. A forgaiomszervezók kérik a járművezetőket. kerüljék el a fanyesés helyszínét, s ha ez nem lehetséges, ügyeljenek a közlekedés megszokott rendjét módosító jelzőtáblákra. Belváros és panel Április 30-áig kellett volna a minisztériumoknak kidolgozniuk az új „lakáskoncepciót", vagyis a lakásgazdálkodásról szóló, hosszabb távú elképzelések tervezetet. Ennek megvitatása után hozhatná meg a Parlament a régen várt lakástörvényt. Most a legmagasabb lakbérkategória szerint 22 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Furcsának tűnhet, hogy - komfortfokozatuk miatt - zömmel a lakótelepi panellakások tartóznák ebbe a csoportba, míg a Belvárosban jóval kevesebbet kell fizetni. Legolcsóbban Móraváros egyes területein laknak: az ott élők úgy gondolják, eljött már a szocializmus boldog ideje, amikor is egyáltalán nem kell lakbért fizetni. Es e meggyőződésükben (be)hajthatatlanok... A törvény nagy valószínűséggel komfortfokozata mellett - a lakás városon belüli elhelyezkedését is figyelembe veszi a bér megállapításakor. Egy elképzelés szerint változatlan maradna a panellakás bére, és ennek négy-ötszörösébe is kerülhet egy hasonló belvárosi lakás. 1