Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. SZEPT. 12. DÉLMAGYARORSZÁG KULTÚRA 5 / Uj szegedi színház Az előzményekről a következőképpen fogalmaz dr. Ványai Éva alpolgármester előterjesztése: „A Polgármesteri Hivatal az elmúlt év végén megvizsgálta a város színházi életéi, a színházi intézmények működését. Megállapította, hogy az adott működési, intézményi keretek elavullak, a színházi intézmények közölt a működés tekintetében szükségtelen átfedések vannak, az intézmények hasonló, gyakran megegyező feladatokat látnak el. Ez év ebijén a Polgármesteri Hivatal nyilvános pályázatot hirdetett a város új színházi struktúrájának kialakítására. A pályázat sikeres volt, a színházi világ reprezentánsaiból, valamint a szakértőkből álló zsűri több pályamunkát talált díjazásra alkalmasnak. Az összes díjnyertes pályamunka szerzője a színházi intézmények működésében meglévő szükségtelen átfedések megszüntetése, a Nemzeti Színház és a Szabadtéri Játékok összevonása mellett emelt szót." Mint emlékezetes, ezután ad hoc bizottság kezdett el dolgozni a „részleteken". Megállapította, hogy mindkét intézmény műszaki háttere korszerűtlen, csak az egységes műszaki bázis kialakítása adLehet, hogy a legújabb bűnöskutató hullám, a boldog igazak ismét fölcsapó tisztogató szenvedélye elmossa a „hétköznapi" ügyeket megint; mindenesetre az új színházi struktúráról szóló előterjesztést megkapták a képviselők, s a mai közgyűlésen arról kellene dönteniük, hogy legyen-e Szegeden az eddigitől eltérő színházi szervezet, vagy sem. Nem a mindenáron-változtatás a cél, hanem az, hogy megteremtsék az egyik első, alapvető feltételét a megváltozott viszonyok között működőképes színháznak. hat lehetőséget egy magasabb színvonalú színjátszáshoz." A technikai eszközök jobb kihasználásával, azonos, vagy hasonló darabok előadásával (díszlet-, jelmezköltségek) csökkenteni lehetne a kiadásokat, ésszerűbb lehetne a létszámgazdálkodás, egyszóval gazdaságosabban működhetne az egységes intézmény. Az ad hoc bizottság összegzését megtárgyalták az erre illetékes önkormányzati bizottságok, módosító javaslatokat tettek, s a mostani előterjesztés ezek figyelembevételével készült. Ha megszavazzák a városatyák, hogy 1992. január l.-i hatállyal új intézmény kezdje meg működését (következésképpen: december 31.-el megszűnjön a két jogelőd intézmény), a bizottsági javaslatok alapján a nevéről is külön döntés szükséges; a javasolt alternatíva: „Szegedi Nemzeti Színház és Fesztiváligazgatóság", illetve „Szegedi Nemzeti Színház és Fesztivál". Az új intézmény vezetői állására pályázatot javasol az előterjesztés, a testület a bizottsági javaslatok alapján arról is dönt, hogy „meghívásos", vagy „nyílt" pályázatot hirdessenek. Az előterjesztés mellékleteként megkapták a képviselők az első pályázat után működött ad hoc bizottság ajánlását is, amely az új intézmény szervezeti felépítéséről, a szervezeti egységek egymáshoz való viszonyáról és az általános feladatokról tartalmaz javaslatokat. A közgyűlésen arról is szavazni kell, hogy - amint az egyik bizottság igényelte - az új intézmény majdani vezetője az előzetesen, ajánlatként megfogalmazott és leírt szisztéma figyelembevételével dolgozzon-e, avagy a majdan általa kidolgozandó Szervezeti és Működési Szabályzat szerint - miként egy másik bizottság (a kulturális) javasolta. Ha mindezen dolgokat elvégzik ma a városatyák, akkor elmondhatják, hogy megtették az első lépést egy - sok okos és hozzáértő ember szerint - korszerű városi színház létrehozásához vezető rögös úton. S. E. Mi a diákok érdeke? Universitas 91 Az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetségbe tömörült diákok képviselői ma délelőtt szekcióüléseken foglalkoznak a készülő felsőoktatási törvény koncepciójával és az intézmények, illetve a magyar felsőoktatás financiális kérdéseivel. Ugyanezek a témák a délutáni plenáris ülésen. Mindkét, egymással szoros összefüggést mutató témáról közös álláspontot szeretnének kialakítani a fiatalok érdekvédelmi képviselői; a dolog sürgős, részint mert az az egyik cél, hogy minél előbb legyen törvény, másrészt mert félő, hogy forró lesz ez a mostani ősz - ha Míg az elmúlt hétvége a tanévnyitók jegyében telt, a most ránk következőn a felsőoktatás érdekérvényesítő törekvéseiről kaphatunk képet, persze csak akkor, ha egyáltalán figyelünk...Először is ezt, a figyelem magukra irányítását szeretnék elérni az egyetemi és főiskolai hallgatók: ma, pénteken Szegeden tartják országos érdekvédelmi szövetségük gyűlését, holnap, szombaton pedig egész napos rendezvénysorozaton igyekeznek bemutatni és népszerűsíteni az universitas-szellem mibenlétét. szombati programsorozat ötlete és a kivitelezés is Várnai Ernő szegedi joghallgató nevéhez fűződik. Hagyományt akar teremteni, vagyis azt szeretné, hogy az iskolavárosként emlegetett Szegeden minden űj tanév első hétvégéje szenteltessék az iskolának: a városi polgárnak legyen alkalma közelről megismerni az mokkái mutatkoznak be az itteni egyetemek és főiskolák együttesei, lesz néptánc, zene, énekkari bemutató. Közben az érdeklődők bemehetnek az intézményekbe, „nyílt nap" lesz az Universitas egyes intézményeiben. Délután az auditórium maximumban fórumot rendeznek a Szegedi Universitas Egyesülés intézményi vezetőinek, az illetékes minisztériumok tisztviselőinek és az önkormányzat képviselőinek részvételével. Este a Károlyi kollégiumban nagyszabású zenés-táncos programmal zárul a nap. Az „Universitas 91" fővédnökaz intézmények falai között túl hűvös egyetemi polgárt és viszont. Szom- ségét elvállalta Göncz Árpád, a levegő terjeng, mivel nem tudják kifizetni a fűtésdíjakat... Az „Universitas 91" elnevezésű Ötvenhatos tankönyv A Kossuth Rádióban elhangzott a minap, hogy „az 56-os Szövetség elhatárolja magát az 56-os Intézet által kiadandó, úgynevezett „hézagpótló tankönyvtől", mert - véleménye szerint - az hiányosan és félrevezetően ad 56-ról képet a mai gimnazisták és történelemtanárok számára". A tankönyv csupán kézirat formájában létezik, „bírálói" tehát nem láthatták - állítja az 1956-os tankönyv szerzői munkaközössége. baton délelőtt ennek érdekében a Dugonics és az Árpád téren lesz találkozóhely: művészeti prograMagyar Köztársaság elnöke, a védnökséget pedig a szegedi polgármesteri hivatal. Aki mögött 900 millió ember áll „Disznó", de megölni nem mindenki akarja Szegeden tanuló és végzett mohamedánokkal beszélgettünk. - Tegyük fel hogy létezik Rushdie könyvének arab fordítása. Elolvasnátok? H.: - Igen, kíváncsi vagyok rá. A.: - Én a teljes könyvet nem ismerem, részleteket azonban már olvastam belőle. Egy indiai származású mohamedán családban nevelkedett emberről szól, aki Angliában egyetemen tanul, és angol a felesége is. Miután hazautazik Indiába, összeütközésbe kerül ottani családjával, tehát apjával, rokonaival. A könyv a két kultúra között választani nem tudó ember története. A történetben azonban nagyon sok szimbólum és utalás található, melyek kiforgatják a Koránt és a Korán keletkezésének történetét. Rushdie könyvében is szerepel Dzsibril (egy földi halandót qs Gábriel angyalt is megszemélyesíti), aki azonban itt rosszat tett a bajba jutott főszereplővel, gúnyolódik vele és elcsábítja feleségét. Az egyik színhelyen - arab félszigeten - a könyv szerint él egy Mahund nesű ember, akinek Dzsibril angyal részletekben elmondja a Korint. szó van még egy Szalman nevű írástudóról is, aki Mahund szavait elferdítve, megváltoztatva írja le. A könyv homályos és hirtelenül ugrik egyik témáról teljesen más témára. Nos, Rushdie könyvében Mahund története Mohamed történetére és az iszlám vallás kialakulására utal. A folyamat annyira hasonló és az utalás annyira nyilvánvaló, hogy nem lehet Az Éjféli gyermekek, a Szégyen és gyalázat és a Sátáni versek című regények írója alacsony, tréfás kedvű ember. A Pen Club New York-i ülésén figyeltek fel rá először. Rushdie egyik barátja így emlékezik erre: „A kongresszuson némi amerikai arrogancia kezdett eluralkodni. Shalman Rushdie szót kért: Angol állampolgár vagyok - mondta Indiából származom, fiatalságomat részben Pakisztánban töltöttem, mögöttem 900 millió ember áll. Akkor az amerikai biggerbetter-greater képviselői szóhoz sem jutottak. Rushdie utánozhatatlan szellemességgel adta elő mondanivalóját." Az utolsó könyv, a Sátáni versek megjelenése viszont nagyobb vihart kavart, mint amire számítani lehetett. Az ajatollah felhívása, hogy öljék meg az írót, továbbá a japán fordító meggy ilkolása és az olasz megsebesítése a könyvet ismerők előtt nem volt váratlan. Egykor Voltaire és Diderot hasonló szellemiségű könyvei felélesztették az inkvizíciót. Shalman Rushdie tanulmányozta a forrásokat és egymásnak ellentmondó állításokat fedezett fel az iszlámban. Észrevételeit nem is rejtette véka alá. Az ajatollah felhívása, és az azt követő események újra az inkvizícióhoz hasonló hangulatot teremtettek. De mit szólnak mindehhez maguk az arabok? az egész kereszténységet meggyalázta? Ez nem igazságtalanság? Az pedig, hogy az ajatollah felhívást tett közzé Shalman Rushdie meggyilkolására, még nem azt jelenti, hogy ez az összes mohamedánra vonatkozik. Iránban az iszlám az állam alapja, de ez nem azt jelenti, hogy az iszlám világot Irán képviseli. Sőt, Khomeini, míg élt, addig sem állt ki Irán teljes népéért, mert pár kisebb nép és a baloldali erők nem álltak az iráni vezetés mögé. Ebbe mi. arabok, nem avatkozhatunk, mert nem észre venni. Rushdie Aisát Mohamed feleségét - prostituáltnak állítja be. Ez is, és mindaz, ami a könyvben olvasható, mélyen megsérti a mohamedánokat, függetlenül attól, hogy mi volt Rushdie eredeti célja. Szerintem jogos, hogy a mohamedán és néhány más vallású országokban betiltották a könyvet. - Van-e véleménykülönbség az ajatollah felhívásának megítélésében az arab országok közöli? A:. - Én úgy tudom, egyik arab állani sem tiltakozott hivatalosan úgy, hogy meg kell ölni Rushdie-t, ellenben mindegyik betiltotta a könyv terjesztését. Ezt pedig helyesnek tartom. Nem vagyok antiszemita, hiszen én is sémi vagyok, de ha a nyugati országokban károsnak találják az antiszemita könyveket, és betiltják azokat, más népeket, más vallásokat .'értő műveket miért nem tiltanak be? Most nemcsak a Rushdie-könyvról van szó; miért nem tiltották be azt a filmet, amit régebben láttam és amely Jézust és ez a perzsa nep ugye. De más se mondja meg nekünk, hogy mit kell tennünk. Az, hogy voltak emberek, akik vállalkoztak Rushdie meggyilkolására, nem azt jelenti, hogy minden mohamedán így tenne, és azt sem, hogy minden iráni így: tenne. - Ijehel ez esetben fanatizmusról beszélni ? A. - Talán igen. Egy ideológiának mindig van jó és rossz oldala. Rossz az, hogy egyesíti az embereket, mikor nyilvánvaló, hogy én nem úgy gondolkodom, mint Húszéin, és nem úgy, mint ti. Az viszont tény, hogy szükség van összefogásra, és ha ez megvan, az jó. Tudom, hogy ha fanatizmusról van szó, akkor itt mindenki az arab fanatizmusra gondol. Pedig például a PFSZ-nek vannak francia, angol, japán és más nemzetiségű tagjai is. Erről más vallásokkal kapcsolatban is beszélhetünk, de a fanatizmus mindenképpen vita tárgya marad. - Khomeini ajatollah felhívására egykor diákok jelentkeztek azzal, hogy végrehajtják az ítéletet Rushdie-n és európai, amerikai kiadóin. A könyv japán fordítója meghalt, az olasz megsebesült. Ezek után sokan azt képzelik, az „iszlám inkvizíció" meg fogja ölni Rushdie-t. Ti hogyan vélekedtek erről? - Ha azt kérdezed tőlem, hogy meg akarom-e ölni az írót. azt válaszolom, hogy most inkább elmennék ebédelni, vagy kimosni az ingem. Amikor a könyv híre elterjedt otthon, néhányan azt mondták Rushdie-ra, hogy disznó. Megölni a többség nem akarta. Én sem akarom, és Húszéin sem akarja. Azt a könyvet sértőnek érezzük és szerintünk nem volna szabad terjeszteni. Ez a véleményünk, és szerintem a mohamedánok többségének is ez a véleBAKOS ANDRÁS. NÉMETH FERENC Elsüllyed a Természetbúvár? Két, egészen hasonló tartalmú felhívás érkezett hozzánk a Természetbúvár című folyóirat szerkesztőségéből. Az egyik így kezdődik: „A győri Révai Miklós és Kazinczy Ferenc, valamint a soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium tantestülete és tanulóifjúsága felhívással fordult az ország valamennyi általános és középiskolájához. Azt kezdeményezve, hogy mentsük meg a Terniészetbúvár-t. a környezetkultúra, a természetvédelem és a biológia mindenkihez szóló, színvonalas lapját, amelyet sok ezer tanuló is olvas, mert segíti őt tanulmányaiban. " A másikban pedig a szerkesztőség a pedagógustársadalomtól kér segítséget; ha pénzzel nem is, de a lap megrendelésével hozzájárulhatnak fennmaradásához. Hogy miért van szüksége a Természetbúvárnak segítségre? Azt hiszem, minden újság és folyóirat beszámolt olvasóinak a lapár emeléssel kapcsolatban a nyomdai költségek emelkedéséről, ami olyan nagy arányú volt, hogy a szerkesztők azon dílemmázhattak: vagy drasztikusan emelik a lap árát és ezzel olvasókat veszítenek, vagy pedig csekély áremeléssel megtartják az olvasótábort, miközben a lap anyagi helyzete oly mértékű romlásnak indul, ami már a rendszeres megjelenést veszélyezteti. A Természetbúvár szerkesztősége ez utóbbit választotta, lévén a folyóirat főként diákoknak szól, sót nem túlzás, ha azt mondom, az oktatás segédeszközeként olyan információk és érdekességek találhatók benne. f ™ amelyek kiegészítik a biológia ?oí tankönyvek anyagát. Ezúton is kéri a szerkesztőség a pedagógusokat és a lap tágabb olvasótáborát, hogy adományokkal és megrendelésekkel segítsék a Természetbúvár-t. A Természetbúvár Alapítvány számlaszáma: MHB 222-18236. A számlát a Magyar Hitel Bank Széchenyi Főigazgatóságának I. számú fiókja (1051 Budapest, Arany János utca 20.) vezeti. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Arany János utca 25. Telefonszám: 132-7739. P. Sz Fiatalosan, féktelenül Póda Károly kiállításáról Meddig tart egy művészi adottságú fiatal gondtalansága, felelőtlensége? Amíg műveivel nem áll ki a nyilvánosság elé. Póda Károly életében most jött el ez a pillanat (Juhász Gyula Művelődési Ház, szept. 15.). Igaz, túl van már a második ikszen, túl a tanárképző főiskola földrajz-rajz. szakán, ám az érdemi festői kibontakozásért csak ezután kell megküzdenie. Persze az első bemutatkozás így is tanulságos. Látható például: az alkotó romantikus, dinamikus alkat. Hol békés csendéleteket fest, hol markáns aktokat, hol meg nyugtalansággal teli szürrealista látomásokat. Motívumai is többsíkúak. Néha a szűkebb környezet inspirálja, máskor viszont egy-egy szubjektívebb létérzést vagy kultúrtörténeti legendát fogalmaz meg. Közben ugyanúgy vonzódik az emberi figurákhoz, akár az elvont geometrikus és organikus formaritmusokhoz. Úgyhogy kevés még benne az állandóság, a bizonyosság. Keresi önmagát. A formák világában is. A korai csendéletek és aktok tolmácsolása mindenesetre a cezanne-os, „vadas" színdinamikára alapozódik. Innen halad tovább a kubista, futurista térstruktúrák felé, amiket alkalmanként szimbiózisba hoz a szürrealista kötetlenség ismérveivel. Különös azonban, hogy a kozmikus terű vízióknál némiképp elbátortalanodik előadása. Színkezelése ugyan itt is hatásos, dekoratív és meggyózó, de formaadása túlságosan precíz, már-már aggályos. Póda Károly igazában csendéleteivel és aktjaival bizonyítja, hogy vitális festői adottságokkal rendelkezik. Nem elég, hogy szinkronba hozza az analitikus és szintetikus láttatást, de ezzel együtt tárgyilagos és személyes, szűkszavú és mégis indulatos. Ráadásul egy-egy absztrakt művénél is visszaköszön valami e személyes vitalitásból (pl. Álom, Ikaraz. Árnyak). Sajnos, néhány gyenge, modoros vallásos témájú munka is kikerült a falakra. Ha ez a tematika divatos is manapság: azért egy tehetséges fiatal adjon magára. Ahogy József Attila mondta: Légy fegyelme;ett(tbb)'. SZUROMI PÁL • 4