Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 29. DÉLMAGYARORSZÁG KULTÚRA 5 Fesztivál után, bólintás előtt Mi kell a befogadó színházhoz? iwaiiiiiliiiiiiiiiiiiiéiiiiim Kárász utca 15. Egy könyv- és hanglemezbolt missziója Reformátusok amerikai kapcsolata ííí&wískíssíssíí^ Egy hónappal ezelőtt nyílt meg a Kárász utcán a református egyház könyvesboltja, ahol kazettákat, diszkeket, hanglemezeket és könyveket árusítanak. Persze mindez az utcáról nem nagyon látszik, csak tábla hirdeti, melyről az is leolvasható, hogy a New York-i Quittner Qualiton Imports Ltd. Leányvállalat közeli kapcsolatban áll a könyvesbolttal, ahová egy kapualjon át vezet az út. A könyvesbolt vezetőjével, Papp Dániellel, és édesapjával, Papp László református lelkésszel beszélgettünk előszór is arról, hogy honnan jött a könyvesbolt létrehozásának ötlete. Kecskemét után itt is létre kellett hozni egy ilyen jellegű boltot. Célunk az, hogy a Szegeden és vonzáskörzetében élő református és protestáns emberek igényeit kielégítsük, illetve a nem vallásos emberek érdeklődését felkeltsük. - Hogyan és miért kerültek kapcsolatba éppen egy New York-i leányvállalattal? P. D.: Nem elsődleges szempont, de a leányvállalat vezetője magyar. Azonkívül a Hungaroton és más lemezkiadók nem tudták fedezni az igényeinket. Egyébként véletlen folytán kerültünk kapcsolatba az amerikai lemezkiadóval. - Úgy sejtem, az emberek többsége ma még inkább lemez- és kazettaliallgatásra van fölszerelkezve, a boltban túlnyomó részben mégis díszeket láttam P. D.: Kényszerpályán vagyunk, valóban az áruink közel 80 százaléka diszkekből áll. Ez főként annak köszönhető, hogy ezen csak nálunk csodálkoznak, a tengerentúlon már sokkal elterjedtebb a diszk. És mivel a szállítónk tengerentúli, ebből következik, hogy főleg diszkeket árulunk. De meg vagyok győződve arról, hogy néhány éven belül nálunk is elterjed a diszken hordozott zene, mert a diszk kevésbé sérülékeny, mint a lemez vagy kazetta. Ha ráragasztunk egy szigetelőszalagot, attól az még ugyanolyan jó minőségben szól. - Minek köszönhetői, hogy csak napjainkban hoznak létre ilyen jellegű könyv és lemezboltokat .' P. L.: Az egyházak most kezdenek igazából fölszabadulni és anyagi helyzetük sem volt olyan jó, hogy ezt megengedhették volna maguknak. Egyébként a legtöbb ilyen üzlet, mint a miénk is, főként személyes indíttatásból jött létre, s amint mondtuk, nem elsősorban vállalkozások ezek, inkább missziót teljesítenek. - A jövőre nézve milyen terveik vannak. P. I).: Szeptember közepétől a Honvéd téri templomban szeretnénk lemezbemutatókat tartani. Bár az. üzletben is bárki belehallgathat a lemezekbe vagy a diszkekbe, de egy templomban hallgatni a zenét egészen más. Természetesen nem lesz olyan, mint egy élő koncert, de a hangminőséget profik biztosítják. P. L.: Most csak egy egészen kicsi üzlethelységünk van, ám szeretnénk ezt is bővíteni. Hangsúlyozva, nem azért, hogy minél nagyobb haszon legyen rajta, annál inkább, hogy minél több emberhez eljussanak ezek a könyvek és zenei művek. Én azt hiszem, hogy egy olyan egyetemi városban, mint Szeged, nagy szükség van erre. PODMANICZKY SZILÁRD Augusztus közepén a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik eseményeként s annak támogatásával Szabad színházi fesztivál színhelye is volt a város. Némelyik előadás megnézéséért olykor közelharcot vívtak a nézők. Amatőr színházi fesztiválnak - EAST-Napkelet elnevezéssel - korábban is adott otthont Szeged, ám a kezdeményezés nem tudott hagyománnyá válni. A tét egyébiránt most is hosszú távra szól. Az események számvetésére és egy éb konzekvenciák levonására Balog Józsefet, a Szegedi Színházi Páholy elnökét, színészrendezőt kértük fel. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Bánvulgyi László bordányi Szent István-szobra P. D.: Egyszer elmentem a dómba Xavér Varnus koncertjére és meglepődve láttam, hogy a dóm tele van, méghozzá főként fiatalokkal. Örültem annak, hogy ide jöttek el, nem pedig egy rock koncertre. Ez elegendő volt az igények felmérésére. - Miért kellene ellenpéldaként felhozni itt a rock zenét? Én speciel egyformán szeretem a rock és a komoly zenét is. - Nem S7intam ellenpéldának. Mi is árulunk könnyűzenét, persze az elvontabb változatából: Vangelis, Tangcran Dream. Moricone. stb. De ez csak egy része a vállalkozásunknak. Persze a vállalkozás nem a legjobb szó itt, mert úgy érzem, hogy a könyvesbolttal inkább egy missziót teljesítünk. A haszon számunkra nem elsődleges. Az emberekben megvan és volt az igény az általunk árusított zenékre és könyvekre, csak idáig nem tudtak hozzájutni. - Hogyan kapcsolódik az egyházhoz a könyvesbolt? ' P. L.: Az egyházak működéséhez hozzátartozik a hitépítő irodalom terjesztése. Minden egyház árusít a templomaiban különböző kiadványokat. Budapest. Debrecen és - A fesztivál öt napig tartott, s ez idő alatt fellépett két külföldi, négy fővárosi és négy szegedi társulat. Ismétlésekkel együtt huszonhárom előadást láthattunk. Ezek az adatok azért érdekesek és fontosak, mert nyári szezonban ilyen vállalkozás nem volt még. Nem lehetett pontosan tudni: lesz-e közönség. És volt! Mintegy háromszáz-négyszáz ember mozogta be a JATE-klub, a Bálint Sándor Művelődési Ház és a Kisszínáz háromszögét. Igen sokat segített, hogy az első két helyszín vezetői nem kértek bérleti díjat. Jómagam, mint a Színházi Páholy elnöke és a fesztivál szervezője bizonyságot nyertem arról, hogy a városnak mindenképpen szüksége van egy befogadó színházra, ehhez közönség is van/lehet nyár, úgymond holt idény, nem érdekes, az igény él. - Szakmai, másképpen művészi szempontból hogyan értékeled a fesztivált? - Kiderült, mennyire mást csinálnak a szegedi, és mennyire mást a meghívott társulatok. A vendégcsoportok csaknem kivétel nélkül táncra és mozgásra építő előadásokat hoztak. Elhagyni a verbalitást, nem játszani írott drámákat, középpontba állítani az emberi testet, nos ez az európai tendencia. Ezt a nemzetek és nyelvek fölötti színházi kommunikációt képviselték a bolgárok, a franciák és a budapestiek is. A szegedi alternatív, másféleképpen: szabad színházi ügyéknek eltérő a hagyománya. Az előbb említett európai tendenciák eljutottak, ugyan Budapestig, az ország déli csücske azonban már messze volt. Mint csoportvezető és mint színész mondom, hogy ide az utóbbi években nemcsak hogy szakemberek nem jutottak el, de igazából iskolák, vagyis következetes színészpedagógiai kurzusok se működtek. A konzekvencia? El kell indulni a mesterség felé. Ez, természetesen nem föltétlenül mozgásszínházat jelent. Arról van szó, hogy az itt megszülető élőadás, ne csak ide szóljon, ne szegedi történet legyen. Az én terminológiámban a követendő eszmény „befogadó színházat" jelent, az ediginél tágasabb jelentéssel, több külföldi tapasztalattal és szorosabb nézői kapcsolatokkal. így egy jól működő profi színház és egy befogadó színház együtt kiadhatná azt, amiért érdemes Szegeden nézőnek lenni. - Ki lehetne egy ilyen, évente ismétlődő „kisfesztivál helyzetnek" s a majdan folyamatos jelenlétre törekvő befogadó színháznak az állandó gazdája? - A gazdák szerintem megvannak. Ezek egyrészt a helybéli csoportok, másrészt a Szegedi Színházi Páholy, mint kulturális egyesület. S az üzenet ettől kezdve azoknak szól, akik ez ügy érdekében tehetnek. Mi többféle tárgyalásban voltunk, s például az önkormányzat elviekben támogatott bennünket, mint ahogy ezt tették színházi és leendő színházi emberek is. Az elvi támogatás azonban kevés. Azt hiszem, bátorságra volna szükség. Vagyis arra, hogy akik ennek a városnak a dolgaival épületekkel, pénzzel - gazdálkodnak, végre rábólintsanak egy helyre, hogy rendben, ez a tiétek. - Hónapokig húzódott például a zsinagóga ügye. Szó volt arról, hogy megkapja a Színházi Páholy, aztán, ha jól tudom, egy korábbi ígéret szerint, könyvraktár lett belőle. - Nem erre gondolok, ez így túl konkrét. Én egy üres nem létező helyre gondolok, ami a megtalálás és a bólintás által átváltódik létező hellyé, vagyis a befogadó színház otthonává. - Mégiscsak konkrét maradok. Látsz ilyen helyet? - Igen, de nem az én dolgom ezt látni. Az én dolgom annyi, hogy miután nekünk mutattak három ilyen helyet, mondván, hogy na akkor itt csináld meg a színházadat, barátom, akkor én ott valóban megcsinálnám... Jó egy éve mondom, hogy például Budapesten már az egykori városi tanácsnak is működött egy színházi alapja. Ezt Szegeden is létre kellene hozni. Ez a kulturális költségvetésből elkülönített pénzt jelent, pályázati rendszerrel. A Színház nevű lap augusztusi számában például olvasható, hogy a fővárosi pályázatokból kik és milyen dologra kaptak anyagi támogást. Látható, hogy nagyon sokrétű és gazdag színházi tevékenységet támogat ez az alap. Erre volna szükség Szegeden is. Azt gondolom, a városban minden „kellék" megvan, ami ezen igényünket indokolttá teszi. Léteznek különböző műfajú csoportok, van fiatal, évente megújuló közönség, amely bérletekkel, folyamataos jelenléttel civil bázis is lehet, és mesterek is vannak, akiket vissza lehetne hívni a városba kurzusokat tartani, és minden lehetőség adott külföldi csoportok meghívására. - Számomra ez meggyőző és megalapozott érvelés. Mit gondolsz, eléri a célját? - Jó, akkor ez egy segélykiáltás volt, hogy tudniillik ilyen kevés pénzből, ilyen közönségigény mellett, mi mindent tudtunk megcsinálni. A segélykiáltás arról szólt, hogy kell ilyen színház, és mondom mégegyszer, kell mások bátorsága is hozzá. DARVASI LÁSZLÓ Nagyüzem a tanszerboltokban Egyre többen érdeklődnek Jugoszláviából Szegeden nyugodt a beiskolázási kép Ki-ki nyugalomban - röviden ez és a Kossuth Zsuzsa egészségügyi lehetnek, akiknek a jelenleg zajló jellemzi a szegedi középfokú oktatás szakközépiskolában, valamint két pótvizsgákon sem sikerül átmenő helyzetét négy nappal a tanév kez- osztállyal tanévet nyitott a szegedi osztályzatot szerezniük. Reméldete előtt. Márpedig a tavaszi közép- piarista gimnázium is. Mint meg- hetóen nem lesznek sokan, de száiskolai túljelentkezést s az akkori tudtuk, ellentétben az előző évekkel, mukra sincs veszve hjszen beiskolázási feszültségeket ismerve, idén korántsem mondható el, hogy . ,, . ... ,,, , , 6 , ., ,, , ,, rendelkezesukre allnak majd a a helyzet nemreg meg nem volt ilyen ezekbe az osztalyokba gyengébb , , , ,, . . ,, .,. ....... ,, megyei munkaugyi szolgaitató iroda nyugodt; becsles szerint az elmúlt tanulok kerültek: az összes felvett tanévben végzet, általános iskolások diák átlaga 4^s volt. hamarosan kezdődő átképzés. több mint hatvan százaléka gimná- Ezeken kívül középfokú plusz lanfo|yamal- Sikertelen pótvizsga, be ziumi osztályokba jelentkezett. Szá- osztályt indított a Tömörkény István nem 'ratkozas mia" egy-egy muk akkor meghaladta a rendelke- gimnázium (egy speciális környezet- iskolában előfordulhatnak felszabazésre álló férőhelyek számát, és félő védelmi osztály), a JATE Ságvári duló helyek, ezekről azonban csak volt, hogy sok jó képességű diáknak Endre gyakorló gimnáziuma (egy helyben tudnak felvilágosítást adni. nem marad méltó továbbtanulási speciális német nyelvű osztály), Jelenleg ugyan még nem okoz lehetőség. Pontos adatokkal erről - valamint a kereskedelmi és vendég- megoldhatatlan gondot, de a pedamiként tavasszal sem - a Megyei látóipari szakközépiskola, ahol plusz gógiai intézet információi szerint Pedagógiai Intézet most sem tudott négy integrált vendéglátóipari osz- egyre töhf, szülő érdeklődik Jugoszolgálni, lévén a Művelődési és tályban kezdődik szeptembertől s:ldviából< akiknek gyermekeiÁz Közoktatási Minisztérium megszün- oktatás. . ,, . , ,,, , , ,, . ottani háborús helyzet miatt Magyartette az iskolák adatszolgaltatasi A szakiskolai képzés idei . , , ,,, , . 7, , . , ,, „ országon szeretnenek továbbtanulni, kotelezettseget. Dr. Czene Lászlótól, ujdonsagakent gazdaasszony képző az intézet munkatársától viszont osztálv indul az Árpád nevelóott- Ehhez azonban " uJabb sze«edi megtudtuk, mitől csitultak el a honban, cipó félsőrész előkészítő zeP,skolai férőhelyek mellett - legbeiskolázási .feszültség keltette speciális szakiskolai osztály a $24-«s alább letelepedési engedélyre lenne vésztjóslójiuílámok . 'Íj ipafrsza'kmgrikásképzo intézetben, amivel az érdeklődők Eszerint Szegeden az idei tanévtől női szabó-szakmunkás osztály a még nem rendelkeznek, az ősz folyahat új általános tantervű gimnáziumi 640-es textilipari szakmunkás- mán pedig - ha nagyobb számban osztály indul, jórészt azok részére, képzőben, valamint a volt dolgozók érkeznek Jugoszláviából itt tanulni akiknek nem sikerült bejutni az általános iskolája alternatív kísérleti vágyó fiatalok - nagyon nehéz lesz eredetileg óhajtott iskolába: kettő a .speciális szakiskolává alakul át. igényeiket kielégíteni. Bebrits Lajos vasútforgalmi szak- A féróhelygondok tehát megközépiskolában, egy-egy a textilipari oldódtak, problámáik csak azoknak LL