Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

2 KÖRKÉP Délmaqyarorszáq CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 29. Mi lesz a szovjet atomfegyverekkel? Mihail Gorbacsov szovjet elnök egyik befolyásos tanácsadója szerint nemzetközi szervezetet kell létrehozni a szovjet atomkészlet ellenőrzésére. Jevgenyij Velihov akadémikus tegnap a The Washington Postban megjelent nyilatkozatában kijelentette: olyan nemzetközi testületre van szükség, amelyet a szovjet társadalom is elfogad. A Start-szerződés ellenére ugyanis a szovjet (és az amerikai) atomerök szerkezete változatlanul olyan, hogy első csapást tudjanak mérni - mondotta Velihov. mm^mmmmmtmmmm A lap ügy értestült, hogy Makszimov tábornok, a szovjet hadászati rakétaerők parancsnoka az államcsíny idején az SS-25-ös, mozgatható inditóállásü rakétákat visszavonta telepítési helyükről a helyőrségekbe, ami a drámai napokban igen megnyugtató jelzést adott a Nyugatnak. A The Times című brit lap tegnapi elemzése szerint a szovjet atomütőerőt viszonylag könnyen vissza lehet vonni orosz területre, még az előtt, hogy a Szovjetunió felbomlana. Más kérdés - véli a lap -, hogy a kód működtetésében Gorbacsov és Jelcin hogyan állapodik meg. Az elemzés szerint Ukrajna elvesztése nem lesz túlságosan nagy csapás a szovjet atompotenciálra, mivel az ott lévő stratégiai eszközök zöme régi SS19-es rakéta, amelyeket a Startegyezmény értelmében amúgy is fel kell számolni. Ezeket mozgó indítóállású rakétákkal pótolják - de orosz területen. Kazahsztán ügye viszont már bizonytalanabb. Ott három SS-18-as sílómezó van, mindegyikben körülbelül 50 rakéta. Az SS-18-as a legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakéta a szovjet fegyvertárban, ám a Start-egyezmény értelmében ezek 50 százalékát is le kell szerelni. Lehetőség van tehát ama, hogy az SS-18-asokat a kazah területről teljesen leszerelik, közben pedig az orosz területen arányosan többet tartanak meg belőlük - írja a The Times. A Nemzetközi Hadászati Tanulmányok Intézete nevű londoni székhelyű kutatóintézmény igazgatója viszont aggódik. Szerinte fennáll a veszélye annak, hogy az áttekinthetetlen szovjet belső viszonyok közepette a 30 ezer szovjet atomtöltet közül jó néhány bűnözők kezére kerülhet, s ellenőrizhetetlen csatornákon külföldre juthat. Francois Heisburg úgy véli, a lopás veszélye mellett nem lehet kizárni azt sem, hogy a függetlenné váló köztársaságok saját felügyeletük alá akarják majd vonni a területükön lévő atomeszközöket. Ugyancsak aggodalmát fejezte ki Francois Mitterrand francia elnök is. A francia elnök a párizsi kabinet heti ülésén tette fel a kérdést: vajon mindegyik köztársaság birtokában lesz-e egy vagy két, hirosimai atombombával egyenlő kisebb nukleáris fegyver? (MTI) Nyakig a puccsban Anatolij Lukjanov, a szovjet Legfelsőbb Tanács volt elnöke és Alekszandr Besszmertnih ex-külügyminiszter az augusztus 19-i államcsíny-kísérletet megelőző éjszakán részt vett a puccsot szervezők tanácskozásán - jelentette ki Vlagyimir Scserbakov a Financial Times szerdai számában megjelent interjújában. A múlt héten leváltott miniszterelnök-helyettes - a nyilatkozatát ismertető AFP-jelentés szerint - azt mondta a brit lapnak, hogy Besszmertnih és Lukjanov részvételéről Valentyin Pavlov, volt kormányfő tájékoztatta őt. Lukjanov és Besszmertnih mindeddig a leghatározottabban tagadta a puccsban való részvételét. Vlagyimir Scserbakov ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy ő maga csak a tömegtájékoztatási eszközök útján értesült a puccsról, és augusztus 19-ig, amíg Valentyin Pavlov fel nem hívta Őt otthonában, mit sem sejtett a tervekről. A néhai kormányfő elmondotta neki, hogy Lukjanovon és Besszmertnihen kívül Oleg Csenyin, az SZKP KB titkára és Valerij Boldin. az elnöki iroda vezetője is jelen volt a tanácskozáson. A brit újságnak nyilatkozó politikus ugyanakkor azt is kijelentette: más kormánytagok részvételéről nincs tudomása. Kevés a pénz a Szolidaritási Alapban Ma még azt sem tudni, miként biztosítható a munkanélküli segélyekhez, járadékokhoz szükséges pénz az idén. 1991 végén 300 ezer munkanélkülivel számolnak. Ilyen nagyszámú munkanélküli ellátásához 17,5 milliárd forint helyett (ennyi áll rendelkezésre) 22,4 milliárdra lenne szükség a Szolidaritási Alapban. E pénz nagyrészét, 18,9 milliárd forintot a járadékokra, illetve ezek társadalombiztosítási terheire kellene fordítani, körülbelül egymilliárd forintot átképzési támogatásra, 1,8 milliárd forintot a munkaügyi szolgálatokra, 0,3 milliárd forintot az előnyugdíjra és az utazási költségtérítésre. A Gazdasági Kabinet hamarosan tárgyalja, miként lehet ezt az összességében körülbelül ötmilliárd forintos hiányt pótolni hangzott el az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának szerdai ülésén. Jövőre a költségvetés nem vállalhatja a munkanélküliség egyre nagyobb terheit. Idén eleve 9 milliárd forintot adott a költségvetés a Szolidaritási Alapba, illetve esetleg az ötmilliárd forintos hiányt is ebből a forrásból fedezik. Jelentős kiadást jelent az úgynevezett Foglalkoztatási Alaphoz szükséges több mint 10 milliárd forint is. így megoldás csak az lehet, ha a Szolidaritási Alap munkaadói 1,5, munkavállalói 0,5 százalékos befizetéseit 4,5, illetve 1,5 százalékra felemelik. A kormányzat javaslata szerint így lényegében önfinanszírozóvá válhatna az 1992 végére 480 ezer munkanélkülivel számoló 53-54 milliárd forintos Szolidaritási Alap. Ebből az összegből jelentós részt, 43 milliárd forintot tenne ki a munkanélküli járadék és ennek társadalombiztosítási terhei, 6 milliárd forintot az átképzési támogatás, az előnyugdíj, az utazási költségtérítés, s 4,3 milliárd forintot a munkaügyi szolgálatok fenntartása, korszerűsítése. A Foglalkoztatási Alapban idén 12,6 milliárd forintot terveztek, de az előző időszakokban vállalt kötelezettségek (főként a pálya- és újrakezdő kölcsönök kamatterhei) miatt, illetve más átcsoportosítások következtében ténylegesen csak 6 milliárd forintot használhatnak fel. így juthatnak pénzhez azok a programok, amelyek a kedvezőtlen adottságú térségek, ágazatok, rétegek, a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek javítását vállalják. A Foglalkoztatási Alap kiadásait jövőre is a költségvetésnek kell fedeznie, az igény ennél az alapnál mintegy 22-24 milliárd forint. E kérdéskörről a bizottság csak tájékozódott, és egy későbbi ülésén egyeztetik majd eziigyben a különféle véleményeket. Komoly vita volt viszont arról, hogy a kisiparosok, kiskereskedők, kistermelők és más kisvállalkozók miért nem jogosultak a többi munkavállalóhoz hasonlóan a munkanélküli járadékra. A munkaadók részéről erőteljesen kifogásolták, hogy a kormányzat egy olyan külön biztosítási formát javasol erre, amelyben az általánosan fizetett 1,5 plusz 0,5, azaz 2 százalékos járulék helyett ezek az emberek 18 százalékot fizessenek egy alapba. E magas járulékfizetési összeg ellenére sem lennének jogosultak az előnyugdíjra. Igaz, ha a későbbiekben kevesebben vennék igénybe az alapból fizethető járadékot, a megmaradó pénzt a befizetők visszakapnák. A munkaadók azt indítványozták, hogy maximum 4 százalék járulék befizetéssel önkéntességi alapon hozzák létre ezt az alapot. (MTI) Csökken az áremelkedés üteme Júliusban kisebb mértékű volt a fogyasztói árszínvonal emelkedése, mint az év korábbi hónapjaiban, átlagosan 0.9 százalékkal haladta meg az előző havit - közölte a KSH az MTI kérésére. (Januárban 7,5 februárban 4,4, március 3,5, áprilisban 1,4, májusban 2,2, júniusban 2,1 százalékos volt az áremelkedés.) A júliusi árnövekedésben nagy szerepet játszott a bevezetett kötelező gépjármű biztosítás, amely az árszínvonal egészét tekintve 0,9 százalékos növekedést idézett elő. A benzin árcsökkenése ugyanakkor 0,3 százalékkal csökkentette az árindexet. Az idényjellegű élelmiszerek ára tovább mérséklődött. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva 1,5 százalékos lenne a június havi árnövekedés. A többi főcsoportban I százalék körüli a drágulás. Egyéves időszakot vizsgálva az áremelkedés mértéke 38,2 százalék. A legmagasabb a fűtés és a háztartási energia csoport árindexe - 231,1 százalék -, amelyben a tavaly augusztusi és az idei áremelések hatása tükröződik. Ezt követi 145,4 százalékos értékkel a szolgáltJtások csoportja, amelynek átlagosnál magasabb árindexét elsősorban a közlekedés, a hírközlés, járműjavítás jelentős drágulása okozza. Az egyéb iparcikkek indexét a gyógyszerek, az üzemanyagok, a járműalkatrészek, az újságok, a folyóiratok és a tanszerek, írószerek drágulása emelte az átlag fölé. A legkisebb áremelkedés az élelmiszerek körében történt, 21,6 százalékkal nőttek az árak az elmúlt év júliusához képest. Az előző években viszont éppen az élelmiszerek drágultak legnagyobb mértékben. Biciklivel Európába Slojze Peterle a szlovén önállóságról Lőfegyverek tartásáról A kézilőfegyverekről, a lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lóterekról alkot rendeletet mai ülésén a kormány. A távirati iroda információja szerint hatósági engedélyhez kötik a gáz- és riasztófegyverek, valamint a nagyobb teljesítményű légfegyverek megszerzését és tartását. Ugyanakkor a gázspray vásárlásához nem kell hatósági engedély. A kormányrendelet nemcsak a fegyverek megszerzését és tartását szabályozza majd, hanem gyártását, kereskedelmét, kivitelét és behozatalát is. A tervezet értelmében a jövőben fegyverkereskedéssel bárki foglalkozhat, aki előzőleg fegyverismereti vizsgái lesz. (MTI) - De kicsoda is valójában Slojze Peterle? Erre a kérdésre maga a miniszterelnök (gy válaszol a belgrádi Duga-nak és a zágrábi Startnak adott interjúban: - Egyike vagyok azoknak, akik húsz évet éltünk nyilvános névtelenségben, noha 15 évig szerkesztettem a „Revija 2000", majd a „Harmadik nap" című kulturális és vallási folyóiratokat. Mi azonban nem kerültünk be a szlovén emberek tudatába, mert a nagy médiák nem tudósítottak rólunk. , - Peterle úr, mit jelent az Ön számára az önálló Szlovénia ? - Az önálló Szlovénia - valamennyi szlovén évszázados álma számomra azt a célt jelenti, amely kötelez a szlovén kormány vezetésében. - Véleménye szerint milyennek kellene lenniük a Jugoszlávián belüli viszonyoknak? - Ismeretes, hogy Szlovénia azt az álláspontot képviseli, miszerint a harmadik Jugoszlávia csak konföderáció formájában lehetséges. A konföderáció lényege pedig, hógy senkit sem tehet leszavazni, ami viszont annyit jeleni; egyik nép sem kényszerítheti akaratát a másikra. - Hogyan látja azt a követelést, miszerint a Szlovéniában élő szerSlojze Peterle, az önállósodó Szlovénia fiatal miniszterelnöke. Nevét csak most kezdi igazán megismerni a magyar és ax európai közvélemény. A 43 esztendős európai elkötelezettségű értelmiségi 1989 márciusában lépett a politika színterére, mint a szlovén kereszténydemokrata párt egyik megalapítója, majd nemsokára megválasztott elnöke. Egy évvel később, 1990 tavaszán a szlovén többpárti parlament alakuló ülésén a képviselők 80 százalékos szótöbbséggel kormányfővé választják. beknek is kisebbségi státust kell biztosítani? - Különbséget kell tenni a nemzeti kisebbség, vagyis - ahogyan azt az európia jog megszabja - az autonóm módon élő kisebbség és - a vendégmunkások fogalma között. Egészen bizonyos, hogy a magyarok és az olaszok autonóm népek, amelyek már századok óta, sót több mint ezer éve élnek a mi területünkön. A szlovéniai szerbek viszont nem autonóm kisebbség. Beáramlásuk Szlovéniába csak az első világháború után, s különösen a második világháború után gyorsult fel. Számunkra ők bevándorlók, akik nem kaphatnak kisebbségi státust. - Ön miniszterelnök és ugyanakkor hfvő katolikus is. Lehetséges-e egyidejűleg politikusnak és kereszténynek lenni? - Meggyőződésem, hogy a politikában is kereszténynek kell lenni. Nekem nincs kétféle mércém. Számomra nem létezik olyasmi, amit keresztényként tennék és egy másik, külön terület, amelyet „politikának" minősítenék. Épp azért, mert a politikáról nincsenek túl jó véleménnyel az emberek, szükség van arra, hogy megőrizzük az alapvető erkölcsi elveket. A politika problémája abban van, hogy nem lehet tiszta variánsok közül választani, hanem gyakran csak a rossz és a rosszabb közül. Ezért az én kereszténységem abban nyilvánul meg, hogy azt a variánst választom, amely a legkevesebb embert sérti, a lehető legnagyobb mértékben teljesül a legtöbb ember vágya. - Közismert, hogy Ön - ökológus volta miatt is - szenvedélyes kerékpározó. Egyesek tréfásan azt állítják, hogy a szlovéniai rendszerváltás gyakorlati következményeit leginkább az elnök biztonsági emberei érezték meg, akik a fekete Mercedesekről kénytelenek átnyergelni kerékpárra. - Amikor tavaly a barátaimmal ausztriai kerékpártúrán jártunk, csak egy biztonsági ember kísért. Egykor ő is kerékpáros volt, de tavaly autón jött mögöttünk. Idén azonban biciklivel jön velünk. Mert én nem óhajtok felhagyni a szokásaimmal, bármilyen pozíciót is töltök be. H.J. HT PRESS Azt állítja: lefizetett egy magyar minisztert A csetnikek vezére Nagy-Szerbiáról, a horvátok gyávaságáról és más hajmeresztő elmefuttatásokról „Vásároltak külföldön is fegyvereket?" - kérdezte a Spiegel munkatársa Vojislav Seseljt, miután a csetnikvezér elmondta neki: hadserege második világháborús fegyverekkel harcol. A 36 éves szociológus és parlamenti képviselő megdöbbentő válasza: „Természetesen, még Magyarországon is. Lefizettünk egy magyar minisztert, aki nekünk fegyvereket küldött." A szerb „szabadcsapatok" legfőbb hadurának a hamburgi hírmagazinnak adott interjújában erről az enyhén szólva furcsa állításáról nem esik több szó. Seselj, aki a második világháború idején a hitlerista megszállók ellen hol harcoló, hol velük együttműködő, a Tito-féle partizánmozgalom és a horvát usztasák ellen egyformán hadat viselő Draza Mihajlovic utódának vallja magát, inkább arról beszélt: céljuk Nagy-Szerbia megteremtése. Ha ó lenne most Szerbia elnöke. Horvátországot villámháborúban megcsonkítaná, majd tájékoztatná a külföldet Szerbia új határairól. Ez Szerbián kfvül, amelyhez „magától értetődően hozzátartozik" a Vajdaság és Koszovo - felölelné Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát, Montenegrót, valamint Horvátország szerbek által lakott területeit; Karlobagnál, Karlovacnál, Vitroviticánál húzódna a határ. Seselj nem tagadta: az ő elképzelései szerint a horvát államnak elég annyi terület, amennyit a „zágrábi székesegyház tornyából be lehet látni". A horvátoknak meghagyott részekből is Nagy-Szerbiába kellene áttelepíteni „a Zágrábban élő 200 ezer és a Rijekában lakó 30 ezer szerbet". Ha pedig a boszniai moszlimok nem akatják alávetni magukat a nagy szerb uralomnak, egyszerűen elkergetik őket. A csetnik történelemszemlélet szerint ők eliszlámosított szerbek, az „úgynevezett horvátok egy része pedig katolikus szerb, akik közül Tito a háború után kerek egymilliót kényszerftett rá. hogy horvátnak vallja magát" A csetnikek szerint Jugoszláviának mint államnak meg kell szűnnie. A konföderáció az USA és az Európai Közösség életképtelen és szerbcllenes találmánya: azért igyekeznek segíteni Szlovéniát és Horvátországot, meri azok katolikusok és akadályozzák a szerb célok megvalósítását. Ha Európa vagy az Egyesült Államok segítséget nyújtana a szerb szabadcsapatok által fenyegetett köztársaságoknak, a csetnikek gerillamódszerekkel elpusztítják a „betolakodókat". Különben is: a szerb harcos nép. Ellentétben a horvátokkal, akik „gyávák". Voltak ütközetek, ahol 22 szerb 206-300 horvát felett aratott győzelmet, amint egy kis hízelgés a német újságírónak - „a németek bátor katonák, a csehek puhányok." A csetnikek célja a köztársasági államforma, élén a vajda vezérrel, a csetnik-főparancsnok Vojislav Seseljjel. Ha elnök lesz, valószínűleg letartóztatja Milosevicset. Amíg azonban az Egyesült Államok és Nyugat-Európa a jelenlegi szerb államfő bukását kívánja, a csetnikek ót támogatják. Mert a főellenség Tudjman, akit azzal vádol: zsoldosokat szerződtetett, a horvát rendőri alakulatokban kurdok, magyarok (!), lengyelek és németek szolgálnak. A csetnikek célja: valamennyi ellenséges fegyveres likvidálása. Mert „a horvát egy velejéig romlott nép". Seselj, úgymond, „életében még nem találkozott egyetlen tisztességes horváttal sem." A beszélgetés nem tért ki a Bácskában, Bánátban élő mintegy 100 ezer magyar sorsára. A Spiegel nem érdeklődött, Seselj pedig még annyira sem figyelt a sorsukra. A „Nagy-Szerbia" hajmeresztő és vérgőzös tervezője szerint nyilván az ő sorsuk elhanyagolható, lényegtelen. Éppúgy, mint annak a részletezése, bizonyítása, miként vesztegetett volna meg egy magyar minisztert és miként juthatott Magyarországról fegyverszállítmányhoz. A „történelemtől örökölt gerillataktikához", úgy látszik, a verbális örvlövészet is hozzátartozik. Pintér István (HT Press)