Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

fV-M SZERDA, 1991. AUG. 28., 81. ÉVF. 201. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Szakadópróbák Ha polgári társadalom leszünk, a moszkvai telefonkönyv létezése elengedhetetlen követelmény lesz - Kockás sapkájában, ízléstelen nyakkendőjében J. J. tűnt fel... és ő mondta el azt a silány csasztuskát, melyet nemcsak egy magyar vagy orosz, de még egy némileg művelt „szovjet" költő is szégyellne - A Der Spiegel egyenesen a harmadik évezred háborújának nevezi azt, ami a világ gazdagabb országaira vár, ha meg akarják akadályozni az egyelőre még alig felmérhetőde egyre rémisztőbbnek mutatkozó újkori népvándorlást. A vád: hazaárulás Az Oroszországi Föderáció büntető törvénykönyvének 64. paragrafusa alapján a múltheti állam­csínykísérlet idején működött „rend­kívüli bizottság" tagjai hazaárulók, s ezen vádpont alapján emeltek vádat ellenük - tájékoztatták a TASZSZ szovjet hírügynökséget a Szovjetunió ügyészségén. Az említett paragrafus alapján halálbüntetés vagy 10-15 évi szabadságvesztés szabható ki. A TASZSZ jelentése szerint az összeesküvés legfőbb szervezői mel­lett sok személyt kérdeznek ki, akik közvetlenül részt vettek az állam­csínykísérlet szervezésében és végre­hajtásában. Kihallgatják egyebek között Nyikolaj Kalinyint, Moszkva volt városparancsnokát, a moszkvai katonai körzet parancsnokit: A szovjet cs az orosz köztársasági ügyészség munkatársain és nyomo­zóin kívül részt vesznek a vizsgálat­ban az ukrán és a belorusz nyomozó­hatóságok is. A hírhez kapcsolódva a Reuter brit hírügynökség emlékeztet rá, hogy Borisz Jelcin orosz elnök arra szólított fel. hogy a puccs szervezőit árulásért vonják felelősségre. A Reuter tudósítója szerint a leg­súlyosabb büntetés esetén az elítél­tekre főbelövés, a fegyveres testüle­tek tagjai esetében kötél általi halál vár. Románia tárt karjai A román kormány kedden, rövid­del kikiáltása után elismerte a Mol­dovai Köztársaság függetlenségét, és kifejezte készségét diplomáciai kapcsolatok létesítésére KisinyowaL Az AP hírügynökség Mart Eyskens belga külügyminiszter tegnapi bejelentését idézve közölte, hogy a tizenkét Európai Közösségek-beli állam kedden hivatalosan elismerte Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségét Hivatalos források szerint a Tizenkettek állam- és kormányfői szeptember közepén Hágában találkoznak, hogy megvitassák a Szovjetunió szétesését és annak következményeit Nyugat-Európára nézve. A témához tartozik az AFP francia hírügynökség jelentése, miszerint Roland Dumas külügyminiszter a szenátus külügyi és védelmi bizottságában tegnap megerősítette, hogy Párizs visszaadja a függetlenné váló balti államoknak azt az aranykészletet, amelyet azok a második világháború előtt bíztak gondjaira. Dumas látogatásának másik célja, hogy megvitassa a diplomáciai kapcsolatfelvétel ügyét Douglas Hurd brit külügyminiszter tegnap a BBC televízióban bejelentette, hogy Nagy Britannia álláspontja megváltozott a balti államokat illetően: a brit kormány most már a függetlenség elismerését ajánlotta a Közös Piacnak. Az elismeréssel kapcsolatos brit fenntartások eloszlatását azzal indokolta, hogy a balti köztársaságok függetlenségét immár Moszkva is mindinkább elismeri. George Bush amerikai elnök engedélyezte, hogy a Szovjetunió idő előtt hozzájusson ahhoz a mezőgazdasági termékek vásárlását célzó kölcsön részhez, amelynek folyósítását eredetileg októberre tervezték. Az amerikai elnök ezzel a szovjet fél kérésének tett eleget. A román kormány - szóvivőjének rádiónyilatkozata szerint - nagy örömmel vette tudomásul, hogy a moldovai parlament kinyilvánította a köztársaság függetlenségét A Moldovai Köztársaság füg­getlenségét elismerve a román kor­mány kinyilvánította, hogy kész dip­lomáciai kapcsolatot létesíteni, és minden segítséget megadni e füg­getlenség megszilárdításához - mon­dotta a szóvivő. Kifejezte kormánya meggyőződését, hogy a helsinki folyamatban részt vevő többi állam is teljes támogatásában részesíti az új független országot, tárt karokkal befogadja az európai államok nagy családjába, egyenrangú félnek tekinti az egyesült Európa építésének mun­kájában. A szóvivő szavai szerint egy füg­getlen román állam kikiáltása a Rib­bentrop-Molotov paktum titkos zára­déka következtében bekebelezett te­riileteken döntő lépést jelent c pak­tumnak a román nép jogai és érdekei ellen irányuló gyászos következmé­nyei békés felszámolásához vezető úton. (MTI) Küszöbön a német-balti kapcsolatfelvétel A német kormány az Európai Közösségek keddi külügyminiszteri értekezletét követően szerdán hatá­rozza el, hogy 52 év szünet után ismét diplomáciai kapcsolatokat létesít Lettországgal, Litvániával és Észtországgal. Ezt erősítette meg kedden, a három balti köztársaság Bonnban időző külügyminiszterével közösen tartott sajtóértekezletén Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter. Hozzáfűzte: a bonni kormány - amennyiben az érdekeltek is úgy kívánják - támogatólag fog fellépni annak érdekében, hogy Riga, Tallinn és Vilnius az Európai Közös­ségek társult tagjává váljon. Kérdésre válaszolva Genscher közölte, hogy Lengyelország, Cseh­szlovákia és Magyarország „behoz­hatatlan időelőnyt" élvez a társult tagság elnyeréséért folyó verseny­futásban, az ő társult tagságukról folyó tárgyalásokat fokozott ütemben kívánják folytatni, míg a baltiak esetében egyelőre csak szándékokról van szó. Genscher hangsúlyozta, hogy Németország a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának pilla­natában tudatában van a balti orszá­gokkal szemben viselt történelmi felelősségének, mivel a hitleri Németország az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop paktummal hozzájárult a baltiak független­ségének elvesztéséhez. A bonni kormány mindazonáltal sohasem ismerte el a balti államok hozzá­csatolását a Szovjetunióhoz. (MTI) Vilniusból eltűntek a fekete sapkák Az összes szovjet erő záros határidőn belül hagyja el a Litván Köztársaság területét - követelte kedden hozott határozatában a vilniusi parlament. A litván tör­vényhozás egyhangúlag hozott határozata értelmében a kivonást Litvánia és a Szovjetunió által közösen meghatározott határidőn belül kell megvalósítani. A parla­ment felszólította Washingtont, Londont és Párizst, hogy támogassa a litván követelést. A Baltia hírügynökség szerint Vytautas Landsbergis litván parla­menti elnök kedden telefonbeszél­getést folytatott Jevgenyij Sapos­nyikov szovjet védelmi miniszterrel. Saposnyikov ígéretet tett arra, hogy a minisztérium nem fogja akadályozni a hazatérni szándékozó, jelenleg a szovjet hadseregben sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokat aka­ratuk megvalósításában. Vonatkozik ez a litván származású szovjet tisztekre is, akik - ha kinyilvánítják szándékukat - a 25 éves szolgálati idő lejárta előtt is leszerelhetnek, vagy a Litván Köztársaság megfelelő katonai szervezeteiben folytathatják a fegyveres szolgálatot A szovjet védelmi miniszter Landsbergis elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során megerő­sítette. hogy Moszkva már parancsot adott a „feketesapkások", a belügyi különítmények kivonására a Balti­kumból. (MTI) - A felügyelő bizottság nem ope­ratív testület, így nem kell semmiféle stratégián törnie a fejét - ha az nincs meg helyben, akkor nem is vállalat a vállalat; a testületnek egy feladata lehet, az ellenőrzés, a tulajdonosi jo­gok gyakorlása. - Annak idején a leválási szándé­kot rögzítő iratot az itt dolgozók 99 százaléka aláírta: elemi erejű igény mutatkozott tehát az önállóságra. Miért? A legnagyobb problémák a beruházások körül jelentkeztek. A Távhőszolgáltatási Főosztály álló­eszköz-vagyona mintegy egymilliárd forintot tesz ki. míg a VGV összes többi ágazatié csupán félmilliárdot Ám ez utóbbiakra a vezetés az utolsó öt évben 154 millió forintot költött, a távhőszolgáltatásra pedig csupán százmilliót - vagyis évente körülbe­lül 20 milliót adtak a különböző fej­lesztésekre. Az ország többi nagyvá­rosában. Pécsett Győrben, Debre­cenben stb. ez a szám 80-120 millió forint között mozgott Ugyanezeken a helyeken a fenntartásra szánt összegek évi 20-40 millió forintot jrtoticntk - Szegeden mindössze 13 rm'llvV. ...kontra Távhő Az önkormányzati vállalatok átvilágítása korántsem megy súrlódások, kisebb-nagyobb indulatok nélkül ­legalábbis ezt látszik jelezni a VGV esete. Felügyelő bizottságát a közgyűlésben először feloszlatni akarták, mondván, nem dolgozik, aztán később mégis bizalmat szavaztak neki. Ezt követően a bizottság vezetője szót kért s kapott lapunkban, ám álláspontja nem aratott osztatlan sikert városgazdálkodási berkekben: a vállalat irányítói teljesen más képet festettek a VGV-rőL, amely - szerintük - immár nyereséges. Ebbéli elégedettségük ellenére a felügyelő bizottságtól kapott pofont továbbadták a mostanában önálló életet kezdett főosztálynak. A Távhő igazgatója, Sárkány Zoltán is összefoglalta tehát véleményét a kiválás körülményeiről, nem hagyva ki abból az egyik legkényesebb pontot sem: sokan összefüggésbe hozták az osztályvezetők fizetésének és a szolgáltatás árának jövőbeni, nagymérvű emelését— - Igazságtalanok voltak tehát az akkori döntések - a logikus az lett volna, ha az egyetlen nyereséges tevékenységet finanszírozzák, hiszen az egész VGV a távfűtésből élt; ez volt a több lábon állás koncepciója, amely, mint az a számokból kitűnik, egyetlen láb volt csupán: 1990-ben a távhőszolgáltatás 852 millió forintot produkált, a VGV összes többi ágazata együttvéve 263 milliót. manőver, amellyel a vállalat közpon­ti adminisztrációja rendkívül magas költségeinek - évi 70-90 millió forintnak - a tekintélyes hányadát ráosztották a távhőszolgáltatásra. Szó nincs tehát arról, hogy egységünk pánikot keltve hagyta el a VGV-t ­egyszerűen saját jól felfogott érde­künkben tettük ezt. Kazánjaink elavultak, évente 3040 millió forin­Miric!cr,'"v iv': n k'"nvvcl/si í^s V?'---'"'•'•'rttcl /'oldoznak-cz sajnos szükségképpen jelentkezik árainkban is azt pedig igazán semmi nem indokolja, hogy a temetkezési vagy a köztisztasági részlegnél jelentkező veszteségeket is a távhőszolgáltatásban részesülők viseljék. - Az osztályvezetői fizetésekről. A VGV-nél soha nem volt valamiféle elfogadott értékrend. Például éveken keresztül a rendeszek kerestek ­faíl.wan - a Vctöbbef a vállalatnál. Nem létezett semmiféle ösztönző vagy érdekeltségi rendszer. Hiába kértük, térjenek át a bértömeg­gazdálkodásra, hogy a fizetéseket jobban szét lehessen húzni, a vezetők erre nem voltak hajlandók. Az idén év elején 29 százalékos bérfej­lesztésre nyílt lehetőség a VGV-nél ­igazgatója nem vállalta - a többi önkormányzati vállalaté igen. - A szétválás után természetesen megvalósítottuk elgondolásainkat. Két- vagy háromdiplomás, eseten­ként nyelveket beszélő osztályveze­tőink éveken keresztül kevesebb pénzért dolgoztak, mint a VGV egyéb, veszteséges tevékenységet végző ágazatainak mindössze érettségivel rendelkező osztályveze­tői. Egyébként igen sok volt belőlük: bérosztályvezető, személyzeti osz­tályvezető, munkaügyi osztályvezető és a többi... Ó.J. Szlavóniai haditérkép 2 Szovjetunió helyett valami más 3 Campus-kérdőjelek 3 Kinek csönget a pedellus?......... 4 Évadnyitás a színházban.. 5 Cigan Újpesten is király lesz? ......................6 Rendőrségi hírek 7 Boszorkányok pedig vannak... 8 Podmaniczky Szilárd tárcája................. 12 Esőország Esett. Nem vigasztalanul, csak annyira, hogy a járdák, az úttest soha nem tudott megszáradni. Rá­kezdte, azután rövid idő múlva abba­hagyta, s (gy ment ez egész hajnal­ban. Valamivel nyolc óra előtt az egyik ilyen esőszünet csendjét törte meg az a szirénázó katonai konvoj, amely végigszáguldott a szemét törölgető, ébredező Kijeven. A szálloda ablakából már nekünk is csak az utolsó néhány gépkocsit sike­rült megpillantanunk. A sziréna hangja után újra csend lett, a csomó­pontban csupán néhány autó várt tü­relmesen a forgalomirányító lámpa szabad jelzésére. Ukrajna fővárosa tulajdonképpen ugyanúgy ébredt, mint máskor, a szálloda halljában sem volt nagyobb nyüzsgés a szokásosnál. Pedig már szinte mindenki tudta a hírt, a reggeli adásból ismerhette az eseményeket. A buszokon, a villamosokon, ha csendben is, de erről beszélgettek az emberek Igazából ez a reggel csak a beszélgetés témájában különbözött a többitől, a nagyon sokszor ismételt mozdulatsorok, cselekedetek már teljesen hétköznapiak voltak A bolt ugyanúgy nyolc órakor nyitott, mint máskor, az újságot is pontosan kezd­ték árulni, a sorok se hosszabbak se rövidebbek nem voltak, mint leg­utóbb. Sokan vártak a villamosra, a későn kelők taxira vadásztak Jártuk a várost, figyeltük az arcokat, beszélgettünk az emberekkel és nem nagyon tudtuk eldönteni, a félelem, vagy a közöny az erősebb. Mindkettő túlságosan mélyen gyöke­rezik arrafelé. Félelemből ízelítőt a szálloda egyik portásnője adott, aki előző este hosszasan beszélgetett ve­lünk járt Budapesten és élete leg­jobb feketekávéját is nálunk itta. Azon a reggelen egyszerűen nem akart megismerni bennünket s lát­szott rajta, hogy ilyen helyzetben egyáltalán nem ajánlatos külföldi újságíróval beszélgetni. Azután volt nagyon sok kis félelem, de arra már nem figyelt fel senki. Külső szemlé­lőnek úgy tűnt, mintha a bolt előtt sorban állót az jobban izgatta, el­fogy-e a tej, a kenyér, mint az, mi is történt valójában Moszkvában. Csak az események közepébe csöppent tudósítónak vert szaporábban a pulzusa azon a délelőttön, a város­nak alig. A kérdésekben is sokkal több volt az indulat, mint a válaszok­ban. Az utóbbiakból jobbára csak az derült ki, Moszkva nagyon-nagyon messze van. A főtéren néhány marok­nyi tüntető, egy-két ukrán zászló ­végre valami -, de a hozzáértők hamar lelohasztják lelkesedésünket. Egy szimpla parlamenti ülés ideje alatt is tízszer ennyien vannak a téren. Igaz, azon a délelőttön hol esett, hol elállt, de hát ez egy ilyen ország. Mintha egy kicsit mindig esne az eső. KOVÁCS ANDRÁS 3

Next

/
Thumbnails
Contents