Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. AUG. 3. Nyolcvan halott Dályán Több mint nyolcvan horvát rendőr lelte halálát Dályán (Dalj) szerbek és horvátok csütörtöki összecsapásaiban - jelentene péntek este a Tanjug hír­ügynökség. Ezen kívül az autonómiát követelő szerbek, akik csütörtökön átvették a falu feletti ellenőrzést, a rendőrség, a nemzeti gárda és a horvát polgári lakosság több mint negyven tagját elfogták. A Tanjug egy helybeli szerb védő szavait idézve atTÓI számolt be, hogy a csata akkor kezdődött, amikor a helyszínen levő 300 horvát rendőr nem adta meg magát. Ráadásul ­mondta a Tanjug forrása - a hor­vátok tüzet nyitottak a néphadsereg egységeire, amelyek megpróbálták szétválasztani a hadakozókat. Dálya utcáin és házaiban szanaszét hever­nek a horvát holttestek, de az eszéki horvát rendőrök a szerbek felszólí­tására sem jöttek el halottaikért ­mondta a Tanjug által idézett sze­mély. Ami a hadihelyzetet illeti, zágrábi illetékesek úgy nyilatkoztak az AP hírügynökségnek, hogy a horvát rendőri erők jelentős veszteségek árán péntekre virradóan visszafog­lalták Kostajnicát. Viszont a Tanjug azt jelentette, hogy a kisvárosból, ahonnan szerdán kiszorították a horvát egységeket, csütörtökön távoztak a jugoszláv hadsereg gépe­sített és páncélos alakulatai is. Dályát (Dalj) a hadsereg pénteken teljesen elzáita a külvilágtól, s hely­beliek telefonközlése szerint a faluban kivégzések folynak. A bel­grádi Borba pénteken azt írta, hogy Dályán öt szerb lakos meghalt és 14 megsebesült, a hadsereg azért vonult be, hogy szétválassza a szerbeket és a horvátokat, de az utóbbiak tüzet nyitottak a katonákra, s így kez­dődött a heves összecsapás. Az ele­sett horvát rendőrök számáról eltérő adatok vannak. Nyugati diplomaták szerint a hadsereg a dályai inci­denssel feltehetőleg nyílt konfron­tációra akarta kényszeríteni a zágrábi kormányt. (MTI) Lapzártakor érkezett: Belgrádban összeült a jugoszláv államelnökség Stipe Mesic elnök­letével -jelentette a Tanjug. Az ülés napirendjén az azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünetről szóló napirendi határozat, valamint az EK javaslatainak megvitatása sze­repelt. Megfenyegették az EK-külügyminisztereket Ismeretlen, önmagát horvát nem­zetiségűnek kiadó telefonáló azzal fenyegette meg Jacques F. Poos luxemburgi külügyminisztert és általában is a három közösségi kül­ügyminiszterből álló „trojkát" néhány órával jugoszláviai misszió­juk kezdete előtt, hogy „fizetni fognak" a „Szerbia javára" folytatott tevékenységükért - közölte Roger Linster, a külügyminiszter stábjának főnöke. Linster szerint a telefonáló - aki azt állította, hogy közvetlenül Horvátországból jelentkezett - azzal vádolta az Európai Közösséget, hogy a köztársaság függetlenségi törek­véseinek „megfúrására" készül. „A horvátok között igen nagy előítélettel viseltetnek irántunk, úgy vélik, hogy kiárusítjuk Jugoszláviát a szerbeknek és a kommunistáknak" - tette hozzá Linster. Ugyanakkor azt is tudni vélte, hogy a szerb nacionalista kommandók egyik vezetője azzal fenyegetőzött: egységei nem hagy­nak majd nyugtot a közösség tűzszü­neti megfigyelőinek, ha azok bete­szik a lábukat Horvátországba. Jacques Poos, valamint a jelenlegi európai közösségi elnöki tisztet betöltő Hans van den Broek holland, továbbá Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszterek pénteken délután repültek Zágrábba, hogy megkezdjék három naposra tervezett közvetítő missziójukat. (MTI) Jugoszláviai menekültek Magyarországon Június I. és július 31. között 127 jugoszláv állampolgár érdeklődött a magyar menekültügyi tisztviselőknél a letelepedési lehetőségekről ­mondta az MTI érdeklődésére Tóth Judit, a Menekültügyi Hivatal helyet­tes vezetője. A tájékozódók közül 120-an magyar, hatan horvát származásúak, egy pedig szerb. Nagy többségük egyedülálló fiatalember, s nem ki­zárt, hogy katonák is vannak közöt­tük, illetve tartalékosok, akik a behívás elől kívánnak Magyaror­szágra menekülni. Eddig harmincan nyújtottak be kérelmet a menekült státus elnye­réséért, 28 magyar és két horvát nemzetiségű. (MTI) Folyamatosan nő a bűncselekmények száma Az idén az első félévben 206 ezer bűncselekmény vált ismertté, s ez mintegy 50 százalékos emelkedést jelent az elmúlt év hasonló idő­szakához képest - jelentette be Kacziba Antal bűnügyi főigazgató pénteken az ORFK központjában tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: biztató viszont, hogy a második negyedévben csökkent a növekedési ütem. A bűnözés emelkedésének területi megoszlása meglehetősen egyenet­len: míg Fejér megyében 100 százalékos volt a növekedés, addig Pest és Baranya megyében mintegy 25 százalékos. Az összes bűncselekmény több mint 80 százaléka vagyon elleni. Az így okozott kár több mint 9 milliárd forint, ami háromszor annyi mint 1990 első hat hónapjában volt. Az első félévben egy állam elleni bűncselekmény vált ismertté: a Veszprém megyei Péten egy személy a szovjet laktanyaparancsnoktól fegyvereket akart kérni annak érdekében, hogy megdöntse az alkotmányos rendet. Kérdésekre válaszolva elhangzón: az idén 152-ről 214-re nőtt a szándékos emberölések száma. A rendőrség jelenleg 20 olyan gyil­kosság ügyében nyomoz, ahol még ismeretlen a tettes. Ebből 18 ügyben jó esély van a tettes megtalálására. Szó volt arról is, hogy a Klapka­ügyben szeptemberben vádemelés várható többek között a deviza­gazdálkodás megsértése miatt. Az is elhangzott, hogy nem reménytelen a nyomozás az elrabolt (?) Farkas Helga ügyében. Egy kérdésre válaszolva Kacziba Antal kijelentette: ő nem tud főka­pitányjelöltekról, ilyeneket csak a sajtó jelölt. Ugyan az ő neve is így szóba került, de ha felkérnék, akkor sem vállalná ezt a tisztséget (MTI) Hadiállapot, kihirdetés nélkül is Mára napolták el a horvát par­lament rendkívüli ülését. A péntek este kiadott zágrábi közlemény azzal indokolta az újabb halasztást, hogy további konzultációk szükségesek az új kormány ügyében. Közben először terjedt át a szerbek és horvátok konfliktusa a két köztársaság közé ékelt Bosznia­Hercegovinába. Mint az AFP pénte­ken megtudta, csütörtök este szerb­párti fegyveresek hatoltak be a sza­rajevói televízióadóba, s arra kény­szerítették az alkalmazottakat, hogy a belgrádi tévé műsorát sugározzák. Bosznia-Hercegovina hatóságai péntek estig semmit sem tettek a helyzet orvoslására. A Tanjug hírügynökség viszont arról számolt be, hogy felfegyverzett - állítólag horvát - polgári szemé­lyek csoportja péntekre virradóan behatolt a jugoszláv hadsereg egyik zágrábi fegyverraktárá.ba, s nagy mennyiségű fegyvert zsákmányolt. Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter a Nordsee-Zeitung szombati számában megjelenő cikkében a jugoszláv hadsereget azzal vádolta, hogy a szerb szabad­csapatok támogatásával szítja a háború lángjait Horvátországban. A német diplomácia vezetője felhívta a konfliktusban érintett feleket arra, hogy használják ki az európai „trojka" pénteken kezdődő látoga­tását a polgárháború kitörésének megakadályozására. Genscher hangoztatta, hogy ha az érintettek szükségesnek tartják az európai ütközőerő felvonulását, akkor a kérést sem az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekez­let (EBEÉ), sem a Nyugat-Európai Unió (WEU) nem tagadná meg. A kül­ügyminiszter értésre adta, hogy kész összehívni bármelyik fórum ülését, hiszen jelenleg éppen Németország az EBEÉ és a WEU soros elnöke. (MTI) Moszkva ellenében Dumas fenntartja beavatkozási javaslatát MmmmmMmmmMmMmmmmmmm Roland Dumas francia külügyminiszter változatlanul megfontolásra érdemesnek tartja azt a javaslatok hogy az Európai Közösség tagállamai küldjenek valamiféle katonai jellegű alakulatot Jugoszláviába, az egymással szemben álló horvát és szerb fegyveres csoportok szétválasztására. A miniszter azonban a horvát televíziónak adott nyilatkozatában, amelynek szövegét csütörtökön este hozták nyilvánosságra Párizsban, elismerte, hogy ennek számos nemzetközi jogi összefüggése van, s az ilyen döntés bonyolult kérdések megoldásától függ. Dumas szerint az ilyen alakulat kiküldéséhez mindenekelőtt az érdekeltek teljes beleegyezésére lenne szükség, vagyis Horvátország mellett a jugoszláv szövetségi kormányéra, esetleg valamennyi tagköztársaság egyetértésére. Ezen túlmenően az Európai Közösségnek is egyet kellene értenie az ilyen lépéssel, ám a közösségnek nincs katonai jellegű kérdésekben döntési joga, így valószínű, hogy csak szűkebb körben, a katonai ügyekben illetékes Nyugat-Európai Unión belül lehetne előbbre jutni. Végül nyitott kérdésnek tartja a külügyminiszter azt is, hogy mi lenne ebben az esetben az ENSZ állásfoglalása, hiszen egy szuverén ország bel­ügyeivel kapcsolatos nemzetközi lépésről lenne szó. A francia külügyminiszter ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy korábban már de facto elfogadták a „beavatkozás jogát" egyes államok belügyeibe is. Véleménye szerint a válság természete olyan, hogy a sürgős megoldás érdekében „előnyben kellene részesíteni a politikai elképzeléseket a jogi finomságokkal szemben." A Közös Piacnak esetleg fontolóra kell vennie katonák küldését Jugoszláviába, hogy szétválasszák a harcoló feleket, habár Jugoszlávia felosztása továbbra sem megoldás ­mondta Jacques Poos luxemburgi kül­ügyminiszter az egyik brit tévének adott nyilatkozatában. Poos, valamint holland és portugál kollégája tegnap Jugoszláviába utazott, megkezdeni az EK negyedik közvetítő misszióját a szlovén és horvát függetlenség meghirdetése óta. A brit lapok közül a The Inde­pendent pénteken a jugoszláviai tárgyalásos megoldás és a béke­teremtés szempontjából sorsdöntő­nek nevezte, hogy az EK jelentős békefenntartó erőt ajánljon fel. A The Guardian szerint ií kézenfekvő, hogy „Európa csen­dőrének" szerepét az EK vállalja magára. A jugoszláviai válság előmozdítja az EK közös bizton­ságpolitikája és külpolitikája kialakítását - írta a lap, de hozzá­tette, hogy vannak még nehézségek. A Szovjetunió ellenzi „euro­csapatok" jugoszláviai tevékeny­ségét, mert tart attól, hogy mi lesz. ha az EK egyszercsak Litvániában is szeretné fenntartani a békét. Másfelől nincs még egyetértés az EK-ban sem. Európa legnagyobb Amerika-ellenes országa, Franciaor­szág katonai beavatkozást sürget és Németország is közeledik e meg­oldás támogatásához. Nagy-Britannia és Hollandia viszont szeretné elke­rülni a katonai műveleteket. Érvük az, hogy a közös piaci erő­demonstráció csökkentené az Egyesü lt Államok kedvét Nyugat-Európa biztonságának szavatolására - írta pénteken a The Guardian című brit lap. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmi^^ Mi, magyarok sokszor fájlaljuk, hogy csárdásról, kocsihajtásról, ostorpattogtatásról, halászléről ismernek bennünket mindenütt. Pedig ha egy ország saját értékeit, hagyományait, népnemzeti örökségét profi színvonalon mutogatja a világ­nak, akkor nincs szégyenkezni való­ja. Az értékeket ugyanis lehet bóv­livá silányítva kiárusítani, és lehet míves mestermunkaként kínálni. A spanyolok ez utóbbit teszik. Jó üzleti érzékkel bocsátják áruba sokminde­nüket, ám valamennyit elegáns csomagolásban. Programok tucatjai csábítják a nyaralót, s ha pénze van, percet sem unatkozik. . Természetesen a fő attrakció a bikaviadal. Aki ripsz-ropsz összecsapott, kegyetlen mészárlásra, amolyan disznóölésre vágyik, csalódik. Az, aki nem ismeri e harc évszázados hagyományait, türelmetlenül feszeng a szigorú koreográfiára épülő, több felvonásból álló, a spanyolok szá­mára igazi küzdelemnek számító harc láttán, és sokáig hiába várja a gyilkos tőrdöfést. Egy egész csapat dolgozik az állat ingerléséért. Pon­tosan kidolgozott mozdulataikat a szakértő közönség kritikus szemmel figyeli, hogy aztán elégedet­lenségének, avagy tetszésének nyo­matékkal adjon hangot. E tarka szín­játékot, amit a turistáknak kínálnak, a spanyolok élvezik igazán, pontosan azért, mer ók értik, érzik s élik át ember és állat nemes küzdelmét. A mindig biztos jó időre is lehet itt számtalan programot építeni. Lloret de Mar közelében külön kis vízi­város - Marineland - csábítja a Spanyolország diszkrét bája (3.) Szaltó mortále vendégeket. E 15 hektárnyi dom­bos-virágos vízivárosban egyszál fürdőruhában tölthető el a nap. Na­ponta háromszor ismétlik a delfin, a papagáj show-t, és háromszor kápráztatják el a közönséget az amerikai vízi műugrócsoport tagjai. Két fürdés, vagy óriáscsúszdázás között - egyszeri belépő ellenében ­bármely program többször is meg­tekinthető. A szereplők mindany­nyiszor teljes erőbedobással adják elő világszámaikat. Az egykori olimpikon mindannyiszor tökélete­sen ugrik. Itt kérem alapszabály, hogy a szaltó mortáléról nem lehet fecsegni, azt meg kell ugrani. A vendéglátásban, a szolgáltatásban közreműködők valamennyien ezt vallják, és eszerint teszik dolgukat. Az a két fiatal pár is, aki este 9-tól éjjel fél l-ig - rövid szünettel ­szinte egyfolytában táncolja a flamencót, és ötpercenként más-más ruhában nyújt valami egészen fantasztikusat. S azok a vendéglősök is valóságos attrakciót mutatnak be, akik háromfőnyi személyzettel üze­meltetnek egy-egy Szeged étte­remnyi szórakozóhelyet reggel 10-tól hajnalig. Ami a Keletről érkezettnek meglepő, az itt természetes: az ital Moszkva ismét tudtára adta a nemzetközi közösségnek, hogy csakis Jugoszlávia népeinek kezében van a válság megoldásának kulcsa, s a szovjet vezetés ellenez min­dennemű erőszakos külső beavat­kozási kísérletet. Ilyen egyértelmű nyilatkozatot tett Ante Markovié jugoszláv kormányfő a kétnapos moszkvai tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatón. A jugoszláv miniszterelnököt előzőleg fogadta Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Valentyin Pavlov kormányfő, de megbeszélést folytatott Borisz Jelcin oroszországi elnökkel is. Markovié úgy vélekedett, hogy van még tartalék a válság békés megoldásához. Ezzel összefüggésben üdvözölte az Európai Közösség háromtagú küldöttségének jugo­szláviai tényfeltáró űtját. Valentyin Pavlov szovjet kormányfő, aki szintén jelen volt a sajtóértekezleten, egy kérdésre válaszolva leszögezte: a Szovjetunió nem szállít fegyvert Jugoszláviába és nem akar be­avatkozni a köztársaságok közötti vitába. Pavlov kijelentése egyértelmű utalás volt a luxemburgi kül­ügyminiszter csütörtöki nyilatko­zatára, amelyben a politikus úgy vélekedett, hogy ha már minden lehetőséget kimerítettek, akkor utolsóként nem marad más hátra, mint katonai erő bevetése. (MTI) jéghideg, még le sem ülsz, máris lesik óhajod, s pillanatok alatt eléd teszik, amire vágysz, és ha csillagszóróval kéred a fagylaltot, perceken belül eme díszítéssel kapod. A tulajdonos jól tudja, ha nem teljesíti óhajod, s valamiben is hiányt szenvedsz, csak néhány lé­péssel sétálsz tovább, és odébb a szomszédban megkapod. Verseny van, ami a kedves vendégért folyik, és amelynek része az is, hogy míg az egyik boltban drágább, a másikban olcsóbb ugyanaz az áru. Tömeg, forgalom ide vagy oda, a vendéglátós megadja a módját. Kis csoportunk másfél órát ebédelt és ugyanennyit töltött vacsorával. A négy fogást, amit elébünk hordtak, normál emberi bendővel befogadni nem lehet. A nem bélpoklosak már kidőlnek a leves, az ivólé, s az azt követő saláta vagy tengeri „herken­tyű" után. A főételnek szánt tartal­mas harmadik fogást - amelynek alapanyagai a nálunk használttal azo­nosak, ám a fűszerezésük egyedi ­már csak turkálja az ember. Vissza­küldeni persze nagy szégyen, mert a vendéglátó ezt sértésnek veszi, pedig hátra van még a desszert. E szívfájdítóan szép utazás - amit az Atlasz Utazási Iroda szervezett ­szempillantás alatt véget ért, hiszen egy hét mindössze pillanatnak tűnik ily varázslatos helyen. A visszaút rövidebbnek tűnt, mint az odafelé vezető, mert élményeinkre gondolva gyorsabban múlt az idő. (Vége) KALOCSAI KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents