Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

] 8 HATALOMVÁLTÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 22 Puccs-naptár 1991. augusztus 21. szerda: - 00.10: Az észt parlament kikiáltja a köztársaság függetlenségét. 00.30: Szovjet csapatok elfoglalják az észtországi rádió- és | tevétomyot. - 02.30: Páncélosok érkeznek az orosz parlament elé, A helyzet kritikussá válik. - 03.00: II. Alekszij pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője arra kéri a lakosságot, hogy tegyen meg mindent a harcok megakadályozása érdekében. - 05.00: Összetűzések az orosz parlament előtt. Az első hírek szerint egy páncélos négy szovjet és egy amerikai állampolgárt tapos halálra. - 05.30: Ruszlán Hazbullatov orosz parlamenti elnök kitartásra szólítja j fel a Jelcint védő tömeget. - 06.20: A TASZSZ cáfolja a Vlagyimir Krjucskov KGB-elnök lemondásáról szóló hírt. - 07.00: Vilnius, Tallinn, Riga és Kaunas utcáin további barikádok emelkednek. - 07.20: Szovjet deszantos alakulatok érkeznek Tallinnba. - 08.00: Róbert Strauss, az Egyesült Allámok űj nagykövete I Moszkvába érkezik. - 08.50: Gorbacsovval való találkozót követel Vlagyimir Ivasko, az . SZKP főtitkár-helyettese - jelenti az ATP. - 09.00: Borisz Jelcin telefonbeszélgetést folytat Francois Mitterrand | francia köztársasági elnökkel. - 09.30: Nyikolaj Kaiinyin, Moszkva katonai főparancsnoka szélsőséges elemek felelőtlen provokációjának minősíti az éjszaka ! történteket. - 10.00: Közös nyilatkozatot ad ki az orosz bankok szövetsége, j melyben a gazdasági összeomlás veszélyeire figyelmeztetik az új vezetést. | - 12,00: Megnyílik az oroszországi parlament rendkívüli ülése. - 12.30: A Reuter, jelenti, hogy a puccs vezetői repülőgépen menekültek éá Moszkvából. - 13.00: A szovjet hadsereg több hadosztálya átáll a parlamenti .- 14.50: Az ukrán vezetés közli: a köztársaságban nern.éfvényések a - puccsisták által életbe léptetett rendeletek. - 15.00: Lettország is kinyifvánítja függetlenségét. - 16.00: Orosz parlamenti küldöttség indul a Krímbe Mihail GorI bacsovboz, - 17.00.: Borisz Jelcin Gorbacsov távollétében átveszi a hadsereg főparancsnóki tisztét és visszarendeli a csapatokat. - 17.50: Feloszlik a puccsista államtanács, eltörlik összes rendeletét. - 18.00: Mihail Gorbacsovot visszahelyezik elnöki tisztségébe. Leningrád tervek • a védelemre Emberi barikádok" A Szovjetunió második legnagyobb városában, Leningrádban szerdára Virradó éjszaka a város radikális vezetői terveket készítettek a városházán Leningrád védelmére a szovjet hadsereggel szemben jelentette a Reuter brit hírügynökség. Leningrád polgármester-helyettese, Vjacseszlav Scserbakov éjfélkor drámai felhívást intézett a város polgáraihoz: jöjjenek a városközpontba és alakítsanak „emberi barikádokat", mint ahogyan az Moszkvában az orosz parlament előtt történt. A városi tanács tagjai, akik ellenőrző körutakat tartottak a városban, jelentették, hogy a Gorbacsovot elmozdító erőkhöz hű szovjet csapatok a város határánál gyűltek össze. Az Izsák tér közelében szaporodnak az építőanyagokból és szögesdrótból emelt torlaszok, j A vezetők a tiltakozás jeléül általános sztrájkra hívták fel szerdára a város lakóit. Ez a felhívás csupán a j szállításban, a kereskedelemben és i az élelmiszerellátásban dolgozókra ! nem vonatkozik. Anatolij Szobcsak polgármester I kéddeii este a helyi televízióban elhangzott felhívásában kérte, hogy ne hajtsák végre a rendkívüli bizottság parancsait és Borisz Jelcin orosz elnököt tekintsék vezetőjüknek. Erről is beszélnek Kormányok száműzetésben? Napszakok szerint változnak a hírek, amik a felbolydult Szovjetunióból érkeznek. Páncélos felvonulás lövöldözés, ostrom, vezetőváltás, az új vezetők lemondása - ezerszínű, kósza szóbeszéd. Az információ kevés Tekintélyes politikusok is csak találgatnak: mi lesz? Mi lesz, ha Andrej Kozirev orosz külügyminiszter bejelentése szerint emigráns kormány alakul? A politika gyorsan változó színei helyett forduljunk a jog szürkébb és állandóbb paragrafusaihoz. Milyen esélye, jogi garanciája lehet egy külföldön, emigrációban működő kormány felállításának? Mit mond erről az alkotmányjogász, Kiss Barnabás, a JATE adjunktusa? - Mint alkotmányjogász, csak annyit mondhatok, hogy a szovjetunióbeli események és egy külföldön felállítandó kormány lehetősége között nincs szoros összefüggés. Az országban a belső, alkotmányos rend borult fel, mert a hatalmat magukhoz ragadók eljárása alkotmánysértő' volt. Az emigráns kormányokról általában azt mondhatom el, hogy azok létrehozása speciális védekezőeszköz, egyfajta permanencia biztosítása egy átmeneti, válságos időszakban, nemzetközi szinten. De az elmondottaknál valószínűleg átfogóbb képet rajzolhat a történtekről a nemzetközi joggal foglalkozó szakember. Szerencsém van. Éppen elérem a kérdés avatott szakértőjét. Nagy Károly tanszékvezető egyetemi tanárt, aki részletesen is foglalkozott ezzel a problémakörrel. - Az émigráns, vagy az én terminológiámmal élve, száműzetésben lévő kormány szerveződése többféle lehet. Van olyan, melynek megalakulása már egy idegen ország területén történik, a másik változat, hogy már megszerveződve, a bekövetkezett társadalmi változások következtében menekül ki' az országból. Hogy koBkrétan a napi, szovjetunióbeli eseményekről szóljak, azt kell mondanom, hogy á puccs utáni kormányzat tulajdonképpen törvényes, hiszen abban alapvető változás nem történt. Ha az orosz külügyminiszter .szavai szerint, alakulna is valahol külföldön orosz emigráns kormány, az törvényesen még az országhatárokon belül sem képviselhetné a Szovjetuniói. Mert más kategória az Unió. és mái*az Orosz Köztársaság. - Ezek szerint ön legálisnak tartja a hatalomváltást? - Nem szabad összekeverni az eseményeket. Még akkor sem. tíá a politikai helyzet olyan bonyolult, mint amilyen most a Szovjetunióban. Mert mint említettem, a kormányban, a végrehajtó szervben nem történt alapvető változás, tagjai a törvényesén megválasztottakból kerülnek ki ma is. A legfőbb közjogi méltóságot, az elnököt, erőszakkal távolították el posztjáról. Mert ha valóban beteg az elnök, miért nem jelenti azt be ő maga, és mién nem bízza meg a helyettesét átmenetileg a rá háruló feladatok ellátásával? Az is egyértelműen jogellenes, hogy az új vezető szerv - nevezzük nyugodtan juntának - összevonta, és hatáskörébe rendezte az államfői és kormányzati funkciókat. És hogy a legalapvetőbbel említsem: az elnök eltávolításához, megbuktatásához nem volt joga. - Az elmondottak alapján úgy érzem, jól látható, hog\ az Orosz Köztársaságnak nincs joga ahhoz, hogy a széteső birodalom érdekeit védve, annak képviselőjeként lépjen, föl. De mi a helyzet a köztársaságokkal, a baltikumi államokkal ? Mi lesz, ha azok létrehozzák nyilván kényszerűségből - emigráns kormányaikat? - Tudomásom szerint a balti államoknak az USA-ban 1940 óta léteznek emigráns kormányai, melyek a függetlenség újrateremtésén munkálkodnak. Hogy ezek ma is működnek-e. arról nincs biztos információm. Ha alakulnak is újra ilyen kormányok—bár erről tudomásom szerint-nines szó még -i azokra ugyanazok a nemzetközi jog által megszabott nórmák'vonátköznak .majd, mim emi vegrehajt'o szer történő kilépéséi Vás független állam ére. Mert a köztárs k lehetőségét még az lni kényszerüli iságok Unióból 1936-os sztálini alkotmány sem vonja kétségbe. Más kérdés, hogy ezek a - hangúlyozom, hogy esetlegesen létrejövő - kormányzatok nem fogják megoldani a Szovjetunió válságát. C.J. Moszkva az első lövések után Az oroszországi parlamentet ostromló harckocsik szerdán reggel fokozatosan visszahúzódtak és tömegesen haladnak kifelé a városból. Az MTI tudósítójának értesülése szerint Borisz Jelcin és Eduárd Sevardnadze biztonságban van. Leonyid Zolotov altábornagy, a moszkvai katonai körzet egyik parancsnokhelyettese az Oroszországi Távirati Iroda (RIA) szerint a következőket jelentette be hajnali fél négykor: „ Teljesen kivonták a tamanyi hadosztályt és elkezdődött a kantemirovszkij hadosztály kivonása is. A többi hadoszlop mozgásáról semmit nem tudok". Az éjszakai támadók 30 tankot és 40 páncélozott szállító járművet vonultattak fel. Az akcióban körülbelül ezren vettek részt. A harckocsik éjjel egy órakor, a központot körülvevő körút felől támadtak, előrenyomulásuk során öt fiatalt halába gázoltak. Több védőnek sikerült Molotov-koktélt dobni a járművekre, három teljesen kiégett. Az épületet védő 20 tank és 11 páncélozott harci jármű nem avatkozott a cselekményekbe. Az épületnél őrt álló mintegy húszezer ember élő láncot vont. A fegyverrel is felszereltek tűzparancsot kaptak Alekszand Ruckojtól, az oroszországi parlament alelnökétől. A RIA hajnali kettő óra után jelentette, hogy Borisz Jelcin és a többi oroszországi vezető felhívta Gennagyij Janajevet, a puccsisták vezérét, az állítólag betegeskedő Dmitrij Jazov védelmi minisztert helyettesítő Mihail Moiszejev vezérkari főnököt, Kalinyint, a moszkvai helyőrség parancsnokát és Anatolij Lukjanovot, a szovjet parlament elnökét. A RIA szerint mindegyikük esküdözött, hogy megállítja a katonaságot. * Legalább öt ember vesztette életét szerdán hajnalban az orosz parlament épülete közelében kitört összetűzés során - jelentette a DPA német hírügynökség. Az áldozatok közül egyet közvetlen közelről agyonlőttek, négyet pedig páncélosok és páncélozott szállítójárművek tapostak el. Az Eho Moszkvi független rádióadó korábbi jelentése szerint három ember meghalt, tíz másik megsebesült. A Kaiinyin sugárúton a páncélosok szétrombolták a trolibuszokból álló blokádokat. Előrenyomulásuk során a Kolcón egy fiatal tüntetőt egy harckocsi eltaposott, egy másik megsebesült jelentette az AFP, amelynek tudósítója arról számolt be, hogy ezután a tömeg eltorlaszolta a páncélosok útját és szemükre hányta a katonáknak, mién lőnek orosz testvéreikre. A páncélosok egy része ekkor visszavonult. Hatalomátvétel - a törvény ellen Mit mond a szovjet alkotmány? - Hatályban van a Szovjetunióban egy törvény, amely „a rendkívüli állapot jogi helyzetéről" nevet viseli. Ezt a Legfelsőbb Tanács fogadta el 1990. április 3-án. 17 szakaszból áll. Ennek az a lényege, hogy a rendkívüli állapotot a szövetségi, illetve autonóm köztársaságok területére a megfelelő legfel^bb tanács jogosult kihirdetni. Tehát annak a köztársaságnak a parlamentje. Egyidejűleg köteles tájékoztatni a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, a Szovjetunió elnökét, valamint a megfelelő köztársaság legfelsőbb tanácsát, merthogy autonom köztársaság is kihirdetheti. Van azonban egy másik passzus is. A Szovjetunió állampolgárainak biztonsága érdekében a Szovjetunió elnöke („prezigyent SZSZSZR") is jogosult kihirdetni a megfelelő köztársaság legfelsőbb szovjetjének kérésére vagy egyetértésével. Ennek hiánya esetén nem jogosult, hanem ekkor szükséges a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának legalább kétharmados határozata. - Ezek szerint tehát a rendkívüli állapot kihirdetése teljesen törvényellenes. - Teljesen. Húsz pontban sorolja föl a törvény, hogy ilyen esetben mit nem szabad csinálni. Itt szerepel többek között a sztrájkok és más tömegrendezvények tartása. Rendelkezik a törvény a szankciókról is. Akik ezt megszegik, azokat ezer rubelig terjedő bírsággal, valamint 15 napig teijedő elzárással sújthatják. Aki a sztrájkokat szervezi, azt tízezer rubelig tervedő pénzbüntetés Gorbacsov leváltása és a rendkívüli állapot bevezetése nemcsak a politikusokat, de az alkotmányjogászokat is váratlanul érte. Már tegnapelőtt fölhívtuk alkotmányjogi szakértőnket, dr. Tóth Károlyt, ő azonban azzal hárította el a nyilatkozattételt, hogy otthon nincs meg neki a hatályos szovjet alkotmány szövege, az ünnep miatt pedig sem az egyetemre, sem a könyvtárba nem tud bejutni. Tegnap azonban készséggel állt rendelkezésünkre. megfizetésére, vagy legföljebb két hónapig terjedő javító-nevelő munkára kötelezhetik, illetőleg legföljebb három évig teijedő szabadságvesztéssel sújthatják. - Ez a törvény a rendkívüli állapotot szabályózza. Mi a helyzet az elnök leváltásával? - Erről a Szovjetunió alkotmánya rendelkezik; amit 1990. március 14-én fogadták el, s ebben a 15. fejezet „ a Szovjetunió elnöke" címet viseli. Ugye, arra hivatkoztak, hogy az elnököt betegsége miatt mentik föl tisztségéből. Ha azonban valaki olyan beteg, hogy nem tud dolgozni, akkor nem szokták őrizetbe venni, és nem szoktak rendkívüli állapotot kihirdetni. Ez már önmagában gyanússá teszi ezt az egészet. Azt mondja az Alkotmány, hogy az elnök tisztségébe lépésekor a Népi Küldöttek Kongresszusa előtt esküt tesz. Amíg nem tett esküt, addig formailag nincs hivatalban. Kennedy elnök meggyilkolásakor Johnson alelnök egy repülőn tette le ezt az esküt, hogy teljes joggal gyakorolhassa a hatalmát. Itt még senki nem tett esküt. A Szovjetunió elnöke sérthetetlen, őt leváltani csak a Népi Küldöttek Kongresszusa által lehet, ha megsérti az Alkotmányt és a törvényeket. A határozathoz kétharmados szavazattöbbség szükséges. Ha az elnök bármely más ok miatt ne képes ellátni a feladatait, az új elnök megválasztásáig az ő hatásköre átmegy (perehogyját) a „a Legfelsőbb Tanács elnöke kezébe, vagy ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének kezébe." Az új elnök megválasztására legkésőbb három hónapon belül meg kell tartani. - Van olyan passzus, amely az elnök lemondásáról rendelkezne? - Nincs. - Tehát mind Gorbacsov leváltása, mind a rendkívüli állapot bevezetése messzemenően alkotmányellenes, márcsak azért is, mert nem a Parlament elnöke, hanem az alelnök próbálja helyettesíteni. - Pontosan. Nem olyan ez, hogy valaki csak odaszalad, hogy én vagyok az elnök! Egyébként rrzól nem beszél az alaptörvény, hogy ki állapítja meg az elnök alkalmatlanságát. Pedig a világon sokfelé ezt is szabályozzák. Mondjuk a Legfelsőbb Bíróság vagy az Alkotmánybíróság mindenesetre olyan testület, amely nem érdekelt az elnöki hatalomban. Itt egyébként van nekem egy fájdalmam. A világon szinte minden államférfi alkotmányellenesnek minősítette Gorbacsov leváltását. A magyar kormányfő tévényilatkozatában ezt nem tette meg. Mindenféle általános normákról beszélt, hogy az alkotmányos rendet meg kell tartani, de nem merte kimondani, hogy ami történt, az alkotmányellenes. - Nem gondolja, hogy egy szomszédos kisállam vezetőjének óvatosabbnak kell lennie, mint a Fölé másik féltekéjén található nagyhatalom vezetőjének? - Ha így gondolkodik, akkor ne üljön a kamerák elé, küldje oda a külügyminiszterét, mondja ő, s ha végképp kellemetlenné válna a kijelentés, akkor később elhatárolódhat tőle. Megvannak ennek a politikai technikái, én nem értek egyet azzal, hogy ezt nem mondta ki* ' "vTÉ