Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 22. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 12-825. Az ország legidősebb Mit nem láttunk a szatymazi kábeltévén? - avagy képtelen történetek egy nyilvános önkormányzati ülésről mmmmmmmmmitmmmsmm eszperantistája Azok, akik ismerik Erdős Ernő bácsit, azt az örökké mozgó, má­sokért, az eszperantó nyelv elter­jesztéséért, a vakokért, a gyengén­látókért, s ezek makói csökkentlátók klubjáért (is) sokat tevékenykedő, kicsi embert, el sem hiszik, hogy már a tizedik ikszét tapossa. Makón az 1920-as évek elején egyetlen eszperantista élt: Kemény Sándor magántisztviselő, aki 1923 januárjától a makói főgimnáziumban 25 főből álló eszperantó nyelvtan­folyamot vezetett. A hallgatók kö­zött Erdős Ernőt is megtaláljuk. A semleges irányzathoz tartozott, s 1925-től 1943-ig az Universala Esperanto-Asocis nevű, genfi szék­helyű nemzetközi szervezet Oficiala Jarlibro de la movada Denéve­(Hivatalos Eszperantó Évkönyv, Genf)-ben mint „delegatio" sze­repelt. Erdős Ernőt a Magyar Eszperantó Szövetség az elmúlt évben „Hono­rinsigno HEA„ („Dicsérő Jel") ki­tüntetésben részesítette. E szerény ember munkásságát - közte társa­dalmi önzetlen tevékenységét kü­lönböző elismerések fémjelzik, többek között 1970-ben a vakokért és a csökkentlátókért végzett tevékeny­ségéért megkapta a Louis Braille emlékérem bronz, majd - 1989-ben ­ezüst fokozatát. Szívből gratulálok Erdős Ernőnek az élete munkásságáért kapott Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetéshez, melyet nagy augusz­tusi ünnepünk előestéjén, Budapes­ten a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára. Fekete György nyújtott át neki. Hó óhajom, hogy 100. születésnapján is kemény kézszorítással köszönthessem. RÁcz SÁNDOR. MAKÓ Akár jobbról, akár balról ültek a tévé elé a kíváncsi szatymaziak, a választott képviselőik láthatatlanok maradtak. A felületes szemlélődő a technika ördögére gyanakodhatott, pedig szerda lévén az nem mondott csütörtököt, szemben a képviselők többségével, akik röptében adás­kezdés előtt megtiltották a közvetí­tést és a felvétel készítését is. Jóllehet a régi tanácsi vezetés már tervezte az ilyen jellegű adások sugárzását, most, hogy a technikai lehetőség adott volt, az újraválasztott képviselők mire szavaztak? Kinek vagy kiknek az érdeke az, hogy a lakosság szélesebb rétege közvetle­nül ne kapjon tájékoztatást olyan fontos közérdekű kérdésekről, mint például hozzájárulás a szomszéd község gázellátásához, a helyi víz­hálózat bővítésének esélyei, telek­árak alakulása, a helyi tűzoltó-egye­sület jövője, a pénzmaradvány fel­osztása...?! CSÁNYI SÁNDOR Valótlan reklám Csak néhány hete vagyok videó­tulajdonos. Barátaimmal együtt örömmel olvastuk a Szegedi Extrá­ban a VICO hirdetését, mely szerint június 17-étól szeptember I-jéig diákigazolványra 50 százalékos kedvezményt adnak az újszegedi. Székely sor 15. szám alatti kölcsön­zőben. Július 18-án felkerestem a kölcsönzőt. Miután kiválasztottam a számomra megfelelő filmet, jeleztem a vezetőnek, hogy szeretném igénybe venni a nyári diákkedvezményt. Őszintén szólva egyáltalán nem lepődtem meg, amikor közölte, hogy az már nincs érvényben. Manapság a hirdetések (reklámok) jelentős része valótlan dolgokat, kedvezményeket tartalmaz, ezzel akarnak több embert az üzletbe csalni, s ha már ott van, úgy gondolják, úgyis vesz valamit. Ez nálam gyakran visszatérő tapasz­talat. Ezzel pedig nem reklámozzák magukat, hiszen hatására még keve­sebben fognak visszajárni az üzletbe. Ez nem olyan, mint egy kiárusítás (amíg a készlet tart), ezt a kedvez­ményt szeptember 1-jéig rajtam kí­vül biztosan sokan igénybe akarták venni. Talán éppen ezért nem volt eléj> nyereséges a bolt. Én bizony megbüntetném a köl­csönző tulajdonosát, vagy arra köte­lezném, hogy az adott ideig a hirde­tésben közölt kedvezmény érvényes legyen. Ki az illetékes az ügyben? (Név és cím a szerkesztőségben) Óvatlan szegedi lakosok, figyelem! Államkötvényiegyzés D m ? I. _ , ftnnm^ci riiril I. nárf Arci Artiínl'f 1 a mootii. Remélem, nem mindenki számára lesz kései ez a figyelmeztetés. Ha netán pihenésre, utazásra szán­ná rá magát a keményen ledolgozott év után, így augusztus derekán, ké­rem, fontolja meg alaposan elhatá­rozását. Főleg ha fáradt, készülődő pillanataiban megfeledkezik arról, hogy esetleg villanyszámlás is meg­jelenhet távolléte alatt, főleg ha a szomszédok nyakába sem akarja varrni saját terheit, roppant kínos meglepetések érhetik hazatérte alkalmával. Kérem Önöket, vigyáz­zanak, mert a Démász emberei időt, figyelmet, mások pénztárcáját nem kímélve, abszolút antihumánus módon intézkednek, a saját szabá­lyaik szerint. A fizetési meghagyás átvételét sem ellenőrizve kapcsolják ki az otthon nem tartózkodók auto­matáit. Vajon hány sorstársammal kellett volna ezt a levelet aláíratnom? A dossziékból kiderülhetne! Mennyi munkát, mennyi benzint, kiszállási díjat lehetne megspórolni normális intézkedések kigondolá­sával. Egész országunkra a megúj­hodás a jellemző, miért nem tudja ezt a Démász is követni? Miért és meddig uralkodhat még az egyre elszegényedő többség felett? Talán addig, ameddig nem kell konkuren­ciával számolnia. Sajnos, még egy gondolat felme­rült bennem: az erősödő munkanél­küli hullámot szeretnék egy ilyen fölöslegesen beiktatott, „ál"feladat­nak számító elfoglaltsággal csök­keni? Ezzel is előbbre lép a társadal­munk, hamarabb kilábal a csődből? Bocsássanak meg kérem, hogy dü­höngök, de amíg az egyre üresedő pénztárcánkat ilyen kiadásokkal terhelik, nem tudok elhallgatni. Teszem ezt magamért, s teszem a gondolataikat esetleg megfogalmazni nem tudó honfitársaimért. Kérem a tisztelt illetékeseket, ne keserítsük tovább egymás, amúgyis kilátástalan mindennapjait. (Az én esetben a 111 forintos számlát közel 500 forintos összeg terheli. Ez egyszerűen nevetséges!) (Név és cím a szerkesztőségben) október l-jétől Október elsejével kezdődik meg az államkötvények jegyzése. A jegy­zés december 1-jéig, a kibocsátás időpontjáig tart - tájékoztatta a Pénzügyminisztérium az MTI-t, amit azért tartottak szükségesnek, mert a sajtóban a kibocsátásról és az időzítésről ellentmondásos hírek jelentek meg. A tájékoztatás szerint az állam 15 milliárd forint névértékben hoz forgalomba kötvényeket. A papírok Mit követtek el a lábszárfekélyesek? Válasz Kelemen Gábornak Megszólíttattam az augusztus 8-i lapszámban (Olvasószolgálat, Kirekesztő liberalizmus?), illő tehát válaszolnom, még ha a témát nem is tartom olyan fontosnak, mint Kelemen úr. Mint ismeretes, dr. Ványai Éva alpolgármesternó a szabadtéri játékok megnyitására Antall József miniszterelnököt kérte fel. A július 25-i közgyűlésen én kifogásoltam e meghívás módját és magát a meghívást is. Ugyanis dr. Ványai Éva a polgármester távollétében, a másik alpolgármesterrel való egyeztetés nélkül hívta meg a miniszterelnököt, és csak a megnyitó előestéjén említette először. Vajon miért volt szükség erre a titkolózásra? Talán attól tartott, hogy miniszterelnökünk nem arat majd „közönségsikert" (ahogy Kelemen úr írta), és nemcsak a „tapssal köszönti" Szeged népe? Nem vonom kétségbe azonban, hogy az alpolgármesternőnek mindehhez joga volt. Nekem is jogom volt azonban személyes véleményemnek hangot adni. Egy miniszterelnök jelenléte valóban megtiszteltetés Szeged és a Játékok számára - teljesen függetlenül attól, hogy a város liberális vezetésű vagy sem. („Kirekesztésről" szó sincs, hiszen az alpolgár­mestemót is az MDF soraiból választottuk.) Antall József személye ellen nem politikai hovatartozása miatt volt kifogásom, hanem kormánya vitatható kultúrpolitikája miatt. Végül hadd hívjam itt fel Kelemen úr figyelmét arra az MDF-körökben elterjedt tévhitre, hogy az ország első számú vezetője a miniszterelnök. Az államfő ugyanis nem ő, hanem a köztársasági elnök. Nem értem továbbá, hogy milyen ellentmondást lát Kelemen úr a keresztény szellemiség jelképévé vált Pannonhalma és az SZDSZ között. Egyúttal nézze cl nekem, hogy a vita lezárása érdekében nem fejtem ki véleményemet sem a városházi erőviszonyokról, sem arról, hogy bizony nem látom a tömegek áramlását a kisgazdapárt és az MDF zászlai alá ­hiszen ezek úgysem tartoznak a témához. VINCZE TIBOR. FIDESZ-KÉPVISELÓ Kérem levelem közlését, mert ígéretet tettem rettenetesen felhábo­rodott betegtársaimnak, hogy amit a bőrgyógyászattal csináltak, azt szó nélkül nem hagyom. Mivel a rendelés áthelyezését sehol nem közölték, valamennyien hosszas gyalogtúra után (SZTK, villamos, busz) nyelvlógatva értünk a Zöld Sándor utcai, rendelőintézetnek csúfolt betonkolosszusba. Azt hi­szem, nincs még egy ilyen rendelő­intézet az országban (legalábbis remélem), ami épp olyan messze van a villamos-, mint a buszmegállótól, sőt gyalogos átkelőhely sincs a környezetében. A várószoba-kapuban kiderült, hogy beférni teljes lehetetlenség. A várószoba, aminek semmi szellőzése nincs, húsz emberre méretezett. A többi, egy időben megjelent 150 ember beférni sem tud, még úgy sem, mintha hering lenne, leülésről szó sem lehet. A szerencsétlen man­kós, botos, idős betegtársaim, akik erejük végső megfeszítésével, nyel­vük lógatva értek oda, újabb tortúra előtt álltak, hogy valahogy ülőhely­hez jussanak, majd a levegőhiány miatt szédelegtek. Reméltük, hogy bent talán a dolgozóknak kényelme­sebb vagy jobb helyük van, és a költözés amiatt történt. Kálváriánk végén, bejutva, kiderült, hogy bent sincs semmi levegő, a hőség elvisel­hetetlen, a dolgozók is éppúgy széde­legnek. mint a betegek odakint. Veszélyben a jogállamiság! - avagy Európa még messze van. A Magyar Köztársaság Európához való csatlakozása (bejutása), a jogállamiság veszélyben van. Ennek oka a „Részleges kárpótlási törvény", ami nem más, mint: 1. a volt, törvényes tulajdonosok kisemmizése, 2. a lakosság, a társadalom és az egész nemzet félrevezetése (félretájékoztatása). A Pénzügyminisztérium által megbecsült mintegy 100-150 milliárd forint kárpótlás valójában nem terheli a költségvetést, mert ennek értéke nem más, mint a papír és a nyomdaköltség, mivel nem pénzt, hanem csak papírokat fognak kiosztani. Mivel a kárpótlás csak részleges, a degresszivitása folytán a tényleges kárnak, az államosított vagyonnak talán még a 20 százalékát sem fogja kitenni. (Nem beszélve arról, hogy ez a „jogállam" az Alkotmánybíróság által jóváhagyott törvényt úgy alkotta meg, ami messzemenően távol esik minden józanul gondolkodó ember igazságérzetétól. Milyen jogon zárja ki a kártérítésből az elhunytakat, külföldre menekülteket, elüldözötteket?) Való igaz, hogy ezt a körülbelül 20 százaléknyi részleges kárpótlási jegyet be lehet váltani állami ingatlanra, házra, gyárra, földre stb. De kérdés az, ki fog megelégedni, ha megvásárolja a lakása 20 százalékát vagy az egyötödnyi házát, ezért kénytelen lesz a többit pénzért megvenni, de ha nincs pénze, akkor az állam másnak fogja eladni, mert az összerabolt és 40 év alatt teljesen leromlott javakat kénytelen lesz eladni, mert már nem tud vele mit kezdeni. Tehát ez a „köztársaság" kioszt 150 milliárdnyi értéktelen papírt, és ezzel szemben a fennmaradt 80 százalékért be fog szedni körülbelül 600-800 milliárd forintot, tehát itt bukott meg a „jogállam", mert teljesen jogtalan a más vagyonát először elrabolni és utána eladni, akár a volt tulajdonosnak, akár másnak. A második pont még elgondolkodtatóbb, mert mindezt úgy tálalják a lakosságnak, főleg a témával csak felületesen foglalkozó fiataloknak, hogy mindezt nekik kell megfizetni, vagy az is egy jó szlogen, hogy a „múlt bűneiért miért én feleljek", mondja egy igazi, becsületes, de félrevezetett Fideszes vagy SZDSZ-es, vagy egy pártonkívüli, aki éppen nem kap kárpótlást. Való igaz, hogy az állam szegény, a kincstár üres, de kérdés, hogy megéri-e ilyen áron megtölteni? Egy egész nemzetet nem lehet becsapni, a nép erre a mérhetetlen igazságtalanságra magától is rá fog jönni. Hát akkor kérdezem, mit fizet meg a társadalom? Ez a félrevezetés csak arra volt jó, hogy a lakosságot a volt tulajdonosok ellen hangolják, és az egész kárpótlás ellenszenvet váltson ki a tömegekben. Úgy látszik, az állam nem tanult még a történelemből, nem volt még elég a mellébeszélésből, a nép félrevezetéséből? Ezért kérdőjelezem meg a „jogállam" jogosságát, és így aligha érünk Európába!? Ez ám az igazi államosítás, ami elkezdődött 1949-ben, befejeződik 1991-ben. MÁTRAI LÁSZLÓ. A TÖRVÉNYES TULAJDONOSOK SZÖVETSÉGE SZEGEDI SZERVEZET TTTKÁRA lejárata három év. A kötvényt bár­mely belföldi és jogi személy forin­tért vásárolhatja meg. Lényeges tudnivaló az is, hogy a jegyzés a kötvény vételárának egyidejű kifizetése mellett történik. Az ügyfelek a jegyzésnél befizetik a vételárat, és kapnak egy igazolást arról, hogy elfogadták kötvény­vásárlási szándékukat. Ez az igazolás jogosítja fel a befektetőket a kötvény átvételére december l-jét követően. Egy megjegyzés a „Ringen" kívülről Kérdem tisztelettel, attól a ható­ságtól, aki mindezt intézte, hogy mire való volt mindez? Mit követtek el a bőrgyógyászat dolgozó, és mit követtünk el mi, szerencsétlen aller­giások, ekcémások, lábszárfekélye­sek, hogy így büntetnek bennünket? Csak kevés idejáró betegnek van autója és kinek van pénze taxira, és hogy gondolták, hogy ennyit tudnak gyalogolni az idős betegek? Az elmúlt negyven évben mindig azt hallottuk, hogy „legfőbb érték az ember". Hogy is állunk ezzel most? Kiss IMRÉNÉ, SZILLÉRI SGT. I^B. Másoktól is kaptunk hasonló levelet; egyik olvasónk azt kéri, hogy valaki foglalkozzon az üggyel. Lapunkban többször is foglalkoz­tunk a Honvéd téri bór- és nemibe­teg-gondozó épületével, s így egyet bizton állíthatunk: nem azért kény­szerült elköltözni a Honvéd térről a gondozó, mert az épület megtetszett valakinek. Az ok: a házat életveszé­lyessé nyilvánították, s lebontásra ítélték. Pillanatnyilag - s talán csak átmenetileg - más elhelyezési lehe­tőség nem volt, hisz új épületről egyelőre álmodni sem lehet - mint­hogy a Zöld Sándor utcai rendelőbe költöztessék a bőr- és nemi­beteg-gondozót. Érdeklődéssel olvastam Podma­niczky Szilárd cikkét a Deák Ferenc utcában működő szórakozóhelyről, írásával lényegében egyetértve néhány kiegészítést szeretnék tenni. Örvendetes, hogy a fiatalok szá­mára újabb szórakozóhely nyílt, zsebükhöz szabott árakkal. Nem lenne azonban szerencsés, ha a város közepén válna egy szórakozóhely ­pontosabban a környéke - a „fiatalos indulatok" levezetőjévé (decibelek­ben). Ugyanis, míg a klubot láto­gatók számára számtalan alternatíva létezik, a közelben lakóknak nincs választási lehetőségük. Délutánról délutánra, estéről estére kénytelenek vagyunk tájékozódni a Ring ven­dégeinek magánügyeiről, problé­máiról, hiszen mindent hallunk, ami az utcán történik. Ebben a tekin­tetben a szórakozóhely nem marad el elődei mögött. Nem a zenéről van tehát szó, az - hála a hangszi­getelésnek - nem szűrődik ki. Számunkra a kellemetlenségek akkor kezdődnek, amikor a vendégek pár méterrel megtoldják törzshelyüket és az utcán, ablakaink alatt szórakoznak (ki-ki ízlése szerint üvöltve, harmo­nikázva, káromkodva, harsányan ka­cagva, csörömpölve stb.), tekintet nélkül arra, hogy délután hat, este tíz vagy hajnali két óra van. Hangsúlyozom, nem a szórako­zóhely ellen van kifogásom, de úgy vélem, aki azokból az alternatívákból kíván választani, melyeket a Ring kínál, tegye néhány lépcsővel és méterrel beljebb - gondolom, ezért nyílt meg ez a klub. (Név és cím a szerkesztőségben) ('ÍIIJAj!®!:":!: ROVATUNKBAN OLVASÓINK KÉRDÉSÉRE ADUNK VÁLASZT, ILLETVE SEGÍTSÉGET. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság? Sz. K. szegedi levélírónk azt olvasta lapunkban, hogy fizetés nél­küli szabadságot kaphat az, akinek beteg hozzátartozóját kell gondoznia. Érdeklődik, hogy az ilyen célra en­gedélyezett fizetés nélküli szabadság idejét a nyugdíj megállapításánál szolgálati időként számításba veszik-e? Igen, feltéve, hogy az érdekelt erre az idóre a nyugdíjjárulékot meg­fizeti. A jogszabály ugyanis lehetővé teszi, hogy az a biztosított, aki a saját részére magánerőből lakást épít, vagy ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása céljából egybefüggően legalább harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, havi 150 forint - naptári napokra 5 forint - nyugdíjjárulék fizetését vállalja. A járulék fizetését azonban a szóban forgó fizetés nél­küli szabadságnak legfeljebb kétévi tartamára lehet engedélyezni. A nyugdíjjárulékot e tárgyhónap utáni hónap 10. napjáig kell a mun­káltatóhoz befizetni, ahonnan azt a többi biztosított nyugdíjjárulékával együtt az illetékes társadalombiztosí­tási igazgatósághoz átutalja. De lehe­tővé teszi a jogszabály azt is, hogy a biztosított a nyugdíjjárulékot a fizetés nélküli szabadság lejártának napját közvetlenül követő harmadik hónap utolsó napjáig egy összegben fizesse be. Ez a jogszabály 1988. január l-jétől van érvényben, s az ugyanilyen okokból fizetés nélküli szabadságon levő téesztagokra is vonatkozik. Dr V-M.

Next

/
Thumbnails
Contents