Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám

SZERDA, 1991. AUG. 21. !W DÉLMAQYARORSZÁQ HATALOMÁTVÉTEL 5 Külföldi reagálások Olaj-ügyek, avagy Kis Magyar Vállalkozás Üdvözlet Moamer el-Kadliafi líbiai államfő hétfőn üzenetben köszöntötte Gen­nagyíj Janajevet, amiért - mint írja ­csodálatosan bátor, történelmi tettével nagymértékben elősegítette a Szovjetunió szuperhatalmi státusának és nemzetközi tekintélyének helyre­állítását. Irak szintén üdvözölte a Szovjet­unióban bekövetkezett változásokat. A Forradalmi Parancsnoki Tanács és a Baath-párt vezetősége Szaddam Húszéin elnökletével tartott együttes ülésén foglalt állást. Kedvezően fogadta Mihail Gorba­csov leváltását a Palesztinai Felsza­badítási Szervezet is. Az AFP-nek adott hétfői nyilatkozatában Jasszer Abed Rabbo, a VB tekintélyes tagja hangot adott a palesztin mozgalom azon reményének, hogy a történtek hozzájárulnak a Szovjetunió tragikus belső nehézségeinek, köztük a ki­vándorlás - főleg a zsidó kivándorlás - problémájának megoldásához, s ezzel előmozdítják a palesztin kérdés és a közel-keleti válság igazságos rendezését. Antall fogadta Aboimovot A moszkvai magyar kolónia tagjai biztonságban vannak - közölte hétfőn kora délután az MTI tudósítójával a nagykövetség egyik munkatársa, aki a Szovjetunió más városaiban tartózkodó magyarok sorsáról azonban nem tudott felvilágosítást adni. A nagykövetség munkatársa közölte továbbá, hogy a szovjet külügyminisz­térium egyik illetékesétől hétfő délután szerzett információ szerint a Szovjetunió­ban tartózkodó külföldiekre a korábbi szabályok vannak érvényben, tehát egyelőre nem korlátozták ki- és beutazá­sukat, illetve a korábbi előírásoknak megfelelő, országon belüli mozgásukat. A MALÉV moszkvai képvisele­tének vezetője délután arról számolt be. hogy a szovjet hatóságok egye­lőre semmilyen korlátozást nem jelentettek be, tehát a moszkvai Tiltakozások George Bush amerikai elnök kijelentette: országa ellenzi, hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel kor­látozzák Jelcin és Gorbacsov szólás­szabadságát és azt, hogy a moszkvai vezetés erőszakot alkalmazzon a balti köztársaságok vagy a többi demok­ratikus módon hatalomra jutott köztársasági vezetés ellen. Bejelentette, hogy Washington nem támogatja a puccs útján hata­lomra került szovjet vezetőket, s beszünteti az ország segélyezését, ha az új moszkvai vezetés továbbra is alkotmányellenes eszközök alkal­mazásához folyamodik. A brit kormány is követelte, hogy adják vissza a hatalmat Gorba­csovnak a Szovjetunióban. Douglas Hurd külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a szovjet elnököt törvénytelenül távolították el, dicsérte Borisz Jelcin ellenállását. Az elmozdított Mihail Gorbacsov elnöki hatalmának helyreállítását és az alkotmányos jogok újbóli érvé­nyesítését követelte kedden Hágában Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter is. A gazdasági közösséghez tartozó országok rendkívüli külügymi­niszteri értekezletének kezdete előtt adott nyilatkozatában hangsúlyozta. jetuniö akkori vezetése egységes álláspontot képviselt. * nemzetközi repülőtér rendben indítja és fogadja a külföldi repülőgépeket. A MALÉV járata rendben megér­kezett és vissza is indult, holnapra is ezt várják. Információi szerint a bel­földi járatoknál egy-két késéstől eltekintve minden rendben halad A Tengizben dolgozó magyarok hazai telefonértesítésből tudták meg a moszkvai politikai változások hírét, a kazahsztáni tengermelléki vidéken a helyzet nyugodt, különleges intéz­kedések hatását nem tapasztalni. Az MTI Budapestről telexen vette fel a kapcsolatot Juhász Dezsővel, a Vegyépszer Rt. tengizi főigazgató­jával, aki beszámolt arról, hogy körze­tükben teljes a nyugalom. Minden­esetre felvették a kapcsolatot a szovjet fővállalkozó cég vezetőjével, valamint a járási hatóságok képvi­hogy az ilyen követelés teljesen összhangban van a párizsi Charta előírásaival, amelyhez a Szovjetunió tavaly ősszel maga is csatlakozott. A külügyminiszter kívánatosnak tartotta, hogy az európai közösség egy­ségesen ilyen értelmű felhívással forduljon a hatalom moszkvai birto­kosaihoz. Az Európai Közösség országainak külügyminiszterei a Brüsszelbe ér­kezett első jelentések szerint tegnapi ülésükön úgy döntöttek, hogy szintén felfüggesztik a Szovjetuniónak szóló élelmiszer- és technikai segélyprog­ramot, összesen 1,15 milliárd ECU-t ígértek erre a célra. A brit kormány is felfüggesztette a Szovjetuniónak szánt, nemrég 20-ról 50 millió fontra emelt technikai segélyprogramját a know how fund­ot (alapot) és javasolja, hogy az EK is fagyassza be másfél milliárd dolláros szovjet segélyprogramja jó részét, talán csak az élelmiszer­segélyek kivételével. Brit lapértékelések szerint takti­kailag bármily meglepő volt is a moszkvai fordulat, stratégiailag nem lehetett váratlan. Egyöntetű a véle­mény: bármennyit köszönhet is a Nyugat Gorbacsovnak, felemás reformpolitikája, az hogy egyszerre akart lenni Luther is meg a pápa is, odahaza gazdasági és erkölcsi káoszt okozott. Egyetértettek abban, hogy továbbra is nagy figyelemmel kell kezelni a jugoszláv helyzetet, az nem szorulhat háttérbe a szovjetunióbeli események mellett. Végezetül Bush elnök kifejezésre juttatta, hogy a szovjet események kapcsán a továbbiakban is szoros kap­csolatban kíván maradni a magyar miniszterelnökkel. Konzultációk A Mágyárorság és a NATO között létrejött konzultációs gyakorlatnak megfelelően ieszenszky Géza kül­ügyminiszter kedden délután telefon­beszélgetést folytatott Heitning Wegenerrel, a NATO politikai ügyek­ért felelős főtitkárhelyettesével. Az MTI értesülése szerint a beszélgetés során szó esett a térségünkben a szovjetunióbeli események nyomán előállt helyzetről. A NATO főtit­kárhelyettese közölte, hogy az észak-atlanti szervezet szerdán délután kezdődő külügyminiszteri értekezletén Jeszenszky Géza külügy­miniszter tájékoztatása alapján figyelembe veszik a magyar állás­pontot. Wegener hozzátette: a szervezet készen áll az elkövetkező napokban is a konzultációkra mind a NATO és az egyes közép-európai országok, mind pedig a NATO és a közép­európai országcsoport között. Kedden délután Varsóban lengyel, cseh és szlovák, magyar megbeszélés kezdődött arról, hogy a szovjet­unióbeli események milyen hatással lehetnek a három ország helyzetére ­közölte Hermán János külügyi szó­vivő kedden kora délután az MTI­vel. A konzultáción a magyar kül­döttséget Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnöki ta­nácsadó testület irányítója vezeti. selőivel, hogy hivatalos úton is tájékozódjanak. Jelenleg 1819 magyar állampolgár dolgozik Tengiz­ben, informálásukat a hazulról kapott MTI-hírek segítik, de folyamatosan figyelik a szovjet tévé és rádió adását is. A magyar-szovjet határ forgalmán semmi nem érződik a Szovjetunióban bejelentett intézkedésekből - adott felvilágosítást hétfőn délelőtt fél 10-kor Zubek János, a Határőrség szóvivője. A szovjet fél nem zárta le a határt, a forgalom mindkét irányba zavartalan. A magyar szervek egyet­len menekülővel sem találkoztak, Zubek János elmondta: a magyar Határőrség nem léptetett életbe semmilyen rendkívüli intézkedést, de folyamatosan nyomon követik a fej­leményeket. - Láttam a tévériportot, s az olaj­szállító vállalat emberei között azt a szemüveges, őszülő embert, aki föl­tehetően a vállalkozó. Az olajiparral sohasem volt semmilyen kapcsolatban, az biztos, de látásból ismerem vala­honnan, nyilván mert szegedi - mondja Pozsgay János, az algyői üzem főmér­nöke. Megkérem, találgasson egy kicsit velem, vajon milyen üzletet köthetett ez a bizonyos Molnár úr és társa? Legnagyobb meglepetésemre a főmér­nök úr azt mondja, hogy ő már a tavasszal gondolt arra: a tyumeni kínálatra igazából csak egy magán­vállalkozó lesz képes „válaszolni"... Bizonyára emlékeznek olvasóink, megírtuk annak idején, hogy a szegedi önkormányzat néhány illetékesét megkeresték Tyumenbői, olajat kínáltak, élelmiszerért, miegyébért, de aztán nem lett folytatása az ügynek, az ajánlat komolytalannak bizonyult, vagy túl bonyolultnak az ügylet, a mono­polhelyzetű vállalat, az OKGT nyilatkozói is kétkedve rázták akkor a fejüket. És most tessék, a hír szerint az első 50 ezer tonnás szállítmány már meg is érkezett a Barátság vezetéken... A többi? A két nappal ezelőtti rádiótudósftás szerint az OKGT illetékesei kapacitás­hiányra hivatkozva nem fogadnak több „maszek" olajat. A tröszt pesti központjában csak a diszpécser, Szilágyi Barnabás dol­gozott tegnap. Készséggel elmondta, hogy arra kapott utasítást, az 50 ezer tonnás Molnár-féle olajat „tárolja be" a Tiszai Kőolajipari Vállalat részére. - Ezek szerint Leninvárosban fel­dolgozzák Molnár úr olaját? - Fogalmam sincs, de ha vár, a másik telefonon megkérdezem az ottani diszpécsert. LeninVárosban ne'fn tudnak semmit - jelentette kisvártatva Szilágyi úr; keressem meg holnap a cég kereskedelmi igazgatóját, ő nyilván a Molnár és társa kft.-ről is szolgálhat információkkal. Azért mégélek az ajkatommal, s meg-, tudakolom, mi a helyzet a szovjet olajszállításokkal, tekintettel a „helyzetre". - A régi rezsim emberei akarják ót eltávolítani - állítja Friss Gyula. ­Gorbacsov - úgy tudom - most a jó Krímben van, jó messze Moszkvától. A konzervatívok nyilván itt fogják őrizni, akik most előnyt szereznek a leváltásából. Biztos vagyok benne, hogy Gorbacsov végleg letűnt a színről, már nem fog szerepet ját­szani a politikai életben. A szovjet politika annyiban fog változni, hogy a mostani revansisták egy darabig még hatalmon maradnak, de végül a Jelcin mögött felsorakozott haladó erők fogják átvenni a hatalmat. Szerintem a Nyugat a Jelcin-féle vonalat fogja majd támogatni, hisz ez a haladás letéteményese. Attól tartok, a magyar-szovjet kapcsolatok még hidegebbé válnak majd. Pedig nékünk „nagyon nem mindegy", hogy milyenek ezek a kapcsolatok. - Kedvezőtlennek ítélem a változást, de bízom benne, hogy a diktatúra nem tér vissza. Ha átme­netileg is, de vissza fogják vetni a kibontakozó kapcsolatokat. A reformellenes erőknek, a katonáknak állhatott érdekében, hogy konzer­válják a régi rendet. Jelcin mögött kétségkívül van bázis, de nem lehet tudni, nagyobb erőt jelent-e, mint a konzervatívoké. Kérdés, hogy az új rezsim milyen politikára törekszik majd, és a hadsereg átáll-e majd Jelcin oldalára. Amennyiben nem áll át, akkor véleményem szerint elbukik a reformszárny. Egy nyugdíjas néni: „Isten őrizzen, .hogy visszajöjjenek!" - Előbb-utóbb várható volt a vál­tozás - mondja egy úr. - A kommu­nizmus lejáratta magát. Mindent ígértek és semmit sem adtak. MMWUIWIIMWMWnnWWWWiWWWWWIMUWWII A két nappal ezelőtti hírt, hogy egy szegedi vállalkozó olaj'at vásárolt a tyumeni mezőkről, minden bizonnyal bőséges terjedelemben tárgyalták volna a lapok - ha nem történik a Szovjetunióban az, ami történt. Ám legalább nekünk, szegedieknek továbbra is hír ez a hír, gondoltam, csak azt nem tudtam, hogy mennyire reménytelen vállalkozás az ünnepnapon földeríteni: ki is valójában az az őszülő, szemüveges úr, aki magánemberként először vállalkozott tekintélyes mennyiségű kőolaj behozatalára. Amit mégis megtudtam, alább olvashatják. - Minden rendben van, a gáz, az olaj, a gázolaj folyamatosan jön, pár órája még emelkedett is a mennyiség. - Kaptak valami információt arról, hogy mire lehet számítani a követ­kező napokban? - Semmit, de ez nem meglepő. Két éve semmi sem biztos. Akkor sem szóltak előre egy szót sem a szovjet partnerek, amikor két napra teljesen leálltak a szállítással. A fényeslitkei átvevők amúgy is csak az utolsó szovjet átadóhellyel vannak kapcsolatban, a szállítás ingado­zásának okairól azoknak sincs fogalmuk. Vagy ha van, jól titkolják. A múltkoriban segítséget kértek tó­lünk, de nerrt voltak hajlandók meg­mondani, hogy pontosan miben igénylik a segítséget, hova menjünk és milyen eszközöket vigyünk... Csak sejtettük, hogy gázrobbanásról volt szó­Érdekes, mondom, de ha már így elbeszélgettünk, adhatna egy tippet: kit hjvhatnék az OKGT illetékesei közül, aki tudja, ki ez a szegedi Molnár? Hát jó, adja meg magát a kissé elgyötört diszpécser. A lakásán csöngetem föl Szekeres István fel­dolgozási főosztályvezető-helyettest a délutáni sziesztából. - Sajnos, nem ismerem szemé­lyesen az illetőt. Molnár urat. Annyit tudok, hogy nekünk akarta eladni a tyumeni olajat, de amikor közöltük a tWWWeWW838889W8iWaaiilBe9MIIMa»IWM»WM»IIMIII«iaWII»l> A Szovjetunióban lezajlott konzervatív fordulat amennyire váratlanul érintette a világ közvéleményét - a vezető politikusokat -, úgy megrázta az egyszerű állampolgárt is. Megállítottunk néhány járókelőt, vajon őket mennyire izgatja a szomszédos világhatalomban bekövetkezett változás? Félnek-e az összeomló birodalomtól, s hogyan ítélik meg a Gorbacsov nélküli Szovjetunió és Magyarország jövőbeni kapcsolatát? A hatalomvágy borzasztó dolog. Képesek voltak ezt a szerencsétlen országot belehajszolni egy polgár­háborúba. Én bízom Jelcinben, hisz őt támogatja a nép. Elvégre is meg­választották Oroszország elnö­kének. Gorbacsovnak nagy fiibája volt, hogy túl lassan csinálta ezt az egész reformot. Ezeket a konzerva­tívokat gyorsan el kellett volna intézni. + Abban bízom, hogy demok­ratikus irányba fog eltolódni az egész - mondja egy egyetemista srác. ­Remélem, nem a konzervatívok fognak győzedelmeskedni. Már kezdenek átállni a katonák, az em­berek egyértelműen Jelcint tá­mogatják. Én jelenleg alkalmasnak tartom őt a hatalom átvételére. Abban nem vagyok biztos, hogy Gorbacsov nem ludnja-e majd viszaszerezni a hatalmat, hiszen az USA is egyértelműen ót támogatja. feltételeket, bepanaszolt bennünket a miniszteri biztosnál. A cégünk elő­ször is biztosítékot kért arra, hogy Molnár úr valóban üzletet kötött, a szovjet fél az általa megvásárolt olajat valóban leszállítja. Ilyen ér­telmű biztosítékot csak az 50 ezer tonnányi olajra kaptunk, holott eredetileg arról volt szó, szep­temberben várható még 150 ezer, aztán októberben 200 ezer és novemberben újabb 200 ezer ton­nányi mennyiség. Az a helyzet, hogy a vezeték kapacitása és a tárolás szempontjából az 50 ezer tonna még nem oszt, nem szoroz, de a több mint 500 ezer tonna már nem jöhet csak úgy, előkészítetlenül, hiszen az egész hazai kőolajipar tárolókapacitása 600 ezer tonna. Az Adria vezetéken négy hónapra előre lekötöttük a beszál­lításokat, tehát ekkora mennyiségű „váratlan" olajjal meggyűlne a bajunk. Természetesen nem zárkó­zunk el semmiféle jó üzlet elől. Ha mindenkinek megéri, miért ne vennénk inkább tyumeni olajat egy kft.-től, mint az araboktól. De az ártárgyalásoktól és némi terv­szerűségtől nem tudunk eltekinteni. Világpiaci áron vásárolunk. - Molnár úrnak más az igénye? - Csak hallomásból tudom, hogy 160 milliót szeretett volna, a világ­piaci ár pedig 140-150 között ingadozik. A szovjet válság miatt tegnap fölment valamelyest, de mára már vissza is állt az olaj ára. - Nyilván élelmiszerrel, esetleg élelmiszeripari üzem építésével fizet a kft. az olajért. - Akármivel, mi nem tudjuk figyelembe venni Molnár úr üzleti érdekeit. - Volt már ilyen a praxisukban? Úgy értein, vett-e valaha az OKGT hazai magánvállalkozótól olajat? - Nem. Hónapokkal ezelőtt a Közel-Keleten kötött magán-üzletről szóltak a hírek, de nem lett belőle semmi. Lapzártáig még annyit sikerült megtudnunk, hogy Molnár úrnak Sándor a keresztneve. Szegeden is van egy lakása, és alighanem sokat kockáztat a tyumeni üzlettel. SE. Úgy gondolom. Gorbacsov leg­inkább az emberek bizalmát veszí­tette el. Egyáltalán nem tartok attól, hogy visszajönnek a szovjet csapa­tok, ez abszurdum. Végül is itt, Kelet­Európában már szuverén államok vannak. Egy országot nem lehet csak úgy bekebelezni. Különösen az Öböl-háború óta nem. Egy hölgy: „Nagyon sajnálom az orosz népet. Én épp arra gondoltam, csak nehogy világháború legyen. Ki sem merem mondani. Gorbaesovban lehetett bízni, de most... Ha Jelcin és Gorbacsov nemcsak most közeledtek volna egymáshoz, hanem még jóval előbb, talán meg lehetett volna akadályozni ezt a hatalomátvételt. Ok. ketten - Gorbacsov a kül­politikában, hisz őt teljes mértékben támogatja a külföld. Jelcin a bel­politikai életben, mivel őt meg a nép támogatja. Nagyon remélem, hogy nem lesz polgárháború." * Telkes Györggyel, az MSZMP szegedi sajtóreferensével telefonon beszéltünk. A párt az előzetes tervek szerint egy Odesszából érkezett delegációt fogadott volna a héten. A követség értesítést szerint a delegáció a szovjetunióbeli események miau látogatását határozatlan időre elhalasztotta. Telkes György egyetért a Thürmer nyilatkozattal, és kiemeli, hogy az MSZMP nem teszi személyektől függővé az SZKP-val való kapcsolatát. PÁL TAMÁS Hazai visszhang Antall József miniszterelnök hétfőn este fél kilenckor kérésére hiva­talában fogadta Ivan Aboimovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. A nagykövet átadta Gennagyij Janajev úrnak az állam- és kor­mányfőkhöz," illetve az ENSZ fő­titkárához áitíézett felhívását. A felhívás-'szerint a Szovjetunióban hozott intézkedések ideiglenes jellegűek, azok semmiképpen sem jelentik a mélyreható reformokról való lemondást. Az intézkedések célja az, hogy stabilizálja az ország helyzetét. Az ideiglenes jellegű intézkedések semmiképpen sem érintik a Szovjetunió nemzetközi kötelezettségeit, a továbbiakban is a jószomszédság, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a be nem avatkozás elve alapján fejleszti kapcsolatait. A találkozón Antall József közölte, hogy az átadott dokumentumokat tanulmányozni fogjuk. A magyar kormány a legnagyobb figyelemmel kíséri a Szovjetunióban végbemenő eseményeket. Rendkívül fontos, hogy érvényesüljenek az emberi jogi, a demokratikus és alkotmányos alapelvek. A találkozón a minisz­terelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elitéi minden olyan politikai lépést, amely erőszakon alapul. A magyar kormányfő kifej­tette: bízunk benne, hogy a Szovjet­unióban nem eszerint fognak ala­kulni az események. A találkozón a miniszterelnök külön is emlékeztetett arra a tényre, hogy a Varsói Szerződés feloszlatásáról szóló doku­mentumon Janajev úr aláírása sze­repel, ez azt jelenti, hogy a Szov­A Szovjetunió budapesti nagy­követsége nem kapott hivatalos tájékoztatást a szovjetunióbeli ese­ményekről, azokról csak a sajtóból értesültek. Ezt Szergej Zaharcov, a nagykövetség diplomatája hétfőn délelőtt közölte az MTI érdek­lődésére Bush telefonhívása A Magyar Köztársaság Külügy­minisztériuma felhatalmazta az MTI-t az alábbi közlemény kiadására: ,Augusztus 20-án nulla órakor George Bush, az Egyesült Államok elnöke telefonon felhívta Antall József miniszterelnököt. A mintegy 30 perces beszélgetés során véle­ményt cseréltek a Szovjetunióban kialakult súlyos helyzetről. Bush elnök biztosította a magyar minisz­terelnököt arról, hogy az Egyesült Államok támogatja és nem hagyja magára Magyarországot és a térség többi országát. Felajánlotta, hogy az Egyesült Államok közvetlenül tájékoztatja a magyar minisz­terelnököt minden olyan eseményről, hírről, illetve lépésről, amely Magyarországot is érinti. George Bush és Antall József egyetértett abban, hogy a jelenlegi válságos helyzetben csak alkotmányos eszközökkel, az erőszak alkal­mazásától való tartózkodás mellett lehet megoldást találni. Mindketten igen fontosnak tartották Borisz Jelcin és a többi, demokratikusan meg­választott vezető támogatását. Külön kitértek a balti köztársaságok hely­zetére. George Bush és Antall József szót ejtettek a jugoszláviai válságról is. A magyar kolónia biztonságban van „Isten őrizzen, hogy visszajöjjenek"

Next

/
Thumbnails
Contents