Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-17 / 193. szám
1 , / _ /e>G HX I W > I rs /O / r - \ DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1991. AUG. 17., 8I. ÉVF. 193. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Pápai csók a magyar földnek „Amikor néhány perccel ezelőtt megcsókoltam hazátok fóldjéty azt akartam kifejezniy ami most eltölti szívemet, hogy itt lehetek köztetek és az őszinte vágyat, hogy veletek járhassam azt az utat, amely Magyarországot a jobb jövő felé vezeti A pápa magyarországi látogatása idején sincs béke Jugoszláviában. Tegnap a Zágrábtól 150 kilométerre nyugatra lévő Okucani közelében rálőttek az Európai Közösség megfigyelőit szállító helikopterre jelentette az AFP francia hírügynökség a Tizenkettek megfigyelő küldöttségének szóvivőjére hivatkozva. Egyetlen utas sem sebesült meg. A Tanjug hírügynökség a horvát rádióra támaszkodva azt jelentette, hogy a helikoptert három találat érte. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntekre virradóra humanitárius okokból fél éves időtartamra jóváhagyta, hogy Irak korlátozott mennyiségben -1,6 milliárd dollár értékben olajat exportáljon. A BT tizenhárom tagja szavazott a határozat mellett. Kuba ellene volt, míg Jemen tartózkodott a szavazástól. Tizenhat hónapos tárgyalássorozat után a Dél-afrikai Köztársaság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) képviselői tegnap Genfben megállapodásra jutottak a dél-afrikai politikai menekülteknek nyújtandó amnesztia kérdésében - jelentette az AP amerikai hírügynökség. A megállapodás értelmében legalább negyvenezer politikai menekült térhet vissz hazájába anélkül, hogy bűnvádi eljárástól kellene tartania. A román államvasutak igazgatósága a korábban közöltekhez képest 136 százalékkal emelte meg a jegyek árát azokra a különvonatokra, amelyeket a II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából szervezett zarándokutak céljára rendeltek. Az emelés miatt tiltakozó szavát hallatta Bálint Lajos, az újonnan érsekséggé emelt Gyulafehérvár megyéspüspöke is. * " ' '"."ti! * - * - i a s Üdvözlés magyar földön » Göncz Árpád köztársasági elnök valamennyi honfitársa nevében boldogan, meghatottan köszöntötte a Ferihegyi légikikötőben elmondott beszédében a magyar földre érkezett 11. János Pál pápát. Hangoztatta: e pillanat Magyarország számára történelmi. II. János Pál személyében katolikus egyházfő először lép arra a földre, mely 1100 esztendeje a magyarság hazája, s amelyet első szenl királyunk, Szent István ezer éve ajánlott Szűz Mária, a magyarok Boldogasszonya oltalmába. Az államfő kiemelte, hogy a pápa immár a szuverenitását visszanyert Magyar Köztársaság földjére léphetett. A szuverenitás kivívásának történelmi hátterét vázolva a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a lengyel és a magyar erőfeszítések nyomán vette kezdetét Európa keleti felének történelmi jelentőségű átalakulása, a szocializmusnak deklarált keleteurópai diktatúrák felszámolása, a térség közeledése a keresztény hagyományokat magába foglaló európai jogállamisághoz. Mind a lengyel, mind a magyar nép emelt fővel állhat a világ színe elé, hiszen az első sebet e két nemzet ejtette a diktatórikus világrendszeren. 1956. küzdelmei napjainkra nyerték el értelmüket: hazánk független és szuverén állam. Történelmünk logikájából következik, hogy a Szentszék és Magyarország közötti viszony a legkeményebb pártállami éveket kivéve a kölcsönös megértés felé közeledett, majd a rendszerváltást követően gyors fejlődésnek indult. Ezt olyan tények és törekvések is jelzik, mint a nagyköveti - nunciusi - szinten helyreállított kétoldalú diplomáciai kapcsolat, vagy a magyar állam azon törekvése, hogy az állam és az egyház között az európai normáknak megfelelő, újfajta viszony alakuljon ki. Szabadon választott Parlamentünk is ebben a szellemben alkotta a lelkiismereti- és vallásszabadságról, az egyházakról, vagy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről hozott törvényt. Az pedig őszinte örömünkre szolgál, hogy törekvéseink a Szentszéknél megértésre találnak, ennek bizonyítékaként fogjuk fel szentatyám mostani látogatását is. IL János Pál pápa magyar mondatokkal kezdett, majd angolul folytatott válaszbeszédében megköszönte az ünnepélyes és szívélyes fogadtatást. Elmondta, hogy amikor megcsókolta Magyarország földjét, nagyrabecsülését fejezte ki az ország iránt, bensőséges örömét, hogy itt lehet, és őszinte vágyát, hogy együtt járhassa azt az utat, amely Magyarországot a jobb jövő felé vezeti Utalt arra, hogy a meghívást három évvel ezelőtt kapta, s az a közelgő szabadság korszakának egyik első jele volt. mmmmmmmmmmmmmmm^mmwmwtfx* - Kettős cél vezetett, hogy ellátogassak hazátokba. Részben azért jöttem, hogy megerősítsem hitükben testvéreimet, akik az egyházhoz tartoznak, részben pedig azért, hogy minden magyarnak feltárjam a keresztény világszemléletet - az emberi személy megmentése és az emberi társadalom felépítése érdekében. Azért jöttem, hogy megosszam örömötöket és gondjaitokat, és felkínáljam nektek a hit mérhetetlen erejét. Felkínálom ezt mindnyájatoknak, a zsinat szavai szerint „nemcsak az egyház fiaihoz szólva, nem is csak azokhoz, akik Krisztus hívei, hanem különbség nélkül minden emberhez fordulva" mondotta a szentatya, majd magyarul fejezte be beszédét: „Bízom benne, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal, azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbön álló új évtizednek egy még szebb Magyarországot igyekeztek építeni. Isten, álld meg a magyart!" (MTI) Látogatás a Parlamentben II. János Pál pápa este 8 órakor a Parlamentbe látogatott. Az Országház kapujában Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte a római katolikus egyház lelkipásztori látogatáson Magyarországon tartózkodó fejét. A pápa és az államfő az Országház díszlépcsőjén, a parlamenti díszőrség sorfala között a patinás vadászterembe ment ahol Göncz Árpád bemutatta a teremben várakozó feleségét az egyházfőnek. A családias légkörű találkozón az államfő és a pápa kölcsönösen megajándékozta egymást. Göncz Árpád egy féldrágakövekkel ékesített gyertyatartó-párt ajándékozott II. János Pálnak, aki a kedveskedést egy vatikánvárosi látképet ábrázoló olajfestménnyel viszonozta. Az államfő és az egyházfő ezután négyszemközt megbeszélést folytatott angolul. Az MTI értesülése szerint a Magyar Köztársaság elnöke elsősorban a nemzetiségi kisebbségi kérdés köré csoportosította mondanivalóját. Arra kérte a római katolikus egyház vezetőjét, hogy az eddigiekhez hasonlóan támogassa azt a gyakorlatot, amelyet Magyarország valósít meg e kérdésben a nemzetközi színtéren. Rámutatott, hogy a Vatikán és Magyarország felfogása a nemzeti kisebbségek ügyében igen közelálló, ami megkönnyíti az együttes állásfoglalást az égető kérdésekben. Ami a hazai gyakorlatot illeti, Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy Magyarország az európai normáknak megfelelő megoldásokat alkalmazott és kíván megvalósítani a jövőben is a kisebbségek védelme érdekében. A magyar államfő üdvözölte, hogy a pápa a közelmúltban érseket nevezett ki Gyulafehérváron, aminek a kisebbségek megerősíttetésében is fontos szerepe van. Az államfő kérte azt is, hogy a pápai kúrián továbbra is helyet kaphasson magyar képviselő. A késő esti órákban II. János Pál pápa négyszemközti beszélgetést folytatott Antall József miniszterelnökkel is. A magyar kormányfő áttekintette a tavaly szeptemberi vatikánvárosi találkozójuk óta eltelt időszakot, tájékoztatva a pápát Magyarország politikai, gazdasági törekvéseiről, az egyház életének újjászervezéséről. A megbeszélésen elhangzott az is, hogy a szinódus novemberben foglalkozik a kisebbségi nyelven való misézés kérdésével. A találkozó befejeztével a pápa a jobbján a köztársasági elnökkel, balján a kormányfővel a Parlament főlépcsőjéről üdvözölte a Kossuth Lajos téren összesereglett több tízezres tömeget. (MTI) Tudósítónk jelentése a 2. oldalon VGVa nyereséges vállalat .......2 Hungarológia: Beszélgetés Rákos Péterrel; Közgyűlés után; Kitüntetettek 3 Kép-zavar 4 Morzsák a Bibliából 4 Interjú Szakály Péterrel 5 Pit Ludwig fotóiról 5 Az UTC vagy az Üllés?.„6 Váci Mihály levele 7 Podmaniczky Szilárd tárcája 12 WWI!llllltlllli!llllllllltlllllllllllWlllllilltWiroilllllg Ennyit a sajtónak! Annak idején - a kézivezérelt sajtóirányítás egyik mementójának szánva - tettem el emlékül egy kommünikét. A néhány soros összefoglalót a majd háromórás - általam szorgalmasan végigjegyzetelt tanácskozás után nyomta kezembe a megyei pártbizottság ideológiai titkára, mondván: erről ennyit a sajtónak. Hogy milyen ügyekről folyt a szó az Állami Egyházügyi Hivatal és a megyei PB között? Akkor még titkolandó, nem a nyilvánosság elé kívánkozó, de létező dolgokról: szegénységről, elesettekről és arról, hogyan segít nekik az egyház. Persze ne gondolják, hogy ez a direkt módszer volt a jellemző a sajtó és hatalom viszonyában, hiszen tudták azt jól. az igazi és nagyon szigorú cenzor bennünk, újságírókban lakozott, hiszen tisztában voltunk vele, hol a határ, meddig lehet elmenni, így aztán csak ritkán történt ily ízetlenül és megalázóan direkt irányítás. De megesett. Túléltük. S éppen a hosszú elfojtás miatt váltunk mindenevővé a rendszerlebontás kezdetének perceiben. Segített ebben a nagy találkozás, hiszen egy ország nyilvánosságért kiáltott, és mi felszabadulva vállaltuk a közvetítő szerepét. Ez idő tájt majdhogynem mindenki mondta a magáét. Ömlött a szó, a bírálat, a leleplezés. Az előrelátók tudták jól, szerepelni kell, mert a publicity - a maguk körüli hírverés — sok mindenre jó. A többi között pozícióhoz is segít. E nyilvános játékhoz partnerek voltunk mi újságírók, mert egy eufórikus hangulatban nem vettük észre, ismét csak eszközök vagyunk. Egy építkező hatalom eszköze. A pozíciók elfoglalását követően most már kezd kínossá, terhessé, de legalábbis feleslegessé válni a nagy nyilvánosság. Tán akad újra takargatni, titkolni és veszteni való. A nyilvánosság műintézménye ezért lassan bezár. A tollforgató tapasztalata ez. mert a történések naponta erősítik ebbéli meggyőződésében. Hiszen egyre gyakrabban hallja (újra): ezt ne írja meg! Egyre sűrűbben utasítják vissza még akkor is, ha tömegeket érintő fontos kérdésekről szeretne interjút készíteni. A ravaszabbak még kisebbfajta színjátékra is képesek, és egy jóelőre egyeztetett beszélgetés kellős közepén hívatják ki magukat, s tűnnek el egy csonka interjút hátrahagyva. No és újra megjelentek az „ennyit a sajtónak" feliratú kommünikék, tömör összefoglalók egy-egy tanácskozásról, zártkörűvé nyilvánított rendezvényről. Ezeket vagy sajtótájékoztatónak meghirdetett odarendelésen nyújtják át a küldönccé minősített „tudósítónak", mint ahogyan ez megtörtént az orvosegyetem rektorválasztó küldöttgyűlésén. Avagy elegánsabb változatban telefaxon küldik át a redakcióba. Kísért a múlt. Újra megesik az, ami egykoron. Túléljük? A sajtó biztosan. KALOCSAI KATAUN