Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-14 / 190. szám

(VAIÍK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. AUG. 14., 81. ÉVF. 190. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT r Értékek mentén Két magyar tábornokot is láttam sepregetni, egyikük Kovács Gyula, a második magyar hadsereg vezérkari főnöke volt-Aki a helyén tartja az értékeket, nem használható propagandisztikus célokra, nem lehet belőle mozgalmi zászlót kigöngyölni - Hogyan fessünk tökéletes képet? Váljunk tökéletessé, aztán csak engedjük el magunkat és fessünk Ismét háború Keddre virradóra elemi erővel újultak ki a harcok Horvátország vegyes lakosságú területein. A Tanjug összesítése szerint Ba­ranya, Szlavónia és Nyugat-Szerém­ség számtalan településén dörögtek a fegyverek, Borovo Szelő, Vukovár, Trpinje és Pélmonostor térségében aknavetőket is bevetettek a har­cokban. Dárdánál aláaknázták a vasúti síneket, ismét megszakadt a vasúti öszeköttetés Eszék és Pél­monostor között. A zágrábi hadtest parancsnoksága bejelentette, hogy a horvát belügy­minisztérium nijjifiilarai Glina térsé­gében megtámadták a jugoszláv nép­hadsereg egyik járműoszlopát, két katonái megsebesítenek. A katonák viszonozták a tüzet. Ebben a helyzetben szinte kilá­tástalannak tűnik a jugoszláv szövet­ségi elnökség által felállított tűzszü­net! bizottságnak az az erőfeszítése, hogy augusztus 18-áig mindenütt engedjék szabadon a „hadifoglyo­kat". A testület kedden Belgrádban nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint szükség van arra, hogy a válsággócokban vegyes megfigyelő csoportok ellenőrizhessék a fegy­vernyugvást. mindenütt biztosítsák a közlekedés zavartalanságát, tegyék lehetővé az aratás befejezését, áE Stjepan Mesic elnökletével tegnap késő délután összeült a jugoszláv államelnökség, hogy megvitassa a tűzszünet! rendelet megvalósítását és más kérdéseket - jelentette a Tanjug. Az ülésen a kollektív államfői testület nyolc tagján kívül jelen vannak a horvátországi tőzszünetet ellenőrző szövetségi testület tagjai, a jugoszláv parlament és minisztertanács elnöke, tov ábbá a szövetségi kormány több tagja is. Franz Vranitzky osztrák kancellár tegnapi, Zvonimir Separovic horvát külügyminiszterrel Bécsben megtartott találkozóján megerősítette álláspontját, hogy Ausztria fenntartja a horvát függetlenség elismerésének lehetőségét. Vranitzky szerint országa nem akar ebben más országokat megelőzni Moszkva és Tallinn kapcsolataiban megtört a jég, s hamarosan sor kerülhet a kétoldalú gazdasági szerződés aláírására - jelentette ki tegnap Tallinnban Edgár Savisaar észt kormányfő. Savisaar a nap folyamán Moszkvában Valentyin Pavlov szovjet kormányfővel folytatott tárgyalásokat Több tízezres tömeg előtt pontifikált tegnap istentiszteletet II. János Pál pápa a krakkói piactéren. A pápa bírálta a világban elterjedt ateizmust s reményét fejezte ki, bogy földrészünk mindinkább megbékél s Európa az emberi jogok és a nemzetek jogainak tiszteletére épül majd. lítsák helyre a víz- és áramszol­gáltatást tegyenek erőfeszítéseket a menekültek hazatelepítésére. A tűzszünetet ellenőrző bizottság sür­gette, hogy mielőbb kezdjék meg azokat a tárgyalásokat, amelyek va­lamennyi köztársaság képviselőinek részvételével Jugoszlávia jövendő ál­lani berendezkedésével foglalkoznak. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a legutóbbi 24 órában 1700-al nőtt Szerbiában a Horvátországból elmenekültek száma. A szerb Vörös­kereszt adatai szerint a köztársa­ságban már 50 ezerre emelkedett a menekültek száma. Zágrábban vi­szont azt jelentették be, hogy eddig már csaknem 31 ezer menekült köl­tözött Horvátország válságöveze­teiből a köztársaság nyugalmasabb területeire. (MTI) A „túlpolitizált" erőmű A magyarok túlpolitizálták a bősi kérdést, pedig a zsákutcából Magyar­ország sem talál majd más kiútat, mint amit Szlovákia szorgalmaz ­vélekedett Viliam Oberhauser szlo­vák erdő- és vízgazdálkodási minisz­ter, a Pozsonyban megjelenő Pravda keddi számában. Oberhauser szerint a magyar álláspont a parlamenti nyilatkozat ellenére sem végleges. A miniszter úgy vélekedett, hogy az 1977-es szerződés felbontása politikai vákuu­mot teremtene, az építkezés teljes leállítása pedig a szlovák fél részéről „öngyilkosság" volna. Az erómű befejezését célzó tervek a megvaló­sulás után a magyar felet is meg fog­ják győzni a szlovák lépés helyes­ségéről - vélekedett Viliam Ober­hauser. Frantisek Miklosko, a szlovák parlament elnöke - a Rudé Právo című prágai lap keddi számában megjelent interjújában - értetlensé­gének adott hangot azZal a magyar állítással kapcsolatban, hogy a bősi vízierőmű kizárólag csehszlovák te­rületen történő, egyoldalú megépí­tése elfogadhatatlan módon megvál­toztatná a Duna, mint határfolyó jogi státusát. 1 ( Miklosko emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákia és Magyarország annak idején, 1977-ben teljesen sza­badon döntött az erőműépítési és -üzembehelyezési szerződés aláírá­sáról, ezért most mindkét állam azo­nos mértékben viseli a felelősséget az erőmű sorsáért. A szlovák par­lamenti elnök utalt arra is, hogy az 1977-es szerződés egyáltalán nem foglalkozott a közös határ kérdé­sével. (MTI) Szigorú ellenőrzés Ausztriában Az osztrák kormány a magyar autóbusz múlt heti súlyos szeren­csétlensége és az utóbbi időkben történt más hasonló ausztriai bale­setek miatt elhatározta, hogy hala­déktalanul intézkedéseket tesz a kelet i államokból az országba érkező autóbuszok műszaki állapotának szigorú ellenőrzésére. Ezt Franz Vranitzky kancellár jelentette be ked­den a Minisztertanács ülése után, amelynek napirendjén ez a téma is szerepelt. Mint közölte, a belügy­minisztérium még e héten tervet dolgoz ki a rendőri szervek ezzel összefüggő feladatairól, a közleke­dési minisztérium pedig a műszaki vizsgálatok elvégzéséhez különleges műhely-gépkocsikat bocsát az ellen­őrző hatóságok rendelkezésére. * Tizenhatra emelkedett az autó­busz-szerencsétlenség áldozatainak száma, miután elhunyt egy súlyos sérült. Budapestre érkezett a köny­nyebb sérülést szenvedett természet­járók első csoportja. Újra kellene gombolni a mellényt Habsburg Ottó Jugoszláviáról - Nem tartattól, hogy állásfoglalását, tekintettel a személyes háttérre, egyesek úgy értelmezik, mint valamiféle „választ", reagálást az ön részérói az ismert történelmi eseményekre? - Erre csak egyet mondhatok: mindenki valamiképpen „válaszol" a történelemre, akik ellenzik az én véleményemet, azoknak is van történelmi hátterük. Ez így nem kérdés. Tény, hogy érdekellek vagyunk abban, bogy a népek önrendelkezési jogát érvényesítsék. Nem vitás, bogy a horvátok és a szlovének függetlenek akarnak lenni. Ezt népszavazáson nyilvánították ki. Ha mi demokraták vagyunk, cl kell fogadnunk azt, amit ők akarnak. - Ha történelemről beszélünk, az is ismert, hogy annak idején pontosan az ilyen kis balkáni államok közötti torzsalkodások vezettek az első világháborúhoz. - Igen, de akkor még nem létezett az Európai Közösség. Én persze az önrendelkezési jogot úgy látom, hogy azután felvesszük őket az Európai Közösségbe is. Ott sok kis állam kaphat helyet, ez nem vezet torzsalkodásra. Jugoszlávia azonban voltaképpen teljesen légből kapott állam volt, mindenfajta múlt nélkül óriási kulturális különbségekkel és nemzetiségi ellentétekkel. Én Deák Ferenccel vallom: ha egy mellényt rosszul gomboltak be, ki kell gombolni és aztán kell újra, rendesen visszagombolm. Úgy érzem, hogy ezt most kell megtenni. Érvényesíteni kell azokat az elveket, amelyet a második világháború idején az Atlanti Charta ígért az önrendelkezésre vonatkozólag, s amit aztán nem tartottak be. - Az európai státus quo egy sor határ tiszJeletben tartásán alapszik Itt az Európai Parlamentben, ebben a vitában is felvetették hogy a jugoszláv precedens azért veszélyes, mert végső soron minden határt kétségbe lehet vonni - Ez csak oa veszélyes, ahol tényleg több nemzetiségről van SZÓL Ott persze valami mást kell csinálni Remélem, hogy el fogják fogadni egy európai nemzetiségi jog kialakítását, amelyért én már 11 éve harcolok. Az Európa Tanács is ki­dcjgötöfl fTTr "rontkozó jipttrimof Az Európai Parlament politikai bizottságának hétfői a Közösség jugoszláviai akciójáról rendezett vitájában az egyik felszólaló Habsburg Ottó, a bajor CSU európai képviselője volt, aki Horvátország és Szlovénia függetlenségének mielőbbi elismerése mellett tette le a garast Baracs Dénes, az MTI brüsszeli tudósítója a bizottság üiése után beszélgetett a történelmi név viselőjével. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ - Azzal kapcsolatban, hogy ön a két függetlenséget kinyilvánító jugoszláv köztársaságnak a Közösségbe való befogadását javasolja, az eddigi tapasztalatok nem túl biztatóak, hiizen nemigen tapsolnak az új jelentkezőknek - Nekünk állandó nyomást kell gyakorolnunk azért, hogy meggyorsítsák ezeket a tagfelvételeket. 1992 végére, a nagypiac létrejöttéig meglesz már a társulási szerződés Magyarországgal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal. Ezt követően megkezdődnek majd a tagfelvételi tárgyalások Ausztriával, amelynek felvételéről most már közzétették a Bizottság véleményét. Azon fogunk dolgozni, hogy ezután például Magyarországgal és Csehszlovákiával a beszélgetések ne hivatalos tárgyalások formájában, de ténylegesen már megkezdődjenek. - És milyen jövőt lát az eddigi Jugoszlávia többi része számára? - Ha egy szép napon a szerbek is követni akarják a Közösségbe a horvátokat és szlovéneket, joguk van erre, ha demokratikusak, ha szabad választásokat engednek, ha nem folytatnak imperialista politikát, mint most teszik, és ha tiszteletben tartják a kisebbségeket - arról ugyanis nemigen esik szó, hogy Szerbia lakosságának 40 százaléka kisebbségekből áll. - Reálisnak tartja ön a közösség részéről az ilyen messzemenő lépéseket akkor, amikor láthatólag jelenlegi korlátozott akciója is elakad? - A Közösség lehetőségei bizonyos mértékben természetesen korlátozottak, de azért ne felejtsük, hogy a világ első gazdasági hatalma. A Közösség gazdasági eszközökkel is sokat tehet, és közreműködésére abszolúte szükség van. Persze, a válság megoldása sokáig fog tartani. Ha léteznek is ellentétek a Közösség keretei közi ez abból adódik, hogy vannak, akik már el akarnák ismerni Horvátországot és Szlovéniát, mások nem akarják ezt: de ez mindig így van a demokráciában - fejtette ki véleményét az MTI tudósítójának Habsburg Ottó. 11 I*JOÍ Csehszlovák alkonzulátus Szegeden? 2 Hungarológia ­Beszélgetés Várdy Bélával .3 Ilia Mihálynak Szegedre 4 Céhleányok, céhlegények 5 Szegedi bejelentés: Proszinecski a Reálé .......6 Ide a dohányt! .................7 A pokol kapujában 8 Pénzért ölt............ ..12 Elmagánosodás Nagymosás idején nem időszerű dolog vendégeket fogadni. Aki csak teheti elkerüli, hogy sürgős tenni­valói közepette traktátumot szervez­zen, jóllehet akadna valaki a család­ban a kínálgatáshoz Időzítés dolga, mondhatnánk, már csupán az a kérdés: mely részben tűrhet halasz­tást az élet sokfélesége. Fesztiválváros rangját hirdetvén Szeged pontosan a vendégforgalmi szezon kellős közepébe tette a privatizáció látványos részét: már ami az üzletek, kereskedelmi és más közcélú helyiségek tulajdonosvál­tásából egyáltalán látványos lehet. Kígyózó sorok a „végeladás, nincs maradás" hangulatú boltok előtt. Kusza, ákom-bákom feliratos hirdet­mények. hogy mikor, ki hova költö­zik. Végig a Kárász utcán az üzletek az egykorvolt évenként egyszeri nagy kísérlet kirakatversenyből augusz­tusra nyomokban se hagytak semmit. Üresen tátongó ablaktáblák, félig tépett fecni papíros, a Széchenyi téren a világhírű kerámia üzletlán­colat boltjának eleddig dekoratív kirakata papírossal fedve. Folyik a privatizáció, s e fontos teendők közepette mintha a máskor unásig emlegetett vendégfogadó vá­rosarc a maga ápolatlanságában tu­domást se akarna venni arról: közel sem sikerült még minden külföldit száműzni a környékről. Vannak, kik makacsul megállnak, netán eltölte­nek néhány napot itt. s hírét viszik a napfény megkopott, elszegényült városának Szabadtéris napon ugyan végigsurrog egy-két utcaszakaszon a locsolóautó, szinte centire kiszámol­va, meddig mehet a Boldogasszony sugárúton. De a bevezető utak men­tén a szemétkupacok, a város frek­ventált pontjain is a járdaszélre lökve bűzölgó kukák most már nem csak magukban jelzik a fiesta szé­gyenfoltjait. Kontrasztokat jelez a belváros: az elmagánosodás folyamatában, amit igazából az üresen tátongó boltok képviselnek, bakugrásnyi távolság­ban már csillog-villog néhány új gazdára talált üzlet. Az majd az eljövendő hétköznapokban kiviláglik, milyen igényre alapoz. Addig is keseregve nézem a versenytárgya­lásoknak fittyet hányó privát főtlku­korica árusokat, akik közelébe olykor körömkefét is lehetne kínálgatni. Só­hajtva fordulok az esti Dóm téren előadásszünetben az orvosegyetem biokémiai intézete felé: nyitva a kapu, s minden pillanatban ujabbak jönnek-mennek a villanyfényes lép­csőházban. Elfeledtem már a régi időket, csodálkozva látom a nagy táblát a kutatóintézet bejáratán: WC. Szánjunk hat forintot, az egyetem sa­nyarú helyzetében, mit lehet tudni, hátha nem kizárólag privátin működik BECSEI PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents