Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-10 / 187. szám

6 DM MAGAZIN SZOMBAT, 1991. AUG. 10. A nyár az önfeledt kikapcsolódás évszaka, amikor talán legközelebb kerül egymáshoz ember és természet. Am e csodálatos találkozás minden örömével együtt veszélyeket is rejt magában. Van, aki a legkellemesebb pillanatokban egyszer csak sírva fakad, merthogy keserves könnyeket csalnak a szemébe a levegőben szálldogáló virágporok. Sajnos, ennél fájóbb következményei is lehetnek a kánikulának, ha a medencék, tavak, folyók vizében lubickolok nem elég vigyázatosak. E ránk leselkedő bajok ellen is van azonban recept, bizonyítják összeállításunk írásai Természetvédelem az erdei iskolákban Konferencia Szegeden „A gondolkodásban, a szemléletmád. a korszerű környezeti világkép kialakításában a közoktatásnak fontos, nélkülözhetetlen feladatai vannak. A környezetvédelmi. természetvédelmi nevelés nem egy új nevelési terület, hanem a; iskola oktató-nevelő munkájának új vetülete. Nem tantárgy, hanem része, feladata minden tantárgynak és minden nevelési szituációnak. Tehát, liogy természetvédelmünk sikeres legyen, legfontosabb a nevelés. 4; intézményekben folyó egész éves környezeti nevelőmunkát jó, ha nyáron többnapos szaktábori munka követi" - tartja Sára Endréné, röszkei tanár, környezetvédelmi szaktanácsadó, a Természetvédők Szövetsége Elnökségének tagja. Mindez nemcsak üres szó. meggyőződését tettei is igazolják: évek óta természetvédelmi gyermektáborokat vezet. Az ott szerzett tapasztalatok alapján tanártársaival ki is dolgozták az efféle táborozás módszertanát. A Dél-Alföld szikes tavai korúi szervezett táborok gazdag programot kínálnak a gyermekeknek, akik, hisszük, a Péter tavi madárrezervátum környékén, a Kiskunsági Nemzeti Park tóparti kutatóházában szerzett élményeket örökre elraktározzák magukban. Azok a tanárok, környezetvédő szakemberek, akik szintén kedvet éreznek a természet megszerettetéséhez és módszertani ismereteiket szeretnék bővíteni, kiváló alkalomra lelnek Szegeden, az augusztus 29-31-én megrendezendő „Erdei iskola" konferencián. A harmadik országos tanácskozást az Erdei Iskola Egyesület, a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédő Egyesület. a megyei természetvédő oktatóközpont és a megyei Pedagógiai Intézet tartja az Ortutay Gyula kollégiumban, a Boldogasszony sugárúton. A háromnapos program igen változatos lesz: elméleti és gyakorlati szakemberek tartanak előadásokat ökológiai kérdésekről, köztük az angliai James Hindson az ottani erdei iskolai oktatási módszerekről és lehetőségekről. A résztvevők ellátogatnak a nagyszéksósi tanyai iskolához, amely majd otthont ad a szép környezetű, leendő hazai erdei iskolának. Az érdeklődők kirándulnak majd a Fehértóra és megtekintik a Pusztaszeri Nemzeti Emlékparkot is. SSiSSSSSÍSSÍSS?: Állati jogok Magyarországon évek óla készül az első. átfogó állatvédelmi torvény. Véleményünk szerint ez a jogszabály sosem fog az országgyűlés elé kerülni, mivel annak paragrafusai és végrehajtási utasításai a kormány valamennyi tárcáját érintik. Ahelyett, hogy a munkával a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium jogászai foglalkoznak - akik valójában a kérdéshez a maga teljességében nem is értenek a munkát egy koordinációs tárcaközi bizottságra kellene bízni. Ebben a bizottságban természetesen részt kell kapjanak a nem kormányzati szervezetek és társadalmi mozgalmak, amelyek a valós problémák ismerői. Sajnálatos módon a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium illetékes jogászai 1988 óta ugyanazt a koncepciót képviselik, noha azóta megismerkedhettek a legújabb, legkorszerűbb európai törvényekkel, az Európa Tanács szakbizottságának javaslataival, sót az elfogadasra ajánlott nemzetközi konvenciókkal is. Sem fordítások, sem adaptálási javaslatok nem kés/ültek. Szövetségünk kiindulópontként a/l indítványozza, hogy az elkapkodott, hiányos és kiskapukkal bővelkedő törvénytervezet helyeit elsó lépésként csatlakozzék a kormány a nemzetközi megállapodásokhoz, amelyek szabályozzák az állatszállítást, állatvágást, laboratóriumi állatok tartását és a velük történő kísérletezést, az ember társaságában élő allatok tartási előírásait, valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartási technológiáját. Fentiek megvalósítása érdekében javasoljuk, hogy az állatvédelem kérdéseit valjss/jk külön a kornve/etvcdelem kérdéséitől, hozzanak létre önálló parlamenti bizottságot es az egyes líiniszteriumokban jelöljenek ki olyan kabinetiroda! dolgozókat, akik a törvényelókészítés koordinációjáért felelősek. A munkát a társadalmi mozgalmak tapasztalataikkal és szakértelmükkel támogatják. Mindez nem kerül külön pénzbe, csupán szemléletváltás kérdése az új módon való gondolkodás és az a törekvés, hogy megteremtsük az Európa Tanácsban való részvételünk feltételeit az állatvédelem területén is. SZÉCSI ÁGNES, a MAGYAR ÁLLATVÉDŐ SZÖVETSÉG SZÓVIVŐJE Az életmentő lebegés •iiMiiiiiÉiitrrMiMriiiiMMW^ r rri t a imMi r n r ar" r in' i r< tamm unt: mroii i >• •' nmfwwoi i—MMOW iiitam m I A nyári hónapokban évente tobb mint 300 ember leli halálát hazai vizeinkben, és mintegy 1200-an kerülnek életveszélybe fürdőzés közben. Szegeden az idén eddig heten haltak meg a hullámok között, négy embert pedig sikerült kimenteni a vízből. De még nincs vége a nyárnak... ..Kis koromban nagyon vonzódtam a vizekhez, pocsolyákhoz. Szeged környékén fölkerestük társaimmal a sekély vizeket, ott csúsztunk hason, vonszoltuk magunkat nagy élvezettel. Elmerészkedtünk persze a Tiszára is. Tízévesen, amikor még nem tudtam úszni, háromszor kerültem életveszélybe. Húszesztendős voltam, s biztonságérzettel közlekedtem a vízben, amikor csaknem odavesztem. 4; újszegedi fűrésztelephez 150-200 méter hosszú, 25 méter széles tutajok szállították a deszkákat, szívesen virtuskodtunk körülötte. Amikor áradó volt a folyó, ár ellenében akartam fölúszni onnan egy másik tutajcsoporthoz, de visszasodort a víz. neki a hosszú tutajnak. Belekapaszkodtam a végén lévő rönkfába. de alám kapott az dr. lerántott a rönkről, s már-már alásodort az egész szállítmánynak, amikor az utolsó pillanatban elkapott az egyik pajtásom. Akkor döbbentem rá. hogy nem elég úszni tudni, ismerni kell a vizek szabályait is. mert a jó úszó is belefulladhat a vízbe." 4 most 90. évében járó Nagyvári Jánost azóta is foglalkoztatja a kérdés: miként tudna megmenekülni a vízben veszélybe került ember a szörnyű végtől? Hosszú évek tapasztalata, kísérletei alapján kidolgozta az életmentő lebegés módszereit. * Nem küzdenek az életért A ma is aktív, idős mérnök állítja, nyolc esztendeje birtokában van annak a tudásnak, amellyel évente több száz ember életét lehetne megmenteni. Kötetre való tanulmányt és módszertani leírást rakott elém, amikor fölkerestem, majd kérésemre igyekezett összefoglalni életbe vágó fölfedezése lényegét. Előadását gyakorlati bemutatóval tette érzékletessé és érthetővé, ott. a néhány négyzetméternyi szobában, fölállva az asztal mellől. A vízen lebegés módszerei ugyanis egy órán belül megtanulhatók száraz körülmények között, és elegendő ugyancsak egyórás gyakorlás a vízben, hogy adandó alkalommal e tudással fölvértezve egy életet nyerjen az ember. Nemcsak az úszni nem tudó, hanem akár a gyakorlott sportoló is, ha elfáradás, kimerülés, betegség miatt hagyja cserben az ereje. A tapasztalat szerint ugyanis a víz áldozatai közül sokan - főleg a gyerekek úgy haltak meg, hogy életük megmentéséért látszólag semmiféle küzdelmet nem fejtettek ki. Az elmerülés pillanatában számukra meglepő, szokatlan, rémítő viszonyok közé kerültek, és nem tudták, mi a teendő ilyenkor. Ez szinte megbénította gondolkodásukat, akaratukat, sokkos, mozdulatlan állapotba merevedve néhány perc múlva megfulladtak. 4 vízen lebegési mozgások, a menekítő úszásnemek és a velük kapcsolatos magatartási, viselkedési szokások tömeges elsajátítása és alkalmazása esetén - állítja Nagyvári úr -, megszűnnének ezek a nyaranta rendre előforduló tragédiák az országban. Körözés, taposás, talpalás Milyen körülmények közt kerülhetünk veszélyhelyzetbe a vízben? Ha valaki mólóról, hajóról, kompról, csónakról esik a vízbe, vagy váratlanul mélyebb vízbe lép, és elmerül, ne essen pánikba! A teendő ilyenkor: alkalmazza a lefelé körözés és taposás vagy a lefelé körözés és páros lábú talpalás elnevezésű lebegésfajtákat. A víz felszínére került embernek már van alkalma kiabálni, segítséget kérni. De ha már tudja a menekítő mellúszást, azaz a hátrafelé körözés és páros lábú talpalás technikáját szárazon 1-2 perc alatt, vízben 5-10 percgyakorlással elsajátítható -, képes eljutni egy közeli ponthoz: a partra, egy csónakhoz vagy a mólóhoz. Az úgynevezett fordulós körözéssel irányt tudunk változtatni a vízben. Mit tegyünk, ha több száz méter választ el bennünket a biztonságot jelentő parttól? Ilyenkor már a fáradtságérzés kezdetén pihenőt kell tartanunk. A bajba jutott ember három lebegésfajta közül is választhat ilyenkor. Fennmarad a víz felszínén, ha a lefelé körözéses pihentető tarkónfekvést, a törölgetéssel vagy a taposással kapcsolatos pihentető turkónfekvést alkalmazza. Egy-két percnyi erőgyűjtés után menekítő mellúszással vagy lassú ütemű, jó vízfekvést biztosító, kevés energiát igénylő, hátúszás jellegű menekítő úszásnemek egyikével kijuthat a partra. Ezek ismerete nem haszontalan az úszástudóknak sem, hiszen fáradtság, izomgörcs, lappangó betegség az ó biztonságérzetüket is csökkenheti. Ha csak egy a milliókból... Nagyvári úr töretlen elszántsággal harcol azért, hogy elmélete valóban életmentő legyen. Tanított már úszni nem tudó kiskatonákat, négy esztendeje pedig hat lebegéstanfolyamot tartott, mintegy 200, 12-14 éves gyereknek a zánkai fürdőtelepen. Célja az. hogy a különböző hatóságok, egyesületek, szervezetek, intézmények támogatásával elérje: valamennyi iskolás gyerek sajátítsa el módszerét. Ez ügyben írt levelei kitesznek egy újabb kötetet: J 983-tól egyebek között a Művelődési Minisztérium, a Pedagógiai Intézet, a Magyar Úszó Szövetség vezetői állandó levelezőpartnerei. Az ügyben eredményt elérnie azonban nem sikerült. Pedig állítja -, ismert az iskolai úszástanítást hátráltató uszodahiány, az időigényes oktatásban rejlő számos nehézség. Az, hogy emiatt az ország 5 évesnél idősebb. 8.5 millió, úszni nem tudó lakója közül évente csak 150 ezren tanulhatják meg a sportúszást. Az idős mérnökember szerint azonban a vízen lebegést évente 3 millióan elsajátíthatják a jelenlegi adottságok mellett, sót nyaranta még többen is, a természetes vizekben. A módszer egyszerű, olcsó, gyorsan megtanulható és hasznos. Az úszószövetség szakmai ellenvetései bizonyára nem vitathatók. Ám amíg az uszodahiány miatt csak évi 150 ezer embert vagyunk képesek megtanítani úszni - szabályosan, tökéletesen, vízbiztonságot adóan -, érthetetlen, miért ne kaphatná meg a többi - néhány millió - ember az esélyt, hogy legalább a biztonságérzetet nyújtó lebegés módszerét magáévá tegye. Ha közülük csak egy köszönhetné is ennek az életét, mi oka a gáncsoskodásnak1 CHIKÁN ÁGNES vii—i'ifa-ftmrWWiWi— Szúrós gyöngyajak Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, ligetekben, erdók szélén, kerítések mentén, töltéseken termő, évelő növény. Szára szívós, egyenes, I méternél magasabbra is megnő, alig elágazó, négyélű, az alján hüvelykujjnyi vastag. Az alsó levelek kb. 10 cm hosszúak, széles tojásdadok, tenyeresen othasábúak vag> karéjosak. a felsők keskenyebbek, háromkaréjúak. A virágok a levelek hónaljában álörvókben ülnek: pártájuk rózsaszínű, csészéjük szúrósfogú. Június-augusztusban virágzik. Gyűjtendő a növény virágos, leveles hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszú része. Kb. 4 kg friss anyagból lesz I kg száraz áru. A drog (Leonuri cardiacae herba) 1 százalék glikozidát, 0,2 százalék illóolajat, 5 százalék csereanyagot, keserúanyagot, C-vitamint, sztahidrin alkaloidát tartalmaz. Teáját enyhe szívserkentóként, asztma ellen, idegnyugtatóként, pajzsmirigytúltengés ellen, szélhajtóként, prosztatagyulladás ellen használják.