Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

2 RÖVIDEN DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. JÚL. 10. Sajtókonferencia Jugoszláviáról Váratlan vendég Horvátországból mmmmmmmtmm A jugoszláviai válsággal kapcsolatban immár nem elegséges a tűzoltás; a problémák rendezésére politikai megoldást kell kimunkálni ami természetesen nem Magyarország feladata. E gondolattal nyitotta meg kedden a jugoszláviai helyzet elemezésének szentelt nemzetközi sajtókonferenciáját Jeszenszky Géza. A külügy miniszter a hét végén megtartott hármas magyar-olasz-osztrák külügyi konzultációk fényéhen értékelte a fejlemenyeket, Elöljáróban a külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar diplomácia hónapok óta nem kényszerült lényegi módosításra Jugoszláviával kapcsolatos elvi álláspontján. A magyar diplomácia tevékenységének másik jellemzője a folyamatos nemzetközi konzultáció, véleményegyeztetés. Lényegében ebbe a sorba illeszkedett a hét végi hármas külügyminiszteri találkozó is, amelyre Cossiga olasz köztársasági elnök látogatása adott alkalmat. A megbeszélések hátterét megvilágítva Jeszenszky Géza ismételten eloszlatta azt a félreértést, miszerint Magyarország Budapestre invitálta volna a Jugoszláviával szomszédos országok külügyi vezetőit. Ilyen meghívás nem volt, s nem is készültek ilyen konzultációra Ugyanakkor a félreértésre jellemző volt, hogy váratlanul a horvát külügyminiszter is bejelentkezett Budapesten a megbeszélésre. Ami a helyzet várható megoldásait illeti, Jeszenszky Géza a megegyezés kulcselemei közé sorolta a nemzeti kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezését. A hármas külügyi csücs megbeszélései is arról tanúskodnak, hogy az olasz diplomácia vezetője, De Michelis is Osztja azt a magyar megközelítést, miszerint a nemzeti kisebbségek jogait, státusát egységes formában kell rendezni Ebbe az általános keretbe ágyazódna a mágyar kisebbség helyzetének rendezése is. Az „egymásba gabalyodott" jugoszláviai nemzetek problémái erőteljesen ráirányítják a figyelmet a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos felfogások újragondolására is. Ilyen újragondolandó probléma a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogainak kérdése, amitől sokan ódzkodnak Ugyanakkor, ha létezik kollektív félelem, kollektív diszkrimináció, akkor a kollektív jogvédelemnek is helye van Nem szeparatizmusról. illetve privilégiumokról van szó, hanem olyan, a kisebbségeknek nyújtandó többletjogokról, ahogyan azt például Jászi Oszkár javasolta. (Az autonómia, az önigazgatás egyébként sem ismeretlen a jugoszláviai politikai életben; csak meg kellene valósítani a gyakorlatban.) Az olasz diplomácia irányítója egyébként jelezte azt ts, hogy az Európai Közösség hajlandónak mutatkozik anyagi forrásokkal támogatni a nemzeti kisebbségek helyzetének átfogó rendezését, a szükségessé váló többletintézkedések megvalósítását. Ami a Jugoszláviában élő magyar kisebbséget illeti, az a súlyos helyzetben akarata ellenére megosztottá vált. Míg például a szlovéniai és a horvátországi magyarság úgy érzi, hogy a magyar kormány nem áll ki kellő súllyal ügyük mellett, s nem támogatja a köztársaságok függetlenségét. addig a Vajdaságban élő magyarok általában óvatosságra intenek az állásfoglalásokban A nemzetiségi kérdésről elmondottakkal kapcsolatban az újságírók érdeklődtek arról: mi következik Antall József kormányfő kijelentéséből, miszerint a Vajdaságot nem Szerbiához, hanem a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához csatolták az első, majd a második világháborút lezáró békeszerződésekben Jeszenszky Géza hangsúlyozta: félreértelmezett beállítás lenne e szavakat úgy interpretálni. mintha ezzel Magyarország valamiféle területi igényeket formált volna A miniszterelnök csupán a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésére kívánta felhívni a figyelmet, a vonatkozó történelmi, nemzetközi jogi tények megvilágításával. A magyar külügyminiszter álláspontja szerint egyébként a kisebbségek jogainak garantálása, s ezáltal a stabilitás megteremtése. Szerbia érdekeit is szolgálja. (MTI) Szeretik Magyarországot Az Amnesty International jelenleg semmiért sem aggódik aktívan Magyarországon azokon a területeken, melyeket figyelemmel kísér, s ezek: a politikai indokú bebörtönzés, a méltányos peres eljárás, a kínzás és a halálbüntetés kiszabása - mondták kedden az MTI-nek a londoni székhelyű nemzetközi emberi jogvédő szervezet illetékesei. Az Amnesty International most hozta nyilvánosságra legújabb éves jelentését az érdeklődési körében történt jogsértésekről szerte a világon, s a jelentésben Magyarország is szerepel. - Már az utóbbi években is mindössze azért aggódtunk, mert Magyarországon börtön várt a katonai szolgálatot lelkiismereti alapon megtagadókra. Ám a magyar kormány bevezette'az alternatív szolgálatot. Jelentősen csökkent Magyarországon a halálbüntetés kiszabásának lehetősége is. Ezért van, hogy Magyarország az idén nem szerepel éves jelentésünkben - mondták az Amnesty Intemationalnél. A jelentés szerint a világ 141 országában folytatódtak, vagy súlyosbodtak a jogsértések tavaly is. Mintegy 80 országban vetettek börtönbe embereket meggyőződésükért, 55 országban ítélet nélkül tartották őket fogva, több mint 100 országban kínozták a foglyokat, illetve rossz volt a bánásmód a börtönökben. 29 országban még mindig ezrek tűntek el, vagy ölték meg őket félkatonai, kormányok által megtúrt vagy bátorított szervezetek, és 90 országban még mindig napirenden van a halálbüntetés kiszabása, vagy végrehajtása. Az Amnesty International szerint több mint ezer embert tartóztattak le és bántalmaztak tavaly júniusban a bukaresti zavargások idején, amikor a kormány bányászokat hívott a fővárosba. A szervezetnek értesülései vannak rendőrségi brutalitásról Albániából, Ausztriából, Franciaországból, Görögországból, Olaszországból. Portugáliából, Spanyolországból, a Szovjetunióból, Nagy-Britanniából és Jugoszláviából. Több száz. lelkiismereti alapon katonai szolgálatot megtagadót vetettek börtönbe tavaly Franciaországban. Görögországban, Svájcban, Ausztriában, Cipruson, Finnországban. Norvégiában és Spanyolországban, valamint a Szovjetunióban Tejtermelés A kevesebb is sok Jogszerű a deszki könyvvitel A deszki közvéleményt hónapok óta foglalkoztató témát tűzött napirendjére tegnap délutáni ülésén a község képviselő-testülete. Mint ismeretes, a közelmúltban a névtelenül terjesztett ropiratok megjelenésével a faluban több feltetelezés és pletyka keletkezett a deszki bejegyzésű SZEFA Szolgáltató Kft. ügyvitele és elszámolása kapcsán. Ezek eloszlatása végett Czifra László polgármester, mint a kft. önkormányzati tulajdonrészének képviselője májusban könyvviteli vizsgálaiot kért. A polgármester a szakértői véleményt tegnap délután hozta nyilvánosságra. Az eredmény: a SZEFA tevékenysége jogszerű, és minden tekintetben megfelel a szabályoknak A képviselő-testület egyben megtárgyalta a részben önkormányzati, részben Bolgár József képviselő tulajdonában lévő vállalkozás jövőbeli működtetésének lehetőségét is. Amint a polgármester elmondta, az 1989-ben megvásárolt Kft. nyereségtermelése pillanatnyilag visszaesett, és bár önkormányzati részének MgMMMMMRaMgaaMM A tejtermeles nagyságai alapvetően a belső, lakossági fogyasztas határozza meg. A kínálat és kereslet ingadozása miatt mindig szükség volt pár százaléknyi fölösleggel kalkulálni a folyamatos ellátás erdekében. Az alkalmankénti pluszokat zömében feldolgozott termekkent exportáltuk. Egyes sajtféleségek gazdaságos kivitele mellett a tejpor és a vaj a csökkenő világpiaci árak miatt egyre nagyobb támogatást igényel, így ezek gyártása a fölösleg levezetésének költséges változata. A tehenészetekben végzett fajtaváltás, keresztezés révén a hozamok fokozatosan növekedtek. Mindez fedezetet nyújtott az évi kétszáz litert megközelítő, egy főre eső lakossági fogyasztásra. Amint az ártámogatások leépülésével a tej és tejtermékek ára emelkedni kezdett, a lakosság romló jövedelmi helyzetében visszafogta vásárlásait, s ma már az egészséges táplálkozással egyáltalán nem összeegy eztethető 150 literes szintnél tartunk. mmtitmsmuitumvmtmmttmtm megtartását távlatilag haszonnal járónak véli.-, ö tszemélyesen a vállalkozó típusú önkormányzat híve - a falu közhangulatának megnyugtatása miatt (és csakis emiatt) azt támogatta, hogy az önkormányzati tulajdonrészt bocsássák eladásra. A testület úgy ítélte helyesnek, hogy az elővásárlási jog a 15 százalékkal társtulajdonos Bolgár Józsefet illethesse meg. A képviselő ezt elfogadta, s bejelentette, hogy élni kíván vele. A deszki önkormányzat így szeptember 30-ig a 85 százalékos saját kft.-részét 2 millió 700 ezer forintért eladja. Az intézmény ezáltal 400 ezer forintos nyereséghez jut. S. P. S. A látszólagos túltermelést egy ideig ellensúlyozta az exportbővítés, a múlt évben a költségvetés kifulladt, s be kellett ismerni, ezt az iramot már nem bírja. A termelés visszafogásának alternatívájára, a javuló jövedelmek keresletösztönző hatására valószínűen vámunk kell még pár évet. Tárgyalások, demonstrációk folyamatában született meg a termelők és feldolgozók kompromisszuma Az idén a gazdaságokkal a tavalyi mennyiség 85 százalékára szerződött a tejipar, cserében garantálja az átvételt. Fél év elteltével tegnap, kedden helyzetelemző megbeszélésen értékelték a legújabb tendenciákat a megyei tejipari vállalat és a szarvasmarha-tenyésztők választmányának tagjai. A vállalat az 1990. első félévében felvásárolt közel 90 millió hektoliter tejjel szemben az idén 73 millió hektolitert vett át. Ebből a szempontból a termelők túlteljesítették az önkorlátozásra tett ígéretüket. Ugyanakkor a termelői tejkimérések csökkenténél a- zaéákós tej forgalmát Megyénkben volt a legszámottevőbb a visszaesés: 24 százaléknyi. Tetézi a nehézségeket, hogy a feszült jugoszláviai helyzet miatt a korábbi számottevő sajt- és tejexport a szerződések ellenére leállt. így ehelyett a tonnánként 20 ezer forint veszteséget fialó tejpor és az eladhatatlan vaj gyártására kényszerült az ipar. Ha a tendencia tartós lesz, a második félévben felvásárolt tejnek közel feléből kell nehezen és áron alul értékesíthető termékeket készíteni. A feldolgozó erőfeszítéseit dicséri, hogy a be nem tartott kedvezményes hitelígéretek ellenére eddig teljesítette a szállítást követő hónap végére vállalt fizetési határidőt. Úgy tűnik, jövőre további 8-10 százalékos termeléscsökkentésre lesz szükség. Alapvető, érdekellentéteket magár, ban hordozó kérdés, ki s mennyit vonuljon vissza. A szövetkezeti kört érintő kvóták átcsoportosításáról is szó esett a megbeszélésen. A továtr biakban a terméktanácsokra hárul majd a termelésbefolyásolás szakmai egyeztetése. A tejtanács létrehozásáig, az agrárpiaci rendtartás teljes kiépüléséig tartó átmeneti időszak ban az intézményi kereteket jobbára az adott szó becsülete helyettesítheti T. Sz I Népszámlálás Szlovákiában A csehszlovákiai népszámlálás muk 95 394, míg az ugyanott élőj most közzé tett, további részletes szlovákok leiekszáma 12 338 és a számadatai szerint, Szlovákiának cseheké 695. A legkevesebb - 18 , egyetlen olyan járása sincs, melynek magyar nemzetiségű a szyidniki területén ne élnének magyar nem- járásban él, ahol 37 411 a szlovákok zetiségű csehszlovák állampolgárok. A Szlovákia 38 járásában élő 566 741 magyar közül a legtöbben a dunaszerdahelyi járásban élnek Száés 161 a csehek száma. Szlovákia további legnépesebb magyar lakosú területei, a komáromi, az érsekújvári, a*' rimaszombati és a tőketerebesi járások - Szlovénia, élve az önrendelkezés, s a jugoszláv alkotmány biztosította jogával, független államnak nyilvánította magát. E közel száz éves törekvése, mely annak idején a monarchiából, most pedig a jugoszláv államszövetségből wló kiválásra bírta. Európa további jövőjét feszegető kérdéseket vet fel. Ha belegondolunk, megdöbbentő az. hogy eddig nem létezett szlovén államiság. A népek deklarált önrendelkezése során soha nem volt kis (és nagy) nemzeti államok sokasága jelenhet meg Európa térképén. - Valóban, e kérdéskör roppant bonyolult. Jelenleg sem Szlovéniában, sem Belgrádban nem tagadják, hogy egy válást nem csupán a vagyonmegosztás, hanem a Jugoszláviával kötött egyezmények, szerződések sorsát illetően is meg kell vizsgálni. Ne feledjük, pillanatnyilag csupán Jugoszlávia határai garantáltak, s akkor még nem beszéltünk az egyes köztársaságok belső határairól, hogy más példát ne is említsünk - Ha a .még"-Jugoszlávia határait emlegetjük, talán érdemes lenne a jugoszláv eszméről is néhány szót ejtenünk, melyet gyakran a pánszlávizmus egyik válfajaként tartanak számon - A délszlávok esetében, a tizenkilencedik szazad végén, a huszadik század elején, már nem egy pánszláv, hanem egy regionális szláv államban való gondolkodásról beszélnék. Nagyon érdekes e tekintetben egy-egy délszláv náció saját önnállóságába és - az ezt szinte párhuzamosan kísérő - jugoszlávizmusába vetett hite. E törékeny, kettős színezetű nemzeti gondolkodás szinte minden délszláv népnél nyomon kísérhető. Itt jegyezném meg, a jugoszlávizmus nem szerb találmány, hanem (horvát) illirizmusként szoktuk aposztrofálni, melynek célja a monarchia keretein belül élő szlávok egyesítése volt - A világháborúból győztesként kikerült, a nagyhatalmak is támogatta Szerbia nyilván garanciát jelenthetett a Jugoszláv állam tervének megvalósításához. Más kérdés, hogy a horvát, illetve szlovén elképzeléseket Szerbia e pozícióból miként módosította Identitászavarban Jugoszlávia magánügyei Sajti Enikővel tegnapi lapszamunkban megkezdett beszélgetésünkben Jugoszlávia és a nagy hatalmak viszonyát elemeztük. Most „Délszlávia" belügyeiről, az államalkotó népek egymásra utaltságáról és a kis nemzeti nacionalizmusokról folytatott beszélgetésünket adjuk közre. - Az, hogy Szerbia vált a délszláv népek Piemontjává. majdhogynem eldöntötte az ország berendezkedésének mikéntjét is. Arról van szó. hogy Szerbia nemzetközi súlyának erősödésével a többi, föderatív egyesülést sürgető politikai erő legyengült. Az 1918 ban létrejött jugoszláv állam gyakorlatilag egy kiterjesztett, centralizált Szerbiaként működött, egy olyan struktúrában, amely nem hogy elősegítette volna, éppen ellenkezőleg, minden eszközzel lefojtani igyekezett a nemzeti másságokat, az egyenrangúságot kifejező politikai nézeteket. - Úgy is fogaimazhazhatnánk, hogy Jugoszlávia népei minimális időt éltek demokráciában. - Azt is nagyon fontos szempontnak tartom, hogy egy olyan nemzet politikai és gazdasági eszközeivel születik meg ez az új állam, amelynek történelme okán, nem volt történelmi tapasztalata a másság kezelésében, hiszen az egy homogén szerb állam volt. Egyrészt, egy az együttélésben tapasztalatokra szert tet náció másként kezeli a területén élő nemzeteket és nemzetiségeket, másrészt a másság elismerése egy szélesebb értelemben vett kultúra kérdése is. Ebből is látszik, hogy a nemzetek nem „spórolhatják" meg saját történelemüket. A demokráciában való gondolkodást előbb meg kell tanulni; erre a török megszállás alól felszabadult szerbeknek nem igen volt módjuk, túl kevés idő állt ehhez rendelkezésükre. - Ez már önmagában is elegendő okot szolgáltatott a délszláv népek eddig elfojtott, s most ismét elemi erővel feltörő, a múltba visszavezethető gyűlölködéséhez - Az tagadhatatlan, hogy 1918-ban, mind a szlovén, mind a horvát politikai erők többsége - abban a politikai pillanatban - úgy döntött, hogy a továbbiakban együtt akar élni a szerbekkel és a társuló népekkel. Elfogadták a háromtörzsű egy nemzet kooncepciójál és abban reménykedtek, hogy az egységen túl a sajátosságok is hangsúlyossá válnak. Az első percektől kezdve azonban azt tapasztalták, hogy Szerbia nagyon kemény, diktatórikus eszközöket saját, központosító akaratát érvényesítette, mert gazdasági téren például csak kemény politikai, államhatalmi eszközökkel tudta saját gazdasági érdekeit érvényesíteni. Ez például már eleve egy fájdalmas fordulatot jelentett, de ugyanez a folyamat ment végbe a hadsereg, az oktatás, vagy az államirányítás területén is. - Nem volna teljes a gyűlölködések okainak horizontja, ha nem említenénk meg a Horvátországban élő - úgynevezett krajinai - szerbek a Monarchia alatti elnyomatását, vagy a fasiszta horvát állam - ugyanezen területen elkövette - kegyetlen népirtását, a tulajdonképpeni usztasa-csetnik elleniét gyökereit. - A csetnik kifejezést a magyar közvélemény a második világháborús Draza Mihailovics-fé\e polgári WMIMMiMMMMMtlMIMIM*^^ ellenálláshoz köti, miközben a szerb nemzettudatban az. hogy valaki „szabad csapatos", azaz csetnik, a korábbi múltba, a török elleni felszabadító harcig nyúlik vissza Ma a csetnikség könnyen mobilizálható, hiszen a foga-' lom a szerb függetlenség vedelmével köthető össze Az usztasák mozgalma, gyakorlatilag és kizárólag Horvátország második világháborús - és az előtti történetéhez köthető, mert a horvát nemzeti gondolkodás alapvetően parlamentárisabb formákhoz kötődött.. Az Ante Pavelic vezette usztasa mozgalom, sajátos módon, emigrációban, idegen segítséggel született. (Nekünk ma-1 gyaroknak a jankapusztai kiképzőtábor folytán van némi közünk ehhez.) Bár az usztasák valóban irtóhadjáratot folytattak a szerbek ellen 1941 és 1944 között, azN usztasák militarizmiusát ma nem tartom jellemzőnek a horvátokra - Ha ez így van. mivel magyarázható a hónát nacionalizmus e megnyilvánulása'' - Míg a németek a zsidóságot tették globális, össznépi ellenségképüké, ezek a kisnépi nacionalizmusok azt a nációt, amelytől korábban elszenvedték nemzeti sérel-, meiket. - A nemzeti indulatok az utóbbi években Koszovóban. Horvátországban, s most végül Szlovéniában - nem hivatalos statisztikák szerint - több száz halálos áldozatot követeltek. Megállítható-e ez a gyászos, Európa fekélyeként emlegetett folyamat? - A kérdésre ma még nem adható végleges válasz. Biztató a napokban megkötött kompromiszumos megállapodás, de a remény hírei mellett Jugoszláviából ma. még legalább annyi aggasztó információ is érkezik. Hogy a jövőben a megbékélés, vagy a szembenállás erősödik fel. az a jugoszláviai demokratikus erőktói' függ VARGA IVÁN .