Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-05 / 156. szám

PÉNTEK, 1991. JÚL. 5. DÉLMAGYARORSZÁG HANGSÚLY 3 Szegedi napok „ A hely szelleme megtartó ero - Bízik felhívása sikerében? - Az elmúlt é vekben bizonyosodott be véglgesen, hogy az internacionalizmus képtelen az önazonosság megformálására, az emberek ragaszkodnak szülőföldjükhöz, anyanyelvükhöz, kultúrájukhoz, nemzetiségükhöz. É tényezőket a város jövőjének megtervezésekor is lehetetlen figyelmen kívül hagyni. A genius loci, vagyis a hely szelleme megtartó erő az itt élőknek és az eltávozni kényszerűiteknek egyaránt; mozgósítani képes mindazokat, akiket bármily csekély ideig is összefogott ez a kötelék. - A Szegedi Napok elsősorban tehát alkalom a; újabb összekapcsolódásra. a nézetek kicserélésére? - Visszavárjuk - e napokra is - az elszármazottakat, mert úgy hisszük, a gyermek- és ifjúkorban itt töltött évek nem félejthetók. Ml szeretnénk ezeket az érzéseket, u lokálpatriotizmussal együtt, feléleszteni és megerősíteni. Ugyanakkor azonban e lokálpatriotizmust mint társadalmi A .„szögedi nemzet" terjeszkedése, szétáradása több évszázados folyamat: többnyire a növekedést jelzi, a helyszűkét az anyamederben, de a folyóval együtt csnrdngaln idő partján levert cövekek: 1938, 1945,1956 mást is jelenlenek - a politika kényszere okozta elvándorlást. A város polgármestere, dr. Lippai Pál nemrégiben lapunk hasábjain nyomatékosította: bármikor is hagy ta el valaki szülővárosát, azért meg közénk tartozónak kell tekintenünk, s nyári találkozón alkalmat adnunk - erre ötlet a Szegedi Napok rendezvény sorozata hogy ki-ki ismételten átélhesse önmaga szegedlségét. mm<mmmmn^wsxmmmmmmmmmmmmm»mimmmm»mtmtmmm magatartást a helyben lakók köréhen is népszerűsíteni akarjuk, nem kis részben azok példájával, akik esetleg nagyon hosszú idő után. s több száz vagy sok ezer kilométerről, de visszatérnek a városba. S ez a múltbélivel ellentétes irányú mozgás talán illusztrálhatná azt a törekvésünket is, amelynek itt kell tartania minden tehetséges és értékes embert, bármiben is áll a munkája. Hitek, sorsok és tanulságok költözhetnének össze így. ha csak néhány napra is. - Milyen programmal készül á város a neves eseményre? - Az idén augusztus 17-21 -ére tervezett találkozás egyúttal felmérés is: kíváncsiak vagyunk, milyen mértékben tudunk kapcsolatba kerülni a külföldre szakadt szegediekkel; megfelel-e számukra e nyár végi időpont; s szívesen vesszük élőszóban elmondott vagy írásban megküldött észrevételeiket, javaslataikat. Jöjjenek el, s mi ezt ünnepnek tekintjük: a városháza dísztermében fogadjuk őket, időlegesen elbúcsúzni pedig - hiszen, ***** ha szándékunk nyomán e találkozás örömteli lesz, évről-évre szerét ejtjük - baráti vacsorán szeretnénk. Amíg itt vannak: hajókirándulást, autóbuszos városnézést szervezünk és látogatást Ópusztaszerre, bemutatkoznak tudományos és gazdasági életünk helyi szaktekintélyei, ökumenikus istentiszteletre s nagy közös beszélgetésekre, együttgondolkodásra várjuk a szögedi nemzet fiait: nem materiális-financiális segítség kell, inkább erkölcsi támogatás - egyengessék utunkat a nagyvilágban, vigyék el jó hírünket messze földre, választott második hazájukban mondják el, színvonalas tudományos és művészeti életéről ismert, nyílt szellemiségű és gyönyörű város nőtt össze ezen a helyen a Tiszával. Ó.J. A polgármester arra kéri Szeged lakóit, akiknek rokonaik, barátaik, ismerőseik élnek külországban, azok juttassak el hozzájuk a város hívó szavát: az idén augusztusban tartja első nagy találkozóját a „szögedi nemzet". Az alábbi szelvényt a tőlük beszerzett igenlő válasz birtokában küldjék el a polgármesteri hivatalba, hogy az ott dolgozok fel tudjanak készülni - a s/ámszerüség ismereteben - az elszármazottak fogadására. Szíves közreműködésüket a polgármester ezúton is köszöni. Jelentkezési lap Név:, Lakcím: Érdeklődési kör: Ha az idén nem tud részt venni, a jövőben kér-e értesítést? Egyéb közlendő, javaslat: Megállóban felére csökken tíz év alatt a foglalkoztatottak száma a holland mezőgazdaságban. Aki ezt állítja, nem más, mint az uj mezőgazdasági miniszter. A folyamat nem újkeletű, hisz az elmúlt negyven évben a gazdaságok száma 550 ezerről 110 ezerre csökkent. A termelés nagyságát a jövőben is fenn kívánják tartani. A szakember szerint a nagyobb üzemméret alapfeltétele az új, korszerű technológiák kialakításának. melyekkel megfelelhetnek az egyre erősödő környezetvédelmi és közös piaci gazdasági követelményeknek. A holland kormány a mezőgazdasági kamarával egyetértésben ellenzi a termelők közvetlen, bevétel szerinti támogatását, kivéve azokat az eseteket, amikor a farmereket az új piaci körülményekhez való alkalmazkodásban illik segíteni. Bajorországban a mezőgazdaságban hasznosított terület 20 év alatt 9 százalékkal csökkent. A gazdálkodó üzemek száma ennél lényegesen nagyobb ütemben mérséklődött. Jelenleg 219 ezer egy hektárnál nagyobb gazdaságot tartanak számon. A norvég farmerek tiltakoznak az ország közös piaci tagsága miatt, mivel attól tartanak, hogy kedvezőtlen versenyhelyzetbe kerülve tönkremehetnek. Norvégia 80 ezer gazdálkodója Európa egyik legnagyobb mértékű mezőgazdasági támogatásához „szokva" érthetően félti a kenyerét az olcsóbban termelő versenytársaktól. A parasztszövetség külön egyezményre akarja rávenni a kormányt, hogy az.EK-tagság esetén is megóvja őket a csődtől. E példák is érzékeltetik, kemény és erősen szabályozott terep az európai mezőgazdaság. Az érdek nagy úr. nem szívesen gyakorolnak kegyet a kívülállókkal, nehogy megingassák a kiizzadt egyensúlyt. Ha számunkra valóban ez a piacváltás egyedüli lehetséges iránya, akkor időben el kell kezdenünk alkudozni. Mindenki ezt csinálja, ne röstelljük a kicsinyesség vádját. Aki szállt már fel degeszre tömött buszra, tapasztalhatta, ha nem tolakszik, a megállóban marad. %• " FL _ ? "W F MfWé^éé V* ' EM T. Sz.. I. T:RIFO'IIWIN'RFIFCIIIWRIARWI«SMIAIIRT'F«IA«W"»WTI^IIIIIII«MIAIW»III A»I<FIWI*IRA>IW<IAAWSIWSIMI+»»IIIVIRRI FFI«IW»IA»"ITI'-ÍI>FI RR RV • N VIANRRIASIIAIFRRARÁMR 'ITR- - R~R~?RRMR Morzsák a Bibliából .. A SZABADSÁGBAN ÁLLJATOK MEG...!" (Pál levele Galatakhoz 5:1) „Ó, szabadság, hadd nézzünk szemedbe, Oly sokáig váriunk rád epedve!" - kiáltotta láng-kikével Petőfi Sándor, de a némán szemlélők is valami módon megismerni szeretnék, hiszen a most élők nagyobb részének csak elképzelései vannak róla. Ez tükröződött a vasárnap ünneplők arcáról és szavaiból. Bizony tanulnunk kell a szabadságot, a vele hogyan élést és e tanuláshoz szabad nekünk az ÉLET KÖNYVE tanácsait megfogadnunk. Nagyon széles körben ismeretlenek vagy hamisan beállítottak a Biblia tanításai. Lenne mit pótolni A Biblia fróival együtt valljuk Istent mindenek teremtőjének, és ..az egész föld királya az Isten: énekeljetek btilcsességgel. Isten uralkodik a nemzetek fölött" (Zsoltáruk kve 47:8-9). A népekre nézve így tanít imádkozni a zsoltáríró: „Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket: ragyogtassa fel az ő arcát rajtunk Hogy megismerjék e földön a te utadat, minden nép közt a te szabadításodat. ...Örvendenek és vigadnak a nemzetek, mert igazsággal ítéled a népeket, és a nemzeteket i földön te igazgatod " (Zsolt. 67:2-5) A címként idézett szavak között Pál apostol azt írja: „melyre minket Krisztus megszabadított". Ezért ezt lelki szabadságnak szokták értelmezni, ami megtalálható a legkegyetlenebb elnyomások alatt is némelyek életében. A fentebb idézett zsoltárok alapján és az Újszövetség szerint: „mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által (Efezus 3:9), mert Őbenne teremtett minden, ami van a mennyben és a földön, láthatók és láthatatlanok ... mindenek Őáltala és őreá nézve teremtettek." (Kolossé 1:16) Tehát népünk szabadságra jutását is Krisztus imádságokat meghallgató kegyelmes ajándékának vehetjük mkáhb. mint ellenállók harci győzelmének. Az apostoli szó: „A SZABADSÁGBAN ... ÁLLJATOK MEG ...!" a szabadsággal élés nagy felelősségét állítja elénk. Őrizni kell az értékeinket: az embereket, az érzéseket, az erőt, az egészséget, a tudást: a földet, a házakat, az eszközöket. Magunkat, másokat és a másokét, hogy állhassunk a szabadságban. Jelenleg inkább a szabadosság, felelőtlenség tünetei mutatkoznak: növekvő bűnözés, alkohol-, kábítószertúlfogyasztás, egyéb egészségkárosító életvitel; értéktelen dolgok termelése, lustaság, pazarlás, környezetszennyezés, üres szórakozás, egymás megbecsülésének hiánya stb. Mindezek egyenes következményei bűneset utáni állapotunknak, amibői csak egy lelkületi megváltozás segít ki mindenkit. Krisztus azért öltött testet, tanított, szenvedett, meghalt és feltámadott, hogy erejével és érdemével szabadítónk légyen a szabadságban v aló megállasra is. Nagy a felelősségük a Krisztus szabadítását nyert lelki embereknek. A hitetlenség és a bűnök hatalmában élőkre nézve először hinniük kell Krisztus szabadító hatalmát, azután kérni kell buzgó, hívő imádságban azok lelki megváltozását és elmondani nekik, amit Pál apostol mondott: „Minden szabad nekem, de nem minden használ, minden szabad nekem, de ne váljak semminek rabjává" (!. Korinthus 6:12) Mindenféle Krisztushit nélküli életforma és magatartás rabságba foghatja az ember személyitégét. Szabadságra csak Krisztus segítheti, ha bűnbánattal megragad ja szabadítását A szabadságban és függetlenségben megálláshoz az ember és népek, hasonlók szövetségét is keresik. Ezek a szövetségek is legfeljebb a kölcsönös előny hangoztatásával próbálják kihasználni és megkötni a gyöngébbet, hogy végül a „szolgaság igájával megkötözött"nek érzik magukat. Egyedül Jézus szövetsége kínál békességet, biztonságot, boldogságot, bőséget. 0 csak ad nekünk, nincs szüksége a miénkre, ezért van nekünk szükségünk Rá. PAPP LÁSZLÓ RFFORMÁTUS liixf.cz TANDI LAJOS Elsőbbségadói kötelező! - ezt a sarkára állított piros-fehér háromszöget már az óvodások is jól ismerik. Ott található a legtöbb sarkon, figyelmeztetve az autósokat az egyik legfontosabb szabályra. Természetesen sokan figyelmen kívül hagyják ezt a táblát, a baleseti statisztikák a megmondhatói, mennyi tragédia származott ebből. Kollégám. Nagy László fotója számomra mégis több, mint közlekedési tábla. Egy - sajnos - immáron több évtizedes tévedésünkre hívja fel a figyelmet, s talán jelzi is: hagyjunk fel a tömeges lakásépítés elhibázott formáival. Az. elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tévedésének tartom a szinte kötelezően fölépített paneldzsungeleket. amelyek sok város köré vontak sajátos betongyűrűt. Ezzel mintegy kirekesztve a városból a természetet, elválasztották a települést és a határt, gátját szabták egy emberléptékű és tágasabb városi terjeszkedési formának. Meggyőződésem, a házgyárak idetelepítése, a panelerdók fantasztikus mennyiségű főihúzása nem szakmai kérdés, hanem politikai döntés volt. A régi jó szocialista rendszer pontosan megfogalmazott ideológiája szerint szinte kegyként nyújtotta ezeket a föld feletti katakombaüregeket, jószerével emberi tartózkodásra alkalmatlan, szovjet típusú lakásokat polgárainak. Olyan áron, hogy azt egyben igen kevesen tudták kifizetni, tehát hosszú távra lekötelezték, helyhez kötötték és kizsigerelték a tulajdonosokat. Ugyanakkor a lakáshoz jutás első örömeiből kijózanodva legtöhbükben azonnal megfogalmazódott a továbblépés igénye. Másfél szobásból kettő és felesbe, kettő és felesből kettő plusz kettesbe, onnan társasházba, családi otthonba s igy tovább. Némi iróniával mondta jó tíz évvel ezelőtt az egyik vezető elvtárs, hogy egyáltalán nem véletlen ez a túlhajtott lakásépítési program. A „fehér házban" pontosan tudják, hogy Magyarországnak legalább fele egvenlakásokban lakik, pontosan körülhatárolt élettérben, pontosan odatervezett egyenbűtorok között, nagymintás tapéták és hozzá véletlenül sem illó buklé padlószőnyegek skatulyáiban. S pontosan tudják, hogy mindezért fizetésük kétharmad részét egy csekken azonnal visszafizetik állam bácsinak". Arról nem is szólva - a „fehér ház" főideológusa kuncogva mesélte - mivel egyre kiszolgáltatobb ez a nép, minden este fél nyolckor akarva-akaratlanul egy irányba néz, a tévé képernyőjére, „ahonnan mi adagoljuk nekik a cseppeket hol izgatószemek, hogy el ne tespedjenek, hol nyugtatónak, hogy ne ugráljanak". S amikor már majdnem tarthatatlan volt a '70-ts évek végén ez a helonbazártság. ez a nemzeti klausztrnfóbia, akkor megnyitották a panelgyúrűkön kívüli állami földterületeket és zsebkendónvi kiskertekben vezettették le az indulatokat. így aztán mára merre is terjeszkedjék a város" Nemrégiben mesélte egy volt tanácsi munkatárs, aki részese volt az új lakásokat átvevő bizottságnak, hogy előfordult olyan eset. hogy 140 lakás közül 120-at nem tartottak átvehetőnek műszaki hiányosságok, múkódésbeli zavarok és esztétikai problémák miatt. S bár jelentésüket megírták, érveiket fölsorakoztatták, néhány nap múlva megdöbbenve értesültek arról, hogy az összes lakást átadták. Igen jó és szoros volt a kapcsolat a gigantomán építőipari vállalat és a párt megyei vezetése között. S ezeken a szinteken már a szakmai érvek elvesztették súlyukat, átvették szerepüket a politikaiak. Néhány napja a televízió bemutatta, milyen tiszti lakásokat hagytak maguk után a kivonult szovjet csapatok. A kijevi házgyár termékeiből készített - úgymond - lakások illesztéseinél besütött a nap és beesett az eső. a szerelvények lőgtak a falakból, a burkolók fele hiányzott, az ablakok, ajtók elvetemedtek, egyszóval: lakhatatlanok. Nemrégiben Romániában járva hűltem el a nagy építkezések láttán A slendriánságnak, a hozzá nem értésnek, a nemtörődömségnek emlékművei. De láttam úgymond lakótelepet Svédország erdős parkjaiban. Torontó külvárosában. Frankfurt elővárosaiban. Nehéz az összehasonlítás. Jól tudom, Magyarországon több millió embernek jutott a panel-sors. Rengetegen közülük mindent elkövetnek, hogy kényszerű lakhelyüket otthonná varázsolják, lakájossá tegyék. De elodázhatatlan társadalmi feladat egy új lakásépítési koncepció kidolgozása, ahol szakmai, pénzügyi és szociális érvek alapján sokféle kínálatból választhat az állampolgár már csak azért is, mert mint tudjuk: lakni muszáj. Csak egyet ne feledjünk, ezen lakótelepek bizonyítványa elégtelen Minden más variációnak: Elsőbbségadás kötelező'