Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-26 / 174. szám

PÉNTEK, 1991. JÚL. 26. DÉLMAQYARORSZÁQ KULTÚRA 5 Kopasz Márta jubileumi kiállítása Kopasz Márta grafikusművész nyolcvanadik születésnapját ünnepli a Móra Ferenc Múzeum a művész alkotásaiból rendezett tárlattal. A retrospektív kiállítás, melyet holnaptól láthat a közönség grafikákat és festményeket vonultat fel az életműből. A művész 1911- ben született Szegeden, az iparművészeti főiskola grafikai szakán, kitűnő eredménnyel 1936-ban diplomázott, majd az egyetem lektora lett Buday Györgyöt követve. 1952-1956-ig tanított a tanárképző főiskola rajz tanszékén, majd öt évig a Hámán Kató Általános Iskolában. 1961-ben került a Tömörkény gimnázium grafikai tanszékére, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig dolgozott. 1939-tól ötven éven át vezette a Szegedi Kisgrafika Barátok Körét. A tanárképző főiskola főigazgatója időközben tiszteletbeli docenssé, majd címzetes főiskolai tanárrá nevezte ki. Kopasz Márta számos díjat nyert itthon és külföldön, megszámlálhatatlan kiállítása volt Szegeden és más városokban. Többek között Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában és a Műcsarnokban is rendeztek műveiből tárlatot. A művésznő jubileumi kiállítását a Horváth Mihály utcai képtárban ma délután fél 5-kor nyitja meg Losonci Miklós művészettörténész. A SZIN és a Százszorszép A DM 1991. július 19-i számának 5. oldalán Hollósi Zsolt úr „Polgárpukkasztás vagy fiesta" címmel cikket írt az idei SZÍN elmaradásáról. Ebben idézi Szurdi Zsolt urat, aki szerint: „Négy klub, illetve kultúrház fogott össze, de csak a már említeti három intézmény maradt. A Százszorszép Gyermekházat a televíziós riport után visszaléptették, nem támogathatnak bennünket, mert a polgármesteri hivataltól telefoni kaptak..." Szurdi úr a televízióban valóban beszélgetési folytatott dr. Ványai Éva alpolgármesternővel a SZÍN elmaradásáról, és e beszélgetésben hivatkozott a Százszorszép Gyermekházra, mint a SZJN egyik társrendezőjére. Ez a hivatkozás azonban nélkülözött minden alapot. ML sem vele.-sem aSZIN-t megrendezni-szándéfeozóoiásszeÉvekkel nem tárgyaltunk annak közös megrendezéséről, Szurdi úr a nevünkkel visszaélt. A Gyermekház ugyanis az általános iskolás korú gyermekek művelődését tartotta és tartja a jövőben is feladatának. Az a korosztály tehát, amelynek a SZIN-t rendezni kívánják, már .kinőtt" a házunkat látogatók sorából. Ezt Szurdi úrral és a televízióval is közöltük, kérve a helyreigazítást, de ez a mai napig nem történt meg. Külön hangsúlyozni szeretném, hogy sem ez ügyben, sem más esetekben programunkkal kapcsolatban semmiféle lelefont nem kaptunk a polgármesteri hivataltól. DR.BERECZKY TIBÓRNÉ mb. igazgató Százszorszép Gyermekház Ma este: Csillagjárás Farsang a nyári színpadon Beszélgetés Stoller Antal koreográfussal Mint eddig a néptáncgálák történetében, most is magyar népszokásokhoz kapcsolható táncszámok alkotják a fesztiválzáró Dóm téri bemutató gerincét. A Csillagjárás „lorténete"-dramaturgiája a farsangi szokásvilágot eleveníti meg. A darab koreográfusa Stoller Antal, az úgynevezett harmadik koreográfusnemzedék jeles képviselője, egykori Bihari-táncos, vagy is Nóvák Ferenc tanítványa. Minden bizonnyal ugyanazt a bevált, eddig sok sikert hozó utat követte, amelyen a szabadtéri láncjátékok kitalálója, a Mesler is járt. Aki egyébként most is magára vállalta a rendezést. Stoller „Hubát" (táncos berkekben szólítják a második keresztnevén) nehéz szóra bírni mostanában, a próbafolyamat finisében, hiszen mint mindig, az idő ezúttal is kevés az új koreográfia színpadra állításához. Ezért, hogy az interjú - legföljebb midi. ^iáSiiSitei;^ - Gazdag a farsangi szokáskincsünk. Hogyan válogatott? - Ilyesmi lehet az újságírás természete is. Az a jó, ha a végül megjelenő anyag feszes, szigorúan szerkesztett, a kitűzött cél érdekében a legfontosabb és legérdekesebb dolgokat tartalmazza, érezni belőle, hogy teljeskörű tájékozottság van mögötte. Maga is tudja, hogy nagy anyagból mindig lehet „húzni", az alig-anyagot föltupírozni viszont nem túl elegáns. Az a szokásrendszer, amit feldolgoztunk, vízkereszttől húshagyó keddig, valóban gazdag. A Csillagjárásban lesz vfzkeresztköszöntő, víz- és házszantelés, a háromkirály-járás szokása - innen a Csillagjárás cfm is -, benne lesz a kánai menyegzőmotívum, a második részben pedig kitör a farsang. - Gondolom ebben a részben és talán a menyegzői szokások bemutatásakor kaphatnak színpadot a külföldi együttesek, hiszen minden népnek vannak lakodalmas és farsangi ráncai-szokásai. - Nem változtattam azon a gyakorlaton, hogy az előadásban a hazai együttesekre hárul kulcsszerep és a vendégek tulajdonképpen betétszámokat produkálnak. Ez elsősorban gyakorlatias megfontolások következménye, hiszen nincs elég idő a FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ próbákra. Lehet, hogy korábban az is szempont volt, hogy a külföldiek egyenetlen színvonalat képviselteké legnagyobb örömünkre az idén néhány igazán kiváló vendégegyüttes jött el a találkozóra. A macedonok autentikus anyagot mutattak be igazán jó színvonalon, a nagyidai Ilosvai együttes akármelyik jobb magyar csoporttal fölveszi a versenyt, a sepsiszentgyörgyiek teljesen profik, a románok is jók. - Azt hallottam, hogy az elmúlt év végétől a koreografálástól kissé távol eső munkakörben keresi a kenyerét. Ez lenne egy néptánckoreográfus perspektívája manapság? Hogy műszaki-szervezési osztályvezető? - Nem tudom megmondani, miféle egy koreográfus perspektívája mostanában. Én civilben hőerőgépész mérnök vagyok, praktizáltam több mint tíz évig, nem ijedek meg a művészeten kívüli munkától. Hazudnék persze, ha azt mondanám, hogy erre vágytam és hogy nem vezetnék szívesebben egy együttest. Pályáztam is, többször, több helyre, nem sikerült. Valamiből élni kell, úgyhogy örülök, hogy van állásom. Továbbra is dolgozom a Vasas együttessel és egyfolytában azon gondolkozom, másokkal együtt, hogy miként lehetne megmenteni a néptáncmozgalmat. - Üzletet csinál? - Jó is lenne! Próbálkoztunk már a vendéglátóiparral, de a jelek szerint ott túl nagy a kommercializálódás veszélye. Külföldön jól el lehetne adni a magyar néptáncot, de nem alakult még ki a közvetítés, az ügynökségi munka gyakorlata, szervezete. így hát továb törjük a fejünket, de egyelőre csak az világos, hogy valami mást kell csinálni, mint eddig. ^ i SULYOK ERZSÉBET Ezzel a - fiatalok helyzetére is utaló - címmel rendezik meg július 26-án, 27-én a Szegedi Ifjúsági Napokat. A szabadtéri helyszínek helyett idén klubokba vonulnak vissza népes rajongótáborukkal az amatőr rockzenckarok. A Juhász Gyula Művelődési Központ Rock-klubjában pénteken és szombaton 18-02 óráig egymást óránként váltva adnak koncertet az együttesek. Pénteken fellépnek: a Túlélő, a Rhytmlc Z- műhely, a Spectrum. a Volvox Globator. a Variola, a Fleck Band (Jugoszlávia), a Black Tehem „S" és a Mizanthropy. Szombaton ad koncertet: az Etna, a Kulturális szemle, a Tirke Honolulu, a Nyers, a Sltaron és a Graffiti együttes. A Drogambulancián (Fésű u. 4.) ma 18 órakor plakát- és fotókiállítás nyílik. Este 9 órától a Ford Fairlen kalandjai, a Kizökkent világ és a Szelíd motorosok című filmeket vetítik. Éjszaka szalonnasütés, folyamatos lelki- és drogtanácsadás. Szombaton délelőtt 10 órától meghívott szakemberekkel beszélgetést rendeznek a kábítószerhelyzet jelenlegi problémáiról és a megelőzéssel kapcsolatos tervekről. Délután 3 órakor mutatják be a Prevident alkotócsoport kábítószerellenes és ifjúsági témájú rövidfilmjeit. 19 órakor Balogh András és Csalner András költői estje, 21 órakor Performance: Koyanisqatzi, utána éjszakai szalonnasütés Gömbös Gyuszi gitárkíséretével. A JATE Klubban pénteken és szombaton 18-02 óráig rockkoncerteket rendeznek, a fellépő zenekarok óránként váltják egymást. Pénteken játszik: az Etna. a Kulturális szemle, a Graffiti, a Gőzerő, az S-modell, a Sharon és a Tirke Honolulu. Szombaton ad koncertet: a Rhytmic z. műhely, a Spectrum, a Volvox Globator, a Black Tehem „S", Variola. Mizanthropy és a Fleck Band Ifjúsági kötéltánc Az sem volt utolsó élmény, ha hetipiackor kimentünk a térre. Itt árulták a subások, bőrösök, csizmadiák termékeiket, mint a pékek s más szögedi céhbeliek készítményeiket. Juhász Gyula írja egyik vezércikkében: (Délmagyarország 1927. augusztus 27. szám) egy darab Ázsia az, ami az ember szeme elé tárul, ha piacos napokon a kultúrpalota iájára téved... nomádok sátoros kocsitengere hullámzik..." Szappanosok sátraikkal, magyar szabók zsinóros férfi, vitézkötéses ruhákkal. Szegedi csizmadiák csikorgós, ráncos csizmáikkal. Suba- és bórszag keveredett másnemű illatokkal. Itt született meg a messze földön éles nyelvű, de jó szívű szögedi kufa népi alakja. Hetenként kétszer volt hetipiac. A Tisza Lajos körúton kocsiderékból árulták a gyümölcsöt, de máshol is, a Rudolf tér két oldalán, sót a színház előtt is. Volt itt minden az aprójószágtól kezdve, sajton, írós vajon (amit levélbe csomagoltak) keresztül a dinnyéig. A körút közepén voltak a cserepesek satrai. de nagy volt a nyüzsgés az aszfalton is, a Szent István téren is, melynek egyik fele macskaköves volt, a másik földes, hol a víztorony tövében néha a cirkusz vendégeskedett. Ezek voltak a mi .élettereink". Ismertük a város sok alakját látásból, de nevéről is. A pöckös járású férfiú nem más, mint a Pázmán Pista, lévén nagy tekintélye a kufák előtt. Már csak azért is, mert ó volt az íródeákjuk. Hír szerint két szeretót is tartott: a Zsömlés Katát, mög a Kácsás Marcsát. A magas termetű zsidógyereknek csak egyféle áruja volt. a női harisnya (amit a Lustig Ernőtől kapott bizományba). - Tizenhárom a harisnyának a párja! Csak tizenhárom...! Két, testvérnek látszó csenevész fiú, öreges, ráncos arccal tűnt fel itt-ott. Ezek voltak a planétás gyerökök, skatulyával, benne a fengöri malaccal. A Püspök utca Csongor Győző A Zsótér-ház gyermekei (8) ...szerző elsorolja a látványosságokat a hetipiac kocsitengerétől a lacikonyháig... sarkán Török János énekelte saját szerzeményű nótáit 10 fillérjével. Slágereket Haverda Máriáról, vagy Jáger Mariról, s más méregkeverő asszonyokról, rablógyilkosokról. Egy nyurga, kopott ruhás fiatalember sziszegte a járókelők fülébe: - Tüszkő... tüszkő... ezerédes... 0 volt Schweiger úr, a lezüllött kereskedósegéd. Elhittük, mikor zugarusításon fogták, hogy ő csak az élet nyomorúságát tette szóvá: - Küszködünk... küszködünk kérem... ezer eve! A nagyszájú elárusítók közül kimagaslott a Guszti. Később a nevét is megtudtam: Laczkovits. A folttisztításnak csapta a reklámot. Sarki asztala körül nagy volt mindig a csődület. Kulcs-szappanból darabokat vágott ki és sztaniolpapírba csavarva árulta 20 fillérért. A „reszelős ember" Bruckner vaskereskedésében vásárolta darabjait, melyeket 16 fillérért árult, munkadíjat is fölszámítva. Bemutatta, hogyan kell vele káposztát, krumplit, uborkát, tormát reszelni. Hajói ment a bemutató, 40 fillérért prédálta „műszereit". A reszelt zöldség halomban állt előtte az asztalon. Nekünk pipiskedni kellett, hogy valamit lássunk. Egyre közelebb tessékelte a fehérnépet: - Drága nagysám. asszonyanyám, szép kisasszony... fáradjon közelebb... ettől lesz élete édesebb... gyerekek... menjetek, az atyátok... meleg levessel vár odahaza ! Az én gyerekkoromban még árulták sátrakban a Sziráki-féle halbicskát is. Híresek voltak Hirháger Ferenc fésűi, nemkülönben Tuksa Sándor papucsai. Mindent el lehetett adni, főleg olyan nagyhangú elárusítónak, mint amilyen a Guszti volt. - Hát idehallgassanak embörök! Miska bácsi hyissa ki a. papa szömit... akarom mondani a fülit... ha ezt a kalendáriumot mögvöszi negyven fillérért... akkor kap hozzá éggy beíró notesz könyvet... (aztán sorbarakta tárgyait), éggy álmoskönyvet... no még hozzá éggy igazi alföldi vófénykönyvet... éggy csomó levélpapírt a hozzávaló kupertával...no...fogja...fele rózsás, fele csicsás... hozzá ez a finom plajbász! Jó lössz a katonafiának. No most... az egész cókmók csak negyven fillér... annyi az ára. leszállt az ára, mögbukott a gyára! Nekem legjobban a mutatványosok tetszettek. Sokat ácsorogtam Princzig Tóni sátra előtt. Az ő felesége volt Elvira, a csodajósnő, kikent-kifent, dúskeblű kövér nőszemély. Tóni „előadóművész" is volt. Ideiktatom egyik remeklését: Valami „keresztelő" volt Iczig zsidóéknál. Ez volt a refrén: „... Rebeka is siratja az öccsét... Mert szegénynek levágták apó.. a haját... a haját, kezicsókolom '" - Gyerekek... mondtam már... az anyátok meleg levessel vár a családi tűzhelynél...! Itt találkoztam először Számiellel is. Egy nagy üveghenger állt egy asztalon, színes folyadékkal megtöltve, benne egy kis torz figurával. A jósoló rátette kezét a bekötött szájú hengerre, mire a kis ördögfonna leszállt a tenger fenekére, majd ugyanígy lassan fölemelkedett. „Számiéi... Számiéi... ki vagy a mélybe... Szállj föl s tekints a nőnek szemébe..." Jó későn, már diákkoromban talán a színházban tudtam meg a „Bűvös vadász"-ból, ki is volt Számiéi. Máshol erőművészekkel találkozhattunk. Hat legény egy asszony hasára tett egy malomkövet, aztán még kettő rá is állt. Egy sátor oldalán a sziámi ikrek voltak kifestve. - Éne embörök... gyorsan... az ikrek el ne aludjanak...! Én nem mentem be. Karcsi aztán elmesélte a svindlit. Benn egy kettős szál kolbász volt látható, ráillesztve két babafejjel. Akadt arrább még ügynevezett „nyerős panoptikum" is, körös-körül a sátorban nagyított képeslapokkal. Lehetett nyerni kijövet olcsó üvegvázát. Még anább egy 46-os gyalogezredbeli trombitás birkózóversenyre toborozta a nézőket. Érdekes volt a Tivoli, egy asztalkin szöges labirintus. A gyereknek 10 fillérért glikkerrel kellett célba találni. Számi bácsi kézi villanyozó gepével csalogatta az embereket. Ennek már nem volt olyan nagy vonzereje. Színessé tehetném még a képet, ha fölsorolnám a sok lacikonyhát, meg az édességáruló sátrakat. Mi, gyerekek nem mehettünk be, s így nem beszélhettünk Szegednek a két világháború közötti kocsmavilágáról. Isten látja lelkem, megtette ezt helyettem Cserzy Mihály, a Homok.„ (Folytatjuk )