Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁQ KEDD, 1991. JÚL. 23. Ismét tüntettek Bős ellen A Somorja melletti Körtvélyes-Csölösztő térségében hétfő reggel óta folytatódik a bősi erőmű ellen tiltakozó környezetvédők csendes demonstrációja. A délelőtt első felében egy teljes órán keresztül nézett egymással farkasszemet a százegynéhány tüntető és a Szlovákia legkülönbözőbb körzeteiből odavezényelt félszáz rendőr. A tüntetők és a rendőrök között később párbeszéd alakult ki. Nem egyezett a nézetük abban, hogy mi tekinthető a helyszínen építési területnek és mi tartozik Csölösztő falu kataszteréhez. A tüntetők szigorúan betartották a szabályt, hogy csak közterületen tartózkodnak. Benkovics Klára, az Eurolánc szóvivője az MTI pozsonyi tudósítójának elmondta: egy időre úgy kiéleződött a helyzet, hogy okuk volt rendőri közbelépéstől tartani. A környezetvédők egy ideig hasztalan érveltek a békés tüntetésről szóló engedély okmányaival, de végül is a kivezényelt rendőrök ómagyi rangot viselő parancsnoka engedélyezte, hogy a felvízcsatorna gátján kívül mégis csak végigsétálhatnak azok, akiknek drága a Duna, s nem akarják, hogy tovább károsítsák az egyébként is lepusztított tájat. Tíz órakor a környezetvédők elindultak a felvízcsatorna gátjának alsó peremén, a gát gerincén velük párhuzamosan vonult a rendőri kíséret is, miközben a környezetvédők menet közben magyarul és szlovákul énekeltek. Megjelent a tiltakozók közt a szlovák parlament több képviselője is. Az Eurolánc kérése ellenére ugyancsak érkeztek résztvevők Magyarországról: a környéken jó néhány magyar rendszámú gépkocsit látni. (A szervezők kérték, hogy a magyar állampolgárok ne utazzanak a helyszínre, mert szeretnék elkerülni a problémák esetleges nemzeti konfliktusforrássá való átalakulását.) Az összesereglett tüntetők közül végül 14 óra után körülbelül 20-22 embert vitt el a rendőrség. A kora délutáni órákban egy 20 főből álló környezetvédelmi csoport - kicselezve a rendőrkordont - bejutott az építkezés területére, közülük tízen egy munkagödör alján hozzábilincselték magukat valamihez. A lebilincselt környezetvédők közül heten az osztrák Globai-2000 tagjai, hárman pedig somorjai lakosok. A húszfős csoport másik tíz tagját elvitte a rendőrség, köztük a Fekete Doboz három munkatársát, Bátonyi Csabát, Budán Viktort és Varga Évát szintén bevitték a rendörök. A Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulátusa a nem hivatalos értesülés alapján a magyar állampolgárok kiszabadítása érdekében azonnal kapcsolatba lépett az illetékes szervekkel. Nem sokkal később a Szlovák Köztársaság belügyminisztériumának szóvivője, Peter Tancibok arról tájékoztatta a pozsonyi magyar főkonzult, hogy miután megtörtént a kihallgatás és elkészült a jegyzőkönyv, a Fekete Doboz három munkatársát szabadon engedték, akik a felszerelésükkel együtt távoztak a rendőrségről. A kihallgatásra elővezetettek közt volt Sárkány András, az Eurolánc egyik alapítója és vezetője, továbbá a morvaországi zöldek pártjának elnöke és alelnöke, valamint Jaromir Sibl, a Podunajsko csoport vezetője is. (MTI) László kompániája és a fekete személyi igazolványok László kompániája 1204-ben jelent meg Magyarországon s az írásos emlékekben - tudniillik menlevelet kaptak a szabad vándorlásra és költözködésre. Később komoly problémát okozott a letelepült életmód és a magántulajdon tisztelete. A királyi politika - Mária Terézia - a nemzetiséget: többé nem cigány a cigány, hanem újmagyar; az iparosodó Magyarország a különféle kézműves szakmákat vette el ettől a néptől. A XX. század sem volt hozzá különösebben kegyes, tagjait számon tartották mint született bűnözőket, s az ötvenes években fekete személyi igazolvánnyal közlekedtek. Raduly József, a Roma Parlament alelnöke, a Student esték tegnapi rendezvényén a JATE-klubban a cigányság történetéről beszélt érdeklődő hallgatóságának: állampolgároknak és jelölteknek (ahogyan jellemezte önmagát a nemzetiség egyik jelenlévő képviselője). Rádai József, a Csongrád megyei Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke, a Roma Parlament ügyvivője magyarországi szervezeteik (összesen 50 van belőlük) politikai tevékenységét taglalta, hangűlyozottan szólt a 22 szervezetet tömörítő Roma Parlament elmúlt félévi munkájáról. A szegedi szervezet vezetője a polgármesteri hivatallal szembeni elégedetlenségének adott hangot: a régihez képest több lett a kutya, s mivel a hús már fogytán, a csontokon marakodnak. Beszélt a helybeli „diktatórikus házaspárról", akiknek kezében szerinte a hatalmi s az anyagi szálak összefutnak, ugyanakkor egyre kevesebb cigányt képviselnek - a szegedi 2300-nak csupán 10 százalékát. „Miniszterelnökeinknek ne kelljen öngyilkosoknak lenniük/" Jugoszlávia: átmeneti állapot? Déli szomszédunk belviszonyairól s az aktuális magyar külpolitikáról dr. Katona Tamás államtitkárral beszélgettünk. - A válságnak milyen fokozataival számol a kormány, rendelkezik-e valamiféle forgatókönyvvel, minden eshetőségre - akár véres és hazánkra veszélyes polgárháborúra is - készen? - Noha mi keresztény kurzust csinálunk, és rengeteget imádkozunk, hogy ez ne következzék be, nem vagyunk arról meggyőződve, hogy ez az egyetlen, amit tehetünk. Egy kis országnak kivált tudnia kell alkalmazkodni az új helyzetekhez. A Külügyminisztérium május 16-án készítette el első analízisét, s mondhatom, rendkívül jó munkát végzett. Ebben számba vette a különböző lehetőségeket, és megfogalmazta az azokra adható válaszokat, mert bármi történjék is, lennie kell valamilyen kidolgozott taktikának, amellyel azonnal mozdulni tudunk nem kerülhetünk lépéshátrányba, legfeljebb lépéskényszerbe. Ugyanis ha akkor próbálunk beszállni a táncba, amikor már mindenki ropja a csűrben, bizony könnyen a tyúkszemünkre lépnek. A kedvezőtlen lehetőségek közül, sajnos, már több meg is valósult, s csak reméljük, hogy tárházuk kimerült, de efelől semmi biztosat nem tudunk. A feszültség óriási, elképzelhető olyan helyzet, amelyben a legkisebb félreértés is végzetes lehet. Éppen ezért úgy gondoljuk, Jugoszlávia ügyeit Jugoszláviában kell megoldani, a hat tagköztársaságnak és a két tartománynak: nem lehet ebből kihagyni például a 2 millió koszovói albánt sem. Nagyon különös képlet a Vajdaság is. Egyes helyein ahány falu, annyi nemzetiség - képtelenség belesajtolni az egységes Szerbiába. A rendezés munkája vélhetőleg fáradságos lesz, alkalmasint sok könnyel és verítékkel - de reméljük, vér nélkül. - Olaszország és Ausztria hadsereggel: harckocsikkal és katonasággal vonult Jugoszláviával közös határára, hogy, ha úgy adódik, meg tudja védeni magát. Magyarország tesz-e hasonló lépéseket, ha komolyra fordulnak a dolgok? • - Nem. - Semmilyen körülmények között sem? - Nyilvánvaló, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor esetleg ilyesmit kell tennünk. Olaszország és Ausztria viszonylag könnyedén megengedheti ezt magának, ám ha Magyarország részéről történne egy ilyen lépés, az alkalmat adna a további félreértésekre, s nem akarjuk, hogy emiatt azokon verjék el a port, akik aztán végképp nem tehetnek az egészről. Örüljünk inkább, hogy a jugoszláviai magyarok egyelőre kívül tudtak maradni az eseményeken. - Az ő osztályrészük megint csak a puszta túlélés lesz - ha lesz? - A jugoszláviai magyaroknak is van önálló, nagykorú politikai szervezetük. S ez nagy szerencse. Azt hiszem, a határon túli magyarok politikai érettségére büszkék lehetünk. Egyébiránt reménykedni kell, hogy olyan megoldást sikerül találni, amely - többek között - a kórógyi magyaroknak vagy a szilasi szerbeknek is lehetővé teszi, hogy még jó néhány száz évig megéljenek. A magyar kisebbség szempontjából egy konföderáció természetesen jóval nagyobb védelmet nyújtana, mint egy széthullott Jugoszlávia, ahol a köztársaságok egymás ellenségei is lehetnek, s a nacionalizmus szelleme még jobban megerősödik, ha ez az állapot még egyáltalán fokozható. S ez a nem uralkodó nemzetekhez tartozóknak igen sok szenvedéssel járhat. - A jugoszláv néphadsereg mostani lépései mintha azt jeleznék, hajlandó lemondani Szlovéniáról, ha megtarthatja Horvátországot. Az osztrákoknak ez kedvező helyzetet teremtene, tudniillik ők ütközőállamot kapnának maguk és a harcias balkániak közé, de hogyan értékelné ezt Magyarország, hiszen minél kisebb lesz Jugoszlávia, annál nagyobb és erősebb a szomszédos Szerbia? - Az biztos, hogy ezek a lépések értelmezhetők így is, ám nem feltétlenül ez húzódik meg mögöttük, a lehetőséget azonban nem lehet kizárni. Nagyon oda kell figyelnünk, hogy mi is történik. Isten óvjon egy horvátszerb összeütközéstói. Ennek egyik következménye az lenne, hogy a mi térségünkből is menekülne a külföldi tőke. A másik: bármi is megy végbe a kis szövetségben, azonnal leképeződik a nagyban - jelentékeny kölcsönhatás él a jugoszláv és a szovjet folyamatok között. Emiatt volt az európai és az amerikai álláspont olyan furcsa és következetlen a délszláv kérdést illetően: Jugoszláviára sandítanak, de a Szovjetuniót figyelik, s emiatt kezdetben egy kicsit kancsalítottak. Nincs kialakult képük, elégséges tényismeretük, a régi beidegződéseket, a régi előítéleteket követik. Kényelmesebb nem tudomásul venni vagy letagadni a bajt. Magyarország nem akar a zavarosban halászni. Egyébként történelme során valahányszor megtette ezt. mindig őrült rosszul járt. Okuljunk belőle: miniszterelnökeinknek ne kelljen öngyilkosoknak lenniük, s ne is végezzék ki őket. ÓDOR JÓZSEF I i ! * t MONTENEGRÓ Lakosság: 584 310 (ő montenegroiak. 400488 moszlimok: 78080 albánok: 37735 szerbek. 19407 KOSZOVÓ GR lakosság: 1 584 441 16 albánok: 1226 736 szerbek: 209 498 moszlimok: 58 562 montenegroiak: 27028 a szerb-horvát fegyveres viszály eddigi színterei Jugoszlávia vegyessen lakott, a többségi elv alapján jnegoszthatatlan" területei - a tulajdonképpeni válsággócok MACEDÓNIA Lakosság: macedonok: albánok: szerbek: moszlimok: 1 912 25716 1281195 377726 44 613 39555 0| •{ =jl00km \ í s \ s í Jugoszláv mozaik Szlovénia: A hadsereg hétfőn az államelnökség határozatának értelmében azonnali hatállyal megkezdte csapatainak kivonását. Ezt követően, az egyezségnek megfelelően, a szlovén területvédelmi erők tartalékosait leszerelik, az ideiglenes milíciák beszolgáltatják fegyvereiket. A leszerelés végrehajtását a szlovén belügyminisztériumra bízták. Vajdaság: A mozgósítás elől feltehetőleg több száz magyar és más nemzetiségű fiatal keresett hazánkban (turistaként) menedéket. A Horvátországban geriliaharcot kezdeményező csetnikek innen - a Dunán túlról - kapnak utánpótlást és erősítést, valamint ide érkeznek a Horvátországból menekülők is. Szerbia: Mivel mindeddig nem rendelkezik saját (reguláris) hadsereggel, a jugoszláv néphadseregtől várja Jugoszlávia és azon beiül a szerb népesség fegyveres védelmét minden külső és belső támadással szemben. A jugoszláv néphadsereget pillanatnyilag szerbiai tartalékosokkal igyekeznek feltölteni. Koszovó: Az albán ellenzék kitart önállósodási törekvései mellett, azonban az utóbbi tíz év tanulságaiból okulva egyelőre tárgyalásokkal szeretné Koszovó független köztársasággá nyilvánítását elérni. Jugoszláviában - a feltételezések szerinl - továbbra is ebben a térségben van a legtöbb fegyver magánkézben. Macedónia: A jugoszláv néphadsereg macedón tartalékosainak bevetését a köztársaság csakis Macedónia területén engedélyezi. Egyelőre nem rendelkezik saját haderővel. Montenegró: Helyzete Macedóniáéval azonos, függetlenedési törekvéseit azonban csak Jugoszlávia széthullása esetére tartja fenn. Történelmi, vallási, kulturális hagyományai Szerbiához kötik. Bosznia-Hercegovina: A jugoszláv néphadsereg Bosznia-Hercegovinában élő (horvát, szerb és muszlimán) tartalékosainak bevetését csakis Bosznia-Hercegovina területén engedélyezi. Területén párt és nemzeti alapon szerveződő fegyveres szabadcsapatok toborzódnak a szerb, horvát és musziimánok lakta régiók egymással szembeni védelmére. A musziimánok a XX. században politikailag és katonailag elsősorban a horvátokkal léptek szövetségre. Most, mikor mind a szerb, mind a horvát köztársaság bejelentette, hogy nemzeti egysége érdekében igényt tart bizonyos bosznia-hercegovinai területekre, a musziimánok feltehetőleg önvédelemre rendezkednek be. A köztársaság kormánya, mivel saját belügyi egységei erre képtelenek, a jugoszláv néphadsereget kérte fel a törvényes rend biztosítására. A Szlovéniából kivonuló hadsereg nagy része többek között ezért ide vonul (vissza). Horvátország: Szlovéniához hasonlóan saját reguláris haderővel rendelkezik. A Szlovéniából kivonuló jugoszláv néphadsereg egységeinek egy része feltehetőleg itt állomásozik majd. Horvátország vezetése ezért (is) a hadsereg támadásától tart. Horvátországban a szerbek lakta területeken mindennapossá váltak a halálos áldozatokat követelő összetűzések a horvát nemzeti gárda és a csetnikek, valamint az elbarikádozott települések horvát szerb és magyarok lakta polgárai között. Krajina: Hivatalosan Horvátország része, az ott élő szerbek azonban népszavazásukon az elszakadás mellett döntöttek. Saját nemzeti gárdájuk ellenőrzi a Horvátországot szinte kettészelő megyényi területei Mindez együtt: Jugoszlávia VARGA IVÁN