Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

HÉTFŐ, 1991. JÚL. 22. DÉLMAGYARORSZÁG SPORT 5 Hét első hely a vízügyiseké ImW íwM m CT 8 I L4m Visszatérés a hagyományokhoz! ezzel lehet leginkább jellemezni az idei evezős országos bajnokságot, amit négy napon át a Szeged melleti gróf Széchenyi István evezőspályán, vagy ahogyan a helybeliek nevezik, a Maty-éren rendeztek. A Magyar Evezős Szövetség két okból tért vissza a régi szokáshoz. Egyrészt azért, hogy valamennyi korosztály a minitől a veteránig láthassa egymás versengését, a fiatalok tanulhassanak a bajnokoktól, másrészt ez a megoldás költségkímélésnek sem utolsó, hiszen egyszeri utaztatással, hajószállítással igen sok pénz megtakarítható. A négynapos eseménysorozat, ami egyben az utolsó válogató volt a spanyolországi, illetve ausztriai világbajnokság előtt, 23 egyesület evezőseinek részvételével csütörtökön kezdődött. Az igazi nyitány mégis péntekre esett, ugyanis akkor voltak a felnőtt számok első döntői. Melis Zoltán három vitás kérdésre várt választ, úgymint arra, hogy a felnőtt világbajnokságon kik alkossák a női dublót (Kapocs és Punk vesz részt a vb-n), induljon-e férfi kormányos kettes a vb-n (nem indul), és a női könnyűsúlyú egypárevezósben ki képviselje hazánkat (Remsei Mónika lesz az utazó). A Szegedi Vízügyi SE versenyzői ezúttal is kitettek magukért, hiszen hét arannyal gazdagították az egyesü let éremgyűjteményét. A következő eredményeikkel vagyunk még adósak. Fehér Zsuzsa és Oláh Magdolna (serdülő korm. nélküli kettes) harmadik, a női serdülő négyes „A" egysége (Gavallér Anikó, Danyi Andrea, Fehér Zsuzsa, Oláh Magdolna, korm.: Baksa Daniella, edző: Sebesvári Mihály) bajnok, a „B" hajó (Kátai Judit, Galiba Gerda, Horpácsy Eszter, Táborosi Hajnalka, korm.: Hudy Andrea, edző: Sebesvári Mihály) harmadik. Csóti András (tanuló egypár, edző: Remes Sándor) hatodik. Az ifjúsági nyolcas (Szél Attila, Hansel Balázs, Pataki Andor, Kéri László, Dézsi Péter, Kéri Tibor. Hernádi Gábor, Károlyi Tamás, korm.: Baksa Botond, edző: Sebesvári Mihály) aranyérmet vehetett át, a női felnőtt kormányos nélküli négyes (Dani Zita, Sebesvári Judit, Dr.Vastagh Ágota, Balázs Gabriella, edző: Sebesvári Mihály) ugyancsak elsőként ért célba. A férfi felnőtt kétpárevezősben a vízügyisek (Dani Zsolt, Lődi Róbert, edző: Sebesvári Mihály) harmadikak voltak, ugyancsak ezt a helyezést érte el a női felnőtt nyolcas (Dani Zita, Sebesvári Judit, Gavallér Anikó, Danyi Andrea, Fehér Zsuzsa, Oláh Magdolna, dr.Vastagh Ágota, Balázs Gabriella, korm.: Baksa Daniella, edző: Sebesvári Mihály), míg ? férfi felnőtt nyolcas (Tarjáni Tibor, Csonka Csaba, Lődi Róbert, Hegyközi Ferenc, Dani Zsolt, Hernádi Gábor, Kéri Tibor, Károlyi Tamás, korm.: Baksa Botond, edző: Szierer János, Sebesvári Mihály) negyedik helyen végzett. Az egyesületi rangsorban a Csepel SC vitte el a pálmát, második a Győri Vízügy, harmadik a Szegedi Vízügyi SE. Sebesvári Mihály a bajnokság kezdete előtt azt mondta, úgy érzi, a „csapat" képes megismételni a tavalyi eredményt, most is lesz hét-nyolc aranyérem. Icipicit tévedett, de ez aligha csorbítja tanítványai érdemeit. - A tavalyi a legeredményesebb bajnokságunk, mondhatom szuper évünk volt - így a szegediek vezető edzője. - Most „csak" hét első helyet szereztünk, ám örömöm így is teljes, hiszen csapatban is a dobogón maradtunk! Fiatal „felnőtteink" beértek, ezért is jobbak azokban a számokban helyezéseink.A serdülők, akik négyesben esélyesek voltak az 1-2. hely valamelyikére, lemondtak az indulás jogáról, hogy az ifi nyolcasban lapátolhassanak. Ott is bizonyítottak... Sok-sok verejtékes munka gyümölcse ez az eredmény, no meg a kiváló csapatszellemnek, az egymáson való segíteni akarásnak köszönhetjük, amit elértünk. Külön öröm számomra, hogy a Vastagh és Balázs, az ifjúsági nyolcas és négyes megvédte bajnoki címét. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A vízügyisek női felnőtt kormányos nélküli négyese: Dani Zita. Sebesvári Judit, dr.Vastagh Ágota és Balázs Gabriella Siófokon nagy csapat van születőben Siófokon jártam a napokban, s nem mulasztottam el, hogy körülnézzek a Bányász háza táján. Kíváncsi voltam a szakosztályban uralkodó profi szemléletre, a hangulatra, terveikre, arra, miként élik a változások napjait. Mindenek előtt André Ritter (képünkön) érdekelt, akivel a múlt szerdai Siófok-BKT Koppenhagcn Intertotó Kupa mérkőzés előtt beszélgettem. (Zárójelben jegyzem meg, a találkozón a dán Eríkssson jóvoltából láthattam egy bámulatos, felejthetetlen gólt: a szőke csatár a kapunak háttal állva, feldobva magát a levegőbe, a labdát ollózva, védhetetlenül rúgta a hálóba - mint egykor az aranycsapat felejthetetlen focistája. Kocsis Sándor...) Üzlet a foci André Ritter, a klub elnöke, egyben a csapat új tulajdonosa készségesen állt rendelkezésemre. Miután a klubház kényelmes foteljeibe süppedtünk, mosolyogva várta kérdéseimet. - Rengeteg külföldi vállalkozó jön országunkba, ők elsősorban a főváros, illetve ipari centrumok felé orientálódnak. On a Balaton-parti város NB l-es labdarúgócsapatának menedzselésével vállalja a kockázatot. Miért éppen Siófokot választotta? - Evek óta ide járok nyaralni, rajongok a Balatonért, már nem is tudom hányszor tértem vissza kezdett indokai sorolásába. - Ugye, aki sokszor megfordul egy helyen, annak előbb-utóbb barátja, barátai is akadnak. így jártam én is. Sok itt az ismerősöm, akikkel pihenés közben naponta váltottunk, váltunk gondolatot, s szóba került, elvállalnám-e a csapat menedzselését? Rövid tépelődés után igent mondtam, gondolom a többit tudja. - Csupán a futball szeretete vezérelte döntésében ? Tagadóan rázza fejét, kezeivel is tiltakozik. - Én elsősorban üzletember vagyok, tehát megnézem mire költöm, hova adom a pénzem. Tagadhatatlan, hogy imádom a focit, részemről jó befektetésnek látom, s bízom, lesznek hasonlóan gondolkodó társak, akik helyet kaphatnak a pálya végén épült, általam bérelt üzletsorban. Miért tagadnám, pénz akarok csinálni a labdarúgással, visszakapni amit befektettem, mégpedig úgy, hogy a csapat is hasznát lássa. Az a csapat, melynek játékosai elé tilalomfákat állított az elnök. Szesz- és cigarettastop Amikor megemlítem neki, úgy hallottam, hogy megtiltotta a szeszfogyasztást és a cigarettázást, sőt, olykor ellenőrzik, időben otthon vannak-e a labdarúgók, jót kacarászik. - Nézze, azt nem kívánhatom, hogy aszkétaként éljenek, de fegyelem. kiegyensúlyozottság, tudatos életmód nélkül profi szinten ez a játék nem megy! Részemről mindent megadok ahhoz, hogy a játékosoknak csak egy dologra, a focira kelljen koncentrálniuk. Ezért viszont, hogy finoman fogalmazzak, eredményt várok! - Három hónap nem nagy idő, arra azért elegendő, hogy véleményt formálhasson a tapasztaltakról. Honi futballétetünk fókuszában manapság a Balaton fővárosának csapata, a Siófoki Bányász áll. Voltaképpen februárban irányultak felé igazán az érdeklődés fénycsóvái, ugyanis akkor röppent fel először André Ritter neve. Attól kezdve viharos gyorsasággal peregtek az események, tárgyalás tárgyalást követett, mígnem április 19-én a klub elnökévé választották a hamburgi üzletembert. Hogy ki ő valójában? Nos, külsőre, de stílusában is igazi német. Szőke, 31 éves fiatalember, akin a balatoni napfény és szellő igencsak nyomot hagyott. „Fogja" a nap, mert ha nem akad egyéb dolga vagy a vízparton, vagy a pályán tartózkodik, ahol árgus szemekkel figyeli majdani „nagy csapatának" alakulását, formálódását. Egyébként nős, két gyermeke apja, hazájában Hamburg közelében, Appen-Etzben lakik. Főiskolát végzett, s van három szakmája. Jelenleg egy biztosítási kötvényekkel foglalkozó társaság tulajdonosa. Elégedett Varga István edző munkájával? - Elnökké választásomkor a csapat 14. volt, a bajnokságot viszont a 7. helyen zárta, tehát önmagához képest kiválót nyújtott, nincs okom panaszra. Az új bajnokságban, a mostani keretben helyet kapottaktól, jóval többet várok. Úgy igazoltunk, hogy kialakulhasson egy számottevő, ütőképes csapat. Az én mércémmel mérve ez olyan helyezést jelent, ami nemzetközi kupaszereplésre jogosít, tehát az 1-3., esetleg negyedik helyet. Ennek elérését hivatott segíteni Eduárd Geyer és Günther Netzer, aki minden bizonnyal itt lesz az augusztus elején Siófokon rendezendő tornánkon, amin a holland Feyenoord, a belga Gent, az FTC és csapatunk vesz részt. Most még minden szép André Ritter úrtól utam Varga István vezető edzőhöz vezetett. Birodalmában, az emeleten elhelyezkedő szobájában mi mással, mint azzal kezdtem társalgásunkat, miként érzi magát a tőlünk merőben idegen, a megszokottól más felállásban. Fejvakarás, hatalmas sóhaj, tétova mozdulatok előzték meg reflektálását. - Nem ugyanaz, amit én elképzeltem, hadakozom is, bár minden akaratom szerint történik, csak éppen küzdenem keli érte nézett révedező tekintettel az ablakon túli, kifürkészhetetlen távolba. - Ha ne adj' Isten jön két-három vereség, biztos, hogy minden másként alakul... - Netalán azért van itt ugrásra készen Eduárd Geyer? - Számtalan verzió látott már napvilágot vele kapcsolatban. Nem vitás, a főnököm, a szakmai munkát ó kéri számon tőlem. Az Újpestnél például az elnöknek minden héten beszámoltam, itt Siófokon Illés Jánossal félévenként konzultáltam, most Geyer úr dönti el, milyen időszakonként kíváncsi véleményemre. Lényegében, mint a nyugati profi kluboknál, ó technikai igazgató. - A profiknál ezek az urak, úgymond beleszólnak a szakmai munkába. Siófokon ez hogyan fest? Pillanatnyi csend telepedik közénk. Varga István mintha keresgélné a szavakat. - O is dolgozik a csapattal... Különben meg oktalanság lenne nem kihasználni ittlétét. Kértem, vegye figyelembe, a magyar játékosokat inkább jellemzi a technika, mint az erő, fizikai állapotuk nem olyan, mint a németeké, ezért terhelésnél a középutat válassza. Tagadhatatlan, a fizikai felkészítésnél komoly támpontokat kapok tőle, butaságra vallana ezeket figyelmen kívül hagyni. Ki az „úr" a háznál? Tovább feszítve a húrt, a technikai igazgatót és vezető edzőt közvetlenül érintő dolgok felé tereltem társalgásunkat. - Ki dönt a csapatösszeállításról, az alkalmazandó taktikáról? - Mindkettő az én hatáskörömbe tartozik - egyelőre... Úgy érzem, a most következő egy év lesz a türelmi idő neki is és nekem is. Utána szerintem megszűnik a vezető edzői státus, ő dirigál és pályaedzőkkcl dolgozik. Ezt ma így látom. Szokatlan ez a mostani felállás, mert a játékosokkal együtt az eredményektől függök, ugyanis ha iksz forduló után elérhetetlennek látszik a cél, a nemzetközi kupaszereplés, minden borul... - Végigfutva a csapatok igazolási listáját, az erősítésben (Kerepeczky, Máriási, Wolf, Dúró, Menze, Fischer, Gregor, Szilágyi, Rusko) utcahosszal vezet a Siófok... Újfent elgondolkodik az edző, hogy aztán kendőzetlenül mondhassa véleményét. - Nem az igazolások határozzák meg elsősorban, hogy miként alakul sorsunk. Mi kiscsapat vagyunk, ezért sokaknak már sem tetszik, hogy szeretnénk „kiugrani" a szürkeségből! Biztos vagyok benne, hogy keresztbe tesznek nekünk, a pályán kívül történtek legalább annyit nyomnak majd latba, mint a szakmai munka! Itt van például a Fischerügy. ami még nincs lefutva. Ha nem rólunk, hanem egy fővárosi klubról lenne szó, az a bizonyos összeg nem 16 millió lenne, s már találtak volna megoldást. Szerencsére vezetőink nem kétéves nyeretlenek, van a tarsolyukban olyasmi, ami biztos, hogy gondolkodóba ejti az FTC vezetőit. Szóval nekünk nagyon sok mindenre figyelnünk kell, esetünkben mindenképpen érvényesü lnie kell a sportdiplomáciának, mert kü- lönben nemhogy nem kamatozik a befektetett pénz, de könnyen elúszhat... Siófokon új alapokról indulva próbálnak olyan csapatot kialakítani, amely nemcsak arról lesz híres, hogy egy Balaton-parti város színeit képviseli. A helyi vezetők óvatosak, hiszen roppant felelősség nyomja a vállukat, míg a mecénás, Adré Ritter úr bizakodó. Hogy ez a frigy mekkora örömet avagy bánatot vált ki a későbbiekben a felekből - arra a bajnokság adja majd meg választ... GYLÍRKI ERNŐ Megkezdődött Szegeden a nemzeti bajnokság Most is beigazolódott, ha a verkli beindul, akkor megállíthatatlanul pörög a gépezet. Az elmúlt heti szegedi események között talán kissé szerényen húzódott meg a legjobb hazai vitorlázórepülők országos bajnokságának nyitánya. Szombaton ez is elkezdődött, de a záróeseményig augusztus 3-áig rengeteg idő van, hogy bővebben szóljunk a .Jelhőlovasokról". Fekecs Gábor versenyigazgató üdvözlő mondatai után, a polgármesteri hivatal nevében dr. Csergő Tibor nyitotta meg a kéthetes küzdelemsorozatot, majd a szokásos repülőberhutató következett. Miközben a két szegedi, Podolcsák András és Rácz Tamás, valamint budapesti pilóta kollégájuk, Gurály Réla és Móczán János lélegzetelállító gyakorlatokat mutatott be Zlin-típusu repülőikkel dr. Hegedűs Dezsővel, a hazai szövetség főtitkárával a verseny érdekességeiről beszélgettünk - Két kategóriában verseng a félszáz résztvevő az elkövetkezendő 14 napban. A mezőnyről csak annyit, hogy hiányzik a texasi világbajnokságon induló békéscsabai Halasi és a csepeli Karsai. Az EB-n résztvevő Laurinyecz (Békéscsaba), Taglieber (MSE), Gulyás (Malév), Petróczi (Csepel), Gyöngyösi (Szeged). A női legjobbak is az EB-re utazás előtt állnak, így ók sincsenek itt. Azért nem kell a mezőnyt lebecsülni, hiszen több országos bajnok van az indulók sorában, sót !2-en külföldről érkeztek. Rácz Tamás, a Délvidéki Aero Club titkára miután földre tette a gépet, a rendezők szemszögéből beszélt a versenyről. - Az idén lehet, hogy nem a legszerencsésebb az időpont, de jövőre a szegedi Európa-bajnokság éppen július 20-án kezdődik. Mi pedig minden erőnkkel most is arra készülünk. Belefogtunk néhány építmény felhúzásába, s a jelenlegi gazdasági körülmények között az önkormányzati támogatás csak a létesítményeink állagának megóvására elegendő. Nálunk még mindig a legnagyobb súlyt a társadalmi összefogás jelenti. Szeretnénk ugyanis a repülőteret nemzetközi nyilvántartásba vetetni. Ehhez pedig még el kell végezni egyet s mást. Májustól több mint 300 gép szállt le Szegeden. Az Aerocaritás repülői hetente legalább háromszor a „vendégeink". A mostani versenyről is mondjak valamit ugye? Klubunkat Molnár Géza a standard-. Mihók József, dr. Nagy Sándor, Tombácz Jenő a szabadosztályban képviseli. A műszaki háttér a jó teljesítményhez maximálisan biztosítva van. A mostani mezőnyben szegedi dobogós sem lenne meglepetés. Szeretnénk, ha minél többen kilátogatnának a versenyre, ahol családi repültetés! is végzünk, szerintem eléggé jutányos