Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-20 / 169. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1991. JÚL. 20. Turisták, menekültek, áttelepülők Szinte mindennapossá vált már a szegedi polgármesteri hivatalban, hogy Vajdaságból érkezett sorköteles vagy tartalékos katonai állományba rendelhető fiatalemberek, illetve az áttelepedésen gondolkodó családok jelentkeznek - segítséget, tájékoztatást kérve. Erről Tűhegyi József alpolgármester tájékoztatta szerkesztőségünket. Mint elmondta, eddig tízen vették igénybe a szegedi Vöröskereszt által felajánlott segítséget, de a jugoszláv belpolitikai helyzet bizonytalansága miatt közel százan kerestek Szegeden menedéket turistaként, rokonaiknál, barátaiknál. A polgármesteri hivatal ezért napi konzultatív kapcsolatot tart a Vöröskereszt és a Belügyminisztérium menekültügyi főosztályának illetékesével. Azok, akik nem kapnak, illetve nem kémek politikai menekült státust hazánkban, ideiglenes letelepedési engedélyért folyamodhatnak. Komoly menekülthullámról egyelőre nem beszélhetünk, a város mégis felkészült a legrosszabbra, pillanatnyilag 80-100 menekült átmeneti ellátását tudja biztosítani. V. I. Menekültügyi befogadóállomás? A BM 40 milliós ajánlatot tett Algyó'nek Algyőn bizalmatlanok az idegenekkel szemben. S ezen - a múlt ismeretében - nincs is mit csodálkozni: a legrégebbi törzsvendégek indítóállomása a nagyfai intézet volt. utóbb a román palotaforradalom következtében növekedett - a legkevésbé sem örvendetes módon a városperem idegenforgalma. S ne tagadjuk: az olajipar betelepedése is erőteljesen megváltoztatta a környék arculatát s az ott élő emberek életét. De a vállalatnak volt köszönhető az is, hogy a keleti határon túlról érkező menekültek tömeges befogadására Algyőt - infrastrukturális adottságainál fogva - alkalmasnak ítélték. Itt álltak ugyanis - s állnak ma is, hívogatón - a barakkok. A keleteurópai lét univerzális színterei: megfelelnek átmeneti szállásnak, de életfogytiglani berendezkedésre is. A keleti blokk ilyen épületeiben adott egymásnak randevút a nagyüzem és a Belügyminisztérium. így történt ez legújabban is, bár a kapcsolat azóta már átlényegült: a partneri vyznny szigorúan üzleti jellegű. Mintegy három hónapja már, hogy a BM jelezte, szeretné az algyői komplexum egyik barakkját megvásárolni, mert ott - adta tudtára az önkormányzatnak is - menekültügyi befogadóállomást óhajt létesíteni. A vállalatban megvan a hajlandóság: újszegedi munkásszállójának megépítése óta a tábor feleslegessé vált, a barakkok nagyobb részére a lebontás vár, kapott hát az ajánlaton, s a legjobb állapotban lévő, l-es számú épületet kínálta fel. Mit szól az ötlethez Algyő lakossága? A részönkormányzat öt tagja - Borbély János vezetésével mindenesetre saját költségén Bicskére utazott, s az ott tapasztaltak alapvetően változtatták meg nézeteiket. Bicskén tudniillik rend van. A településre hat rendőr költözött, a közbiztonság látványosan javult. A menekülteket erős szűrés után fogadják be, a jelentkezőknek csupán 8-10 százalékát, zömükben családos embereket. Borbély János szerint a bicskei minta követése elkerülhetővé tenné, hogy még egyszer az elmúlt időkhöz hasonlatos állapotok alakuljanak ki a városrészben, nem beszélve arról, hogy mintegy 50 ember jutna munkához, s természetesen nem elhanyagolhatók a humanitárius okok sem. De az anyagiak sem. E szempontot dr. Piri József, a szegedi közgyűlés tagja vázolta. A menekültek egy-két hónap eltelte után a bekerülési költség felét, majd egészét állják. A probléma rendezésével megoldódna a barakk-kérdés Algyőn: a BM kapná az egyiket, a sporttelep a túlvégen a másikat, a köztes területet, amely a többi épület lebontása után felszabadulna. a városrész a maga javára hasznosíthatná. S itt van még a BM mézesmadzagja. Tudott dolog, Algyőn a víztisztító berendezés kapacitása már nem elégséges, csatornázni kellene, mindenképpen. A községeket a vízművek 300 millió forintra becsülte, de ha biomodullal bővítenék a víztisztítót, meg lehetne oldani 40 millióból is. Nos, ennek az összegnek a folyósításit vállalta a BM, ha az algyőiek megbarátkoznak a menekültügyi befogadó állomás gondolatával. így állnak a dolgok ma. Hogyan tovább? Dr. Piri József úgy véli, sürgősséggel fel kell állítani egy operatív bizottságot, munkájából vállaljon részt az önkormányzat, a minisztérium s a vállalat is. Mert más itt a helyzet, mint Bicskén: Algyő nem önálló település, s Szegednek illő lenne odafigyelnie a helyi és a regionális problémákra. A 3400 négyzetméteren 300 (emeletes ágyak beállításával 600) ember jutna fedélhez, Algyő pedig városrészi jogon urbánusabb életlehetőséghez. Az állomás megtelepedése sem lenne örökös, legfeljebb 15 évre szólna a köz hozzájárulása. Ó.J. A régiók találkozója Szegeden A Csongrád Megyei Önkormányzat meghívására tegnap az egymással határos régiók együtműködésének elősegítése, a meglévő kapcsolatok továbbfejlesztése céljából Szegedre látogatott a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa elnöke, dr. Radoman Bozovic, valamint a kíséretében lévő Zorán Cetkovics külügyi titkár és Braniszlav Popovic gazdasági titkár. A megyei önkormányzat székházában elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyaltak vandéglátóikkal. Lehmann István, a megyei önkormányzat elnöke kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok nem árnyékolták be megbeszéléseiket, melyeken a Tisza víziútként való közös hasznosításáról és természetvédelméről, a határátkelők kapacitásának bővítéséről, illetve a gyálaréti átkelő mihamarabbi megnyitásáról éppúgy szó esett mint a Milos Crnjanszki alapítvány helyzetéről vagy vegyesvállatok létesítéséről. A megyei önkormányzat és a vajdasági kormány közötti ilyen jellegű konzultatív kapcsolatok 1977 óta hagyományosnak tekinthetők. A vajdasági küldöttség rövid pihenóprogramját követően ma tér vissza Jugoszláviába. A találkozót Rudi Sova, Jugoszlávia budapesti nagykövete is megtisztelte jelenlétével. Rossz szellemet a palackbóL.-. Italról, bűnről, városról Sándorfalván Fontos témákról tanácskozott Sándorfalva nagyközség önkormányzati képviselő-testülete. Megvitatták a falu közrendjének, közbiztonságának helyzetét, tájékozódtak a lakossági ipari és kereskedelmi szolgáltatásokról, vázolták a településfejlesztési elképzeléseket, döntöttek a lakást építő fiatalok segítéséről. A bűnözésről készült összefoglaló szerint 1989 szeptemberétől idén júliusig a községben 135 bűncselekmény vált ismertté. A kirívóan erőszakos, élet és testi épség elleni támadások száma nem emelkedett, jelentősen megszaporodtak viszont a vagyon elleni bűncselekmények, ez utóbbiak miatt 102 esetben kellett nyomozást folytatni. Szomorú tény, hogy a községben számottevően emelkedett a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők száma. A hétvégi diszkók idején rendezett randalírozásaikról, megfékezésük szükségességéről és lehetőségeiről sok szó esett a képviselő-testületi ülésen. Csakúgy, mint arról, hogy hatékonyabban kell fellépni a közlekedési szabályokat megsértők ellen (különösen sokan autóznak ittasan). Mindennek érdekében - s mert sajnálatosan szaporodnak a családi botrányok is - a képviselő-testület a falu pénzével hozzájárulva a költségekhez kérte még egy rendőr itteni szolgálatba állítását. A lakossági ipari és kereskedelmi vállalkozásokban 1987-ben 181-en vettek részt a településen, mára a számuk 291 főre növekedett. Az ezer főre jutó ipari vállalkozók száma az országos és a megyei átlag mintegy kétszerese. A kereskedelemre a nagymértékű privatizáció jellemző: 1989-ben 11 magánkereskedő volt a községben, ma-92 van. A képviselőknek az a véleményük, hogy nemkívánatos jelenség a palackozott italokat árusító ..háziboltok" elszaporodása, az ottani italozás és közrendzavarás, az ellenőrzést és a bírságolást szigorítani fogják. A választási ciklusra vonatkozó településfejlesztési elképzelésekről (amelyeknek ismertetésére lapunkban később részletesen visszatérünk) az ülésen véleményt mondott dr. Eke Károly országgyűlési képviselő is, hangsúlyozva: „Mindent el fogok követni azért, hogy Sándorfalva város legyen." - A városiasodás feltételeit, a fejlesztés lehetőségeit számba véve az önkormányzati testület megállapította, hogy rengeteg a tennivaló, az elvégzésükhöz szükséges pénz kevés, a fejlődést gátló joghézag viszont igen sok (pl. a volt községi, a legeltetési bizottsági földek visszaszerzését, a korábbi tanácsi ingatlanok hasznosítását korlátozók). A képviselő-testület döntött arról, hogy a beérkezett pályázatok alapján 9 családot támogat a lakásépítésben összesen 770 ezer forinttal, s további pályázati lehetőséget hirdetett meg, idén még 630 ezer forintot kívánnak kiosztani ilyen célra. A sándorfalvi képviselők - az előterjesztéseket, bejelentéseket tárgyalva - megegyeztek abban, hogy nem támogatják a Csongrád megye nevének megváltoztatására tett javaslatot. ' SZABÓ MAGDOLNA Püspöki áldás Szentmihálytelke 11 Tabernákulum, oltárkép Ismét ünnepi alkalomra gyülekezhetnek templomukban Szentmihálytelek lakói: vasárnap délután, az öt órakor kezdődő misén dr. Gyulay Endre megyéspüspök megáldja a templom új szentségtartóját és oltárképét. A templom oldalfalánál állították föl a régi gyülekezeti helyről áthozott oltárt, amelyről az utolsó misét július 21-én, vasárnap délelőtt celebrálja majd dr. Kovács László plébános. A tulajdonképpeni liturgikus térben, szentélyben csütörtökön helyezték el az új oltárképet - Udvardi Erzsébet alkotását már korábban bemutattuk és a tabernákulumot, amely nemrégiben készült el. A plébános úr szerint rendhagyónak mondható, hogy az oltár, a szószék és a szentségtartó tartószerkezete fehér kerámia. Márton Károly tiszaalpári kerámikus szándéka szerint a szentségtartó szekrény fölötti kupola a csillagos égre és a magyar koronára utal. A fából készült tabernákulum dísze a tűzzománc ajtó. Tóbiás Klára szegedi művész munkája. Az ajtón Isten báránya látható a győzelem és a feltámadás zászlajával. Keresztelő Szent János nevezte báránynak az eljövendő Jézust, aki elveszi a világ bűneit. Utalás ez az ószövetségi gyökerekre: a báránymotívum, mint a zsidó népnek szabadulást hozó isteni küldött már ott is előfordul A szentségtartó ajtaján a bárány egy könyvön áll, amelyet hét pecsét zár le. János apostol a Jelenések Könyvében szól a mennybéli királyi széknél álló Bárányról, aki egyedül méltó arra, hogy elvegye a székben ülő jobb kezéből a könyvet, amelynek felnyitásával kezdetét veszi az utolsó ítélet. Több gondolatot is sugall tehát a szentségtartón ábrázolt jelenet. Reménységgel töltheti el a gondjai alatt meggörnyedt templombatérót, hiszen a ránk tapadó bűnök' alóli felszabadulás lehetőségét hirdeti a Bárány, azaz Jézus. De arra is emlékeztet, hogy nincs is más út, mint átadni terheinket, mert az ítélet könyvébe minden bejegyeztetik A bárány mögötti háttér szürkével vegyes halványpirosa mintha a felhőkön visszaverődő tüzek távoli lángja lenne. A könyv viszont mélyen izzó vörösével már magát a lobogást idézi, a megítéltetés véglegességét és egyben megtisztító erejét. Bár méreteivel nem hivalkodik, a szentmihálytelki templom szentségtartója érdemes rá, hogy közelebb lépve alaposabban megszemléljük. NYILAS ESWL Ez a négy betű egy olyan gyógyászati berendezés nevének rövidítése, amelyet, túlzás nélkül állítható, a magyar egészségügy profi szakemberei is alig ismernek. Amire képes, arra a legügyesebb sebész sem: a gép vágás, egyetlen vércsöpp nélkül, a megfelelő bőrfelület érintésével szétlövi, elporlasztja a vese-, és epekövei ke )t. Mert mi is történik? Az orvos ébren fekvő betege mellett ül, monitor segítségével, ultrahanggal keresi a követ, majd amikor célba vette, megnyom egy gombot egy, a televízió távirányítójához hasonlatos dobozkán, mire a beteg szívritmusának ütemére elektromagnetikus lökéshullámok „bombázzák" a követ. Mit érez, kérdezte a békési asszonyt dr. Toldi Attila urológus. Mintha kicsit ütögetnének..., most jobban..., ez egyáltalán nem is fáj, válaszolta a beteg, akit láthatóan nem zavart az érdeklődók népes tábora. Professzorok, főorvosok figyelték az ultrahangos vesekőzúzás folyamatát a városi kárházban, ahol tegnap végezték az első ilyen jellegű műtétet. Szegeden kiteljesedtek a legkorszerűbb urológiai módszerek - Műtét ez egyáltalán? - kérdeztem dr. Skultéry Sándor professzort, a kórház urológiai osztályának vezetőjét -, hiszen a teremben semmi sem emlékeztet a steril műtőre, a hagyományos operációra. - Valóban rendhagyó a beavatkozás, ez pillanatnyilag a gyógyászat csúcsa. A berendezésnél nincs jobb a saját műfajában. S nagy örömömre szolgál, hogy mi is alkalmazhatjuk, mert ezzel Szegeden teljessé váll a legkorszerűbb urológiai módszerek sora. A dializálás, a szervátültetés mellett, nagyon remélem, meghonosodik a kőeltávolítis e módja. - Mi történik a a szétzúzott vesekő-törmelékkel? - Természetes úton, egyszerűen kivizeli a beteg, rendszerint minden egyéb beavatkozás nélkül. - Milyen előkészülettel, illetve utókezeléssel jár ez a gyógymód? - Elvégezzük a szokásos kivizsAz orvos vadászik a kövekre gálást, az elporladt kődarabkák kíü- mintegy 20 percig tart, a gyógyrülését követően pedig néhány órás kezelés időtartama összesen 3-4 nap. megfigyelés alatt tartjuk a beteget. S ez még tovább rövidíthető, a Kellő gyakorlottsággal a kőzúzás későbbiekben, reményeink szerint. FOTÓ: G YENES KÁLMÁN ambuláns, azaz járóbeteg kezelésen is elvégezhető. - Az első beteg Békés megyéből való, van ennek jelentősége? - Páciensünk kifejezetten erre a berendezésre várt, egyébként természetesen Dél-Magyarország egész területéről fogadunk veseköves betegeket. Megjegyzem, meglehetősen nagy betegcsoportról van szó, az Alföldön élők 2 százaléka szenved e betegségben, amelynek 90 százaléka hatásosan kezelhető ezzel az eljárással. - Epekövek eltávolítására használható-e a műszer? - Igen, bár tudomásom szerint, a társadalombiztosítás egyelőre a veseköves kezelések költségeit vállalja. Egy ilyen beavatkozás díja 35 ezer forint, lényegesen olcsóbb a hagyományos kőeltávolításénál. A külső lökéshullámmal végzett vesekőzúzást a jövőben hetente, kéthetente gyakorlatilag igény szerint végzik a szegedi kórházban. A másfél millió márkás berendezést egy magyar-német kft, az UVEK (Ultrahangos Vese- és Epekőzúzás) biztosítja. Hófehér buszban szállítja a kezelések napjaira ezentúl Szegedre, rendszeresen. A tegnapi napon 5 beteget szabadítottak meg gyötrő veseköveitől, siker koronázta az újabb orvosi csúcstechnika szegedi bemutatkozását. E lehetőségnél és az eredménynél mi is lehetett volna szebb ajándék Skultéty professzor számára, akt tegnap ünnepelte 65. születésnapját. M. E. A Szegedi Tüdőszűrő Állomás (Szeged, Kálvin tér 5.), 1991. július 22.augusztus 20. között zárva Lesz. Nyitás augusztus 21-én (szerdán), reggel 8 órakor. Eredmények kiadása hétköznap 10-12 óra között.