Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-15 / 164. szám

HÉTFŐ, 1991. JÚL. 15. DÉLMAGYARORSZÁG HANGSÚLY 3 Vászondarabra kiterítve FOLYTATÁS A/ 1. OLDALRÓL Egy „utcával" feljebb kopott bőröndből még viseltesebb ruhák kandikálnak ki. Gazdájuk valaha jobb napokat érhetett meg, hirdetik a bőrönd oldalán látható címkék: Ravenna, Isztambul, Dubrovnik, Athén. De az is lehet, hogy csak így próbálja emelni portékája árát. Nem sok sikerrel: - Adja ide egy ötvenesért, és már viszem is - alkuszik egy férfiingre a középkorú hölgy, akiről messziről látszik, nem ezen a nyáron barnult le. Az árus megadóan bólint, az üzlet összejött. Itt már tombol a valódi piacgazdaság. Elsül a szódáspatron? A fegyverhez egyenruhát is kínálnak odébb: katonai surranok, gyakorlóruhák - százával. Egy egész leselejtezett regiment. A szovjet hadsereg sem vonult ki teljesen, legalábbis Dorozsmáról. A földön orosz tiszti sapka, mellette Biblia. Elképzelem, milyen képet vágnának otthon a szomszédok, ha délben beállítanék egy ilyen fejfedővel, hónom alatt az imakönyvvel. Azt hinnék, agyamra ment a kánikula a panelben. S ha már meleg, inni kéne valamit. Sör. bor, pálinka akad bőven. Üdítő csak melegen, kávé pedig zaccosan. De ez senkit sem zavar, a vásárnak hangulata, lelke van, amibe mindez még bőven belefér. - Tíz forintért megtudhatja a szerencséjét! - hirdeti egy fiatalsszony. Ölében papagáj, a fizető vendégnek kihúzza a jövőjét rejtő cédulát. Rosszat senkinek sem ígér: elvégre az üzlet az üzlet. Ezt még egy oktalan jószág is jól tudja itt. Fiatalemberek bandába verődve. Egyikük hóna alatt lőlapok. Nem kell sokáig fiilelni, kiderül, mindez csak ráadás: a légpisztolyra, ami a szatyorban lapul. - Ide becsavarsz egy szódáspatront - mutat a fegyver markolatára a tizenhat éves forma legény. Emitt meg betöltöd a skúlót. s már működik is a stukker. Ami lefordítva annyit tesz, hogy a szódáspatron is elsülhet „megfelelő" kezekben. Mondja valaki ezek után , hogy nálunk nem lehet a legmodernebb technikához azonnal hozzájutni. Kilenc óra felé már mindenkiről szakad a víz. de a vásár még áll és a tömeg árad. Úgy tűnik, ennek a több száz éves vállalkozásnak sosem lesz igazán versenytársa. Legfeljebb a falu közepén álmosan ásítozó kocsma, ahová a vendégek ilyenkor már kora hajnalban be-betérnek, hogy megigyák az áldomást. De az is lehet, hogy csak felejteni néznek be néhányan. Felejteni azt, ami ide hozza őket a világ végére, hogy pár forintért legalább néhány órára jól érezzék magukat. Beülök a kocsiba, elfordítom a slusszkulcsot, visszafelé még megállok a pesti úton, egy autókereskedés előtt. Fordok. Toyoták, Mercedesek kelletik magukat százezrekért. A féllábú baba jut eszembe, talán az is gazdára talál estére, mint itt ezek az autócsodák. Lám, mindennek tud örülni valaki. Még ez a szerencse. RAFAI GÁBOR FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓL YNÉ Szolidáris adó Júliustól munkanélküli-járulékot is fizetünk A dolgozók áltai fizetendő fél százalékot is a munkaadók állapítják meg (a bruttó, vagyis az adózás előtti munkabér alapján), s az egyéb adminisztrációt is a munkaadók végezik. A munkanélküli-járulék csak a főfoglalkozású munkaviszonyból származó keresetekre vonatkozik. másodállás, mellékfoglalkozás után nem kell fizetni. Több részfoglalkozás esetén viszont meg kell határozni, melyik számít főállású munkaviszonynak. Amit még érdemes tudnunk az új fizetési kötelezettségről: mentesülnek az öregségi-, a rokkantsági-, a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalók, a külföldiek, akik külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok alkalmazottjai, s mindazok, akik bár a nyugdíjra jogosultak lennének, de nem veszik igénybe, hanem tovább dolgoznak. Járulékköteles minden bérjellegű kifizetés (például prémium, jutalék, jutalom, év végi részesedés, osztalék) és az átképzési támogatás is. A törvény az törvény, nincs választásunk, fizetnünk kell, ha akarunk, ha nem. Horváth Károly, a Szakszervezetek Megyei Szövetségének titkára így kommentálja: mmmmntm msitmmsmmmm A március elsejével eleibe lepett foglalkoztatási törvény ertelmeben a munkanélküliek ellátását a „Munkanélküliek Szolidaritási Alapjaitol" fizetik. Az alap a költségvetésből juttatott 9 milliárd forintból jött létre, fenntartásához a munkaadók 1,5 százalékkal, a munkavállalók pedig (1.5 százalékkal járulnak hozzá. Jóllehet a törvény tavasz óta érvemben van, a parlament döntése nyomán, a júliusi keresetek után, tehát augusztusban fizetjük előszór. s ezentúl pedig rendszeresen, havonta. MMMMMNMMMWeMMIMMNMMMIM - Amint nyilvánosságra hozták a tervezetet, tapasztalataink szerint, nagy tiltakozás fogadta mind a munkaadók, mind a munkavállalók körében. A szakszervezetek is igyekeztek más megoldást javasolni, az Országos Érdekegyeztető Tanács, tudtommal, próbálkozott is egyezkedéssel, ám semmire sem jutottak. Mindenki újabb adónak minősíti a járulékot, ráadásul az elnevezése sem helyénvaló. A szolidaritás önkéntességen alapul, nem leheti ne) kötelezővé tenni. Ez az újabb anyagi megterhelés, azt hiszem, még több dolgozót fordít el a szakszervezetektől általában, nemcsak a miénktől. A bizalmiak kilépők sokaságát jósolják Csongrád megyében is. A megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjétől. Nagy Mátétól a munkaadók eddig tapasztalt fizetési készségéről érdeklódtünk. (A másfél százaléknyi újabb tétel, amely a cégek kiadási rovatát gazdagítja, nem jelentős ugyan, de manapság minden fillér számít.): - Fogalmunk sincs, hogyan reagálnak. A több mint húszezer munkáltató közül 234 adósunk. Összesen 775 millió forinttal tartoznak igazgatóságunknak. Ha más megyékhez hasonlítom a mi adatainkat, azt mondhatom, a jó középmezőnyben vagyunk. Ennek ellenére derűre semmi ok, spt. Igazgatóságunk szigorúbban ellenőrzi a késlekedőket ezentúl. Egyáltalán nem az a célunk, hogy mindegyik ellen felszámolási eljárást indítsunk, de ahol a fizetési készség jelét sem látjuk, ott nincs más út. Szegeden általában a kisszövetkezetek és az építőipari vállalatok vannak bajban. Majd kiderül, hogyan birkóznak meg az újabb kiadással. Az Új Élet termelőszövetkezetet tavaly aszály sújtotta, ebben az esztendőben is küszködik. Talpon akar maradni. Amikor az elnöknek, Bakos Mihálynak szóba hoztam a munkanélküli-járulékot, keserűen megjegyezte: - Tudja, nem ártana jobban megnézni a munkanélkülieket. Annyi mindent hall az ember, ha a fele igaz, az is elég. Tisztelet a kivételnek, de egy csomó szerencselovag is van a segélyezettek között. Külföldre járnak, üzletelnek, jól élnek. A járulék nekünk körülbelül 700 ezer forint plusz kiadás. Durván fél millió a miénk, a többi a tagoké. Kizárt, hogy megbirkózzunk vele. MAG EDIT Rendőrgyerekek cseréje A francia kapcsolat - Találkozásunk a belügyminiszterrel és a bűnügyi főigazgató-helyettessel A rendszerváltástól a kapcsolatok erősödtek. Tavaly nyáron nálunk járt Francois Roussely főigazgató, akinek a látogatását két francia szakértői delegáció érkezése követte. Tényfeltáró munkálatokat végeztek az ORFK-nál és a megyei főkapitányságokon, és „szigorú véleményt" alkottak. Tavaly szeptemberben dr. Szabó Győző országos főkapitány megállapodást írt alá, melynek értelmében terrorelhárító szolgálatunk egyhetes tanulmányúton vett részt, a Rendőrtiszti Főiskola és az ORFK munkatársai tanulmányozták a francia felvételi, képzési és felügyeleti rendszert, majd repülőtéri biztonsági szakembereink továbbképzése következett, illetve magyar rendőrök kinti kábítószerellenes szemináriumokat látogattak. 1990 karácsonya előtt Horváth Balázs, akkor még belügyminiszter, Párizsba ment, s ó is a magyar rendőrök képzésének lehetőségeiről tárgyalt, meg arról, hogy a hazai önkormányzati apparátusok szakmai színvonalát hogyan lehetne emelni a francia demokrácia szaktudásának átültetésével. A megállapodásokon kívül a franciák szakértőket küldenek Budapestre az ORFK gazdasági és személyzeti munkájának átvilágítására. Segítségnyújtás keretében a francia rendőrség a magyar kollégáknak 34 személyautót, 2 autóbuszt, 2 komplett videokamerás repülőtéri ellenőrzési rendszert és egy robbanóanyag-megsemmisítő robotberendezést szállított. Támogatást kapunk az önkormányzatok színvonalának emeléséhez is. Hazai szakemberek tanulmányozhatták a francia Jogi és Személyi Szabadságjogok Igazgatóságának munkáját. A Magyar Közigazgatási Intézet és az Államigazgatási Főiskola oktatói és haligatói hónapokig tanultak Franciaországban. Az év elején a Nemzetközi Helyhatósági Hitelintézet két szakembere elemezte a magyar önkormányzatok munkáját. Részletes tanulmányt készítettek, amelyben megfogalmazták az önkormányzatok gazdálkodásához szükséges feltételeket, az önállóság eszközeinek körét. Ennek jegyében várhatóan mintegy hatvan gazdasági-pénzügyi szak emherijnket képzik tovább Tizenegyedik alkalommal diskuráltak az újságírok a Belügy minisztérium vezető tisztségviselőível és mas kormánytisztviselőkkel a B.VI sajtókávéházában a múlt péntek estén. Először a magyar-francia belügyi kapcsolatokról kaphattunk kimerítő tájékoztatást, abból az alkalomból, hogy csütörtökön és pénteken itt volt Phiiippe Marchand francia belügyminiszter. Elődje, Pierre Jox 1989. október 23-24-én a , jó emlékezetű" dr. Horváth Istvánnal kereste az együttműködést a közrendvédelmiben, a bűnmegelőzésben, az idegenforgalommal kapcsolatos bűncselekmények és a terrorizmus elhárításában. Ezután - még 1989 október végén - az akkori országos fökapitany, dr. Túrós András vezérőrnagy Párizsban és Lyonban, az Interpol központjában tett szakmai látogatást. IMMMMIMMNIMMI Kinti kezdeményezés: francia és magyar rendőrök 14-18 éves gyermekei 3-3 hetes csereüdülésen vesznek részt. Térségi tekintet Ezután került terítékre a belügyi kávéházban külső és belső biztonságunk kérdése. A nagy profi, Boross Péter belügyminiszter egy kis üdvözlő csűrés-csavarás után keményen formálta a mondatokat. Külső biztonságunkon - úgy tűnik - elsősorban a pénzügyek és Jugoszlávia összekapcsolódását értette: „A nyugati pénzvilág - okkal vagy anélkül még mindig mint térséget tekint bennünket. És a jugoszláviai helyzet arról informálja őket, hogy a térségben valami nincs rendben." Amiből az következhet - ezt már a tudósító teszi hozzá -. hogy a „térségbe", vagyis hozzánk, kevesebb pénz érkezik. Majd így folytatta a belügyminiszter: - Ahol demokrácia v an, vagy születik, mindig megjelennek a peremen a politikai destabilizáció erőforrásai, a szélsőségek. Nálunk is van az alkotmány sáncain kívüli politikai törekvés. Ezekben az években az ország jövője dói el. Weimar-jellegű kalandozásnak nálunk nincs helye. Meg fogjuk tenni, mihelyt szükségessé válik azonnal, a jogszabályok keretei közötti hatósági fellépést. Erről most többet, akárhogy faggatnak is. nem mondok. A címzettek érteni fogják. Mihelyt lehetett, azonnal odaserdültünk a belügyminiszter asztalához. hátha mégis megtudhatunk valamit a címzettek kilétéről. A fölvezető kérdés: - A Kommunizmus Áldozataiért Alapítvány igazgatója, amint azt a pénteki Népszabadságban olvashattuk. látni szereiné a rá vonatkozó titkos belügyi aktákat. Erre önök nem adnak neki lehetőséget. Miért nem? „ Nem leszek weimari belügyminiszter" - Még mindig nincs rend az iratokban - modta Boross Péter. Most dolgozunk egy olyan archívum létrehozásán, ahol rend lesz, ahol nem irathalmok között kell keresgélni, hanem konkrét dossziékhoz lehet nyúlni. Sok pénzbe kerül. A hevenyészett iratmegsemmisítési hullámok nagy rendetlenséget hagytak, egyik dossziéban más ügyre vonatkozó papírok vannak. Amikor a tárca élére kerültem, kétszáz ilyen kérelem fogadott: a személyes múlt iránti érdeklődésből, kíváncsiságból fakadnak ezek. De a forrásértékű iratok között profiknak kell rendet rakni. Kosáry Domokos akadémikus úrral megállapodtam, hogy az Akadémia elvállalja ezt a munkát. Ők adnak javaslatot, hogy ki tekinthet be, s ezt én el fogom fogadni. - Zárolva voltak a kél háború közti iratok is, amelyekben a kommunisták, nyilasok i/gyei folynak össze - többek között. Ezek a dossziék megnyílnak-e? - Én hozzájárulok a kutatáshoz, a betekintéshez, de ez mesint csak az Akadémia javaslatától függ. Az nem megy, hogy amatőrök szétdúlják a/ okmánytárt. Ezek gyakran egyszerű, gyakorlati kérdések. Például, hány főt, mekkora felügyelet mellett lehet bebocsátani, hogy ne tűnjenek el iratok... - És kik szeretnének az alkotmány sáncain kívülről „bebocsáttatni" a hatalom csúcsára? Például, n Jurtában csoportosulok '.' - F. kérdéskörben nem kívánok részletekbe bocsátkozni. Akiket érint, azok tudják, hogy rájuk gondolok. Én nem leszek weimari belügyminiszter. - Thürmer Gyula líbiai turizmusának lehetnek nemzetbiztonsági vonatkozásai? - Nincsenek. A kormányzatnak az a dolga, hogy az ország biztonságát fenntartsa. Ebbe a körbe Thürmer útja nem tartozik bele. - Se a Jurta, se a szélsőbal. Akkor lehet, hogy inkább Torgyán Józsefre és árnyékkormányára kell gondolnunk? Boross belügyminiszter mosolyog, de éz a szakmai mosoly semmit nem árul el. Vagy mégis? „Nincs nálunk maffia!" A szomszéd asztalnál dr. Balatoni István rendórezredes, az ORFK bűnügyi főigazgató-helyettese várja, hogy válaszoljon néhány kérdésre. - Ugye, a maffia az nem lop, rabol, hanem elegánsan, az ellenőrizhetetlen pénzforrásokat és az ellenőrizhetetlen befektetési lehetőségeket keresi. Van-e nálunk maffia'.' - Tegyük hozzá - int Balatoni ezredes -, hogy ezen kívül még beépül a maffia az államigazgatás legkülönbözőbb szintjeire is. Nálunk nincs maffia. Se orosz, se kínai, se vietnami. Nevetséges. Vannak nagyon jól szervezett hazai bűnbandák és nemzetközi bűnözőcsoportok, amelyek keresik velük a kapcsolatokat. És számtalan olyan ténykedés is létezik, amelyik épphogy a legalitás határán mozog. Az is rendőri ügy, hogy ezekből mi fejlődhet. - Hát előzzük meg, amit még lehet ZFLEÍ MIKLÓS