Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

ff f/160 DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. JÚL. 2., 81.ÉVF. 153. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Vége a Szerződésnek Hat néhai szocialista ország vezetője tegnap Prágában aláírta a Varsói Szerződés megszűnéséről szóló dokumentumot - Másfél hónapos alkotmányos válság után horvát elnöke van Jugoszláviának - Stipe Mesic szerint a hadsereget ki kell hagyni a politikai életből Közlemény a VSZ végéről A Varsói Szerződés egykori tagállamai tegnap Prágában aláírták az 1955. május 14-én Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés, valamint e szerződés ér­vényességének meghosszabbításáról szóló, 1985. április 26-án kelt dokumentum hatályának meg­szüntetéséről szóló jegyzőkönyvet. A tanácskozás résztvevői az alábbiakat jelentették ki: Egyetértettek abban, hogy a jelen­legi európai helyzetnek a tanács­kozáson képviselt egyenjogú és szuverén államok közötti minőségi­leg új partneri, kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló kap­csolatok felelnek meg. Ebből kiin­dulva szállnak síkra amellett, hogy kapcsolataikat kétoldalú szerzódé­ses-jogi alapon fejlesszék. Hitet tettek az összeurópai folyamat to­vábbi előmozdítása mellett annak érdekében, hogy az 1990 novemberi EBEÉ-csúcstalálkozón elért meg­állapodások szerint Európában új biztonsági és együttműködési struktúrák jöjjenek létre, valamint amellett, hogy a Párizsi Carta elvei alapján Európában új együtt­működési keretek alakuljanak ki. A tanácskozások képviselt államok együttes véleménye, hogy a stabili­tás, a jólét, az embert jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása Közép- és Kelet-Európa valamint az EBEÉ folyamat összes résztvevő államának érdeke. A tanácskozás résztvevői nyugtázzák országaik készségét arra, hogy esetenként ad hoc jelleggel két vagy többoldalú konzultációkat tartsanak a közös érdeklődésre számot tartó időszerű kérdésekről. A résztvevők egyben megerősítették a Varsói Szerződés tagállamainak 1991. Tegnap délelőtt a prágai Cernin palotában, a csehszlovák külügyminisztérium épületében megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülése, amelynek immár egyetlen napirendi pontja van csupán: a Varsói Szerződés megszüntetése. A délelőtt folyamán a küldöttségvezetők ezzel kapcsolatban sorra kifejtették hazájuk álláspontját Elsőként Antall József magyar minisztereinők kapott szót Délben a szövetség megszűnéséről szóló jegyzőkönyv aláírása következett, ezután pedig Václav Havel csehszlovák miniszterelnök tartott záróbeszédet A tanácskozás küldöttségeit Antall József mellett Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter, Zselju Zselev bolgár elnök, Václav Havel csehszlovák elnök, Lech Walesa lengyel elnök, valamint Ion Iliescu román elnök vezette. A prágai ülés után hétfőn Antall József, Václav Havel és Lech Walesa külön megbeszélés keretében egyeztették álláspontjukat. február 25-i budapesti rendkívüli ülésén elfogadott nyilatkozatában foglaltakat. (MTI) Hármas csúcs A VSZ politikai testületének utolsó ülése után Antall József magyar kormányfő, Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnök hármas megbeszélésen találkozott Prágában. Antall József még a találkozó előtt magyar új­ságíróknak elmondta: a hármas csúcstalálkozó célja, hogy közös levelet fogalmazzanak meg a hét vezető ipari ország hamarosan Londonban tanácskozó állam- és kormányfőihez. Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország a közép-európai térség problémáira és a támogatás szükségességére kívánja felhívni a „hetek" figyelmét. ­Egyetértünk a Szovjetunió támoga­tásával, de ennek egyidejűleg ki kell terjednie az egész térségre - je­lentette ki Antall József. A találkozó megtörténte után egyelőre még nem hozták nyilvá­nosságra a londoni csúcshoz intézen­dő levél pontos tartalmát, mivel azt előbb magukhoz a címzettekhez kívánják eljuttatni. Az Antall József miniszterelnök vezette magyar kül­döttség a hármas találkozó után teg­nap elutazott Prágából. A kormányfő Bécsbe repült, ahol ma előadást tart az Interparlamentáris Unió ülésén és részt vesz a helsinki folyamathoz tartozó 35 ország parlamenti kép­viselőinek értekezletén. (MTI) Antall József nyilatkozata Antall József magyar miniszterel­nök szerint a most megszűnt Varsói Szerződést nem lehet úgy tekinteni, mint ami egy adott korszakban stabilizálta volna a kelet-közép­európai térséget. - A Varsói Szerződés Magyaror­szág számára mindig a megszállás folytatását jelentette - állapította meg a kormányfő. A VSZ fel­számolásáról szóló jegyzőkönyv aláírása után magyar újságíróknak adott nyilatkozatában Antall József hangoztatta, hogy Budapest a volt tagországokkal kétoldalú megállapo­dások keretében korrekt, egyenrangú biztonsági egyezményeket akar kötni. Jugoszláviáról szólva a minisz­terelnök úgy vélekedett, hogy egyrészt el kell ismerni valamennyi nemzet önrendelkezési jogát - és ez érvényes Jugoszlávia köztársaságaira nézve is -, másrészt viszont nem lehet elfogadni az erőszakos katonai megoldásokat. Szerinte a térség egyik fó veszélyét jeletheti az, ha a hadseregek önállósult életet kezdenek, anélkül, hogy a politikai akarat kifejezői lennének. - Meg kell akadályozni, hogy bármely ország bármelyik hadserege a visszarendező erők szolgálatába állhasson ­hangsúlyozta a magyar kormányfő. (MTI) Göncz-Kissinger találkozó A jugoszláviai helyzettel kap­csolatban óvatos derűlátásra ad okot. hogy a legutóbbi fejlemények a válság megoldásának irányába mutatnak. Az államelnökség elnöké­nek megválasztása és a harci cselek­mények beszüntetése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy mielőbb helyreáll a társadalmi béke, s olyan igazságos, békés, demokratikus megoldás születik, amely kifejezi az ott élő népek törekvéseit, egy­szersmind egyenlő jogokat biztosít minden állampolgár számára ­hangoztatta Göncz Árpád köztár­sasági elnök Henry Kissingerrel folytatott megbeszélésén. Az államfő tegnap hivatalában fogadta a négy­napos magánlátogatáson - Kodolányi Gyula címzetes államtitkár meghívá­sára - Magyarországon tartózkodó amerikai politikust, volt külügy­minisztert. Henry Kissinger elmondta: most első alkalommal látogat Magyaro­szágra, s útjának célja, hogy átfogó képet kapjon annak a közép­kelet-európai térségnek a helyzetéről, amelyet igen jelentős világpolitikai tényezőnek tart. A régió jelentőségét illetően Göncz Árpád osztotta a neves amerikai politikus, politológus véle­kedését, s hangoztatta: Magyarország stabilizáló szerepet kíván játszani a közép-kelet-európai térségben. A jugoszláviai helyzet magyar megítélésével kapcsolatban az ál lamfó felhívta a figyelmet arra, hogy Jugoszláviában mintegy 500 ezres lélekszámú magyar kisebbség él, nagyobbrészt Szlovénia és Horvát­ország területén. A jugoszláviai fejlemények alakulása már csak ezért sem lehet közömbös Magyarország számára. Kissinger érdeklődött a Szovjet­unióhoz fűződő magyar viszonyról is. A köztársasági elnök szerint Magyarország nem követheti el ugyanazt a hibát, mint a két világ­háború között, amikor szinte tudomást sem vett a Szovjetunióról s nem működött együtt vele. (MTI) A Külügyminisztérium álláspontja A Magyar Külügyminisztérium megelégedéssel értesült arról, hogy a jugoszláv államelnökség megtartotta ülését, és az alkotmányos rend­nek megfelelően a testület elnöké­vé választotta Sztipe Mesicet. A Külügyminisztérium egyúttal reményét fejezi ki, hogy Jugoszlávia politikai tényezői további konstruk­tív lépéseket tesznek az igazságos megállapodás elérését szolgáló tárgyalások folytatására. Ennek érdekében Magyarország más álla­mokkal együtt kész a további együtt­működésre. A külügyi nyilatkozatot Hermán János szóvivő ismertette szokásos hétfői nemzetközi sajtó­konferenciáján. A most közzétett nyilatkozat egy­ben megerősítette a Külügyminisz­térium június 27-én kelt deklaráció­ját, amely a jugoszláviai helyzettel kapcsolatban a magyar kormány aggodalmának adott hangot, s a magyar álláspontot tolmácsolva leszögezte: az ellentétek feloldását nem szolgálják sem az egyoldalú lépések, sem az erőszak alkalmazása vagy az azzal való fenyegetés. (MTI) Biztosítatlan autósok - Még késedelmi díj nélkül lehet biztosítást kötni, csak arra kell ügyelni, hogy hétfőn délután 6-kor ne okozzon balesetet az ügyfél, mert biztosítása csak 0 órától lép ér­vénybe. - Sokan még várják a szerződést a postai befizetés után. - A rendőrség ellenőrzésnél egyelőre elfogadja a postai befizetést igazoló szelvényt. Egyébként pénte­kig postáztunk minden olyan szer­ződést. amelyre június 13-iág befizet­ték a pénzt, s úgy tervezzük, hogy e hónap 10-éig legutolsó ügyfelünk is megkapja a borítékot. Ha valaki időközben balesetet okozna, feltét­lenül írja rá betétlapjára a biztosító­társaság nevét. - A jövő héten eladom az autómat... - Két hónapot visszatérítünk a be­fizetett biztosítási összegből. Ide­tartozik az is, ha valaki mostanában vásárol használt autót, az átíráshoz már elengedhetetlen a kötelező felelősségbiztosítás. Személygép­kocsikra 500, teherautókra 1000 forintért adunk egy ígérvényt, amellyel az átírásnak már nincs aka­dálya. s ezt az összeget beszámítjuk Vasárnap éjfélkor lejárt a kötelező felelősségbiztosítási szerződések megkötésének előírt határideje, tegnap elméletileg már csak olyan gépjármű vehetett részt a forgalomban, amelynek tulajdonosa eljegyezte magát valamelyik biztosítótársasággal és a frigyet pénzbefizetéssel is megpecsételte. Tegnap, az utolsó utáni napon dr. Molnár Ernőt, a Hungária Biztosító megyei igazgatóját kérdeztük telefonon. a megkötendő felelősségbiztosítás társadalom, vagy mára is maradt nálunk, a megyében 1400 biztosítást díjába. még néhány ügyfél? kötöttek és feltehetően a többi - Fegyelmezett volt az autós - Ma, hétfőn délelőtt 11 óráig csak társasághoz is bekopogtak néhányan. - A pótdíjakról ellentmondóak a híresztelések. - Mi nem alkalmaztunk havi megbontást a befizetéseknél, csak negyedéves díjat fogadtunk el, így nálunk egyelőre nincs pótdíj. Hang­súlyoznom kell ugyanakkor, hogy nagyon sok utánfutó-, lakókocsi-, lassú- és mezőgazdasági jármű-, valamint segédmotorkerékpár-tulaj­donos még egyetlen társaságot sem keresett meg biztosítás ügyben. Úgy tűnik, mindenki csak a személy­gépkocsira koncentrált - Mi történik akkor, ha egy biztosítatlan babettás miatt vado­natúj Mercedes szalad fel a fára ? - Többmilliós kár. s ez az. amire már nem gondolnak a segédmotort ajándékozó nagymamák, pedig mindössze 126 forint a féléves díj. Egy igazán jó autóban könnyen eshet milliós kár, s ha véletlenül még rokkantság is súlyosbítja a balesetet, a család élete végéig nyögheti a biz­tosítatlan babettázás drága tanulópénzét. K.A. (A kötelező felelősségbiztosításról sj5ló további cikkeM a 3. oldalon.) MII.IMII MII I M II I l,. i ^Aimk^Mtm^m * - •: -: Szlovénia ENSZ­csapatokat vár 2 A négykerekű tehén J Ideiglenes határátkelőhely nyílik a pápalátogatásra.....-! Tigrisbőr és buzogány 5 Öngólok 7 Szentmihálytelek: a fejlődés perifériáján 8 Szolgáltatásaink 10 Műsorok 11 A nudista hadsereg 12 A jugoszláv alternatíva A magukat jugoszlávnak vallók Jugoszláviában egy olyan kisebb­séget alkotnak, mely hazátlan bolyon­gásra ítéltetik, ha Jugoszlávia való­ban alkotóelemeire bomlik. Mi lesz Jugoszláviával, s az ott élő jugoszlávokkal? A kérdés első felére számtalan jóslattal szolgálhatunk, de a jugoszlávokkal - gondolatilag - Jugoszlá­via nélkül nemigen tudunk mit kezdeni. Kik azok a jugoszlávok, akikre senki nem panasáodik, akikről talán éppen ezért senki nem vesz tudomást? A megalomániás, hatalomféltő volt kommunisták? A szövetségi kormány funkcionáriusai, az aparátcsikok? Netán a második világégésben össze­kovdcsolodott néphadsereg töhségé­ben szerb tisztjei? Ők, akik bármi áron megvédenék régi beidegződéseik rendszerét? A jugoszlávok a határtalan szere­lem sarjai, kik nemzetközi egyez­mények, háborúk vajúdta határok közé születtek. Remélhet-e majd négyszeres állam­polgárságot az a horvát-szerb­szlovén-albán származású baptista felekezetű jugoszláv, aki sem a jugoszláv eszméért, sem a szlovén vagy a horvát függetlenségért, sem a szerb megújhodásért, sem pedig Koszovó államiságáért nem hajlandó fegyvert ragadni? De mit aggódom én itt a jugo­szlávokért. amikor a magyar - a tengeren túlra vetődöttekkel együtt - a hatfelé szakadást is elviselte? Elviselte, megszenvedte, kibírta és bírja valahogy... Azért emlegetem ezeket a jugo­szlávokat, mert míg Jugoszláviában mások fegyvereiket olajozzák, a nép­számláláson észrevétlen maradt, szedett-vedett, a szélrózsa minden irányában szétszéledt népcsoport, pártállástól függetlenül saját - Jugo­szlávia és Európa számára - is elfogadható politikai alternatívát ajált. A Szlovén és a Horvát Köztár­saság függetlenségének kikiáltása napján. Szarajevóban az állampolgári alapon szerveződő jugoszláv ellen­zék képviselői - huszonnégy párt. szervezet, mozgalom - tanácskozá­sán új jugoszláv parlamenti választáso­kat sürgetett. Felhívásuk gyakorlati­lag a jelenlegi konfliktusokat felol­dani képtelen alkotmány megreformá­lását célozta meg. A szarajevói összejövetel a két északnyugati köztársaság függetlenedési eufóriájá­nak árnyékában, sajnos - úgy a helyi, mint a külföldi sajtó számara -, észre­vétlen maradt. Akkor még nem dördültek el Szlo­véniában a fegyverek, akkor még Jugoszláviában, illetve Horvátor­szágban tartózkodtam. Utólag: bűn lenne elhallgatnunk a nemzeti indula­toktól mentes, s így jobbára a vezető pár­tokból is kiszorult Jugoszláv kisebbség, a jugoszlávok javaslatát. Az európai közösség, a Jugoszláv Szövetségi Kormány egy kövét fúj ­mindhiába. Meghallják-e vajon azok hangját, akik fegyverropogtatás nélkül hallatják szavukat? VARGA IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents