Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-12 / 162. szám

PÉNTEK, 1991. JÚL. 12. DÉLMAQYARORSZÁQ KULTÚRA 5 Tenorista ott sincs A trevisói énekversenyről ­a zsűritag - Tavaly ígéretet fenem, hogy annak a fiatal énekesnek, akit erre érdemesnek talá­lok, fizetem a nevezési díját és az ott tartóz­kodását. Az illető, azonban, nevezetesen Frankó Tünde a ver­seny előtt két héttel visszalépett, meri ebben a szezonban nagyon le volt terhelve, s emiatt nem tudott úgy felkészülni, ahogy sze­retteti volna. Ezt én is becsülete­sebbnek találtam. Másfelől viszont nagy on sajnálom a dolgot, mert meg­győződésem. hogy toronymagasan nyerte volna a versenyt Despinetta szerepében. - Nem is volt magyar résztvevő? - De volt egy, és nyert is. Alföldi Zsuzsa lett a legjobb Fiordiligi. Pár éve végzett a Zeneakadémián Kom­lósi Ildikóval és Páncél Évával együtt, és jelenleg a Zürichi Opera­ház tagja., és most kiemelkedett a mezőnyből. Ferrandót egy Li nevű dél-koreai tenorista nyerte. A részt­vevőknek egyébként 40 százaléka japán és dél-koreai volt. Bámulatos, hogy mennyire megtanulták az euró­pai kultúrát, ezen belül is a legne­hezebbet, Mozartot. Egy nem kü­lönösebben kiemelkedő olasz barito­nista nyerte Gulielmót, egy csodála­tos japán mezzoszoprán Dorabellát, egy jó olasz szoprán Despinettát, és egy fantasztikus tehetségű olasz basszus Don Alfonsót. Úgy hívják, Udebrando D'Arcangelo, 21 éves, és ilyen szép hangot én még nem hallottam. Két évvel ezelőtt Masettót nyert, már akkor is lehetett érezni, hogy tehetséges, de két év alatt Iden is meghívtak Trevisoba Gregor Józsefei. Azonban a szokásokkal ellentetben nem énekelni hívtak, hanem hallgatni. Ismét zsűritag volt ugyanis az ottani enekversenyen. Tavaly Mozart Figaró házassága című müveben vetelkedtek az ifjú dalnokok, idén is Mozart-mű a Cosi fan tutte szerepelt a programon. óriásit fejlődött. Én óva intettem attól, hogy ilyen fiatalon karriert kezdjen, de úgy néz ki. ennek a gye­reknek még esze is van. - Milyen volt idén a színvonal a tavalyival összahasonlirva? - Gyengébb, főleg a férfiak kö­zött. Olasz tenoristát csak kettőt tudtak összeszedni, de a baritonme­zöny is elég gyenge volt. A verseny lelke egyébként a hetven éven túli Peter Maag. aki felajánlotta, hogy a jövő évadban egy koncertet dirigál Szegeden, és tart egy operakarmes­teri kurzust. - A győzteseket idén is meghívta? - Ha az időpontot egyeztetni tud­juk. szeretném őket meghívni hogy a mi díszletünkben, jelmezeinkben énekeljék el az operát. Ezt az előadást Peter Maag vezényelné. Az énekesek fellépti díjat nem kérnek, de természetesen az Útiköltséget, a szállást és az itt-tartózkosásuk költ­ségeit nekünk kellene fizetni. Ehhez keresek ezúton is szponzorokat. Ekkor a teljes művet előadnánk, hú­zás nélkül. - Jövőre is megy zsűrizni? - Igen, de még nem tudtuk eldön­teni, milyen darabot válasszunk. Rossini-év lesz. tőle kell valamit, de a Sevillait meg a Hamupipőkét nem akarjuk. De javasoltam a Ory grófját, de lebeszéltek, és be­lattam. hogy nem lehet megcsinálni, mert nincs tenorista. A Mó­zesról meg én beszél­tem le őket. mert a címszerep fiatal basz­szusnak az öngyil­kossággal egyenlő. ytmmemtm;: _ 5 végill milyenek a kilátások arra, hogy a társulat is eljusson külföldre ? - Jelenleg a lengyel, román, bol­gár társulatok olyan jók, és olyan ol­csón mennek nyugatra, hogy velünk nem tudjuk felvenni a versenyt. Tu­dom. mennyit fizetnek nekik, meg­kérdeztem a kórust, azt felelték, ennyiért nem éri meg. Azt hiszem, az elkövetkezendő időkben nem a nagy romantikus operákkal kellene tur­néznunk. Sokkal versenyképesebbek lehetnénk például barokk művekkel. Ezekben azonban a társulatnak egye­lőre nincs gyakorlata. A közönség­igény miatt főképpen továbbra is az ismert, népszerű műveket kell ját­szanunk. Jó lenne azonban létrehozni egy operastúdiói a színházon belül, ahol ilyen művekkel kísérletezhet­nénk. A következő évad harmadik felében, úgy tűnik, marad időnk. Ha pénzt is sikerül szerezni vagy meg­takarítani, szeretnék helyet adni valamifajta kísérletnek. Egy ha­gyományos operát abszolút modern rendezésben mutatnánk be. Még azt is el tudom képzelni, hogy ezt egy olyan fiatal szegedi rendező állítsa színpadra, aki eddig az amatőrmoz­galomban dolgozott, és aki eddig még nem rendezett operát, például Balog József, vagy Kormos Tibor. MAROK TAMÁS Szabad Színházak találkozója (aug. 12-16.) Augusztus 12.: este 6: Megnyitó (JATE Klub) - Este 7: BÖRTÖ­NÖK, Könny és Mosoly Színháza, Szófia (JÁTÉ Klub) - Este 9: ESZ­ME-IDÖ JATE Stúdió Színház, Sze­ged (Bálint Sándor Művelődési Ház) - Este II: TRACK, Túrba Színház, Párizs (JATE Klub) Augusztus 13.: este fél 8: ENIGMA. Csetneki Gábor Társulata, Budapest (Bálint Sándor Művelődési Ház) - Este 9: TRACK. Túrba Szín­ház, Párizs (Ady tér) - Este fél II: BÖRTÖNÖK, Könny és Mosoly Színháza, Szófia (JATE Klub) Augusztus 14.: este fél 9: A1SA, Csetneki Gábor Társulata, Budapest (Bálint Sándor Művelődési Ház) ­Este 10: UTOLSÓ VONAL. Szkéné Színpad, Budapest (JATE Klub) Augusztus 15.: este 8: FANA­TIKUS ZENEKAR, Andaxínház, Budapest (Ady tér) - Este fél 10: TURUL, Artus Színház. Budapest (JATE Klub) - Este II: TORPEDÓ BÁCSI MESÉI. H-rom egyéniség alkalmi színház. Szeged (JATE Klub) Augusztus 16.: szegedi együt­tesek előadásai a JATE Klubban és Bálint Sándor Művelődési Házban Bérletek a JATE Klubban válthatók. Tiszatáj - Öreg, ezek szerint mi fül vagyunk jelentve'. - mondta kedélyes rezig­náltsággal Berkovits György szerkesztő 1980 márciusának valamelyik fé­nyes napján Veress Miklósnak, a Mozgó Világ akkori főszerkesztőjének. Erről a följelentésről szól a Szegedről elszármazott költő-szerkesztő írása a Tiszatáj júliusi számában, mégpedig különös dokumentumokkal illusztrálv a. A történet két esztendővel korábban, 1978 áprilisában kezdődött, amikor a lap szerkesztősége körkérdéssel fordult a fiatalabb művésznemzedék képviselőihez: melyek az irodalom és a társadalom legégetőbb problémái. Két év múltán a sorozatot le kellett zárni, amikor is Egykoriak felelnek cím­mel klasszikus szerzők saját korukra mondott bírálatát közölte a témában ­zárszóként - a lap. Hát persze hogy Arany János, Kemény Zsigmod. Mikszáth, Füst Milán, Ady, József Attila mondatait a szocializmus nyil­vánvaló kritikájaként kellett értelmezni. Tudta ezt a KISZ Agitprop. véle­ményezési munkabizottsága, egyszerűbben: cenzori társasága is, akik ideo­lógiai górcső alá vették ezt a „farsangi" számot. Ezeket a dokumentumokat közli és magyarázza most a Tiszatájban Veress Miklós. Folytatása kö­vetkezik. A lap versei egyébként távoli videkeket járnak be. Király László erdélyi költő például a Mezőségtől ír. hogy aztán a mondatok, immár Gömöri György, Angliában élő költő tulajdonaikent Oxfordból visszhangozzanak. Sigmond István kolozsvári írótól nemcsak prózát közöl a lap, de recenzáltatta regényét is, azt a „lenyűgöző regényt", melynek cenzúrázatlan változatát - a Kriterion után - tavaly kiadta a Szépirodalmi is. A Félrevert harangok című könyvről Széles Klára írt. Az Esterházy-kalauzról, vagyis Marianna D. Brinhaum és az író beszélgetéséből született könyvről Zsélyi Ferenc írt kri­tikát, Hámori Róbert: Egérdery című regényét pedig Szerdahelyi Zoltán re­cenzálta. Folytatódott Páskándi Géza esszéje Tamási Áronról. Litvániáról pedig Czeslav Milosz és Tomas Venclova beszélgettek. Fesztv-körkép Könyv a Játékokról Az Opusztas/eri Nemzeti Tör téneti Emlékpark Alapítványa, vala­mint egy lengyel restaurátor csoport megkötötte a szerződést a Feszty­körkép felújítására. A lengyel szak­emberek szeptember l-jén kezdenek hozzá a munkához, amelyet legké­sőbb 1995. október 31-ig be is fejez­nek, illetve a szerződés arra ösztönzi őket, hogy minél előbb végezzenek. A Feszty-körkép felújítására 300 millió forintra van szükség. Ennek egy rgszét a kormány biztosítja, a hi­ányzó összeget pedig az alapítvány a külföldön élő magyaroktól szeretné megkapni, ezért szeptemberben nem­zetközi sajtókampányt indítanak. tmr/SSMVMtssMiemtstmKxx Start előtt a szabadtéri A napokban fejeződik be a szabadteri nézőtérének felújítása. A mun­kálatokat vezető Szakács Gyulától tudtuk meg, hogv legalább 3 millió forintba került a faszerkezetek cseréje, a festés és a székek kijavítása. Az ellopott hangosítókábelek ügyében rendőrségi vizsgálat folyik. A tolvajok valószínűleg színesfémként a MÉH-nél értékesítették, a becsült kár 474 ezer forint. A szabadtéri gondnoka szerint ennyi kábelt csak tőbb teherautóval lehetett elszállítani, furcsa, hogv senkinek nem tűnt fel. A színháziak is tel jes erőbedobással dolgoznak, készülnék a díszletek. A Szegedi Szabadtéri Játékok nyitó előadása jóvő szombaton, Krkel népszerű operája, a Hunyadi László lesz. j • X^m^^' "s\ " FOTÓ: SOIMIDT ANDREA MMMMMMmm&MmMMMMlMNMm Újabb könyv jelent meg a Szegedi Szabadtéri Játékok történetéről. A Játékok elindításának 60. évfordulójára az igazgatóság kél tagja. Kovács Ágnes és Nikolényi István állította össze a történelmet 52 oldalon. A kötet jelentós részét egy adattár jelenti, amely a 60 év összes előadásának színlapját összegyűjti, rendezőstül, karmesterestül, mellekszereplöstül. Ez a rész Polner Zoltán munkája, és névmutató is csatlakozik hozzá. Ami a szöveges részt illeti, nem sok többletinformációt tartalmaz az adattárhoz képest. Csak halvány vázlatot ad a háttérről. Nem tudjuk meg például, miért szakadt meg a szabadtéri 1939-ben, miképpen az 59-es újraindítás körülményeire is csak egy fél oldal jut. Pedig ha van értelme ennek a résznek, akkor az éppen az alapos történészi feltáró­munka lenne. Az előadásokról kö­zölnek valamifajta értékelést, vala­melyest a folyamatokat is igyekez­nek fölvázolni, s közlik az éves néző­számokat is. Sajnos, a forrásaikat nem jelölik meg pontosan, pedig ez fontos lenne a további kutatás szem­pontjából. Nagy élvezettel bogarasztam viszont a 1 10 oldalny i színlapot. Hadd tárjak most elő néhány érdekes apróságot. 1931. Magyar passió. Játszottak még kategóriában; Major Tamás. Timar József. Egy évvel később az első Tragédiában Básthy Lajos, Kor­da Sándor. 35-ben a Parasztbecsületet Pietro Mascagni dirigálta a Milanói Scala szólistái élén. Morselli Glaucos című darajában „Halászok": Gellért Endre, Ungvárv László, Várkonyi Zoltán. 37-ben megint a Tragédiában „szavalókórus rendező": Ascher Oszkár. 38-ban Turandot: Gina Cig­na, Timur: Székely Mihály, rendező: Nádasdy Kálmán. 39-ben, az utolsó háború előtti évadban Turandot és Aida: Nemeih Mária. Ramfis és Ti­mur: Kóréh Endre, akit Székely elül­dözött a pesti Operából, ezért keny­telen volt Bécsben és a New York-i Metropolitanben tengetni karrierje hátralévő részét. Szólólemeze a közelmúltban jelent meg, a Pince mélyén című dalban 16 mély cét énekel... 1960-ben Hunyadi, Hírnök: Réti József. A Tragédiában 3. népbeli: Sztankay István fh. - I.demagóg: Pécsi Sándor - 1 .polgár: Őze Lajos. 62-ben a Háry két rendező­asszisztense Kapás Dezső és Sík Ferenc. (Az egyiket épp most ebru­dalták ki Veszprémből, a másik meg a Nemzeti Színház förendezőie lett i A Párizs lángjait többek között La­katos Gabriella, Fülöp Viktor. Kun Zsuzsa és Havas Ferenc táncollak. 65-ben Turandot: Amy Shuard. Kalaf: Nikola Nikolov, Liu: Jeanette Pilou. Mandarin: Gregor József, ren dezóasszisztensek: Félix László fh. és Marton László fh. A Tragédia asszisztense Babarczv László fh.. Kimon: Molnár Piroska fh., Catullus: Huszti Péter fh. , 2. mesterlegény: Székely Gábor fh.. I.árus: Szegedi Molnár Géza, 2.árus: Zsámbéki Gábor fh. 67-ben. majd később 72-ben A cigánybárót Vilii Boskovsky vezé­nyelte. 69-ben a Háryban Mária Luj­za: Marton Éva. Meluzina grófnő: Piros Ildikó fh., karigazgató: Ober­frank Géza. A Carmenben Dancario: Miller Lajos. 1970-ben a Trójai nőkben Talthy­biosz: Latinovits Zoltán (a szerep­listán az utalsó előtti). Soha előtte, soha utána nem járt itt. 72-ben a Hunyadit Szinetár Mik­lóssal együtt Székely Gábor ren­dezte. A Katona József Színház ké­sőbbi igazgatója soha máskor nem rendezett operát. Igaz, itthon prózát sem rendez már egy ideje. A 76-os Tragédiában 5. népbeli: Árkosi Árpád. 77-ben a Lear ki­rályhoz Vilt Tibor tervezett díszletet. Lear Bessenyei Ferenc, a Bolond Gá­bor Miklós volt - önálló produkció­ban. nem egy kószinházból áthozva. Aztán 83-ban megint Tragédia. I.mesterlegény: Hirtling István fh.. 3. tanuló: Macsai Pál fh. Hirtling iden a Macskák főszereplője lesz. S végül még egy, joggal fan­tasztikusnak nevezhető egyéni tel­jesítményre szeretném fölhívni a fi­gyelmet. Az 1985-ös Varázsfuvo­lában Rabszolgák: Martinék Csaba... No hát efféle érdekességeket lehet szemelgetni a könyvből, amely igen hasznos forrás lesz bárkinek, aki érdeklődik a Játékok iránt. Az ügyes kis kötelet a Szegedi Nyomda ké­szítette. és 120 forintért bárki meg veheti. vTT

Next

/
Thumbnails
Contents