Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-11 / 161. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚL. 11. A Fidesz tartózkodott Törvény a volt egyházi ingatlanokról Ai Országgyűlés tegnapi ülésén délután 4 óra utan ai elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette: a tisztelt Ház 194 igen, 95 nem szavazattal. 23 tartózkodás mellett elfogadta a volt egy házi ingatlanok tulajdoni rendezését célzó torvényjavaslatot. A módosító indítványok, illetve a torvény egésze fölötti szavazás az emberi jogi bizottság javaslatára név szerint történt. A szavazáson a Fidesz frakciója tartózkodott. Torgyán József távol maradt a határozathozatalkor. Az alábbiakban az elfogadott törvény lényegesebb elemeit közöljük. A volt egyházi ingatlanok tulaj­doni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya azokra az egyháztól, vallásfelekezettől, vallási közös­ségtől, egyéb egyházi szervezettől 1948. január l-je után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került be­épített ingatlanra terjed ki. amelyek az államosításkor hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, vala­mint kulturális célokat szolgáltak, illetve elengedhetetlenek voltak a szerzetesrendek, diakónus és diako­nisszaközösségek működéséhez, feltéve, hogy az ingatlan e törvény hatályba lépésekor állami tulajdon­ban, vagy a helyi önkormányzat tu­lajdonában van. Nem kap vissza az egyház termőföldeket, gazdasági lé­tesítményeket. és olyan vagyontár­gyakat, amelyek a jövedelemszerzést szolgálták Az ingatlan az egyház igénylésé alapján kerül a volt birtokos tulaj­donába és használatába, az egyház tényleges tevékenysége szerint szük­séges mértékben és időben. Figye­lembe kell itt venni, hogy mely fel tételek nélkülözhetetlenek az állami, a helyi önkormányzati feladatok ellátásához. Arra is tekintettel kell lenni, hogy az állami, illetőleg az önkormányzati költségvetésből mekkora fedezet jut az ingatlanát­adásra. Az onkormanyzat és az egy­ház megegyezhet abban, hogy az egyház az igényelt ingatlan helyett mást kap, feltéve, hogy az megfelel a jelenlegi igényeknek A kormány és az érdekelt egy­hazak képviselőiből egyházanként egyeztető bizottság alakul, amelynek feladata - az egyház igénylése alap­ján - az átadni tervezett ingatlanok jegyzékének összeállítása. A jegy­zéknek tartalmaznia kell, hogy az egyház mely ingatlanokat kívánja három éven belül átvenni. A törvény értelmében ez alatt a három év alatt nyilatkozhat még arról is. hogy melyik ingatlant melyik évben kívánja átvenni. Az átvételre az elő­terjesztés évétől számított tíz év áll rendelkezésére. A kormány indítványozza az Or­szággyűlésnek. hogy az ingatlanát­adás pénzügyi fedezetét az éves ál­lami költségvetésből biztosítsa. Ha az Országgyűlés ezt elutasítja, a kormány - az egyház meghallgatása után - az átadás határidejét módosít­hatja. Módosító indítványként került a törvénybe, hogy a kisajátítási eljárás szabályai szerint kell eljárni a már önkormányzati tulajdonba került in­gatlanok esetében, és a kisajátítási el­járás értelmében kártalanítás fize­tendő. (MTI) mmtmmmmmum Merénylet Castro ellen? Havannában tizenkei, illetve nyolc­évi szabadságvesztésre (telték a ku­bai idegsebészeti intézet két szakor­vosát. akiket azzal vádoltak, hogy merényletei terveztek Fidel Castro kubai államfő ellen - jelentetlék be kedden a kubai fővárosban. A június 25-én lefolytatott tárgya­láson a másodrendű vádlott, Julián Arana - aki az intézetben alapszer­vezeti párttitkár volt - elmondta, hogy az ország súlyos helyzetére hi­vatkozva javasolta egy Fidel Castro elleni merénylet végrehajtását az ál­lamfő tavaly őszi intézeti látogatasa alkalmával. Fegyvereket és robbanó­szert azonban nem sikerült szerez­niük. Terveikbe bevonták az intézet egy további orvosát - később ő fedte fel az ügyet a rendőrségnek Az ügyész a terrorizmus és el­lenséges propaganda vádjával erede­tileg 18 és 12 évi börtönbüntetést kért a két idegorvosra. A vád képvi­selője kifejtette, tisztában van azzal, hogy neves szakemberekről van szó, akiknek egyike féléves kanadai tanulmányúton is járt A tárgyalás hírére - mint az ügyész is utalt rá - kanadai kutatók egy csoportja jelezte, hogy kampányt indítanak Kuba ellen, ha elítélik az általuk tisztelt ideggyógyászt. Julián Aranat (MTI) Ismeretlen károkozó után is fizet a biztosító A Magyar Biztosítók Szövetségétől kapott információ szerint július első hetére a magyar autótulajdonosok több mint 90 százaléka meg­kötötte a kötelező gépjárműfelelősség-bizlosítást. összesen 2,3 millió szerződést regisztráltak, s a becslések szerint az autópark 2,6 millió. Miután még mindig több százezer olyan gépjármű közlekedik az uta­kon, amelyekre nem kötöttek felelősségbiztosítást, fennáll annak a ve­szélye, hogy a károkozónak nincsen biztosítója, amely fizetne helyette. Ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége kártalanítási számlát nyitott, amely a felelősségbiztosításokból befolyt díjak 3 százalékát tartalmazza, eddig több tízmillió forintot. Ebből az összegből finanszírozzák azokat a károkat, amelyeket a kötelező biztosítással nem rendelkező autósok okoznak, s személyük a baleset során ismertté válik. Ilyenkor természe­tesen a szövetség a károkozóval szemben érvényesíti visszkereseti jogát, azaz a kár teljes összegét visszaköveteli, sót a biztosítás díját is behajtják július l-jétől visszamenőleg. Ugyancsak a kártalanítási számla szolgál arra, hogy az ismeretlen gépjárművek által okozott károk egy része is megtérüljön. Itt azonban szó sincs arról, hogy az ismeretlen gépjármű okozta koccanásos károkat, a betört szélvédők és karosszériaelemek cseréjét finanszírozzák, ki­zárólag abban az esetben fizetnek, ha személyi sérülést okoz az isme­retlen gépjármű A Magyar Biztosítók Szovetsege a Hungária Biztosító Rt.-t jelölte ki arra, hogy a kártalanítási számláról fizessen a károsultaknak. Ugyancsak a Hungária illetékes akkor is, ha magyar állampolgárnak külföldi forgalmi rendszámú gépjármű okoz kárt. Mivel a kötelező gépjárműfelelősség-biztositás szerződéses formája a turistaszezon közepén lépett érvénybe - illetve újult meg, hiszen ez a forma több évtizeden keresztül bevált gyakorlat volt Magyarországon -, sok problémát okoz az úgynevezett zöld kártya hiánya, amellyel a magyar autósok külföldön igazolhatják, hogy rendelkeznek kötelező felelősség biztosítással. A Magyar Biztosítók Szövetségénél elmondták, hogy ezt a bizonyos zöld kártyát azért nem adják át automatikusan a szerződés megkötésekor, mert darabja 7 forintba kerül, s valószínűleg nem is mindenkinek van rá szüksége, tehát külön kell kémi. Aki viszont ezt elmulasztja, s a későbbiekben külföldre akar utazni, annak ugyanazt a biztosítót kell felkeresnie, amelynél a kötelező biztosítást megkötötte, s ott kaphatja meg a zöld kártyát. (MTI) Kupa a menedzsereknél MMMMNNMMMMMM - Csütörtökön kozzétesszuk a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank adatait a magyar gazdaság első féléves teljesítményéről ­jelentette be Kupa Mihály pénzügyminiszter szerdán, a Menedzserszövetségnél tartott fórumán. Hozzátette: a magyar statisztikai rendszer gyakorlatilag összeomlott, csak a PM és az MNB adataira lehet támaszkodni. SMMMMIHMBMIMWMIMMH^MRVWIWMS Az ország kereskedelmi mérlege romlott ugyan, de nem annyira, mint azt az NGKM-ból a hét elején kiszi­várgott (Kupa megfogalmazásában „ellopott") adatok mutatták A fe­szültségek elsősorban a költségvetési bevételek visszaesésében, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi gond­jaiban jelennek meg. A miniszter szerint ugyanakkor az inflációt .kéz­ben tartják", az export nő. Nem indo­kolt ezért sem a forint árfolyamának változtatása, s „nem fogom engedni, hogy inflációs feszültséget vigyenek be a gazdaságba" - szögezte le Kupa Mihály. A kedvező folyamatokra, illetve a költségvetés helyzetére utal­va kijelentette: az idén semmiképpen nem szabad liberalizálni a béreket Magyarországon jelenleg kereske delmi bankok vannak, ezektől nem lehet elvárni, hogy beruházási bank­ként, jelzáloggal foglalkozó bank­ként. vagy fejlesztési bankként visel­kedjenek - tért át a bankrendszerrel kapcsolatos tervekre a miniszter. E hiányzó funkciók ellátása azonban nélkülözhetetlen, ezért a kormányzat törekszik a szükséges változások el­érésére. Kupa Mihály arról is beszélt, hogy a három nagy kereskedelmi bankot három év alatt „megsza­badítják" régi, rossz követeléseiktől. A privatizáció kapcsán szólt a gazdasági kabinet keddi üléséről is. Mint mondta: a privatizációs straté­giában konszenzusra kell jutni a pár­toknak, az érdekképviseleti szervek­nek és a kormánynak (MTI) Az elnöki golfmeccs SOMOGYI P. SÁNDOR Ezerkilencszáznyolcvankilenc óta két kényel­mes éve volt Európának. A világ fellélegzett - és megpihent. Közben volt ugyan egy gyors háború, de az messze az Öbölben volt. és annyira sike­resen végződött, hogy időben még messzibbnek tűnik. A világrend, úgy látszik, szilárdabb lett. mint lalaha Emlékszem egy tudósításra az iraki háború utáni hónapokból, az amerikai elnök szerepelt benne. Bush. amint a világrend őrének maga­biztos szerepében golfozás közben válaszolgat az újságíróknak. Lendül a golfútő, igen, mondja aztán, az iraki alomfegyverkezést csírájában fog­juk megakadályozni, vannak eszközeink hozzá, közben a kicsiny labda röptét nézi. és elégedett. Az újságírók is elégedetlek mindenki úgy érzi. Szoddám jobban teszi, ha elgondolkodik ezen. Mindenki elégedett, a komoly játék, a golfütő gyors suhintáta illik, sőt. hozzátartozik az el­nökhöz. Ilyennek kell lennie, természetesnek, mint a demokrácia. De mi lesz. ha Irak ügyet sem vet a burkolt fenyegetésre, kérdezi valaki, vala­hogy így. Az elnök kezében kissé megmozdul a pálca, micsoda kérdés, gondolhatják a többiek, és micsoda válasz már ez is. Ennyi is. Minek annyit beszélni: egy önkéntlen mozdulat úgvis elárul mindem, amit nsdni kell Mindezt azért érdemes megemlíteni, mert a dolgok némileg megváltoztak azóta. Kiderült, hogy Európa, s vele együtt a világ magabiztos kényelme már nem a régi. A gondot persze Jugo­szlávia okozta, egy széttagolódás felé tartó ál­lam-konglomeráció, amely egy egységesülés irá­nyába haladó Európa része. A mondatban nincs ellentmondás - tulajdonképpen mindkettő, Euró­pa is. Jugoszlávia is azonos cél felé halad. Egyik békében, mert a háborún már túl van, a másik háborúban, mert a háborún túl van ugyan, de túl van már azon a békén is. ami ezután köttetett. Aminek szét kell esnie, az előbb-utóbb úgyis szét­esik. Ha jól belegondolunk, a kérdés mindössze annyi, hogy Jugoszlávia egészben, vagy dara­bokban kapcsolódjék az integrációhoz. Előbbi megoldás természetesen jóval kényelmesebb a már összeállóban lévő Európának. Kényelemről beszéltem, többször is. Vagyis a tétlenségről, a világ diplomáciájának arról a hitéről hogy ha a világ egyik részében a gazda­sági jóllét és az ebből kialakult posztmodern társadalomszemlélet végleg elfogadta a két világháború - háborúban született, tehát kierő­szakolt - „eredményét", akkor az érvényes a ke­leri hermetikából éppen kilépett államokra is. Ne tételezzük fel hogy a nyugat ezt eleve értelem szerűnek tartja. E felfogásban - és a kénye­lemben - közrejátszott a Kelet gazdasági kiszol­gáltatottsága is. Kelet integrációja két dolog miatt haladhat jól: I. mert a jelenség pozitív, 2. mert a Nyugat más lehetőséget nem ad. Ez rendben is volna A felfordulás ott kezdődik, ha az integráció feltételei és módja egy földrészre nézve világosak, egy országra nézve nem. Egy jeles írónk mondtp egyszer a kommunizmusról, amikor ez még kevésbé tűnt tréfásnak, hogy az „világméretekben meglehet, győzni fog, de helyileg soha". írónktól persze távol állt, hogy politikán, s főként világmértű politikán eméssze magát. Elég volt neki ami helyileg kijutott. Nem csodálkoznám, ha ezzel az elszakadni kívánó jugoszláv tagköztársaságok népei is így volnának. Az a kijelentés, hogy az integrációba csak jugoszláviástól kapcsolódhatnak be, vagyis hogy függetlenségi óhajukra nem tart igényt a világ, számukra bizonyára oly sterilen hat az Elnök szájából, mintha, legyük fel Nyugat­Szamoa külügyminisztere mondaná. Talán ez a magyarázata annak, hogy míg Irakban a világ­rend őrének egyetlen gesztusa is hathatott a há­ború kimenetelére, most fordult a dolog: éppen a csatározások önállóan folyó mozzanatai befolyá­solják az elnök Jugoszláviáról telt nyilatkozatait. Az elnöki golfmeccs basehall-lá változik néha. Beiktatták Jelcint mnm ímhi* i twt A moszkvai Kremlben ünnepélyes külsőségek között tegnap letette a hivatali esküt Oroszország történelmének első elnöke. Mihail Gorbacsov a beiktatási ceremónián sikereket kívánva a központ támogatásáról biztosította Borisz Jelcint. A Kongresszusi Palotában az oroszországi népi küldöttek rendkí­vüli kongresszusának első napirendi pontjaként került sor az eskütételre. Az eseményen az új szövetségi szer­ződésre készülő kilenc köztársaság a legmagasabb szinten képviseltette magát. Ugyancsak részt vett rajta Zviad Gamszahurdija grűz elnök, Le­von Ter-Petroszján. az örmény, Mir­cea Snegur, a moldovai és Anatolijs Gorbunovs, a lett parlament elnöke Oroszország első, szabadon vá­lasztott elnökét jelképes módon az ortodox egyház feje, II. Alekszij pát­riárka köszöntötte elsőként az eskü­tétel után Borisz Jelcin, miként esküjében, beiktatási beszédében is hitet tett a köztársaság szuverenitása, az emberi jogok védelme mellett. Kiemelte, hogy Oroszország ezeréves történel­me során először tett esküt az állam első embere az állampolgároknak Fontosnak tartotta leszögezni, hogy Ma délelőtt személyében nem egy új monarcha. hanem egy nagy felelősséggel és jogokkal felruházott állampolgár tölti be a legfőbb közjogi méltóságot. Politikai célkitűzéseit érintve hang­súlyozta: ideológiai diktátumtól mentes, az emberi mértéket szem előtt tartó kormányzással törekszik a radikális reformok megvalósítására, szakít a vak parancsvégrehajtás korábbi gyakorlatával Mihail Gorbacsov .szerint az oroszországi elnök beiktatása nem csak a köztársaság, hanem az egész Szovjetunió szempontjából fontos esemény, amely egyúttal Borisz Jelcin politikai pályafutásának új fejezetét is jelenti A szovjet elnök hangsúlyozta: erős Oroszországra van szükség, mert enélkül nincs megújult szövetség sem. Úgy véle­kedett, hogy az elnöki tisztség létre­hozása logikus következménye a demokratizálási folyamatnak. (MTI) Antali-Kohl találkozó Bonnban Antall József magyar kormányfő ma délelőtt Bonnban kétórás megbeszélést folytat Helmut Kohl német kancellárral, s az eszmecseren a magyar miniszterelnök „ismerteti majd országa érdekeit, tekintettel a hét legnagyobb nyugati ipari nemzet (londoni) találkozójára" - közölte tegnap Bonnban a német kormány szóvivője, Dieter Vogel és hozzáfűzte: a többi kelet-európai reformország, azaz Lengyelország es Csehszlovákia kormányai is kérték, hogy Londonban ne csak a Szovjetunió támogatásáról legyen szó, hanem az ő kívánságaikról és elképzeléseikről is. amelyek már eljutottak egy bizonyos szintre a demokratikus átala­kulásban." A magyar miniszterelnök érzékeltette: Kelet-Európa szempont­jából Moszkvának az a fajta nyugati megsegítése kívánatos, amely hozzá­segíti a Szovjetuniót tartozásainak törlesztéséhez, a megkötött szerződé­sek teljesítéséhez és ahhoz, hogy ne szüntesse be vásárlásait azoktól az országoktól, amelyek egész gazdas­ági struktúrája éppen a szovjet igé­nyeknek megfelelően alakult ki és konzerválódott A londoni csúccsal kapcsolatos magyar elvárások ismertetése mellett feltételezések szerint szóba kerül­hetnek a jugoszláviai események. Kohl kancellárnak szűk egy héttel ezelőtt Kijevben. Mihail Gorba­csowal folytatott tárgyalásai, vala­mint a magyar és a német belpo­litikai-gazdasági helyzet is. (MTI) Diplomáciai forrásból származó értesülés szerint a Kohl-Antali talál­kozó négyszemközti lesz. a magyar kormányfő reggel indul Budapestről és a kora délutáni órákban már el is hagyja Bonnt A németországi villámlátogatást maga Antall József jelentette be június utolsó hetében az MTI-nek adott interjúban, a Kohl kancellárral folytatott telefonbeszélgetés után. Mint Antall kormányfő elmondta, Kohl arról biztosította őt, hogy „Londonban mindenképpen a Szov­jetunió támogatásával egyenrangú kérdésként szerepel majd a kelet­közép-európai térség megsegítése". Antall József szerint a hétfőn kez­dődő londoni csúcsértekezlet „vala­mennyi résztvevője tudja: nem lehet úgy támogatni a Szovjetuniót, hogy ezzel a segítséggel hátrányba hozzák a térségnek azokat az országait. Együttes út A United Way - az együttes út ­nemzetközi karitatív szervezet dél­magyarországi tagozata tegnap, mutatkozott be a JATE-klubban A Mentái munkaközösség kezde­ményezésére megalakuló területi ta­gozat szervezőbizottságának vezető­jétől, Bujdosné Lengyel Esztertől kértünk lapunk számára rövid tájé­koztatást az amerikai-magyar Gon­doskodás Alapítvány jellemzőiről. A nemzetközi szervezet - amely­nek 24 országban működik nemzeti tagozata - az egészségügy, az oktatás és a kultúra államilag át nem fogott területein próbál segíteni. A Gon­doskodás a megelőzést illetve a fej­lesztést támogatja Az alapítvány kizárólag adomá­nyokból tartja fenn magát, s vala­mennyi szervezete önálló pénzesz­közökkel rendelkezik. Eltér a többi alapítványtól abban, hogy a támoga­tók megjelölhetik a célt és az ennek megvalósítására fordított pénzt a kivitelezőktől szimonkérik. Az ala­pítvány nem maga hajt végre egy­egy feladatot, hanem megbízást ad etTe segítő közösségeknek Alapelvük: a semlegesség, azaz a pártoktól, a kormánytól, az egyhá­zaktól való függetlenség, ami nem zárja ki velük az együtműködést Kereskedelmi képviseletén keresz­tül külföldi partnerekhez segíti azo­kat a vállalatokat, amelyek az alapít­ványt támogatják. A United Way dél-magyarországi tagozata augusztus 3-án alakul meg. ÍTiT (LÉPCSŐK ACÉLSZEKEZ éve *10 éy^arancia : Exkluzív ^pférencLák " ^ ' ŐSÉG m REÁUSl^ -, II|BVEZÉS • KIVITELEZÉS Ott67Jsu6i*\mm

Next

/
Thumbnails
Contents