Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-01 / 152. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományábójjtörölve HÉTFŐ, 1991. JÚL. 1., 81. ÉVF. 152. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN SZAG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Markovics Ljubljanában Vasárnap délután megérkezett Ljubljanába Ante Markovics jugoszláv szövetségi miniszterelnök, hogy tárgyaljon az ország válságos helyzetéről. Markovics a tervek szerint Ljubljanából Zágrábba utazik, s este már Belgrádban tart kibővített ülést a szövetségi kormány. Milán Kucan szlovén elnök levélben fordult Veljko Kadijevicshez, s ebben leszögezte, hogy jelenleg a legfontosabb a harci tevékenység beszüntetése, minden mást ennek rendelnek alá. A nemzetvédelmi miniszterhez küldött levélben Kucan rámutatott, hogy az ultimátumban követelt kérdésekről csak politikai párbeszéd útján lehet dönteni. A hadsereg rende? mozgásának biztosítása attól függ, hogy a katonákat visszarendelik-e a laktanyákba. Kucan tiltakozott amiatt, hogy a tűzszünet első percétől fogva nem szüntették be a katonai repüléseket, egyebek között a szlovén légtérben. Kucan hangsúlyozza, hogy eddig egyetlen esetet sem ismernek, amelynek során katonák családtagjait bántalmazták volna. Ha vannak ilyen konkrét adatok, akkor a szlovén vezetés megfelelő választ ad majd azokra. Jure Pelivan boszniai miniszterelnök cáfolta azt, hogy Boszniában kiegészítő mozgósítás lenne, amiről Lojze Peterle szlovén kormányfő számolt be Ljubljanában, rá hivatkozva. Pelivan közölte, hogy valóban konzultált Peterlével. de csak érdeklődött a szlovén álláspontról, s itt valóban említett mozgósítást, de nem katonai személyek mozgósítását, hanem politikai jellegűt, ami bekövetkezhet, ha Szlovénia nem foglal állást a három feltételről. Ez már egyébként kora reggel megtörtént, s azóta erről tájékoztatták az ország számos politikai tényezőjét mmmmmimm^mmum»mmmmmmimnmumm«íímKtmmmmsms Legfrissebb éjszakai hírek szerint Szlovéniában Ante Markovics szövetségi kormányfő megegyezett Szlovénia képviselőivel: ma reggel a jugoszláv néphadsereg visszavonja csapatait, s elképzelhető, hogy mire lapunkat az olvasó kezébe veszi, a jugoszláv államelnökség hajnali, összevont ülésén megválasztják államfővé a horvát Stipe Mesicet. Az eddigi történések azonban nem kecsegtetnek azzal a reménnyel, hogy gyors és kedvező végkifejletben reménykedhetnénk. A nemzetközi közvélemény által is nagy aggodalommal kísért jugoszláviai események mellett itthon is valamelyest háttérbe szorult az a rendkívül örömteli tény, hogy a szovjet csapatok végleges és teljes kivonulásával, 450 év után először ismét független országnak vallhatjuk magunkaL Ezen igazi felszabadulásról országszerte - így Szegeden is - nagy szabású, ünnepélyes külsőségeket sem nélkülöző ünnepségeken emlékeztek meg. Ezen események tükrében talán csak kevesen követték figyelemmel - azok azonban annál szomorúbban könyvelték el hogy jövőre ismét csak másodosztályú futballcsapata lesz Szegednek. Az olaszok aggódnak Az olasz haderők „állandó ellenőrzés" alatt tartják az olaszjugoszláv határvidéket, az ott állomásozó egységeknél készültséget rendeltek el - közölte vasárnap Virginio Rognoni, olasz védelmi miniszter. „A helyzet rendkívül súlyos és feszült. Aggodalommal telten figyeljük az eseményeket, amelyek a szomszédos Szlovéniában és Horvátországban zajlanak. Szükségesnek ítéljük a készültség elrendelését, és ez meg is történt" jelentette ki a miniszter a rádióban. Rognoni azt is hozzátette, hogy rendkívüli intézkedéseket egyelőre nem terveznek, vagyis nem csoportosítanak át a határtérségbe máshonnét katonai egységeket. Az állandó készültség keretében a határon sűrítették a járőrszolgálatot, összehangolták a hadsereg, a határt őrző csendőrség és a pénzügyőrség tevékenységét, állandó készenlétben tartanak katonai eszközöket. jugoszláv probléma nem katonai, hanem politikai, és politikai eszközökkel is kell megoldani hangoztatta a miniszter. - A két köztársaság függetlenségi törekvése erős és a népszavazás eredményére támaszkodhat, ami nem kevés. Jugoszlávia új alkotmányos berendezkedése csakis tárgyalások útján alakítható ki, az erőszak és a fegyverek alkalmazása elfogadhatatlan mindenütt, de főleg Európában." - Az Európai Közösség nevében Jugoszláviában járt külügyminiszteri hármas mindezt világosan értésre adta Belgrádban - hangoztatta még az olasz védelmi miniszter. De Michelis Belgrádban Gianni de Michelis, olasz külügyminiszter Belgrádba indult újabb közvetítő és békéltető tárgyalásokra. „Első célunk - momdta indulás előtt újságíróknak - elérni, hogy a szövetségi haderő egységei visszatérjenek a laktanyákba. A második, hogy Stipe Mesicet, Horvátország képviselőjét az államfői testület elnökévé válasszák az alkotmányos soros rendnek megfelelően. A harmadik, hogy Szlovénia és Horvátország függessze fel három hónapra a függetlenséget." „Az EK külügyminiszteri hármasnak űjabb belgrádi útja világos jele annak, hogy Európa szorosan elkötelezi magát a békés megoldás sürgetése mellett. Nem akarjuk, hogy az események visszafordíthatatlan irányt vegyenek. Ez eddig még nem következem be hangoztatta az olasz diplomácia vezetője, aki azonban azt is hozzátette: - Ha a szövetségi kormány nem vonja vissza haderőit, hanem katonai leszámolást akar, a közösség álláspontja is megváltozhat, a szlovének és horvátok mellé állva." A parlament elítéli A szlovén parlament a legélesebben elítéli a jugoszláv hadsereg és a szövetségi szervek brutális támadását a szlovén köztársaság területe ellen és a leghatározottabban visszautasítja az agresszor ultimátumát - szögezte le a Szkupstina vasárnap hajnalban elfogadott határozatiban. A parlament egyúttal támogatásáról biztosította Milán Kucan elnök álláspontját, amelyet a Közös Piac képviselőivel Zágrábban folytatott tárgyalásán fejtett ki. Ismét felszólították az EK-t, hogy haladéktalanul küldje elnökét Szlovéniába, s így biztosítsa a Zágrábban elfogadott megállapodás tiszteletben tartását. Az osztrákok értekezést kémek A jugoszláviai helyzet újabb kiéleződése miatt Ausztria vasárnap délelőtt kérte a helsinki folyamat konfliktus-megelőzési eljárásának első ízben való alkalmazását, a 35 ország képviselőinek sürgős összehívását. Mint Alois Mock osztrák külügyminiszter közölte erről tett nyilatkozatában, ezeknek az államoknak tavaly novemberben az osztrák fővárosban elfogadott megállapodása szerint bármely résztvevő ország kezdeményezheti a Bécsben működő közös konfliktusmegelőző központ felügyelő testületének, a 35 tagú konzultatív bizottságának 48 órán belül való összehívását, ha egy másik ország területén váratlan, szokatlan és veszélyesnek ítélt katonai tevékenységet észlel. A jugoszláv katonai műveletek miatt most előterjesztett osztrák igény alapján a bécsi központ bizottságának legkésőbb kedden össze kell ülnie, hogy szorgalmazza a jugoszláviai harcok megszüntetését és a katonaságnak a laktanyákba való visszavonulását. Mock bejelentette továbbá: tanácskozott Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszterrel, a helsinki folyamat prágai székhelyű csúcsbizottságának elnökével és Jacques F. Poos luxemburgi külügyminiszterrel, a Közös Piac tanácsának soros elnökével arról, hogy a 35 állam múltheti berlini külügyminiszteri értekezletén az európai biztonságot érintő válságok politikai kezelésére jóváhagyott sürgősségi mechanizmust is érvénybe léptetik egy Jugoszláviával foglalkozó magas szintű tanácskozás soron kívüli megrendezésével. Ausztria ugyancsak határozottan támogatja, hogy a Közös Piac küldjön megfigyelőket a jugoszláviai válság-területre, és ezzel is igyekezzék előmozdítani a harci cselekmények megállítását - mondta nyilatkozatában az osztrák külügyminiszter. mmimi^múiúmmmmmmmmmmximsa A magyar kormány nyilatkozata A mai napon Magyarország visszanyert szuverenitását ünnepeljük. 1944. március 19-e óta most mondhatjuk el először, hogy nem állomásozik idegen katona magyar földön. Van okunk az ünneplésre, van okunk a büszkeségre mindazért, ami ebben a mi érdemünk. De van okunk arra is, hogy hálásak legyünk a történelmi szerencsének, és mindazoknak az erőknek - határainkon kívül is -, amelyeknek részük volt a mai ünnep eljövetelében. Kelet-Közép-Európában négy évvel ezelőtt felgyorsultak az események és régiónk ismét a történelem főszereplője lett. Magyarországon a demokrácia erői, amelyek hosszú éveken át várakoztak és készültek, a Szovjetunióban induló olvadásra a nyilvánosság elé léplek és a reformok útjára kényszerítették a szakadék szélére került kommunista politikai rendszert Ez az erő és ez a szellem - amely a mi 1956-unk. a cseh-szlovák 1968 és az 1980-as lengyel Szolidaritás erőforrásaiból merített hamarosan elindította régiónk többi országában a diktatúrák felszámolását, melynek következtében leomlott a berlini fal, demokratikus választásokat harcoltak ki a nemzetek, és a Szovjetunió tárgyalásokat kezdett csapatai kivonásáról. Ennek a folyamatnak a csúcspontja a mi számunkra a mai nap, olyan ünnep, amely kiemelkedő eseményként íródik be történelemkönyveinkbe. Az ünneplés pillanata legyen felszabadult és boldog, de legyen emelkedett, nagylelkű és mértéktartó is. A magyar nép mutassa meg ma is azt a méltóságot és higgadtságot, amellyel kivívta magának az elmúlt években a világ becsülését. Ne tulajdonítsunk magunknak valótlan érdemeket, és kívánjuk tiszta szívvel az eltávozottaknak, hogy ez a nap őket is tovább segítse saját nemzeti megújulásuk útján. Ne feledjük, hogy aki tisztességgel vonul vissza, az erkölcsi erőről és lelki rugalmasságról tanúskodik. Kívánjuk ezért, hogy a mai nap járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar nép és a Szovjetunió népei között valódi, nem hazudott barátság bontakozhasson ki. A mai napon ne csak visszafelé tekintsünk, hanem előre is. Szuverenitásunk csak olyan Európában maradhat tartós és gyümölcsöző, ahol kiteljesednek az újonnan kivívott demokrácia és szabadság alapjai. A magyar nép azt kívánja, hogy folytatódjék és terjedjen tovább keletre és délre az a Nyugat-Európában megindult integráció, mely során évszázados nemzeti ellentétek oldódtak fel és megnyíltak a határok. Amit az európai szellem legjobbjai hirdettek, jöjjön el valóban a mindennapokban is: a nemzeti és helyi sajátságokból táplálkozó egység, a szuverenitás és a mindent átható együttműködés. Kívánjuk, hogy létrejöjjön az az új Európa, amelyben az önrendelkezés és a demokrácia érvényesül, ahol virágoznak az emberi és kisebbségi jogok, az egyéni szabadság és tehetség és a szolidaritás érzése. Ahol a határok átjárhatók, a vitákat tárgyalások oldják meg, és a háború fenyegetése őrökre megszűnik, mert senki sem próbálja másra erőltetni eszméit, véleményét és akaratát. Gondolnunk kell a holnapra. A szuverenitás nemcsak felszabadít, de ránk hárítja a felelősség teljes súlyát is sorsunkért. Magyarország arra vállalkozott, amire még nem volt példa: demokráciát és szociális piacgazdaságot teremteni egy kommunista rendszer után. Ennek jegyében alakítottuk át alkotmányunkat és egész jogrendszerünket az elmúlt év során, belefoglalva az európai demokratikus jogalkotás egész örökségét és legkorszerűbb gondolatait. Elsősorban elszántságunk és türelmünk biztosíthatja e vállalkozás sikerét. Anyagi örökségünk szűkös és nehéz, de ha tehetségünket kitartással és nemzeti összefogással párosítjuk, akkor megnyerjük és megtartjuk a világ rokonszenvét és az új évezredbe egy szabad, demokratikus és megújított Magyarország léphet majd át (MTI) Itthon derű - délen ború Nagy Imre sírja a 301-es parcellában behorpadj ápolatlan, míg Kádár János és társai a Kerepesi temetőben márvány keretben nyugszanak - Az emigráció döntő többsége az MDF-fel szimpatizál - Az elnöki kiilönkeretből a romániai fordulat közvetítéséért kétmillió forintot osztottak szét, a taxisblokádért halszázötvenhétezret Magyarországi horvátok levele. Beszámoló a,/elszabadulás" ünnepségeiről— 3 Újból a második vonalban MM*MMM««**M«**«*H«»n Cigány önkormányzatok tanácskozása Terményáldás Zákányszéken 12 Szédület Azl mondja a tévében legkedvesebb sportriportereim egyike, miután Jugoszlávia ronggyá verte Olaszországot a férfi kosárlabda Európa-bajnokság döntőjében, hogy reméli, ennek az eredménynek tudnak örülni Jugoszláviában. S ekkor nemcsak azon kezdtem gondolkozni, vajon déli szomszédainknál ki örül eme szép sikernek - s tán még inkább annak a szemet gyönyörködtető produkciónak, amit a plávik bemutattak -, hanem próbáltam ezen esemény kapcsán elképzelni, vajon milyen érzésekkel versenyeztek a mi sportolóink 1956-ban a melbourne-i olimpián. Az akkori magyar, s a mostani jugoszláviai események között persze politikai párhuzam nemigen vonható, csupán a sportoló pszichés állapota lehet hasonló: a „vajon mi lehet otthon?" érzésével kell versenyeznie. A sportéletben igen gyorsan tükröződnek egyes politikai váltások. Nézem, ahogy a műanyag futópályán szélvészgyorsán száguld Heike Drechsler, a hajdani - mostmár (gy mondjuk: hajdani - NDK egykori büszkesége, immár fekete sasos német mezben. Öt évvel ezelőtt, a budapesti kosárlabda BEK-döntőn a litván Sabonis olyan idegállapotba került attól, hogy tízezer ember szurkolt ellene ötezer jugoszláviai a zágrábi Cibonának. ötezer magyar pedig „az oroszok" ellen -, hogy bokszolónak is becsületére váló módon kiütötte a horvát Nakicsot. Ma már tán a szurkoló is tud a balti államokról, tudná, hogy Sabonis „nem orosz", s tán arról is hallott: a háború előtt Lettország és Litvánia is volt kontinenselső kosárlabdában. És ismerve a zágrábi sport erejét, nem kizárt, hogy egy kontinensbajnoki döntő Horvátország-Litvánia mérkőzéséig nem telik el annyi idő. mint ameddig Heike Drechsler és elődei csak NDK-mezben állhattak ki ellenfeleikkel szemben. Politikai minősítéstől és állásfoglalástól függetlenül, a sport változásain át nézve a világot, csak egy szó jut eszembe: szédítő. S csak ezután ülök a tévé elé. A debreceni Kossuth egyetem előtt amelynek homlokzatát még nemrég kétembemyi vörös csillag „díszítette " -, több nemzetiségű katonazenekarok a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperát játszva ünneplik a néppel együtt a szovjetek kivonulását. Ezt az utóbbi mondatot, mim a legjobb viccet is csak azért merte volna bárki elmondani ama budapesti meccs idején, mert ott tízezer, az „oroszok" ellen szurkoló ember ordítása - elnyomta volna a hangját. BALOGH TAMÁS ik