Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

HÉTFŐ, 1991. JÚN. 10. DÉLMAGYARORSZÁQ HANGSÚLY 3 A visszatérés ünnepe Hálaadó istentiszteletre hívott vasárnap délelőtt a Kálvin téri templom harangja. Az egyházközség most ünnepelte meg, hogy nyolc esztendő után visszaköltözhetett a felújított Református Palotába. A házat, amely a századelőn teljes egészében a hívek adományaiból épült. 1953-ban vették el az egyházközségtől, meghagy va eredeti tulajdonosainak a lelkészi hivatalt, a gyülekezeti termeket és néhány szolgalati lakást. Különös, szinte törvényen kívüli állapot alakult ki. mert - bár papíron már nem voltak tulajdonosok - bérleti díjat sem kellett fizetniük. Az epületet a szecesszió nagy tehetsegíí, korán elhunyt építőművésze, Magyar Ede tervezte. Amikor nyolc eve szükségessé vált a felújítás, a többi lakóval együtt a református lelkészi hivatalt is kiköltöztették. A halaadó istentiszteleten dr.Kocsis Elemer, a tiszántúli egyházkerület püspöke a babiloni fogság szenvedéseiről beszélt, összevetve az újabb idők történelmi fordulóinak gyötrelmes következményeivel. „Istenben bízva minden elviselhető, meri az ő kezéből való áldás és szenvedés" - mondta. l)r. Bartha Tibor, a Kálvin teri gyülekezet lelkipásztora megköszönte a Mindenhatónak, hogy engedte megérniük a napot, amikor legalább részben visszakaphatjak egy kori tulajdonukat. Nem felejtette megemlíteni - a díszvendégek között helyet foglaló dr.Ványai Éva alpolgármesterhez címezve szavait azt a támogatást sem, amelyet a város régi és mostani vezetőitől kaptak. Az istentisztelet után a hívők és a vendégek bejárhatták a Református Palota újra elfoglalt helyiségeit: a lelkészi hivatalt és a gyülekezeti termeket. Reformátusok: választások után, világtalálkozó előtt Interjú dr. Kocsis Elemér püspökkel A református palota újjáépítését szentesítő ünnepségre Szegedre érkezett dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is. Ezen alkalmat használtuk fel, hogy beszélgessünk a debreceni egyházfővel. - Püspök Ur! Hogyan ítéli meg a magyarországi református egyház helyzetét - rendszereállás után? - Úgy gondolom, egyházunk gyorsan rendezte sorait, mégpedig ügy, hogy új választási törvényt alkotott, amely presbiteriánus alapon működik. Világi nyelven ezt demokratikusnak lehet nevezni, jóllehet a kettó nem ugyanaz, de a lényeg, miszerint a többség akarata érvényesül, megegyezik. E törvény alapján tehát újjáválasztottuk az elmúlt év végén az egyházmegyei tisztségviselőket, vezető espereseket, a kerületek vezetőségét, a közgyűlést, a fő gondnokokat és a püspökit, valamint a zsinatot is. - Ez azt jelenti, személy szerint Önnek is új választáson kellett indulni? - Igen, s az új törvény szerint ezentúl hat évre szól a püspök megbízatása. - Ezzel teljesült azon, a református egyházon belül ellenzéknek számító emberek kívánsága, miszerint vállalják az új választással járó megmérettetést a pártállam jóváhagyásával, sőt kijelölésével hivatalt nyert püspökök? - Azt hiszem, külön kell választani a gyülekezetek akaratát, és a szélsőséges megnyilvánulásokat. Utóbbiak a presbitériumokat is föl akarták oszlatni, a gyülekezetek vezetőségével együtt. De a választási törvény megalkotása során nem a szélsőségek érvényesültek, hanem a mérséklet, a józanság. Lehet, hogy emiatt a szélsőségesek nem érzik jól továbbra sem magukat az egyházban. - Időről időre fölröppenő aggodalom egyes világiak részéről, hogy a szükségesnél nagyobb szerepet kap a katolikus egyház. Hogyan látja On ezt a kérdést a református egyház oldaláról? - A mai Magyarországon nem tudom elképzelni, hogy valaki is * állási hegemóniára törne NyilFOTÓ: NAGY LÁSZLÓ vánvaló, hogy az országban a jobbés baloldali ateizmusnak erős bástyái vannak, s ezek dobják be rendszeresen a köztudatba a hamis információkat, amelyek fölfestik a nem létező keresztény kurzus rémét. - Milyen a viszonyuk a katolikus egyházzal? - Úgy gondolom, a történelmi egyházak most jó viszonyban vannak egymással, s ezt mint az ökumenikus tanács elnöke is mondhatom. A múlt tapasztalataiból okulva, s a ma irányadó ökumenicitás jegyében igyekszünk is jó kapcsolatokat ápolni. Reméljük, hogy a pápa látogatása ezt a dialógust elő fogja segíteni. Hisszük, hogy sok félreértést el lehet oszlatni katolikus-református viszonylatban. - Ezzel szemben megjelent olyan hir, miszerint a pápa Nagytemplomba tervezeti látogatását egyesek a templom megszentségtelenitésének tartják, s azt tervezik, hogy paláslos lelkészek a lépcsőkre fekve próbálják megakadályozni a római egyházfő bejutását a Nagytemplomba. - Azt gondolom, hogy ez csupán egy kis csoport, vagy lehet, hogy egyetlen ember felröppentett szenzációja. A valóság azonban az, hogy a debreceni Nagytemplom gyülekezete és presbitériuma egyhangúan bocsátotta rendelkezésre az ökumenikus istentisztelet számára a templomot, s üdvözölte az ökumenikus tanácsnak azt a nyilatkozatát. amelyben az áll' reméljük. hogy II. János Pál látogatása hozzájárul népünk sebeinek bekötözéséhez, erkölcsi problémáink megoldásához, a belső megbékéléshez. Tudomásom szerint beszédében megemlékezik a gályarabokról, s kölcsönös kiengesztelődést kér majd. Ezt nemes gesztusnak tartom. - Az idén megrendezendő református világtalálkozó összefüggésben van-e a pápa látogatásával olyan értelemben, hogy most a református egyház is szeretne látványosat produkálni? - Nincs összefüggésben. Mar múlt évre terveztük ezt a találkozót, ám ez az imént említett egyházi választások miatt nem jöhetett létre. Remélem azonban, hogy ez az esemény is példaértékű lesz ökumenikus volta miatt, hisz a pápa látogatásában is lesz ökumenikus jelleg. - Vannak, akik úgy gondolják: a református világtalálkozó csupán a magyarországi református egyház pártáldással kinevezett vezetőinek pozícióját hivatott erősíteni azzal, hogy lám: itthon kritizálnak bennünket, de nyugaton elfogadnak, hisz eljönnek e találkozóra is. - Erre csak azt tudom mondani, hogy nagyon rosszindulatú a fölvetés. Olyan is megjelent egy újságban, hogy ez fasiszták és sztálinisták találkozója lesz. Kérdem én, az Erdélyből érkező református lelkészek a fasiszták és mi a sztálinisták, vagy fordítva? Ez egy nent normális agynak a gonosz kitalációja. Hisz újraválasztott vezetőség van, akinek a hívására ezrek jönnek majd a Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről. Es nyugatról is, jóllehet kinti szélsőségesek elhatárolódnak. De ezeknek nem tetszik az itthoni fejlődés, mert szeretnek ott folytatni, ahol Szálasi abbahagyta. Szóval, nemcsak demokraták vannak ott sem. Mi azonban közös küldetésünket keressük, s azt szeretnénk, ha a református világtalálkozó a magyarság megtartó ereje lenne. BALOGH TAMÁS Pappusztítás Budapesti tudósítónktól Szigorúan titkos! Készült 5 példányban. Kapják: Katona István et. Cservenka Ferencné etnn. Bugár Jánosné etnő. Vadász Ferenc et. Irattár. Az 1988-ban megszüntetett Állami Egyházügyi Hivatal 1971-ben keltezett feljegyzésén olvasható a fenti „fejezet". Németh Géza (akkor még érdi) református lelkészről készült az irat, aláírója Miklós Imre. aki a „fejezet"-ben irattár fedőnéven szerepel. A történelem nemcsak emlékezik, hanem felejt is,elég gyorsan. Ha valaki már nem tudná, Miklós Imre volt az. Egyházügyi Hivatal elnöke. Ahogy a királyi vadaskertekben abban az időben a vadvédelem a körvadászat álneve volt. az „egyházügy" ebben a szövegösszefüggésben a vallásüldözés szinonimája. Németh nagytiszteletú úr azóta - egyházi körökben legalábbis jószerivel világhírre jutott, most - többek között - az egyházi megújulás és megtisztulás egyik harcosa, a Református Megújulási Mozgalom keretében szervezője volt annak a pénteken-szombaton tartott tudományos konferenciának, amelyet a vallásüldözés áldozatainak az emlékére rendeztek Budapesten, a Hősök tere melletti Lendvay utcában, az Egyházügyi Hivatal valahai épületében, ahol most a Fidesz központja székel. De térjünk vissza még egy kicsit az ötpéldányos feljegyzéshez! Mi számított szigorúan titkosnak húsz évvel ezelőtt? No meg azért is olvassuk el, mert ha az ördög a részletekben lakik, Miklós Imrét és a kor szellemét bízvást megtalálhatjuk bennük. Azt olvashatjuk a háromoldalas papíron, hogy Németh Géza célja mindenekelőtt az államunkkal (1971-ben vagyunk!) lojális, a hazai és a külföldi közvélemény előtt jelentős elismerésnek örvendő püspökök lejáratása. Megtudjuk, hogy az. érdi református pap rútul visszaélt püspökei bizalmával, akiknek sok mindent köszönhetett, hiszen amikor 1957 nyarán az internálásból kiengedték, még állást is kapott, sőt, írásai megjelenhettek az egyházi lapokban. Es ami a kedvezmények netovábbja: külföldre utazhatott! Ennek ellenére - lelkészi összejöveteleken - Németh Géza „demolesztáló" kijelentésekre ragadtatta magát püspökeivel szemben. Micsoda semmibevétele ez a tekintélytiszteletnek! (A külföldi nyelvekben járatlan Hivatal minden bizonnyal a dehonesztáló helyett használja az idézőjelbe tett, nem létező szót, molesztálva az Idegen Szavak szótárát.) Követelte Németh azt is, hogy a fasizmus búnei mellett beszéljenek a szibériai koncentrációs táborokról is! A püspököknek a szocialista állam melletti kiállását pedig sztálinizmusnak minősítette. Ráadásul még arra is kísérletet tett, hogy az egyházi sztálinizmust feldolgozza és írásaiban nyilvánosság elé tárja. Aztán elment Romániába, ahol egy ottani orvost „nyugati személlyel próbált összehozni". Emiatt a román hatóságok kitoloncolták. De Németh Géza ebből sem tanult, pap létére templomot kezdett építeni 1970-ben, ráadásul mindjárt kettőt! Holott egyhez sem volt építési engedélye, amikor etniatt behívatták a megyei tanácshoz, nem ment be, arra viszont volt ideje, hogy „fondorlatos módon", országgyűlési képviselőktől kérjen segítséget! Még azt is kiagyalva, hogy az egyik templomot Martin Luther Kingról nevezzék el! Ezt követően kihívta Érdre King utódját. Abernathy lelkészt, hogy az épülő falakat áldja meg. így az egész világ megtudhatta volna, nincs építési engedély... A feljegyzés következteben Németh Gézát kidobtak az állásából. Hogy ez miképp ment akkoriban, ahhoz a titkos irat zárórendelkezését szó szerint ideidézzük: „A Pest megyei Párt Végrehajtó Bizottsággal egyetértésben az a véleményünk, hogy szabadkezet adunk az egyházvezetésnek ahhoz, hogy az ősz folyamán megtárgyalják és véglegesen lezárják Németh Géza ügyét. Törvénysértő akcióiért, hivatalos államhatalmi szervekkel szemben tanúsított megengedhetetlen magatartásáért az illetékes szervek járjanak el." Száz meg száz hasonló vagy ennél igazi vértől véresebb történetről lehetne beszámolni. Kárpátaljáról 112 göróg katolikus papot vittek el, a római katolikus papok száma pedig a nyolcvanas évek elejére majdnem tízre apadt. A vajdasági bosszú idején felizzított szerszámokkal darabolták fel a partizánok a magyar papokat, akik Szlovákiában ugyancsak kettős üldözést szenvedtek el. Még tíz éve sincs, hogy íványi Gábor hazai metodista lelkészt - most parlamenti képv iselő - a rendőrök szó szerint a szakálláná! fogva rángatták ki a gyülekezetből... Rájuk és a névtelen százezrekre emlékezett a tanácskozás, aminek végeztével szombaton délután márványtáblát helyeztek el a volt Egyházügyi Hivatal homlokzatán, záradékul ezt vésve rá: „Boldogok, akik háborúságot szenvedtek az igazságért". Református Egyházi Híradó Megjelent az. időszaki kiadvány új folyamának 6. száma (Bakó László szerkesztette 1922-1944 között az alapító Demjén István erdélyi lelkész szándékait fölvállalva és kiteljesítve). Tartalmából: Ribár János evangélikus lelkipásztor igehirdetése; Arnie Maves (Florida) missziós lelkész a Szentlélekről: Bódás János: Pünkösdi ének (vers); Böszörményi Ede: Hitvallások az egyház függetlenségéről: Kádár László: 40 éves találkozó Hódmezővásárhelyen; Egyházi hírek. A szegedi és Csongrád megyei egyházközségek híradója kapható a lelkészhivatalokban és gondnokságokon. iüu<üiBittuMjiii!;j;i(!!tt)iiimii>!.a)t.xt(!»j>:it»jim»i.::w:.twiiji. Öregdiákok a Klauzálból „Atyai szellemben neveltek..." A jelképes névsorolvasásnál, mint a szervező Juray Imre elmondta, a negyvenhét érettségizőből huszonheten már örökre hiányoznak. Rájuk egyperces néma felállással emlékeztek a társak. Levelek érkeztek az „igazoltan" hiányzóktól: Floridából, Los Angelesből írták, hogy lélekben a többiek mellett vannak, amiként arra egykor az alma mater nevelte őket. Igaz, volt aki. mint Lányi György, Svédországból érkezett. Mások Budapesten, vagy Szegeden élnek. Nem mindennapi találkozó ez. A diákcsínyek és történetek felelevenítése közben olyan nevek hangzanak el, amelyek ma már a történelmet jelentik Szegeden, vet ifewi* mt Mai Kw i: xv i&^sfr^í Hatvan ev. Ennyi idő alatt Magyarország átélt egy gazdasági világválságot, végigsöpört rajta a második világháború, belebicsaklolt a kommunizmusba, elvesztette a forradalom, majd visszanyerte a talpraállas reménységeit. Aki mindezt felnőttként végigélte, sokmindent mesélhet. Hatvan év. Ennyi idővel ezelőtt érettségiztek a hajdani Klauzál Gimnázium örökifjú kedély ű öregdiákjai, akik tegnap a szegedi bábszínházban érettségi találkozójukat tartották. csináltunk, a tanárok irányába nagy tisztelettel illett lenni. (Szempéteri János jogi oklevelet szerzett, de miután erdélyi születésű lévén 1944-ben önként jelentkezett ÉszakErdélyt a román betörés ellen védeni, a háború után csak mint gázpalack kihordó! engedték dolgozni. Ezt már nem volt aki diákcsínyként vegye.) — Atyai szellemben neveltek bennünket - meséli Lugossy Gyula professzor - a tanárok munkája Hatvan évvel ezelőtt még élt József nyomán kja|aku|t közösséget sok gimnázium megirigyelhetné. A Attila és Juhász Gyula, élt Móra Ferenc, az egyetemen pedig Sík Sándor és Horger Antal tanított. És a tudósító egy kicsit furcsán érzi magát, amikor a legjobb kedélyű öregdiák, Dr. Szentpéteri János arról beszél, a régi csínyekben milyen összetartó volt a közösség: — Képzeld el. kérlek szepen, mi voltunk Szeged „leggengszterebb" osztálya, és olyan fantasztikus összetartási szellemben neveltek, hogy soha senki nem adta ki a másikat. Aki újonnan érkezett is, benne volt mindenben, hamar befogadtuk. Szőkefalvi-Nagy Béla volt a legjobb tanuló az osztályban, ő lett a leghíresebb, és a Lugossy Gyula, aki azóta Magyarország legnevesebb szemészprofesszora lett. Minden csínyben benne voltak. Csodálatos tanárok neveltek. Csak önzetlenségre és közösségi érzésre tanítottak, s akármilyen galibát Klauzálnak köszönhetem, hogy '43-ban, harminc évesen itt lettem magántanár, amikor az orvosegyetemen még Szent-Györgyi Albert dolgozott. Akkoriban a szegedi orvosi egyetem tanári testülete nemcsak Magyarország, de egész Közép-Európa legkiválóbb tanári kara volt. Mikor Szent-Györgyinél szigorlatoztam, behívott az intézetébe, mert megtetszett neki a szigorlatom. Egy hónapig be is jártam, de aztán megköszöntem neki, s mondtam, hogy klinikus szeretnék lenni. Azóta Budapesten 54 évi szemorvosi munka során körülbelül tizenötezer vakot operáltam látóvá, s félmillió beteget kezeltem. (Ltgossv professzornak sem maradt „adósa" a kommunista rendszer. 1956 után tizenhat éves fiát röpcédulaterjesztés miatt verték szinte félholtra a hatóságok, azzal a megfontolással. hogy szüleitől s az egyházi iskolától rossz nevelést kapun.) Igy van ez. A távolmaradók leveleiben a kedves iskola mellett valamennyien hajdani sérelmeiket emlegetik. S az új reményeket. Lányi György Svédországból jött haza a találkozóra. Magyarország valódi feN/abadulása után amerikai magyar újságnak dolgozik, s a világba szétszóródott magyarokat éppúgy keresi és számon tartja, mint hajdani iskolatársait. Még Új Guineában is vannak - meséli. — A piaristáknál kezdtem, ahová családi hagyomány volt iskolába jámi, de aztán átmentem a Klauzálba s nagyon jól éreztem magam. Miután Szőkefalvi-Nagy Béla az osztályba kerüli, vele voltam versenyben az elsőségért. (Régi tanulmányi versenyek emlékezete: ki magyar irodalomból, ki matema- likából, ki történelemből, vagy fizikából lett nevezve a versenyre. Egyedül Szőkefalvi-Nagy professzor nyert. Csak dicséret volt - teszi hozzá Szeged díszpolgára szerényen. I A hatvan évvel ezelőtt végzett klauzálos diákok ötéves érettségi évfordulójuk óta minden ötödik évben találkoznak. Ahogy Szentpéteri János mondta, „elpokrócoztuk" azt aki beárult valakit, vagy nem illeszkedett a közösségbe. Hogy az elpokrócozás, vagy az iskola szelleme tartotta össze ennyi ideig a hajdani társakat, nem tudni. Mindenesetre már most tervezni kezdték a következő találkozót. Jó egészséget és hosszú életet hozzá! PVvEK JÓZSfF