Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

DÉLMAGYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1991. JÚN. 10., 81. ÉVF. 134. SZÁM. ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Gazdálkodj okosan! A magyar mezei szorgalmatosság olyan teriiletekre irányult, amelyek fizetésképtelenné váltak ­Nyilvánvaló, hogy az országban a jobb- és baloldali ateizmusnak erős bástyái vannak, s ezek dobják be rendszeresen a köztudatba a hamis infomációkat, amelyek fólfestik a nem létező keresztény kurzus rémét - Csak önzetlenségre és közösségi érzésre tanítottak, s akármilyen galibát csináltunk, a tanárok irányába tisztelettel illett lenni Éjjeli zavargás Prágában Súlyos incidensek történtek szom­bat este és vasárnapra virradó éjjel Prágában, a|»ftl mintegy háromezer, a szélsőjobboldali republikánus párt­hoz tartozó személy tüntetett. A szombat délután kezdődött de­monstráció résztvevői Václav Havel elnök, Marián Calfa miniszterelnök és Alexander Dubcek, a parlament elnökének lemondását, valamint idő előtti parlamenti választások kiírását követelték és azt, hogy a politikai és társadalmi életet tisztítsák meg a régi rendszer képviselőitől s a belbizton­sági szolgálat tagjaitól. A tömeg a csehszlovák televízió épülete elé vonult, ahol eltorlaszolta a bejárato­kat és követelte Jirí Kanturek elnök azonnali távozását. Kanturek a múltban a Charta-77 mozgalom tagja volt. A republikánusok azt is köve­telték, hogy vezetőjük, Miroslav Sladek műsoridőt kaphasson. Eközben több összecsapás tört ki a tüntetők és a kivezényelt rendőrség között, amelynek részben sikerült biztosítani az épületbe való ki- és bejárás lehetőségét. A legsúlyosabb incidens akkor történt, amikor Jan Rumi szövetségi belügyminiszter­helyettes a helyszínre érkezett, hogy tárgyaljon Miroslav Sladekkel és nyugalomra intse a tiltakozókat. Számos tüntető rátámadt a miniszter­helyettesre, akit csak nehezen sike­rült komolyabb sérülés nélkül kimen­teni az agresszív tömegből. Tegnap délután véget ért a mint­egy kétszáz főnyire fogyatkozott tün­A XX. század egy ik legelviselhetetlenebb hőhulláma tört az utóbbi napokban az indiai Guadzsara és Radzsasztán államokra. A Times of India című lap jelentése szerint egy es helyeken a hőmérséklet eléri az 56 Celsius fokot, s a forróság eddig 63 személy halálát okozta. Magy ar-román külügy miniszteri tárgy alások színhelye volt a hétvégén a kelet-szlovákiai Bártfa városa. Jeszenszky Géza tájékoztatója szerint a találkozón szó esett a készülő magyar kisebbségi törvényről, és a magyar külügy miniszter újra felvetette a Debrecenben és Kolozsvárott létesítendő konzulátusok ügyét is. Mint mondta, a felvetés eredményére legközelebbi találkozójukig még várni kell. II. János Pál pápa kilenc napos lengyelországi látogatása befejeztével tegnap este elutazott Varsóból. Elutazása előtt találkozott Lech Walesa államfővel, Bielecki miniszterelnökkel, és a lengyel parlament vezetőivel. Itthon tegnap este befejeződött a Magyarországi Evangélikus Egyház törvény hozó és alkotmány hozó zsinatának első ülésszaka. A zsinat világi elnöke Andorka Rudolf akadémikus, lelkész elnöke pedig Reuss András lett. A hét végén Szegeden járt dr. Kocsis Elemér debreceni református püspök. Az egyházi vezetővel készült beszélgetésünk a harmadik oldalon olvasható. tetés, mivel a csehszlovák televí­zióban bejelentették, hogy a pártnak elegendő műsoridőt biztosítottak. (MTI) Tüntet a szerb ellenzék Tegnap délelőtt megkezdődött az a belgrádi tüntetés, amelyet az úgy­nevezett Egyesült Szerb Demok­ratikus Ellenzék hívott össze. Az ellenzéki szövetség fó ereje a Szerb Megújhodási Mozgalom. Néhány kisebb ellenzéki szervezet is csatla­kozott hozzá, de nem kapcsolódott be tevékenységébe a Szerb Demok­rata Párt és több más tekintélyes po­litikai csoportosulás. A vasárnapi tüntetésre kilencpontos listát tettek közzé a követelésekről. Sürgetik, hogy mondjon le a szerb kormány, csak a minimális bért fizessék a legmagasabb rangú állami tisztség­viselőknek, tegyék szabaddá a sajtót, s vegyék állami tulajdonba a volt kommunista szövetség és más szer­vezetek vagyonát. Sürgeti a felhívás azt is, hogy változtassák meg a szerb címert és a többi állami jelvényt, valamint a himnuszt. A tüntetésre meghívták Szlobodan Milosevics szerb elnököt, hogy mondjon beszé­det, de az elnök titkársága elhárította a meghívást. Vuk Draskovics, a Szerb Megúj­hodási Mozgalom elnöke sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy a ha­talmi szervek megpróbálnak rend­bontást előidézni a tüntetésen, s erre a feladatra Vojiszlav Seseljt, a Szerb Radikális Párt vezetőjét és híveit szemelték ki, cserébe pedig képvi­selői mandátumot ígértek Seseljnek. A szerb szélsőjobboldal, az úgyne­vezett Csetnikmozgalom vezére, a csetnikvajda szinte sajtóértekezletet tartott, s ezen elutasította azt a vádat, hogy szervezete együttműködik a kormányzattal. Szerinte a vasárnapi tüntetés fó célja nem az, hogy meg­változtassák az állami jelvényeket, hiszen erről már a parlament is vitát kezdett, hanem az, hogy ismét meg­osszák a szerb népet, akkor, amikor az egységre a legnagyobb szükség lenne. (MTI) Albán lázadás Bariban Elégedetlenkednek és lázadoznak a Dél-Olaszországban sátortáborok­ban elhelyezett albán menekültek. A múlt héten többször is csak karha­talommal lehetett a rendet helyre­állítani a Bari melletti tábor lakói között, akik azt követelik, hogy kap­janak munkát vagy szállítsák őket más helyekre. A menekültek abla­kokat zúztak be, gépkocsikat gyúj­tottak fel, s előfordultak köztör­vényes bűncselekmények is. A La Repubblica szerint „robbanásveszé­lyes" a helyzet a táborokban. Margherita Boniver bevándorlási miniszter ennek nyomán a hét végén közölte, hogy a „rendbontó eleme­ket" és mindazokat, akik ellen ren­dőri intézkedés történik, rövid úton hazatoloncolják ezután. Ugyancsak hazaküldik azokat az albánokat, akik július 15-ig nem találtak maguknak munkahelyet, illetve akik nem kaptak politikai menekült jogállást, az új bevándorlási törvény előírásának megfelelően - tette hozzá a minisz­terasszony. A legutolsó összesítés szerint 28 ezer albán menekült tartózkodik je­lenleg Olaszországban. Közülük ele­nyésző számban kaptak vagy kaphat­nak ezután menekült jogállást. Az olasz kormány ösztönzi is az önkén­tes hazatérést: aki hajlandó erre az albánok közül, kap a hatóságoktól egy ruházati és élelmiszercsomagot és egy 150 dolláros csekket. (MTI) Offenzíva Tajvanért A Kínai Népköztársaság továbbra sem mond le Tajvanról, és ha kell, a szigetet akár katonai erővel is vissza­foglalja. A Zsenmin Zsipaonak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott­sága lapjának szombati számának cikke hírül adja, hogy a KKP tár­gyalásokat javasolt a Tajvanon kormányzó Kuomintangnak, a Kínai Nemzeti Pártnak. A tárgyalásokon elsó lépésként az ellenségeskedések beszüntetését, majd az anyaország és a sziget békés újraegyesítését vitat­nák meg. - Természetesen megvitat­hatnák az emberi kapcsolatok, a kereskedelmi és postai együttmű­ködés kérdéseit is - hangzik a KKP javaslata. A cikk szerint a Kínai Kommunista Párt arra törekszik, hogy békés úton oldják meg az újraegyesítést, de szükség esetén semmiféle eszköztói sem riad vissza a nagy cél elérése érdekében. (Reutei/AP) - Eddig egyik gazdasági próbálkozásunk se járt sikerrel ­rakja elém a hivatalos leveleket Tóth Rudolf csólyospálosi kertész szombaton, a Magyar Gazdakörök IV. Országos Találkozóján, Kiskunmajsán. - Mi csólyosiak az ország elsó gazdakörét szerveztük meg tavalyelőtt februárban. A káefték becsaptak bennünket a paprikával, nem jött be a disznó, be­fuccsoltunk a termény értékesítéssel. Tavaly arra gondoltunk, hogy a dohánytermelőink összefognak és a tsz kikapcsolásával, közvetlenül adjuk el a dohányt a Kiskunfélegyházi Dohány­beváltó Üzemnek. A dohányfelvásárlást is egyetlen tröszt végzi az országban, természetesen pesti központtal. A dolog úgy történik, hogy a tsz szervezi meg a gazdákkal a termesztést, a tsz vásárolja föl és adja át a termést a Dohánybeváltónak. Ezért mázsánként ezer forintot leszed. Ezeket az ezer forintokat szerettük volna megtakarítani magunknak. Ebbe is beletört a bicskánk, s elém tolja az utolsó levelet. A félegyházi Dohánybeváltóból idén februárban Bajnóczik József üzemigazgató utasítja el a gazdákat. Azt írja nekik, hogy nem köt velük lebonyolítási szerződést, mert a csólyosi gaz­dakör társadalmi szervezet. Gazdálkodására, működésére más szabályok vonatkoznak, mint az üzemekre, vállalatokra, tsz-ek­re. így aztán nem is szerződik velük. Az országos gazdaköri találkozón Antall József minisz­terelnök történelmi és nemzetközi összefüggésekbe helyezte a gazdák és a mezőgazdaság gondjait. Elmondta, a magyar mezei szorgalmatosság olyan területekre irányult, amelyek fizetés­képtelenné váltak. A Szovjetunió jelenleg kétmilliárd dollárral tartozik, leszállított de ki nem fizetett áruinkért. Több mint húszmilliárdos adósságunk mellett ez nem folytatható. Mi nem engedhetjük magunknak, amit Nyugat: hogy élelmiszert szállít a hatalmas birodalomba, de egyúttal szállít hozzá - hitelben! ­pénzt is, amivel fizethetnek neki. A belső gátak között elsősorban a monopóliumokat említette a miniszterelnök: „Folyamatosan küzdeni kell ellenük, le kell rövidíteni az utat a termelők és fogyasztók között." Beszélt Antall József a kár­pótlási törvényről is. Magyarország gazdaságilag, pénzügyileg megbukhat, ha a részleges tulajdoni kárpótlás időben nem rendeződik. Teljes körű kárpótlást nem lehet nyújtani, hisz az országban az elmúlt évtizedekben eltűnt egy megyényi földte­rület, eltűntek üzemek, műhelyek, házak... Ha az Országgyűlés Földet, kultúrát! Az országos gazdaköri találkozóról másodszor is elfogadja a törvényt, akkor a köztársasági elnök­nek nincs más lehetősége, mint hogy aláírja. (Itt nagy tapsban törtek ki a találkozó részvevői.) Majsán körülbelül hatszázan lehettünk az Ifjú Gárda Művelődési Ház nagytermében. Beszámolójában Varga Zoltán a hét végén leköszönt elnökség tagja elmondta, hogy 113 gazdakör mintegy 6000 tagja áll szövetségben, s rajtuk kívül még ugyanennyi működik, elszigetelten vagy különféle pártokban. Mindenkivel szövetkezni szeretnének, „pártsem­legesen", a cél a nyugati farmerszövetségek színvonalán álló érdekvédelem. Nemcsak idehaza, hanem például az erdélyi magyar gazdaköröket is segítik. Jövőképük nem a kétlovas paraszt feltámasztása, hanem a jól működő magángazdaság. - Én boldog lennék, ha Erdélyben újra eljuthatnánk odáig, hogy kétlovas parasztgazdaságaink legyenek - mondja Mihály József, a Romániai Magyar Kisgazdapárt Maros megyei elnöke. - Meg fogjuk szervezni az együttműködést a magyarországi gazdákkal, a testvérvárosok mintájára. Falu faluval, gazdakör gazdakörrel szövetkezzen. Tervünk, s remélem hamarosan sikerülni fog, hogy Budapesten két helyen fölállítunk egy-egy hagyományos erdélyi faházat, székely népművészeti tárgyakat árulunk bennük. Azt, ami most szégyenszemre kiszorult az utcasarkokra. - Nálunk a legtöbb embernek nincs már pénze a népmű­vészetre. - A használati cikkeket azért csak meg kell vennie valahogy mindenkinek. Egy szépen kifaragott erdélyi csillár azért csak szebb, mint valami nejlon. És nálunk olcsó a kézimunka. Ha ide kijön valaki dolgozni, még feketemunkával is annyit keres három hónap alatt, mint otthon egy esztendőben. - A gazdasági együttműködésnek milyenek a lehetőségei? ­fordulok Búzás Lászlóhoz, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnökéhez. - Szinte mindenben ránk fér a segítség. Vetőmag, Gyomirtó szerek, növényvédők, műszaki cikkek. A dombvidékeinken kisgépek kellenek. Nagyon hiányzik a szakirodalom is. Olyan, amit az erdélyi kisgazdák megértenek. Tanfolyamokat szerve­zünk. Legutóbb a gödöllői egyetemről jöttek előadást tartani Csíkszeredába. De hogy pontosan lássa a helyzetet: még az író­géppapír is nagy segítség. Készülődés, remények határainkon innen és túl. És egyelőre nincsenek látványos eredmények. - Zacsek Gyula mégis, miért ilyen vidám? - kérdezem az MDF-piacok szervezéséről elhíresült képviselőt, aki a trösztök, maffiák elleni parlamenti csoportnak, a Monopolynak is tevékeny tagja. - Óriási értékek vannak a közösségek kezében - feleli - csak nem merik egymásnak feltárni, mert bizalmatlanok. Sokszor ráfizettünk már arra, hogy visszaéltek a bizalmunkkal. Nyilvánvaló, hogy kedvetlenek az emberek. Egész életükben nem volt módjuk rá, hogy rutint szerezzenek az ütközésre. Valamelyik maffiától kapnak egy nemleges levelet, s akkor azt hiszik, azzal vége, akkor már örökké űgy lesz. Nem látják át a hálót, amit arra szőttek, hogy elkapják őket. Nem tudják, melyik szál, hová van kötve. Most az érdekvédelem éppúgy átszerveződik, mint a gazdaság. A régi ebben is, abban is akadályozni próbálja az új szerveződéseket. Ezért fontos a gazdakörök országos mozgalma. Össze kell fogni és át kell tömi ezeket a falakat. A Piacfejlesztési Alapítványunkkal is ezt az áttörést segítjük. Azt a teret akarjuk megnyitni a termelók előtt, amelytől el voltak zárva, a piacot. Az áttörés elkezdődött, akkor is, ha a fal túloldalán egyelőre nyugodtan kávézgatnak a hálószövők. Szombaton késő este a gazdakörök újonnan választott elnöksége Kozma Huba képviselőt választotta országos elnöknek. Eredeti foglalkozása: irodalomtanár. - A gazdaköröknek nemcsak az a feladatuk, hogy segítsenek megoldani a mezőgazdaság válságát, hanem a kultúra visszaszerzése. Amikor Kiskunmajsán megalakult egykor a régi gazdakör, elsó dolguk volt, hogy vegyenek egy szelelő rostát és hogy berendezzenek egy könyvtárat. , ZELEI MIKLÓS WSMlSlM k : , .. •• _ ••, v, A hét 2 A szegénység vására 2 Interjú Kocsis Elemér püspökkel 3 Öregdiákok a Klauzálból 3 Videoton-Szeged 1-0 4 Átlag alatt 6 Hirdetés 7-9 Szolgáltatás 10 Tv- és rádióműsorok ....11 21 Pamina 12 Nyilas Péter tárcája 12 Nagyból a kicsibe ­nem megy A; ügy, amelyről írunk, egyedi ugyan, de tanulságokkal szolgálhat azoknak, akik hasonló cipőben jár­nak, és úgy érzik, nem jutnak egyről a kettőre: hogyan lehet nagy bér­lakásból kisebbe költözni, ha mond­juk csak egy emeletet kell hurcol­kodni? A telefonhívás egy néniről száll, aki már szinte belebetegedett óbba. hogy nem tudja kisebbre cserélni a lakását, és fél, hogy az őszi drága­ságban nem tud majd megélni. Fűtés, lakbér, és a többi... Kétségbeesésének másik oka, hogy a lakáshivatal elutasította csereké­relmét, pedig a néni tudja, hogy csak abban a tízemeletes házban, amely­ben ő lakik, legalább három üres la­kás van... Ezek közül kettő - a második és harmadik emeleten - meg is felelne. Első emeleti, két és félszobás, 68 négyzetméteres lakásá­ból szívesen átköltözne eggyel, vagy kettővel följebb, mindkét lakás 52 négyzetméteres, igényeinek tökélete­sen megfelelne. Hirdette is a lakását, de vagy a paneles építést kifogásolták, vagy kilencedik-tizedik emeleti cserét ajánlottak, amit nem mert elfogadni. A; is fontos számára, hogy az új lakás is telefonos legyen, mert állandó vérnyomásingadozása gyak­ran teszi szükségessé a gyors orvosi beavatkozást. A távközlési válla­latnál már meg is érdeklődte, átköt­nék a telefonját, már csak föl kellene költöznie. Most viszont, mivel a lakáshivatal csak annyit ígért, hogy „értesítik, ha igényét ki tudják elégíteni." úgy érzi, bezárult a kör, és maradnia kell. Talán vannak még, akik hasonló módon tudnak üres, beköltözhető, kiutalható lakásokról, és nem értik, miért nem adják már oda valakinek. A példában említett lakásokból már egy éve kiköltöztek, és a lakást „leadták," azaz lelépési díjat kaptak értük. A lakáshivatal azért nem tudott róluk, mert nem hozzájuk ke­rültek, hanem az IN LA K-hoz, 5 ott érdeklődésünkre azt az információt kaptuk, hogy a nyugdíjas hölgy forduljon nyugodtan hozzájuk, biz­tosan tudnak segíteni. NYILAS PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents