Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-07 / 132. szám

PÉNTEK, 1991. JÚN. 7. DÉLMAGYARORSZÁG HANGSÚLY 3 Farkas Vladimír a Lila Nyulak előtt Elmúlt négy év­tized és új ítélet szü­letett, már nem a Népköztársaság, ha­nem a Magyar Köz­társaság nevében. A Legfelsőbb Bíróság tavaly az egykori íté­letet valamennyi ter­helt tekintetében ha­tályon kívül helyezte. Köztük volt Tobak Tibor egykori főhad­nagy és hetedrendú vádlott, akit 1951. április 2-án tartóz­tattak le és hat esz­tendőt töltött bör­tönben, '56 június 19-én szabadult. A tavalyi legfelsőbb bírósági tárgya­láson bűnösségüket, akik még éltek az egykori koncepciós per vádlottai közül, valamennyien tagadták. Védekezésül azt adták elő, hogy a nyomozás során fizikai és lelki kényszer alatt tettek önmagukat terhelő vallomást. Védőikkel a tárgyalás megtartása előtt és az alatt sem beszélhettek. Nyomozati vallomásukat a bíróságon nem merték visszavonni, mert attól féllek, akkor ügyük sokkal súlyosabb kimenetelű lehet. Nem is lenne semmi gond, ha a rehabilitálás után előléptetett Tobak Tibor nyugdíjas repülő-alezredes időközben nem adja írásra fejét, és nem akarja az utókort tanúságos életének emlékeivel megismertetni. Irt két köny vet és cikkeket is, egyet a Top-Gun című nemzetközi magazin idei negyedik sYámában. Ebben a cikkben visszaemlékezett talál­kozására a Gyorskocsi utcai val­latóhelyiségben Farkas Vladimírral. Ez úgy történt, hogy belökték egy szobába, ahol ebben a pillanatban teljesen sötét volt. Megállt a szobában s hirtelen az íróasztali lámpát fölkapcsolva az arcába irányították. Megkérdezték tőle, tudja-e miért van itt? Azt felelte, nem tudom. Mire az egyik civilruhás AVH-s így szólt, na majd itt megmondják magának. Ekkor oltotta föl valaki a mennyezeti villanyt is. s az előzetes letartóztatásban lévő Tobak Tibor látta, hogy körülbelül nyolcan-tízen vannak a teremben. Mind civilek. Egy ikük odament hozzá, megállt előtte zsebredugott kézzel, ránézett s azt mondta, ha nem beszél, adjanak neki az elvtársak! Jóval később tudta azonosítani Tobak Tibor az örökre megjegyzett arcot: Farkas Vladimír, az ÁVH közismert tisztje volt az, aki fölhívta a fizikai kényszerre a vallatókat. Ezután kimentek a teremből s egyetlen egy ÁVH-s maradt bent. Megjelent ez a szép emlék a Top-Gunban és Farkas Vladimír levelet írt a főszerkesztőnek. Súlyos ítéleteket hozott 1951. május 24-en a budapesti Katonai Törvényszék. Az előzményekért a világháborúig kell visszamennünk. Ekkor szervezték meg a Puma vadászrepii­lö-e/.redet. Az ezredből csak egy katona halt meg, a többiek valamennyien amerikai fogságba kerültek, s később vesztükre hazajöttek Magyarországra. Tovább rontották a sorsukat azzal, hogy bekapcsolódtak a demokratikus hadsereg megszervezésébe. És 195ü-ben sikerrel fölállítottak egy vegyes vadász- és csatarepu­lőezredet. A hatalmas ütemben kibontakozó hadsereg fejlesztése közepette kellemetlen technikai meglepetés érte Farkas Mihály honvédelmi minisztert és a néphadsereg tábornokait. A Magyarországra szállított szovjet Jak-9 típusú vadászgépek a földön és a levegőben a motorpróha során kigy ulladtak. Abban az időben nyilvánvalóan nem a technikára gyanakodtak a hadvezetök, hanem első gondolatuk ez volt: szabotázs! És letartoztatlak 13 katonatisztet. 1951 májusaban szervezkedés és hűtlenség címén ítélte el őket a Bajor László hadbíró ezredes vezette büntetőtanács. WMWWIMIWtlIIWt^ ' En ugyanis azt mondtam a kihallga­tótnnak, hogy telje­sen ártatlan vagyuk. Az előző évben, 1950-ben Szolnokon szolgáltam, ahol e­gyík szemléje során maga Farkas Mihály tekintette meg, ho­gyan okttatom a légi lövészetet. És azt mondta a parancs­nokomnak. hogy meg kell dicsérni ezt az embert. És én azt hittem. Farkas Mi­hály az én emberem, ismer engem. Mire a kijelentve, hogy Tobak Tibor emléke az első szótól az utolsóig valótlan, sérti az ó személyiségi jogait, sőt még a rágalmazás vétségét is kimeríti, ezért sajtóhelyreigazítást kér. Csak a stílus miatt jegyezzük meg, hogy a levél jobb fölső sarkába oda volt gépelve, expressz, tértivevényes postai küldemény. A lapszerkesztő válaszra sem méltatta az egykori ávóst, ezért aztán a Cég embere és az egykori kuncsaft tegnap délután 1 órakor a fővárosi bíróság folyosóján találkozott ár. Uttó György polgári tanácsa előtt. Megkérdeztem a folyosón Tobak Tibort, milyen érzés találkozni ennyi év után Farkas Vladimírral. - Rettenetes - mondja a szép szál ősz öregember. - Belül most vihar dúl. de megtanultam a fegyelme­zettséget, úgyhogy nem látszik raj­tam. - És mit szól hozzá, hogy még mindig Farkas Vladimír a felperes? Erre Tobak úr nem válaszolt és bevonultunk a tárgyalóba, ahol Farkas Vladimír újra előadta, hogy a Magyar Köztársaság Bíróságának meg kell védenie az 6 személyiségi jogait. Ez alatt a bíró a jog rendje szerint megkérte Tobak urat, hogy fáradjon ki a teremből, hiszen ó tanúként van megidézve. Az iratok hosszadalmas ismertetése után Tobak úr végre bejött, leülhetett a bíróság előtt. - A tavalyi perújrafelvétel során kit hallgattak meg az egykori AVH-sok közül, azok közül, akik a Puma-ügy vádlottjait kihallgatták? - Kérem szépen - foly tatta Farkas Vladimír -, abban az időben tízezer ember volt internálótáborban, bör­tönben, bármelyikük neve mellé ilyen alapon akkor oda lehetne biggyeszteni az én nevemet. Hát igen. - Én csák azért tudhattam meg, hogy Farkas Vladimír is bent volt a teremben, mert a kihallgatöm. akivel aztán magunkra maradtunk, meg­sértette az AVH konspirációs szabályait - adta elő Tobak Tibor. ­kihallgatöm: maga hülye! Tudja ki volt itt az előbb, aki magúval beszélt? Az őfia. Magának nincs semmi reménye. Sehova nem bújhat el. Meg voltam rendülve. Hiszen maga ellen éppen az a vád, hogy azért dolgozott jól, hogy elaltassa a kommunisták éberségét. Farkas Vladimír elmondta, hogy a tanú, Tobak Tibor meg hál a jelenlevők egy aránt nem ismerik az AVH működési mechanizmusát, a különféle részlegeket, mert ha is­mernék, akkor tudhatnák, hogy a katonai ügyekkel Kutika Károly alezredes, az AVH katonai elhá­rításának a vezetője foglalkozott. Nyilván ó vizsgálta a Puma-ügyet is. Kutika úr egyébként ma is él. nyugalmazott vezérőrnagy, idézzék meg tanúként a következő tár­gyalásra. úgy se láttam már negyven éve. A tárgyalást tehát egyelőre elhalasztották, június 13-án lesz a következő, ahol majd Kutika tábornokkal is találkozhat az egykori kliens. A bíró a tárgyalás közben néha figyelmeztette a felperest, olykor a tanút is, hogy röviden foglalja össze mondanivalóját, mert hamarosan kezdődnie kell a következő tárgyalásnak, a Lila Nyulak KFT. perli a Magyar Fórumot. (A lap hamis színben tün­tette fel a Lila Nyulakat.) És a hírlapíró egyre csak az ÁVH mechanizmusán töri a fejét. Ezek szerint kartotékolva voltak a pofonok és időnként az elvtársak szigorúan egymásra szóltak, hé öreg. te ezt az embert nem rugdoshatod, mert a mi osztályunk foglalkozik vele. Ott leszünk a folytatáson is. ZELEI MIKLÓS Lakásfelfordulás A Szegedi Ifjúsági Közösség nta délután 5 órakor megrendezi az Első Nemzeti Lakásfelfordulást Szegeden az Árpád, illetve a Dugonics téren. A megmozdulás a kormány közel­múltban elkészült nemzeti lakás­koncepciójára reagál, s mint az esemény szórólapjaiból kiderül, a fiatalok boldogsága korántsem felhőtlen. A lakástalanok nevében egyenlő esélyeket, anyagi helyzettől függő támogatásokat követelnek. Vissza kívánják állítani az egyszeri lakásépítési-vásárlási támogatási rendszert, az elő takarékosság utáni kedvezményes hitellehetőségeket. A délutáni eseménynek lesz egy komoly és egy még komolyabb része. Az előbbi keretében lakásvásárlási és építési tanácsokat nyújtanak, üres lakásokról és telkekről jegyzéket készítenek, olcsó építési technológiákról tájékoztatnak. A még komolyabb kategóriában helyszíni lakásépítés, albérleti bejelentkezés az Országházba, valamint szegénységi bizonyítvány­osztás szerepel. A Parlamentbe költözés oka a bejelentőlapon „nincsen apám - se anyám ~ ... - se rokona, se boldog őse nem vagyok senkinek." A szegénységi bizonyítvány mot­tója: „A szegénység nem szégyen, viszont kellemetlen nagyon, ha keseredben nekiindulsz, ne verj mindenkit agyon." Ez utóbbi okmányt egyébként 21 társadalmi osztály, réteg stb. csoport részére tervezik kiadni, melyek közül az első, illetve az utolsó három, sorrendben: munkások, földművesek, kubikusok... zsiványok, prostituáltak, önkormányzati hivatalok. Ké] p-zavar TANDI LAJOS KOVÁCS timsmmmi^itmmmftmirsw. m> mwwa.t Tudományok délutánja Három tudományos ülés volt tegnap Szegeden. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja meghívására dr. Makra Zsigmond budapesti szakíró tartott előadást a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa hatásairól, amelyek öt év múltán is foglal­koztatják a világ közvéleményét. Ugyancsak tudományos előadás színhelye volt a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, ahol a Magyar Kémikusok Egyesülete meghí­vásának tett eleget Kalevi Pihlaja akadémikus professzor, a Turkui Egyetem Kémiai Intézetének munkatársa, a SZOTE díszdoktora. A magyar kémikusszövetség Csong­rád megyei csoportjának klinikai kémiai szakosztálya ezzel egyidőben cikkreferáló délutánján a szak­osztályhoz beérkezett kémiatu­dományi cikkek véleményezését végezte. Morzsák a Bibliából ..A LÉLEK GYÜMÖLCSE PEDIG: SZERETET. ÖRÖM. BÉKESSÉG. TÜRELEM, SZÍVESSÉG. JÓSÁG, HŰSÉG, SZELÍDSÉG, ÖNMEGTARTÓZTATÁS." (Pál levele a Galatákhoz 5:22-23) Amikor a hosszúra nyúlt tél vagy őszbe csavarodott tavasz után, morgolódásaink között mégis látjuk a fák lombjai közül kizöldülő gyü­mölcsök ígéretéi; és közben buzognak fel gondolataink, hogy mennyivel másképpen is lehetett volna az időjárás és sok minden - ez a bibliai idézet arról beszél nekünk, hogy mi. a gyü­mölcstermést várók és azt élvezni kívánók is gyü­mölcsöket termünk: lelki tulajdonságainkban, megnyilvánulásainkban és tetteinkben. Amint vannak nagyon kellemes ízű és tápláló gyü mölcsök, bizony vannak mérgezők, betegséget és halált is okozók, - így a mi életünk gyümölcsei is. A pünkösdben, a Szentlélek kitöltésének ajándékában, Isten minden ember számára lehetővé tette, hogy életében, lelkiségében az idézetben foglalt gyümölcsök teremhessenek. Kü­lönben magától is terem az ember, a Lélek nélkül, „a test cselekedeteit, amelyek közismertek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellen­ségeskedés. viszálvkodds. féltékenység, harag. önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók." (19-21) Ismerjük a gyümölcsnemesítés módját; a vadat termő alanyba beoltják a nemes ágacskát, utána nem engedik kihajtani az eredeti vad rügyeket és a nemes termés jelenik meg a fán. De ha egy kissé elmulasztják a vadhajtások letördelését, azok megerősödnek és elsatnyul, elpusztul a nemes. Az Istennek ez a természetben megírt igazságát jaj de ékesen bizonyítja az ember élete. Ezt az egész újságot tele lehetne írni olyan bibliai idézetekkel, melyek arról beszélnek, hogy az ember magától és magából nem jó, mert elszakadt attól az Istentől, aki arra teremtette, hogy Ővele éljen lelki kapcsolatban, úgy uralkodjék a földön. Pál apostol írja meg ezt a mindnyájunkra érvényes vallomást: „Tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs." (Római levél 7:18) Ezt a felismerést és vallomást is a Szentlélek munkájának engedni kész ember •eszi meg. Ez a Biblia szerinti megtérés emberi mozzanata. Erre válaszol Isién tettének felismerése és megragadása: jimikor a bűn miatt tulajdon Fiát kiildte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, hogy a törvény rendje teljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint." (Róma 8:3-4) ,Mivel pedig fiak vagytok. Isten elküldte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: Abba! (héberül=) Atyám!" (Galata 4:6) Ez a Lélek termi a maga gyümölcseit az életünkön, ahogy naponta szándékosan engedünk neki. kérjük erre. és egyben levetkőzzük a régi élet szerint, Nélküle való óemherünket (Efezusi levél 4:22-23). A gyümölcs termésének értelme nem önmagában van. Azért terem, hogy a földön élők egyenek belőle, és vetőmag legyen a továbbszaporodásra. Isten gondoskodott arról, hogy a Lélek gyümölcsei termésre legyenek engedelmes életek nemzedékről nemzedékre; hogy a Lélek gyümölcseinek éltető, vigasztaló, gyógyító, nevelő eledele hasson az embervilágban és ellensúlyozza a mérgező gyümölcsök hatásait. Jézus ezt mondja mindenkori tanítványainak: „én választottalak és rendeltelek titeket arra, hogy gyümölcsöt teremjetek és a ti gyümölcsötök megmaradjon..." (János ev. 15-16) PAPP LÁSZLÓ REFORMÁTUS LELKÉSZ A fénykép három évvel ezelőtt készült a Széchenyi téren. A világhírű magyar származású, Franciaországban élő szobrászművészt. Pierre Székelyt kapta lencsevégre a fotográfus vörös hajú, ifjú felesége társaságában. A művész azokat a vázlatokat mutatja a televízió kamerájának, amelyeket Szegedre álmodott. A nonfiguratív-kon­struktivista plasztika XX. századi mestere mindig is jelképekben és hatalmas méretekben gondolkodott. Nem lehet véletlen az sem, hogy Szegeddel kapcsolatban az a bizonyos híres és máig kellően nem tisztázott egyetemi Hamlet-előadás ragadta meg fantáziáját, amelynek tragikus végkifejlete imígyen szólt az újsághír szintjén: ifjú Horváth István és Tóth Kata egy budapesti szállóban öngyilkosságot követett el. Az ok egyértelmű: a második zsidótörvény megakadályozta, hogy a Szent-Györgyi Albert áltál is támogatott diák-Hamlet rendezője és főszereplője egymáséi legyenek. A szobor, melynek terveit a mester több változatban is elkészítette, fehér és fekete márványból készült volna, arany betétekkel, jelezve az összetartozás és a megdicsőülés, a hétköznapi tragédia és a magasztos egymásra találás általános-emberi szimbólumát. Néhány hete kerestem elő a/t a fényképsorozatot, amelynek egyik darabja e most közölt kép. Nem véletlenül. Olvastam ugyanis, hogy Pierre Székelyt a Francia Becsületrenddel tüntették ki. Netrj,sok magyar dicsekedhet ezzel a nemes kitüntetéssel. s|c. azzal a negatív dicsőséggel sem, hogy Pierre Székely akkori ajánlatira máig nem reagált a város. Igaz ugyan, hogy Székely Péter alkotása fejében azt kérte, hogy Szeged teremtse elő a szükséges köveket, segítsenek a faragásban a Tömörkény Gimnázium művészeti tagozatának növendékei és támogassák ideutazásait. Sajnálom, hogy így történt. Pierre Székely kinyújtott kezét nem fogta meg a másik fél. Nem az első eset, mondhatnánk, hiszen annak idején Moldován Domokos Szegednek ajánlotta pótolhatatlan és megismételhetetlen, magyar naiv művészek alkotásaiból álló gyűjteményét, s egy alsóvárosi napsugaras házba szánta megteremteni e műfaj hazai templomát. Mivel értetlenséggel találkozott, a jelentkező Kecskemét lett immár a közép-európai naiv művészet központja. Sajnálkozhatunk, de tenni már semmit nem tehetünk. Nem kis erőfeszítésébe került a Szegedhez ezer szállal kötődő Kass Jánosnak, hogy megteremthesse európai mércével mérve is kiemelkedő galériáját a Vár utcában. Még ezekben a napokban is látható egy Szegedről Londonba származott képzőművész, Hévézi Endre tárlata. Vajon hányan vannak, akikkel még nem találkoztunk, akik szívesen jönnének vissza (haza?!), csakhogy valamit tehessenek értünk, ezért a városért? Mi most emlékműveket bontunk, szobrokat döntünk. Helyettük betonplacc, vagy jobb esetben rohammunkával készülő park születik. Vajon mikor jön az idő, amikor szobrokat fogunk állítani? Jelentős eseményeknek, kiváló férfiaknak, vagy csak úgy, l'art pour Tart, azért, hogy egy környezet szebb, esztétikusabb legyen. Lapozok egy városi jelentést. A sorok között egyértelmű, hogy ma nincs gazdája a köztéri alkotásoknak. A Képzőművészek Szövetsége - ha egyáltalán létezik még - csak szakmai és tanácsadó szerv, a lektorátus elemeire bomlik, az építészek már egyáltalán nem kalkulálhatnak azzal a bizonyos 2 ezrelékkel. Egyes hatalmi vagv szakmai fórumok erőfeszítéseket tesznek a folyamatok újraindítására. Ázaz a képzőművészeti közélet, alkotók és önkormányzatok kapcsolatának újrarendezésére, egy új társadalmi és esztétikai közeg alapjainak lerakására. Hát ez bizony nem egyszerű dolog! Hadd említsek csak néhány példát szűkebb pátriánkból. Van már vagy tizenöt-húsz esztendeje, hogy országos pályázaton mérettek meg egy lakótelep szobortervei. A díjazottak közül kettő valósult meg Tarjánban, közülük az egyiket akár őrsi feladatként lehetne kerestetni a kisdiákokkal, úgy fölé nőttek a fák. Van vagy tíz éve is annak, hogy szoborsétány kialakítását határozták el a Korányi rakparton. A tervezett öt szoborból mindössze Tóth Valéria Nővérek című kétalakos bronz szobra készült el, még a felállítást is saját maguk intézték. Elkészült ugyan Lóránt Zsuzsa festett szobra, Mihály Gábor díszkútja, de felállításukhoz már nem volt anyagi fedezet. Kotsis Nugy Margit kompozíciója anatómiai hibák miatt több zsűrin nem felelt meg. Lapis András Kalapos nője öntésre vár. Talán egy éve, hogy a városi tanácsadó testület javaslatára szigorú szabályok születtek Szeged köztéri szobrainak elhelyezéséről, elsősorban a Pantheon fejlesztéséről. Az elmúlt hónapokban több párt. szervezet, magánember ötlete gyúlt egy dossziéba. Mindenki saját elképzeléseit, politikai meggyőződéséből, vagy éppen sértettségéből adódó vágyait kívánná látni a Széchenyi tér megüresedő parktükreiben és egyéb, ledöntendő szobrok helyén. Meggyőződésem, hogy új köztéri szobrot csak rendkívül körültekintő módon, lakossági konszenzus hitelesítő pecsétjével szabad állítani. Ennek pedig egyetlen módja van, hogy majdani szoborbizottságok közadakozás nyomán szervezik egy-egy mű megszületését. Mint annak idején a Rákóczi-szobor esetében. Szegednek szobor-ügyben két nagy kihívása van. Az egyik 1996, a honfoglalás 1100. évfordulója, a világkiállítás éve, valamint az ezredforduló. Talán ez utóbbira Székely Péter kétdimenziós tervei térplasztikává válhatnának - európai jelképként Szeged szívében.

Next

/
Thumbnails
Contents