Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-06 / 131. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. JÚN. 6. DÉLMAGYARORSZÁG GAZDASÁG 3 Búzabemutató a GKI-ben Vetőmagot feketén A búzanemesítók, mint minden évben, most is a termelők elé álltak, s kínálták a portékát. A Gabonatermesztési Kutatóintézetben tegnap, szerdán, nem volt hiány érdeklődőből. Dr. Frank József, aki napraforgónemesítőből az idén lett főigazgató, szokatlan hangot ütött meg, mondanivalója lényege: továbbra is élni szeretnének, s ezért szervezeti változásokat hajtanak végre. Most növénykultúránként önfinanszírozó rendszerben dolgoznak, de privatizációval nyugati típusú nemesítő vállalattá kell válniuk. Azt még senki sem tudja, miként. A búzatermesztés válsága a kutatásban is kilátástalan helyzetet teremtett. Ha a nemesítók a fajtahasználati és licencdíjat nem tudják beszedni, megszűnik munkájuk anyagi alapja. Ugyanis az agrárkutatás 600 millió forintos támogatásából a Parlament épp most vett el 300-at az érintett nyolc intézettől. A vetőmag „fekete" szaporítása elképesztő méreteket öltött. A gazdaságok igényelnék a jó minőségű I-H. fokú vetőmagot, de egyre FOTÓ: GYENES KÁLMÁN kevesebben tudják megfizetni. Ezt az árat sokszor indokolatlan áttételek és csatornák drágítják. Ezeket kell mielőbb lefaragni. A kizárólagos forgalmazó vetómagvállalat kft.-inek nem sikerült áttörést elérni a szegedi fajták értékesítésében. A tavalyi forgalom és az idei igény töredéke a kívánatosnak. így például az Agrosüd Kft. az előző évi mennyiségnek mindössze 8 százalékára kapott megrendelést az idén. A legális búzavetőmag-piac láthatóan összeomlott. Ezért a kereskedelmet célszerű űj alapokra helyezni. A választék bőséges. Tizenhat saját nemesítésű és két honosított kenyérgabona-, valamint három saját és két közös hasznosítású durumbúzafajtát kínálnak. A legújabbak a GK Kata és a GK Csűrös, illetve a Multidur és Lajtadur. ígéretes jelöltjeik a Kaláka és a Góbé. Biotechnológiai úton előállított fajtajelöltjeik is vannak, ezek a Délibáb és az Ámbitus. A szántóföldi bemutatón 40 féle búzát tesztelhettek a résztvevők. Vajon vásárló menny i akad közülük? A vetőmagforgalmazást ért éles kritikáról megkérdeztem az érintett Agrosüd Kft. igazgatóhelyettesének, Tánczos Imrének a véleményét. - Felmértük a hozzánk tartozó két megyében. Békésben és Csongrádban az igényeket. Az 1300 tonna valóban jóval kisebb az elvárható nyolcezer tonnánál. Tekintve, hogy exportra csak jó minőségű búza mehet majd. s azt csak minőségi vetőmag produkálhatja, ezekre a tételekre újabb felmérést indítottunk a napokban. - Az említett felesleges áttétel önökre értendő? - A tájékoztató után tisztáztuk az elmondottak pontos értelmét, s én e szerint nem tartom magunkat meddő láncszemnek. A vevőkör felmérése, a szállítás lebony olítása kézzelfogható feladat. -Akkor hol a hiba? - A mezőgazdaság lehetetlen pénzügy i hely zetében az üzemek egyszerűen nem tudnak vásárolni. Hitelbe kéne adni a vetőmagot, de sem a nemesítő, sem a forgalmazó nem tudja állni ennek terheit. Annyiban azonban megegyeztünk, hamarosan újratárgyaljuk a helyzetnek megfelelő kapcsolatunk formáját. TÓTH SZELES ISTVÁN Megszámlált állatok A sertés most a „sötétlő" A Központi Statisztikai Hivatal idén március 31-én teljes körű állatszámlálást végzett. Az előző több mint négy éve volt, a közbülső időpontokban a kistermelői adatokat a reprezentatív összeírásokból következtették ki. Az állattenyésztés változó jövedelmezősége korábban egy-egy állatfajtánál okozott időleges hullámzást az állomány nagyságában. Már tavaly mutatkoztak azok a jegyek, amelyek az idén látványos távlatvesztésbe torkolltak. A belföldi vásárlóerő megcsappanása, a sertést és a broilercsirkét kemény cikkekkel ellentételező keleti kereskedelem összeomlása visszavonulást kényszerít ki. A legnagyobb hiba, hogy mindez felkészületlenül érte a viszonylagos biztonsághoz szokott termelői kört. A szabályozás legembertelenebb módja dívik, mindenki a saját kárán kénytelen tanulni, s amikor kifulladt, csak akkor hagyja abba. A piachoz idomuló termelésszabályozás tudná csak az egyéni tragédiákat, csődöket megakadályozni. Ennek szervezeti keretei éppúgy hiányoznak, mint a hathatós beavatkozáshoz szükséges pénzügyi alapok. Addig csak számlálgatunk, s vakarjuk a fejünket.A szarvasmarha-állomány a legkevésbé hullámzó, itt a tartós tendencia évtizedes távlatokban is a csökkenés. A tejhasznú keresztezések jelentós hozamnövekedéssel jártak, így a belföldi fogyasztást ki lehetett elégíteni. Az exportértékesítés csak a biztonsági tartalék sávjában mozgott. A látványos csökkentés eszközéhez csak akkor kellett hozzányúlni, amikor kiderült: a tejfogyasztás csökkenése, mint a szegénység velejárója, huzamosabb ideig eltart. Ezt jelzi a tejipar tavalyitól 15 százalékkal elmaradó felvásárlási kötése. E tendenciát a számok is alátámasztják. Márciusban 87 ezer szarvasmarha volt megyénkben, amely egy év alatt 8 ezres leépülést jelez. A juhtartás szintje gyakorlatilag megegyezik a négy évvel ezelőttivel. A változást csupán a kisüzemi részarány növekedése jelenti. Az ágazat szerencséje, hogy elkerülte a jelentősebb konjunktúra, s így most a visszalépési kényszer is gyengébb. A termálenergia fűtési célú hasznosítása térségünkben jelentós hatékonysági tanalék volt a baromfitenyésztésben. A befektetések gyors megtérülésének esélye elsősorban broilcrcsirke-tartásra csábította a vállalkozókat. Tekintve, hogy itt volt a legmagasabb az export aránya, a piacvesztés drasztikus hatása sok termelőt tevékenységének időleges szüneteltetésére kényszerített. Libából, kacsából és pulykából többet tartanak mint korábban, de ez nem válhat olyan tömegtermékké, mint a csirke. A számok fehéren feketén mutatják, a tyúkfélék 4 millió körüli állománya megfeleződött. A tartók száma korántsem csökkent ilyen mértékben. Amiből kiolvasható, a hatékonyságot megkövetelő árutermeléssel szemben, az önellátást is szolgáló ház körüli tartás nem mérséklődött. A sertésekre vonatkozó részt nem véletlenül hagy tam utoljára, mivel most ez 1 „sötét lő". Az alacsony felvásárlási és magas takarmányárak miatt a laikus arra számíthatott, hogy a minimális jövedelmezőség, olykor veszteség mára könyörtelenül alacsonyabb szintre szorítja az állományt. Közel 600 ezer sertést számláltak amely alig tér el az 1986-os adattól, s még 23 ezerrel több is, mint egy éve. Ebben közrejátszik, hogy az export akadozása s időleges volta miatt a felvásárlás 9 százalékkal csökkent. Az anyakocák számának mérséklődése csak távlatokban „kecsegtet" a piacvesztéssel arányos állomány kialakulására. Addig a meghizlalt felesleg központi beavatkozás, árucserében vagy hitelben történő exportértékesítés nélkül a termelők nyakán marad, miközben cél nélkül fogyasztja a drága takarmányt. Egyébként a március végén meglévő 38 ezer anyakoca, amely 6 ezerrel kevesebb az egy évvel azelőttitől, sem lehet biztos abban, hogy a szaporulata biztos jövő elé néz. Az önellátó, 1-2 sertést tartók száma jelentősen emelkedett, míg az árutermelőké csökkent, ami nem egy piacorientált, hatékony gazdaság előképe T. Sz. I. Zakó vagy nyakkendő' Holnap nyit a kaszinó Sajtótájékoztatón mutatkozott be tegnap délután a Schilling Kaszinó Kft., abból az alkalomból, hogy június 7-én. pénteken, az országban immáron harmadik devizás játékkaszinójukat nyitják, meg ezúttal Szegeden, a volt Bartók Béla Művelődési Házban. A kaszinóban a vendégek úgynevezett élő - amerikai rulett, black-jack, póker - és gépi játékot játszhatnak. Az utóbbiakon a pénznyerő automaták értendók. Az este 6-tól hajnal 4-ig nyitva tartó kaszinót magyar és külföldi állampolgárok egyaránt látogathatják. amennyiben betartják a ház működési rendjét, és kifizetik a 10 márkás belépő díjat. Ezt egyébként 2 darab 5 márkás zsetonban azonnal vissza is kapják, s bármelyik asztalnál eljátszhatják. Az öltözékre vonatkozó előírás csak a férfiakat említi, nekik zakó, vagy ing-nyakkendő viselése kötelező. Kérdésekre válaszolva a tulajdonos, dr. Josef Schilling űr elmondta, nem tart attól, hogy nincs a magyaroknak elegendő márkájuk, kü lönösen azóta, hogy megtudta, körülbelül 3 milliárd márkát őriznek honfitársaink csak az osztrák bankszámlákon. A „művelődési ház helyett kaszinó"-fe!vetésre elmondta, hogy az általa befizetett bérleti díj 60 százalékát kötelezően a művelődési hálózat felújítására fordítják a jövőben. A kaszinó egyelőre a pincében kezd - a belső kialakítás szegedi mesterek munkája -, az emeleti nyitás újabb egy év késést jelentett volna, miközben a bérleti díj már április óta ketyeg. A vendégektől senki sem kér igazolást a valuta származásáról, ilyen szempontból a kaszinó vámszabadterületnek tekinthető. A maximális tét-rulettnél egy számra 50 márka, de sokszor ötvenet felhasználva. kombinációval akár 55 ezer márkás is lehet az egyszeri nyereség. Egy kezdő krupié 33 ezer forintot keres bruttóban havonta, de akad olyan is, aki októberben végzett, s jelenleg már 60 ezernél tart. A menedzserek fizetése más nagyságrendű, közöttük senki sincs 250 ezer alatt. K A A TB csak a működést fizeti gyógyítani viszont kell Vállalkozó kórház Áprilisban készített interjúnkban dr. Hampel György, a kórházrendelőintézet orvos-igazgatója a többi között azt nyilatkozta, hogy 45 millió forint hiányzik az intézmény zavartalan működéséhez, és a hiányzó pénzt pályázatok, illetve vállalkozások útján kívánják pótolni. - Eredményesnek bizonyultak-e a pénzszerző próbálkozások? - kérdeztük - az első félév végéhez közeledvén- az igazgató urat. - A beszélgetésünk óta eltelt két hónapban feszített munkával -új gazdasági igazgatónk, dr. Barát Lajos lendületes vezényletével és irányításával - elkészítettünk 15 pályázatot, amelynek mindegyikét elfogadta az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, s eredményeképpen 24 millió forintot sikerült szereznünk. Ebből egymilliót „nyertünk" a cukorbeteg-gondozó centrum létrehozására, 14 milliót a fertózóbeteg-osztály műveseállomásának finanszírozására, másfél milliót az epekőeltávolításhoz használt video-laparoszkopos műszerünk működtetéséhez, valamint bért a kórház és a klinikák között ingázó két mentőautónk személyzetének. Ezek a legfontosabbak, az „apróságokat" nem sorolom. -A 24 milliós pályázati „nyeremény" csak felére csökkentette a hiányt, még közel ugyanennyi kellene a zavartalan működéshez -A pénzszerzés másik lehetősége a - magyar egészségügyben most már egyre gyakoribb - vállalkozás. Szándékunk, hogy bérbe veszünk egy ultrahangos vesekőzúzó készüléket, amellyel kéthetenként, esetleg hetenként - amikor a műszer Szegeden lesz - végezzük a műtét nélküli vesekő-eltávolítást. Nyolc beavatkozás ára a bérbeadó kft.-é, a kilencedik ára a kórházé, tíznél több bevatkozás árán pedig fele-fele arányban osztozunk. - A: árát a betegek fizetik? - A vesekőzúzás teljes költségét a társadalom biztosítás téríti. Egy-egy ultrahangos kőzúzásért 35 ezer forintot fizet. A kórház jó munkaszervezéssel több százezres bevételhez juthat. - Úgy hírlik, eladják a fertőzőbeteg-osztály műveseállomását, holott éppen most szereztek erre néhány milliót. - A pályázaton szerzett 14 millió kizárólag a műveseállomás működtetésére fordítható, de nem költhető fejlesztésre, beruházásra, márpedig erre is szükség van. A kórház költségvetéséből pedig nem futja. Mi négy megye betegeit fogadjuk, gyógyítjuk itt, ezért elvárhatnánk, hogy e megyék önkormányzatai is járuljanak hozzá anyagilag a műveseállomás fejlesztéséhez. Sajnos, ez eddig nem történt meg, s amennyiben a jövőben sem válik valóra, akkor arra kényszerülünk, hogy eladjuk az állomást, s e bevételből megoldjuk a kórház többéves gondját, nevezetesen a központi raktár felépítését. - Kevesen tudják hogy a társadalombiztosítás csak a kórházak működési kiadásait fedezi. A beruházások, fejlesztések költségeit az önkormányozatokra hárítja, amelyekről tudva levő, hogy pénzszűkében vannak Mennyit kapott a városi kórház a szegedi önkormányzattól? - Az immáron halaszthatatlan kazánház- és kéményépítés 22 milliós költségének felét a belügyminisztérium, a másik 50 százalékot az önkormányzat fizeti. Ezenkívül támogatást kaptunk a röntgen- és az intenzív osztály fejlesztésére. Ennél többet nem remélhetünk, nem is kérhetünk az önkormányzattól, ugyanakkor nekünk új műszerek kellenek. Ha csak a legszükségesebbeket vásároljuk, akkor is minimum 4-5 milliót kell előteremtenünk, mégpedig saját bevételből. - Milyen bevételi forrásaik vannak? - A külföldi betegek gyógykezelésének, az abortuszoknak és a magánrendelők számára elvégzett diagnosztikai vizsgálatoknak díja a bárom fó bevételi forrásunk. Amíg a SZOTE égetókazánjának ügye nem rendeződik, addig az orvosegyetem veszélyes hulladékát is a kórházi kazánban semmisítik meg. E bérmunkából is származik bevételünk. - A kórház dolgozóit mi módon teszik érdekeltté abban, hogy minél több bevételhezjusson az intézmény? - Érdekeltségi szabályzatot dolgoztunk ki bevételeink növelésére. Lényege, hogy a gyógyító diagnosztikai plusz bevételből származó pénz ellentétben a korábbiakkal - azon az osztályon marad, ahol azt „megtermelték". Az így keletkezett nyereség 40 százalékát az illető osztály fejlesztésére, 60 százalékát az ott dolgozók anyagi ösztönzésére fordítjuk. KALOCSAI KATALIN Az Afor és a privatizáció „Talán nyáron, ha sört árulna" - A csongrádi benzinkútra van négy jelentkezőnk, akik a bánatpénzt is letették a megadott határidőig. A három szegedi - a mihálytelki, a petőfitelepi és a Bérkert utcai illetve a három vidéki HTOeladóhelyre egyetlen vevőjelölt sem akadt. Szerintem nagyon drágán hirdette meg ezeket a Vagyonügynökség. - Mit kapna a vásárló kétháromszázezer forintjáért? - A tartályt, a kútoszlopot, a kezelőhelyiséget, benne a székeket és az íróasztalt. Ezen túl az önkormányzat garantálta az esetleges vevőnek a terület ötéves bérleti jogát. - Érdekesebb a bérleti díj. - Erről nem nyilatkozott a város vezetése, s így mi sem tudtunk mit mondani az érdeklődőknek. De nem a bérleti díjon van a hangsúly, nagyobb baj az, hogy egy liter háztartási tüzelőolaj eladásán nincs összesen egy forint árrés sem Induljunk ki a 260-250 ezer forintos Április végén jelent meg lapunkban az első, privatizációhoz kapcsolódó klasszikus árverési hirdetmény, amelyben az Állami Vagyonügynökség megbízásából az Áfor hét Csongrád megyei üzletét hat háztartási tüzelőolaj-árusítóhelyét és a Csongrád városi benzinkútját - kínálta eladásra. A jelentkezés, a bánatpénz letételének határideje június l-jével lejárt. Mennyire voltak kapósak az Áfor-kutak? - kérdeztük Nagy Zoltán üzemigazgatót. vételárból és feltételezzük, hogy egy - Ezt akárhol megkaphatná ilyen kút forgalma eléri a 250 ezer ráadásul több százezer forintos belitert évente. Ez azonban már a fektetés nélkül is. maximum. - Ilyen kút körül azért rezsi is bőven alcad. - Az elektromos energiát, a karbantartást mindenképpen fizetni kell, így az adózatlan nyereség is messze elmaradhat a 200 ezer forinttól. Mire minden befizetési kötelezettségének eleget tesz a bátor vállalkozó, alig marad több a zsebében egy mai szerény átlagkeresetnél. - Nekem személy szerint akkor sem kellene egy ilyen kút, ha ingyen adnák, de még úgy sem, ha egy 100 forintost is ráragasztanának. Egyszerűen ma már nem lehet megélni belőle. - Ennyire melléfogott volna a Vagyonügynökség az értékeléssel, az eladási ár megállapításával? - Ez minimum kudarc. A törvény elrendelte ezeknek a kutaknak az eladását, közben született egy olyan magas kikiáltási ár, amrlven viszont senkinek sem kellenek. Ezt is az Áfor bánja, vásárló híján nekünk kell tovább üzemeltetni ezeket a HTO-eladóhelyeket. Az a kis veszteség meglesz rajta továbbra is, ismét odateszünk majd egy kútkezelőt, aki a saját munkabérét sem tudja kitermelni. Jobban jáma mindenki, ha termelőeszközként értékesítenék a berendezéseket. vagy egy más megoldás, sört kellene mérni belőlük nyáron. - Mit tesz a Vagyonügynökség egy ilyen sikertelen privotizdciós próbakör után? Meghirdeti olcsóbban? - Erről nincs infomráciom, de nem hiszem, hogy lenne más választás. Veszteséget senki sem vesz súlyos százezrekért KOVÁCS ANDRÁS