Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
KEDD, 1991. JÚN. 25. DÉLMAQYARORSZÁG KULTÚRA 5 / Uj iskolarendszer születik mmmmmmmmtmmmmmmmimimm Kétnapos közoktatási konferencia kezdődött tegnap Szegeden. Szervezői, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola s a vendéglátó Deák Ferenc Gimnázium a hatosztályos gimnáziumok első magyarországi konferenciájára hívták az érdeklődőket, de a szakmai viták mellett a tanácskozás jó alkalmat nyújtott a közoktatás általános helyzetének megvitatására is: dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jelenlévő államtitkára bejelentette, hogy július elsején miniszteri értekezlet elé kerül az új közoktatási törvény átdolgozott és kibővített tervezete. Két interjúnkban a konferencia két előadóját, dr. Kálmán Attila államtitkárt és dr. Halász Tibort, a JGYTF főiskolai docensét szólaltattuk meg a törvénytervezetről, illetve egy új lehetőségről, mely az iskolai struktúrák összehangolását szolgálja majd. Lehetséges változat Beszélgetés dr. Kálmán Attila államtitkárral Törvény: talán jövő nyáron - Államtitkár úr, országszerte és Szegeden is igen heves szakmai vitákat élt meg a tervezet. Milyen újdonságok vannak az átdolgozott változatban? - A viták során több mint háromszáz írásbeli vélemény érkezett a miniszAz új közoktatási törvény tervezetének immár nemcsak története, hanem kis túlzással történelme is van. Tavalyelőtti és tavalyi nyilatkozatok az 1991-es évre ígérték parlament elé vinni, időközben azonban kiderült: „árral szemben" nem olyan egyszerű a törvényalkotás. Koncepciós és finanszírozási gondok, hiányosságok felfedése jellemezték az év eleji társadalmi vitákat, s az eredeti változatot a szakmai közvélemény szinte egy hangúlag elfogadhatatlannak minősítette. Mostanra elkészült a második kiadás is dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási államtitkárt erről kérdeztük. lériumhoz; ezek alap- tmmmmmummmmmmm - Legoptimálisabb esetben mikorra várható a törvény megszületése? - A program szerint decemberben kellene benyújtani a kormány, és valamikor jövő télen vagy tavasz elején a parlament elé. Remélem, az 1992-es nyári időszak előtt már elján dolgozták át a tervezetet. Lényeges változás, hogy míg az eredeti szöveg túlzottan vázlatos volt, tehát nem szólt az óvodákról, a nemzetiségi iskolákról, a művészeti iskolákról, a gyógypedagógiáról vagy a hátrányos helyzetű és fogyatékos tanulókról, a mostani már tartalmazza mindezeket a problémákat. Ezenkívül tézmény fenntartási költségeit és a fogadják, de reális bevezetésére, azt pedagógusok fizetését. Sajnos hiszem. 1993 szeptember elsejéig azonban nem hiszem, hogy belátható va™ kell. idón belül számíthatunk a jelenlegi _ Mi a helyzet a még csak koncep13,4 százalékos költségvetési ciótervezet-formában meglévő támogatási arány növelésére. felsőoktatási törvénnyel? - A pedagógusok körében lép- _ A Magyar Felsőoktatás című kitéri-nyomon találkozni azzal a véle- advány eIs6 számában megjelent ménnyel, hogy az idei év még eltelik koncepcW ba nem is végleges, de valahogy, de jövőre a Művelődési és a,apjaiban a rektori és főigazgatói Közoktatási Minisztériumnak jobban konferencia a szakszervezetek, sőt a * sarkára kell állnia a költségvetési diákszervezetelt többsége is e,_ vitában. Hogyan készülnek erre? , ,. .... , . fogadta, pedig velük vannak sokszor - Sajnos, az oktatási törvény- a legélesebb vitáink. Részletes szemben az iskolát, az tgazga.óval tervezetnek még nincs költségvetési Kimunkálása azonban csak az szemben a tantestületet és fordítva, c7ámírása de ezen változtatni • • * , , , ,*, szamitasa, oe ezen vattoztatni orszagos v)ták ulanra varható. Ugy valamint uram bocsá mmdenktve. fogunk. Amí „, , bizonyos kö„. ^ szemben a gyereke, megvédje. Ez ségvetésj harcot illeti, „érintem ^ lerv J^ebá, a köla,ási. nagyobb csata volt a felszín alatt, f . . ,. . . .. . , bJ 'a felsőoktatási, a szakoktatasi és az mint amekkoráról a közvélemeny tud. Én kikértem a régi kormányülés! jegyzőkönyveket, és azt tapasztaltam, hogy Andrásfalvy Bertalan miniszter úr igenis nagyon sokszor a sarkára állt; kezdeményezésekkel. nem adott elég garanciát arra, hogy az önkor- mányzattal Érdekes kezdeményezés hangzott el dr. Halász Tibor főiskolai docens tagnapi előadásában: a JGYTF-en kutatói csoportot hoztak létre, amely a hat osztályos gimnáziumi struktúrának nyújt oktatási modellt. Az előadót az újszerű ötlet ismertetésére kértük. - Az első lényeges gondolat, hogy a 6 plusz 6 - ot nem iskolai struktúrák egyikének kell felfogni, hanem a tananyag, a feladatrendszer, a célrendszer szakaszolásának. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok, az iskolák saját lehetőségeiknek megfelelően ebből a 12 éves folyamatból annyit választanak, annyit vállalnak, amennyire pénzük, igényük és lehetőségük van. Tehát - hangsúlyozva - ez nem iskolai struktúrát, hanem tantárgyi feldolgozást jelent. Mert nem lenne célszerű figyelmen kívül hagyni a most meglévő adottságokat, hiszen a következő tizenöt év csak az erre épülő átváltás időszaka lehet. Óriási hiba lenne a 6 plusz 6 - ot úgy felfogni, hogy például egy faluban csak első hat osztályt indítanak, a felső tagozatosoknak pedig el kell jönniük a faluból, mert ott nem lehet gimnázium rosszabb volna, mint a körzetesítés. Ezzel szemben a 6 plusz 6 - ban a nyolc általános iskolai osztállyal rendelkező falu a hat osztályát az új koncepció szerint viszi, és elkezdi a középiskola első két évét. Például a hat osztállyal történelemből a reformkorig jut el, és ez az iskola kapcsolódna egy olyan, a rendszerben lévő gimnáziumhoz, amely nem töltené be 12 éves korú gyerekekkel az összes rendelkezésére álló helyet, emellett megtartaná szabad tanterveit a 14, illetve a 16 éves korú tanulókra befogadására is. - Hogyan kapcsolódik ez az elképzelés az oly sokat emlegetett Nemzeti Alaptanlen hez? - A Nemzeti Alaptanterv (NAT) készítői nem tantárgyi struktúrában gondolkodnak, hanem műveltségtartalmakat vetnek össze. Ezt megint nem lehet azzal kezdeni, hogy például bevezetünk egy életvitel című tantárgyat. Hanem azt kell megvizsgálni, hogy az a kétszázezer pedagógus, aki valamire minősítést kapott, hogyan tudja beépíteni ezt a műveltségtartalmat saját hagyományos tantárgyi felfogásán túl. Ezenkívül, ha valaki úgy kezelné a NAT-ot, hogy azt kell megtanítania, amit ott leírtak, akkor például tartana egy külön órát a nemi erkölcsről. De a NAT nem más, mint célrendszer, amelynek lehet, hogy egyszerre öt vagy tíz tantárgyban nyilvánul meg az az indító, kifejlesztő szakasza, ami a végén egyetlen célként jelenik meg. Ha valamikor, akkor most kell kidolgozni a tantárgyak egymást erősítő, kiegészítő, koherens rendszerét. Természetes, hogy a tantárgyak tartalma változik a változó társadalom miatt. De az is természetes, hogy azért változik a tartalom, mert az általános iskola a fejlődéslélektan szempontjából rossz helyen töri a két lineáris szakaszt. A jelenlegi általános iskola valamikor jó volt, de mára idejét múlta: egy tízéves gyermeknek Szent István államalapító eszméiről, vagy a tizenkét éveseknek a francia forradalomról valami maradandót adni - ez nem megy. Az a tény, hogy 12-től 16 éves korig „csúszna fel" az általános műveltség megalapozásának időszaka, óriási előrelépés. így lenne idő az alapképességek, -készségek kialakítására, az absztrakt tantárgyak tanulásának előkészítésére. Az ezt követő négy évben pedig sokkal nagyobb hatásfokkal oktathatnánk, arról nem is beszélve, hogy elkezdődhetne a szakirányú differenciálás. Mert a középiskolák legnagyobb hibája, hogy úgy tanít egyes tárgyakat, mintha minden tanuló egyszerre lenne orvos, mérnök, tanár stb. Az új rendszerek lehetővé teszik majd az egymás közötti átjárást is. - Itt a 6 plusz 6 egy alternatívájáról volt szó. Ez mennyiben jobb, mint a többi? - A 6 plusz 6 jelenlegi kísérletei úgy indultak meg, hogy minden iskola csak a saját érdekére összpontosított. A gimnáziumok úgy gondolták, hogy 10 éves korban kiválogatják a tehetséges gyerekeket, és kizárólak csak velük foglalkoznak majd. A 6 plusz 6 - ra esküdő gimnáziumok úgy képzelték el, hogy 12 éves korban kiválogatják a legkülönbeket, és velük betöltik a rendelkezésükre álló tantermi helyeket. És senki nem gondolt a nagy többségre, illetve a szakképzéssel való összhangra. Ellenpontként tehát az alternatívánkban az általunk javasolt 6 plusz 6 - os feldolgozási szemléletnél esetleges, hogy milyen struktúrában valósul meg. - Ebben a témában vannak kapcsolataik más főiskolákkal? - Sajnos nincs. De meredeken fogalmazva, ha az állam lennék, nem engedném mpg, hogy a tanárképző főiskolák mindegyike ne tegyen le egy alternatívát. Mert biztos vagyok benne, hogy az iskolák képesek egy meglévő lehetőséget adaptálni. - Milyen feladat hárul az előkésztésben a tanárképző intézményekre: egyetemekre, főiskolákra ? - Az egyetemeknek és főiskoláknak, ahol tanárokat képeznek, elsősorban azt kell tudniuk, milyen iskolára képeznek tanárokat. Ha például egy fizika tanárnak nem csak a klasszikus fizika, vagy az irodalom tanárnak nem csupán a klasszikus irodalomtörténet tanítása a feladata, hanem másra is szükség van az új rendszerben, akkor ezekkel is ki kell egészíteni a főiskolai, egyetemi oktatást, együttműködve az alacsonyabb szintű iskolákkal. PODMANICZKY SZILÁRD jelentós gond volt, s sajnos úgy érzem, még most sincs olyan mértékben orvosolva, mint ahogy kívánatos lenne. Az eredeti változat megfeledkezett róla, hogy ha nem szólunk bizonyos dolgokról, akkor magára hagyjuk az iskolát, ami nem azonos a liberalizmussal. A mi esetünkben a liberalizmus a/t kell jelentse, hogy kidolgozunk különböző sáltozatokat, melyek közül az iskolát hagyjuk választani. Ebbe az irány ba is történtek lépések. Az uj tervezetet természetesen még kü lünböző pártok, szakszervezetek. akadémiai törvénytervezet együtt kerüljön a parlament elé, ehhez azonban Operabarátaink? levelekkel bombázta a Pénzügyminisztériumot, törvényegyezjtető bizottságot kell létrehozni, amelyik összehangolja az illeszkedési pontokat. - Egyes főiskolák az ellen tiltakoznak, hogy a tervezet szigorú kritériumai miatt szaktechnikumokká más kérdés, hogy ezeknek nagy része, részben objektív okok miatt, kamarák által felkért szakértők is eredménytelen volt. Sajnos, a ^''Zjd'rís^nd^níüi meg fogjak vtta.nt, valamint parlamentben nem történt látványos Véglegesek.e ezek a kritériumok kiállása ebben az ügyben, ezért hiszi a közvélemény, hogy gyengén vívtuk a csatát. igyekszünk azt az iskolákhoz is eljuttatni. - Vannak problémák, melyek megoldása eddig sem csak önöktől függött, például a finanszírozás kérdése. Kerül-e ez ügyben új javaslat a kormány elé? - Mindenképpen fontosnak tartjuk a normatív finanszírozási rendszert, tehát az önkormányzatok isko- Két tűz közé kerültek? - Erről felelősséggel még nent tudok nyilatkozni, de szeretnénk, ha a feltételek maradnának. Tudniillik ahhoz, hogy áthallgatásokat és külföldön is elismert diplomát biz- Még több tűz közé is! A kormányzat és az önkormányzatok mellett ugyanis ort van az iskolák, a tositsunki ezck 3 kritériumok fe|. szülők, a diákok és a szakszervezetek „ . ... . ... tétlenül szükségesek. Nélkülük nvomasa is. Felvettük a kapcsolatot a ° köztársasági megbízottakkal, kértük, lehetetlen felzárkózni a nemzetközi lacllátási kötelezettségét, de ezután a tartsanak maguk mellett közök- elvárásokhoz, bár meg kell montervezet figyelembe fogja venni az tatásban jartas szakcmbereket. akik danom, hogy az áI|ami f6jskolák és az esetleges jogsértésekben szak oktatás speciális igényeit is. Ahol tatarozni kellett, ahol alacsonyabbak szerúen tudnak közbelépni. Ezenkíegyetemek sem mindig tudják a létszámok, ahol magasabb a vd| jól haladnak a tárgyalások a teljesíteni azokat az elvárásokat, pedagógusok átlagéletkora, ott háromoldalú kerekasztal-megbe- melyeket a jövendő magáns/éléseken is, ahová meghívtuk a egyetemeknek támasztunk. De ami képtelenség kijönni a mostani tár . , • Tát;.i .iríiyatiábbu'n kellett szétválasztani a tárnopedagógiai érdekvédelmi szervezeteket és az önkormányzati gatásokat, ami nyilván nagyobb szövetséget is. Természetesen még ,erem,eniösszegeket feltételez. Az új tervezet vannak a koncepcióban olyan részek. például már különválasztja az in- melyeket feltétlenül pontosítani kell volt, az volt. Most űj rendszert kell PANEK JÓZSEF Azt hiszem, az Operabarátok félreértették Márok Tamást, s az általa képviselt művészi igényeket, nézeteket. Azt, hogy egyedül az avantgarde operaelőadás lenne az üdvözítő, ő nem állította. Az előadás minősége nem is ezen múlik, hanem az ötleten és a tehetségen. De azon nagyon. Nem is csak a pénzen. Hiszen gondoljunk pédául a szegedi Otelló-előadásra. A díszlet, jelmez nem került többe, mint a Rigolettóé. Mégis, színházi élményként jóval felülmúlta azt. Ha csak arra gondolunk, hogy milyen volt az előadás közönség- és sajtófogadtatása... Láttuk-olvasluk. Hiszen javarészt önök is (akkoron még csak személyenként, egyesület nélkül) kitöró tapssal fogadták. Ugyanúgy, mint a mostani előadásokat Azt gondolom, nagyot téved az Operabarátok Egyesülete, ha helyesli, hogy egy operaelőadáson a színpadi megvalósítás háttérbe szorulhat a zene javára. Gondoljunk csak bele, ha így volna, mi értelme lenne az előadásnak? Hiszen csupán a zene élvezetére régen kitalálták a koncertszerű előadást, vagy a hangfelvételt. Egy operaelőadás ennél sokkal több. Ez a legösszetettebb műfaj: több művészi ágat egyesít. Zenét, képző-, tánc-, színművészetet. Egyik színvonalát a másik kedvéért leadni nem lehet. Rendező, karmester, díszlettervező és esetleg koreográfus munkája kidolgozott összhangban kell hogy álljon. S ezért egy embernek kell felelősnek lenni. Amíg a szegedi operatársulatban nem lesz egy olyan vezető (karmester vagy rendező), aki az előadások műhelymunkájában részt vesz, addig nem lesz az arculat semmilyen. Nem várhaló újabb operafesztiváli győzelem. Bartók-, Pásztory-díjak, turné. Gregor Józsefnek az általa említett útvonal „Y"-elágazásához sikerült visszajutnia, csak félő, hogy itt megreked. S ezt senki sem kívánja. Be kellene látnia, hogy amíg nem talál olyan társra, aki részt vesz az előadások létrehozásában, addig nem is lesz arculata az operatagozatnak. Nem azt akarom mondani, hogy Gregorra nincs szükség. Az ő személye elsősorban arra garancia, hogy a színháznál kimondva-kimondatlanul létező próza-opera harcban a próza ne nyomja el az operát. Kellene azonban mellé egy alkotó társ. S ha már Gregornál tartok, megjegyzem, az sem elhanyagolható veszteség, hogy Gregor, mióta tagozatvezető lett, alig énekel Szegeden A turnék elmaradásáért persze nemcsak a vezetőváltás felelős. Egyszerűen ma nincs olyan előadás, mely megütné a mércét. Egyet tudok érteni azonban az operabarátok azon igényével, hogy minél több „vendéghangot" hallhassunk. Persze csak akkor, ha azok az előadók élvezhetők. Szívesen látnánk például Melist. Bende Zsoltot s mindazokat a nagy neveket, akiket Gregor anno beharangozott. S ha ók mégsem jönnek, akkor jöjjenek a régi szegediek. Például Németh, Gurbán, Misura. Nagy szeretettel hallgatnánk s látnánk a jövő évi kiíráson nevüket. Hírlik, csak hívni kellene őket De addig is, míg ók ideérnek, kellenének jó szegedi énekesek. Bármennyire is szeretne művészeti vezetőnk mindenkinek megfelelni, nem lehet. Igenis vannak közöttük olyan magánénekesek, kiknek semmi keresnivalójuk a társulatban. Végül szeretném elmondani, hogy nem annyira kicsi és szűk azon réteg, amely jó előadásokat akar látni is, nemcsak hallani. KISHERCEG TAMÁS