Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-24 / 146. szám

HÉTFŐ, 1991. JÚN. 24. DÉLMAGYARORSZÁG SPORT-PANORÁMA 5 A szovjet párbajtőrcsapat a világbajnok A 44. felnőit vivő-világbajnokság zárónapján megszűnt a korábban megszokott zsúfoltság és zűrzavar, vasárnap már csak egy fegyvernem képviselői, a férfi párhajtörcsapatok léptek a Budapest Sportcsarnok pástjaira, s a hagyományok szerint az ó versengésük zárta a 11 napos versenysorozatot. A szombati elócsatározásokon sikerrel szerepelt együttesek a negyeddöntőtől folytatták, míg a többiek az alsóházban. Ez utóbbi táborba tartozott a magyar válogatott is, amely számára az utolsó fellépésen. a Koreai Köztársaság elleni találkozón az olimpiai részvétel kiharcolása volt a tét. Nos, a tervet teljesítette a Hegedűs Ferenc, Kovács Iván, Kulcsár Krisztián, Szikrai István és Szőke Attila összetételű együttes. A 8:2 arányú fölényes siker elsősorban a rangidős Hegedűs és az llilí «nnBiii 1 egyéniben bronzérmes Kovács Iván érdeme. A csapat megnyugodhat, készülhet Barcelonára, de az olimpián sokkal jobb teljesítményre lesz szüksége ahhoz, hogy sikeresen szerepeljen. A vb legkisebb érdeklődéssel kísért döntéjében - alig háromszáz néző volt a BS-ben - a tavalyi ezüst- és bronzérmes csatározott. Az összecsapás kettős vereséggel kezdődött, mivel Kravcsuk és Faget találkozóján 2:2-es állásnál letelt a vívóidé. Ezt követően sorban szovjet győzelmek születtek (5:2). 6:4-nél a gallkakasos csapatba a nyeretlen Langlet helyett beállt Leroux, aki jött, látott, győzött - s szorossá tette az állást. A franciák egyenlítését azonban megítwiwttwwtttwiiiititwróiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii akadályozta az újdonsült világbajnok Suvalov, aki nem csak az egyéniben, hanem a csapatviadal során is végig kitűnő teljesítményt nyújtott. 7:6-os állásnál a csereként beállt Leroux már 4:l-re vezetett. Csak egy találat hiányzott győzelméhez, s ahhoz, hogy csapata kiegyenlítsen. Kravcsuk azonban nem akart „hosszabbítást", szinte csodát művelt: vesztett állásból, 1:4-ról 6:5-re nyert, s világbajnok csapat tagjaként jött le a pástról. A Szovjetunió 1987 után lett újból világbajnok, s az egyéni után a fegyvernem csapataranyérmét is megszerezte. Az aranyéremért: SzovjetunióFranciaország 8:6. A Nemzetek Nagydíjának pontversenyében: I. Szovjetunió 368 pont, 2. Németország 339, 3. Olaszország 292,4. Magyarország 285. Mit kell tudni Naganóról? Nem ért célt a japán környezetvédők tiltakozása, hiszen a NOB 97. ülésszaka az 1998. évi téli olimpia megrendezéséért folyó versenyfutásban a két favorit közül a japán Naganónak szavazott bizalmat. A nagy vesztes az egyesült államokbeli Salt Laké City, amely alighanem az 1996. évi nyári játékok házigazdájanak. Atlantának köszönheti lemaradását. Ázsia viszont mindeddig egyszer, 1977-ben Szapporo révén adhatott otthont a téli játékoknak. Nagano sikerének „eszmei értéke" abban rejlik, hogy a város kampánya során mindvégig igyekezett betartani a NOB korlátozásait, azaz megpróbáltak csak annyit költeni a propagandára és csak annyi ajándékot adni a Naganóba látogatott 60 NOB-tagnak, amelyet a NOB-előírások még megengednek. így is 10,8 millió dollárt áldoztak a siker oltárán, ám végig igyekeztek elkerülni azt a látszatot, hogy „meg akarják venni" a játékokat. Habár az olimpiai mozgalomban is a dollár beszél, ezúttal a jen is megtette a magáét... A Tokiótól 200 km-re északnyugatra fekvő, 350 ezres Nagano mellett két nagy érv szólt. Az egyik, hogy az 511 millió dollárra becsült költség felére a kormány garanciát vállalt, és a körzetben szükséges infrastruktúra-fejlesztést akkor is megvalósították volna, ha nem nyerik el a rendezés jogát. A másik „jó pont" volt, hogy a r.aganóiak vállalták, miszerint a jeges-havas versenyeket - az alpesi viadalok kivételével - 40 km-es körzetben megrendezik. (Az alpesi síversenyeket az 52 km-re fekvő Shigakogen pályáin bonyolítják le.) Ami a szálláshelyeket illeti, Naganóban egyedül 24 ezer ágy áll a látogatók rendelkezésére, ám egyórás gépkocsiútnyi körzetben további 140 ezer férőhely akad a többnyire nyugati típusú szállodákban. Ha elkészülnek mindennel. Tokióból 2 óra alatt lehet vonattal eljutni Naganóba. Sportlétesítmények dolgában nem áll olyan jól a japán város, mint amerikai vetélytársa. Szükség van még egy bobpályára (ez lesz az első mesterséges jégteknó Ázsiában), egy síugrósáncra, egy 12 ezres jégkorongcsarnokra, valamint egy műkorcsolya- és egy gyorskorcsolyastadionra. Ám úgy látszik, a NOBtagok maximálisan bíznak abban, hogy a munkaszeretetükről ismert japánok idővel elkészülnek minden szükséges beruházással. Bagyula újra csúcsközeiben (V-rfsíííHW'üsr ^ní-saitf!HMÍHHI III Üti A hétvégén nagy melegben rendezték meg a Népstadionban az utánpótlás-korú atléták országos bajnokságát. A két nap legeredményesebb szereplője Bátori Noémi (MTK-VM) volt, aki a 100, a 200 és a 400 méteren. továbbá a 4x100 és a 4x400 méterei váltókbán összesén öt bajnoki aranyat szerzett! * A bajnokság keretében meghívásos felnőtt számokat is rendeztek. Ezek során a legjobb eredményt vasárnap a rúdugrásban Bagyula István érte el. A magyar csúcstartó négy nappal az UTE-versenyen felállított 5,85 méteres rekordja után ismét kitűnően szerepelt, ezúttal 5,80-nal győzött, de az 5;90 m-es csúcsmagasságon is volt kél biztató kísérlete. Egy játékosért 14 millió dollár A Dél-Franciaországban megjelenő „Le Provencal" című lap munkatársa különleges értékű interjút készített Bemard Tapie-\i\, az Olympique Marseille, a francia bajnokcsapat, az idei BEK-döntő ezüstérmesének elnökével és tulajdonosával. Furcsa, de a milliomos francia elsőként ennek a lapnak számolt be legutóbbi „nagy vásáráról". Mint Tapie szavaiból kiderült, pénteken 14 millió dollárért. azaz hozzávetőlegesen 84 millió francia frankért megvásárolt egy játékost, akinek nevét nem hajlandó elárulni. Ez még csak rendjén volna, ám az már igazán furcsa, hogy a Marseille üj szerzeménye két év múlva mutatkozik be először az OM csapatában. Tapie nem hajlandó felfedni a hosszú várakozás okát, de az biztos, hogy rendkívüli képességű vagy jövőjű labdarúgóról lehet szó, mert ót az elnök előlegezett bizalommal máris az évszázad vége Maradonájának minősítette. Bemard Tapie elismerte, hogy csapaterősítési kísérletei ez ideáig nem járlak sikerrel, bár minden kapu még nem csukódott be. Arra a kérdésre, hogy vajon mi lesz a két szakmai vezető, tehát a belga Raymond Goeihals és a némel Franz Beckenbauer sorsa, válasza így hangzott: - Sokan tippeltek az olasz Sacchira és Trappattonira, én viszont a jövőben is Goethalsnak szavazok bizalmat. Beckenbauer jövőjét az határozza meg, hogy vajon elvállalja-e az amerikai szövetségben az alelnöki tisztet, s elköltözik-e az Egyesült Államokba, ahol egy, a futballt népszerűsítő óriási kampány vezetőjeként szeretnék szerepeltetni. Válaszra várva Levél a Szegedi Olajbányász SE kajak-kenu szakosztályvezetésének Elutazott, majd hazajött csütörtökön éjjel az egyesület ifjúsági csapata az év egyik legfontosabb versenyéről, mert valaki - akinek ez a dolga - nem küldte el a nevezést a vidékbajnokságra. A Gyuris Lajos edző vezette csapat nem bizonyíthatta felkészültségét, az egyesület több bajnoki helyezéstől esett el, nem beszélve az edzéseken hiába dolgozó, sokszor iskolai tanulmányaikat, családi feladataikat is a kajak után második, harmadik helyre soroló 16-18 éves versenyzőkről, akik közül többen azzal a gondolattal foglalkoznak (magyar bajnoki helyezettek!), hogy abbahagyják a versenyzést, mert az egyesület nem törődik az utánpótlással. Azt sent kell sokat bizonygatni, hogy a szegedi kajak-kenu élet soha nem a saját nevelésű versenyzőkkel ért el sikereket (kivétel Szabó II. Gábor). hiszen Csapó. Svidró, a Petrovics testvérek tanulni jöttek Szegedre. A tanulni nem akarók pedig abbahagyták a versenyzést (Sclmeider), vagy elmentek Szegedről (Bohács. Boldizsár), mert máshol többet törődtek velük. Jó lenne, ha az egyesület a nyilvánosság előtt tisztázná a felelősök nevével együtt ennek az esetnek a körülményeit, másrészt megfelelő garanciát vállalna azért, hogy a fenti eset többé nem fordul elő. Ez azért is fontos lenne, mert félő, hogy Szegeden az eddigi sikersportág megszűnik; ha a szakosztályon belül nem a versenyzők felkészítése, versenyeztetése, hanem egyéb, a sportágtői távol álló, személyeskedést sem nélkülöző tevékenységé a vezető szerep. Valaki a vezetők közül már a felnőtt válogatón (Fadd-Domboriban) megtudta, hogy hiányoznak a nevezések. A kérdés, miért nem intézkedett? Név és cím a szerkesztőségben Deákos deákok a Fehér Házban - Hát, kit nem izgatna Amerika? •kérdez vissza Tóth Melinda, mikor a beadott pályázat hajtóereje felöl érdeklődöm s kapom: „megírtam az önéletrajzom; meghogy mit várok a látogatástól és szeretném megismerni az ottani ifjak életét." Ha csak ennyin múlna, holnap mindenki átugorhatna még a világ másik végébe is. A diákok elsősorban a szüleik pénztárcájának köszönhetően láthatták a jobbik féltekéjét a Földnek. A repülőjegyet venniük kellett és a zsebpénz is valutában „perkálódott". A második cés Doró Tibor mondotta, hogy ez indulási feltétele volt a kijutásnak. Sebész apa és egyetemi nyelvtanár anya egyengette a legidősebb ifjú Doró útját, aki mint hírlik: azóta jobban kihúzhatja magát öccse és kishúga előtt. .Nyitván,-neki nem kell majd éveken keresztül hallania: „magadnak tanulsz, s jamii tudsz, sohasem vehetik el tőled" - enélkül is értékeli a tudás hasznosságát. Mert, sokszor, csak a mi „begyepesedett fejünknek" jelent értéket.^ hogy tizenvalahány éves gyerekek/fogták magukat, elrepültek sokezer kilométerre a szülői háztól és értették az ottaniakat, beszélték mondataikat. Reméljük: gyermekeinknek ez már természetes lesz. A nyelvi helytállás mellett Tibor a minigolf játékkal is megismerkedett, de nem kötötte le annyira, hogy rajongójának hírelje magát ezután. Melinda a diszkóra kérdezett rá, mint jó diáklánynak illik s megtudta: inkább a kerti összejövetelek, a partik a nyerők arrafelé. Melinda egyike volt annak az öt lánynak, aki nem a szegediek közül verbuválódott. Tiszaújvároson, vagy ahogy még jobban ismerjük: Leninvároson laknak szülei; üzemvezető apa és részvénytársasági munkaügyeket intéző anya egyetlen gyermekeként került a szegedi gimnáziumba, amely, mint ismeretes: az angol nyelv értelem szerinti elsajátíttatására tesz kísérletet. Mindhárom Amerikát járt deákos diák összecsengóen erősítette: teljesen más világ dívik odaát. Másképp élnek, másképp gondolRégóta tudjuk: Amerika - nekünk magyaroknak, legalábbis - Meseország. A Deák Ferenc Gimnázium szerencsés tanulói megerősíthetik: tényleg az! Matusovits Danicának minden szép volt az öt heti kintlét alatt. A tizenöt lány és az üt fiú bizonyára mást és mást talál említeni valónak, hiszen ahányan, annyiképp gondolkodnak a világról - több család vendégszeretetét élvezhették. A Washington és New York között elterülő Marylandban jártak, amely magy arul Maríországnak is fordítható lenne, fővárosával, Annapolissal, Annavárossal egy ütt. Nekünk, mesébe illő csodaországban jartak a gimnazista Danicáék. kodnak és mérhetetlen nyugalommal szemlélik az élet dolgait. ErTÓI, ennyit. Miiller József igazgatóhelyettes említette, hogy a kapcsolatok keresése, a világra nyitás nehézsége nélkül nem sikeredett volna az amerikai kirándulás. Többéves sokszor már terhesnek látszó folyamat gyümölcse kezd beérni. A Deák Ferenc Gimnázium elindult az új világ felé. Szerencsésnek is mondhatja magát, mert jó időben tehette az első lépéseket. Másodszorra vágtak Amerikának, korábban már San Franciscóban voltak. Toledó, Ohio lenne a hétköznapi, gyakorlati kapcsolat színtere. Ahogy Müller tanár úr fogalmazta, az iskola célja, hogy alkalmat nyújtson az úgynevezett „beltenyészeti provincializmus"-bóli kitörésre. A mostani út, amelyet Bratinkáné dr. Polgár Edit tanárnő vezetett, kimondottan a jó kapcsolatoknak köszönhető. Például bejuthattak a Fehér Házba. Hallgassuk erről a kísérő tanárnőt: - A sok hasznos ötlet, megszívlelendő tapasztalat mellett siker, hogy integethettünk az elnöknek, mikor indult Camp Davidba. Még az amerikaiak se tehetik ezt mindig és az elnök is visszaintegetett. A mi diákjaink állhattak sorfalat. Aki, erre azt mondja: na, és? bizonyára nem érzi át az esemény lényegét... Az elnökházaspár gyakorta integet, csakhát, éppen nem nekünk. Az utolsó tanítási nap szünetében, amikoris csupa bolydulás már az iskola az út, a találkozások emlékei kerülnek a rögtönzött beszélgető asztalra, dokumentálván, hogy a szegediek Tom Lantossal, az ismert amerikai közemberrel is találkozhattak; kedves vendégnek kijáró diplomákat állítottak több hivatalos helyen. Barbara Bush elnökaszony sajátkezű aláírásával zárt levelével köszönte meg a Tisza-parti diákok ajándékát. A másfélhónapos tapasztalatcsere lényegérc a tanárnő szavait használhatjuk ismét: - Nyomot hagytunk magunk után s a gyerekek is jók voltak. Amellett, a vendéglátóink jelezték érkezésüket, ha nem is öt hetet, de kettőt Szegeden töltenek. A vendégfogadásból jórészt megint a szülők veszik ki a részüket, de a jelentkezéskor ezzel mindenki tisztában volt. Harmincötén vállalkoztak az amerikai kapcsolatteremtésre, közülük az osztályfőnökök, az igazgatói testület választotta az utazókat. Rá vagyunk utalva még a mások segítségére... Kovács László igazgató ezt a mai magyar állapotok természetének tekinti, de mondotta: minden lehetőséget igyekeznek, megragadni. A Soros Alapítvány vendégeként például 11 diák kapott újabb lehetőséget a nyelvtudás tökéletesítésére. Háromszor jártak már a „deákosok" Németországban. kétszer Spanyolországban és egyszer pedig Angliába vitt az útjuk. Amint kiderült, vállalatok, szövetkezetek, utazási irodák segítői a közös programoknak. Valahonnét mindig csordul-cseppen néhány ezer forint az iskola javára. Régóta nem titok már, hogy aki a tudásnak áldoz, a jövőt építi. A szegedi Deák Ferenc Gimnázium Alapítványt hozott létre e célra. A negyedévenként ülésező kuratórium dönt, hogy a jövőben kiket érdemesít az iskola a saját hírnevének öregbítésére. Ugyanis, cél, hogy bárki kijuthasson a világba, ha felkészültsége, szorgalma erre alkalmassá teszi.. A legjobbjait az iskola a saját költségén utaztatja. Az idén még mindössze csak ötezer forinttal tudott segíteni az amerikai útba. Az se semmi, ha a többit - amit egy jó iskola adhat - hozzágondoljuk. MAJOROS TIBOR Szélvihar Szegeden Nem kell megijedni, ez nem természeti csapás, ez az űj - sorrendben a tizenkettedik - Edda-lemez címe. A; anyag elkészült, azonban a megjelenése előtt pár héttel külföldre távozott a két gitáros. Pataky Attila azonban nem esett kétségbe, új embereket keresett és talált. Május elsején mutatták be az új albumot a Petőfi Csarnokban, s ezzel vette kezdetét a lemezbemutató koncertturné. Június 25-én, holnap este lépnek fel Szegeden, a MÁV Művelődési Házban. Előzetesként Pataky Attilát kérdeztük az új lemezről: - Meggyőződésem, hogy az Edda történetének legjobb lemezét sikerült összehozni - válaszolta. Egy motoros van a boríton, a dal pedig benne a Szélvihar, ami arfnotorozásról és a motorozás szerelmeseiről szól. Érdekesség, hogy az albumban van egy szelvény, mellyel 1992 januárjában a sorsoláson egy Kawasaki 750-et lehet nyerni. - Júliusban lesz egy - a hazai rockéletben egyedülálló - rendezvényetek. Mi ez? - Július 12-13-14-én Agárdon tartjuk az Eddások Országos Találkozóját. ami egy őrület lesz: remélem azért tartalmas is, mindenesetre mi megpróbálunk mindent megtenni érte. Két napon át játszunk. „szolJ gálatban leszünk". Motocrossosok jönnek bemutatót tartani, egyszóval érdekes dolgokat kínálunk. - A koncertturnén lesz előzenekorotok'' - Nem. Az elmúlt három evben rengeteget segítettünk, bandák tömege játszhatott előttünk. Most ebben a zenében egy kicsit magunkra akarunk maradni. - Milyen a szegedi közönség ? - A közönség alapvetően mindig jó. csak a zenekar lehet rossz. Nálunk a banda is jó - ebből csak jó bulik lehetnek. - Itt is jó bulik szoktak lenni? - Ugy emlékszem, hogy igen. TAKÁCS VIKTOR