Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

I 4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. JÚN. 18. Sisak, rostély - vívódások Ujgazda esélyek A hetvenesek '90-ben (és azóta) 4. Nehezen mozogva A hetven éven felüliek helyzetét, életmódját vizsgálva tavaly természetesen adatokat gyűjtöttek az egészségi állapotukról is. Az adatfeldolgozáskor a KSH szegedi munkatársai arra az összegzésre jutottak, hogy a dél-alföldi öregek 55 százaléka a korához képest átlagosnak ítéli a saját állapotát, 36 százalékuk rosszabbnak az átlagnál, 9 százalék pedig jobbnak. Megítélésüket az motiválta, hogy legfontosabb személyes szükségleteiknek képesek-e önállóan eleget tenni. 62 százalékuknak nem, a többieknek gond a fürdés, a mosakodás, A hetven éven felüliek 68 százaléka könnyedén, simán felöltözik és feláll, a többiek már nem. Nyolcvan százalékuknak nem gond a WC megközelítése. A lakásból való eltávozás viszont már csak 57 százalékuknak nem problémás, a többiek csak kísérettel, nehezen mozogva mennek ki. azaz szinte házhoz kötöttek. Ezzel összefüggésben mondta a statisztikusoknak a megkérdezettek 52 százaléka, hogy a bevásárlás neki nem gond. 67 százaléknak a főzés sem probléma, 59 százalék pedig a könnyebb házimunkákat is elvégzi. A hetven éven felüliek több mini 40 százalékának viszont a háztartásvezetés, a takarítás, mosás sajnos már gondokat okoz. Megkérdezték tőlük azt is, kitől, honnan várnának segítséget. A válaszokból kiderült, hogy régebben főleg a gyermekeikben látták idős koruk biztosítékát, a mai 70 éven túliak többségének több gyermeke van. 84 százalékuknak van élő gyermeke, de csak egyharmaduk lakik vele közös háztartásban. A régiónkban élő öregek gyermekeinek 34 százaléka él más településen, mint a szülei. A szétszakadt családok idős tagjai a statisztikát készítőknek azt vallották, hogy segítséget, ha rászorulnak, elsősorban anyagit várnának a gyerekeiktől vagy az unokáiktól, s ügyeik intézésére kémék őket. A távol lakó gyerekek helyett ez utóbbiban sokan (különösen falun) a szomszédokra támaszkodnak - „elidegenedett"-nek kikiáltott világunk csodájára, eredményesen. „Közületi", hivatali segítséget, anyagi támogatást az öregek 10-11 százaléka remél. vár. Nagyobb figyelmet és törődést viszont mindegyikük óhajthat, akarhat, aki mögött tisztességes és sok munkával leélt hét évtized van. Nemcsak anyagi gondjaik enyhítése, megromlott egészségi állapotuk javítása sürgető feladat, de az egyre kiszolgáltatottabb, már-már megalázó helyzetükön való mielőbbi változtatás is. Amihez kevés - bár igen jó alap - a statisztikai felmérés, nem elégséges még a nyugdíjkiegészítés, a törődést hirdető sok szólam és határozat sem. Az idős emberek személyes törődést igényelnek és érdemelnek. Hogy mennyire rá vannak szorulva, az a KSH róluk készített vizsgálatának számadataiból is kiderül, ha mögéjük, hozzájuk odaképzeljük az embert. SZABÓ MAGDOLNA „Irénke néni egy Szupernagyi!" Egy másodikos szatymazi kisgyerek száján szaladt ki a címbeli mondat, és tanítónőjének szólt. Nem akármilyen megjegyzés ez, hiszen a tévéből jól ismert idős angol hölgy a gyerekek kedvence, aki sohasem hagyja cserben ifjú barátait. Nos, a szatymazi szupernagyi, Kapes Elemérné sem válik meg osztályától. Nyugdíjba megy ugyan, de egy évig még visszajár az iskolába, hogy „elkísérje" tanulóit a harmadik osztály végéig, és annak rendje-módja szerint adja át diákjait a szaktanároknak. Kapes Elemérné 37 évvel ezelőtt kapta meg diplomáját a szegedi tanítóképzőben. Pályakezdésére így emlékezik: * - Alsóvárosi lány voltam, de más lehetőség nem lévén, vidékre mentem tanítani. A legtöbb pályatársam Békés megyében talált munkát. Nekem sikerült közelebb elhelyezkednem. A gyakorlóévet a csengelei Kelőpatak iskolában töltöttem, és 1954-ben kezdtem el tanítani Szirtoson. Egy évig dolgoztam itt, aztán áthelyeztek Győriszékre, ahol a férjemmel 15 évig együtt tanítottunk. Akkoriban még sok tanyai, iskolája volt Szatymaznak. Szirtoson és Gyóriszéken kívül a székaji, a vilmaszállási, a belsó-ószeszéki, a makraszéki, a neszürhegyi és a jánosszállási iskolákban is sok gyerek tanult. - A hátrányos helyzetű tanyai iskolákban...! - Ezzel én nem értek egyet. Mi sohasem éreztük ezt a hátrányt. Lehet, hogy egy kis szigeten éltünk mindahányan, de ez nem jelentett FOTÓ: GYENES KÁLMÁN elszigelteltséget. Csak oroszt nem tanítottunk, egyébként a tananyag ugyanaz volt, mint a falusi iskolában. Es ha arra gondolok, mekkora önállóságra szoktatta az összevont oktatás a mi gyerekeinket, inkább előnynek érzem a tanyai képzést. Nemcsak tőlünk, de egymástól is sokat tanultak a diákok. A nagyobbak segítettek a kisebbeknek, és ez szinte magától értetődő módon alakult ki ebben a nyolcosztályos összezártságban. Itt úgymond nem fordulhatott elő törés az osztályok átadásában, hiszen az alsósokat én vittem végig, és miután férjem fogadta a felsősöket, pontosan tudtam, mit vár el a jövendő ötödikesektől. Sok csavaros eszű parasztgyerek járt hozzánk. Ugyanolyan jól megállták a helyüket az életben, mint falubeli társaik. Éppen nemrégiben jutott eszembe: egy kisebb tantestületet lehetne összeállítani a hajdani tanítványaim közül. Talán csak rajz szakost nem találnék. - Sohasem vágyott vissza Szegedre? - Soha. Talán azért, mert minden olyan szépen alakult Győriszéken. Azzal kezdődött, hogy Koncz Edéné tanítónő befogadott abba a gyönyörű tornácos, boltíves Klebelsberg-féle iskola tanítói lakásába. Aztán az első látásra beleszerettem a férjembe, és nemsokára a párom lett. Mi tényleg csak a tanításnak éltünk. A férjem ugyanis, akit sajnos 1980-ban elvesztettem, azt vallotta, gazdálkodni meg tanítani egyszerre nem lehet. Nekünk nem volt saját gyerekünk, meglehet, hogy ezért éreztük annyira a magunkénak a hozzánk járó tanulókat. Tudtuk, hiszen látszott a kezükön, melyikük dolgozik sokat otthon. A gyerekek mindent elmeséltek nekünk, nagyon közvetlen, családias légkörben tanítottunk Jól ismertük a szülőket; nem tudtunk olyat kérni tőlük, amit meg ne tettek volna. Rendszeresen szerveztünk kirándulásokat, és akkoriban ritkaságszámba ment: strandra is jártunk a tanulókkal. Volt egy kis erdőnk, meg egy focipályánk, ahol rengeteget játszottunk a diákjainkkal. Azt hiszem, ez a közös játék nagyon hiányzik a mai iskolások életéből. Gyenge színvonalúnak könyvelték el a tanyai iskolákat, holott én úgy gondolom, mindegyik pályakezdő pedagógusnak ki kellene próbálni, milyen is a világ végén tanítani. Akkor talán megemberesednének... GOMBOS ERZSÉBET IMeMm88SI8U888ilK8Mlff8SMMMtt Leleményes a magyar, ha kell, akár varázsolni is tud. Ilyen észjárással minden mégoldható, bár pénz nincsen, előírással a nincsból lehet teremteni bármit. Példának okáért költséges tűzoltófelszerelést. Ez ötlik fel bennem, hallgatva az öttömösi polgármestert, Bata Ferencet., amint az önkormányzati kötelezettségről beszél. Mi több, nem csak szavakkal, hanem látható valósággal is illusztrálja: a tűzvédelem, mint állami feladat, milyen hathatósan ölt testet a környék legapróbb és bizony legszegényebb településén. Épült ugyanis egy szertárgarázs a községben, látványos módon, részint a tavaly még megszámlálható településfejlesztési hozzájárulásból. A szükség úgy hozta, hogy a községházához illesztettek toldaléképületet, a negyedmilliós teho-összegból erre áldozva. Csupán a cifraság kedvéért Mátraderecskéról voltak kénytelenek tetócserepet hozatni, közelebb nem lévén a tetőzethez illő cseréptípus. Mivel éppen a küllem cifraságát nem lehet eltúlozni, hosszú fuvarhoz folyamodtak. Van már garázsa a helybéli, hagyományokkal rendelkező és szándékkal megáldott önkéntes tűzoltóegyesületnek. Azaz majdhogynem készen áll a tűzoltóautó garázsa. Tűzoltóautó ugyan nincsen, csupán ígéret: Csongrádon hamarost leselejteznek két járművet, s az egyik Öttömösé lesz. A Pusztamérgessel együtt ténykedett önkéntes tűzoltóság sorsa az önállóság, s lám, mire mentek vele eddig. Eszközök híján arra vágynak, hogy egyelőre még ne legyen munkájuk. A helybéli tsz adott egy tartály pótkocsit. Az magától nem mozdul, így ha menni kéne, előbb gyorsan keríteni kell egy vontatót. Került egy kis motoros szivattyú, s ajándékképpen tömlő. Lassan majd csak előbbre jutnak. Lám, nem tudok szabadulni a gondolattól: példa értékű a tűzoltókötelezettség Öttömösön és másutt. E helyt legalább van, ami ösztönzi a polgárokat. Muzeális tűzoltóalkalmatosságok. Sisak, trombita, miegyéb, patinás régiség. Hiába no, becsülni kell a múlt értékeit, s a jelen kötelezettségei mellett nem fanyalogni. Ha már űj időket élünk. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A formálódó magyar vidékről és az érezhető feszültségforrásokról dr. Forgács Csabával a mmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmmi a jobb területek) ugyanjs Aki kicsit is jártas v idéken, jól tudja, hogy igen ezen kisebb költséggel kevés falu akad, ahol ne parázslott volna fel a vita; termelhet, kevesebbet kell hogyan is gazdálkodnak majd az önkormányzatok például szántani, vetni. átalakulást, főleg rövid idő alatt, és úgy, hogy lehetőleg személy szerint is a legjobban járjon - mondotta dr. Forgács Közgazdaságtudományi (leginkább üres kasszát örököltek), mi lesz a földek sorsa, hogy ugyanazt a termést Egyetem docensével ki hol kéri és kap(hat)ja vissza a szövetkezetből a jussát, takaríthassa be, mint a munkahelyén beszélget- \ törvények késnek, húzódik a kárpótlási törvény gyengébb területről. Ez tünk. elfogadása is, az emberek pedig egyre türelmetlenebbek, a mindjárt nagyobb nyoMa majdnem minden- hangoskodások mellett néhol erőszakos földfoglalásokra mást jelent az érintett ki szeretné a társadalmi js sor került. Egyáltalán nem mindegy, hogy az újgazda milyen esélyekkel vág neki a ma még meglehetősen bizonytalannak tűnő jövőnek. Az sem mindegy, hogy az újraszövetkező nagyüzemek, az átalakuló állami gazdaságok mikor és hogyan hajtják végre a „földrendezést". Csaba. Esetleg más, r - a ien,e-ett 1992. március mások károsodhatnak. Márpedig ez így nem megy, az új elismerése. Mindezeket a hiányzó társadalom felépítése bizony áldó- jogszabályok helyében nyugodtan zatokat követel és huzamosabb időt. elfogadhatjuk rendező elvnek. Igen Hogyan teremthető meg egyáltalán? sok viszálykodásnak elejét veheti a A jogi feltételrendszer megal- józan paraszti bölcselet, ai, hogy a kotásával. Éppen napjaink példái helyi vezetők, az önkormányzat lóeszközök értékelésé, ts jelen.,, bizonyítják, nem elegendő egy-két mennyire ismeri fel a változtatás (eppen a kesobb. tamadasok megtörvény, hogy a gyökeres fordulatot szükségességét és a valódi helyzetet, előzésére észszerű lenne külső szakérezzék az emberek, ahhoz icenis Hiaba hivatkoznak a jogra, esetleges embereket megbízni ezzel) rengeteg törvények sorozatára van szükség, választási ígéretekre, a föld vissza- fejfájást okoz majd. főleg'ha az A régi törvények sem haltak el adásánál tömérdek, talán ma még osztozkodásnál, a vagyon neveteljesen, éreztetik hatásukat, így nem 's 'átható gonddal kell számolni, sítésénél vita támad; azért értékelted aztán egyre-másra keletkeznek olyan Az a legtisztább helyzet, ha valaki a traktort fillérekre, hogy megkritikus helyzetek, mint faluhelyeken ,udja 'gazolni, hol volt a birtoka, s ha vegyed, vagy a rokonodnak add! a földügyek. Akad arra példa, hogy azt termőföldként hasznosítja a a ]átszatát is érdemes elkerülni az erőszakos földfoglaló pereli a nagyüzem, akkor bizony az visszajár. annak hogy e|prédálódik a közös téeszt, mert ő igenis az eredeti par- Más esetekben nehezebb lesz a vagyon Kevesen sejtik, hogy ez celláját akarja vissza. döntés, főleg, ha a szövetkezetnek |ega|ább annyj szenvedé,yt szabadí, Mint minden átmeneti időben, nincs ugyanolyan aranykorona értékű e|> mjm maga g kárpót)ás £s csak most is legjobb módszer az etikus földje, min. a jogos igény, de annál .gy rendezhető megnyUgtatóan. ha a gazdaságra. Más kérdés, hogy ezt a nem mindennapi, a történelemben példátlan átalakulást a magyar mezőgazdasági nagyüzemek 31-ei határidőre befejezik-e. Az új alapszabály kidolgozása és elfogadása, a vagyon százszázalékos nevesítése, ami tehát a termeviselkedés, az az erkölcsi szilárd- alacsonyabb vagy magasabb értékű ság, amely a magyar parasztsá- igen. A tulajdonosnak nyilvánvaló got jellemezte, az önmegtartózta- érdeke, hogy a jó minőségű földet tás, egymás érdekeinek kölcsönös válassza. (így értékelődnek fel majd tagság, a falu népe egyet ért a végrehajtással. SZ. LUKÁCS IMRE