Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

HÉTFÓ, 1991. JÚN. 17 DÉLMAQYARORSZÁG HANGSÚLY 3 A piaci kultúrát tanulni kell! - mondja Castelletti Sante Közel hatvan tiszántúli országgyűlési képviselő kezdeményezésére a liét végén Szegeden járt Castelletti Sante, az olasz gyáriparosok szövetségének elnöke vezetésével egy tizenhat tagú olasz küldöttség. Az Ascoli Piceno tartomány kereskedői, üzletemberei több ajánlattal a tarsolyukban távoztak vasárnap Szegedrőt. Az máris bizonyos, hogy több olasz cég, kereskedőház is részt vesz a júliusban megrendezendő szegedi Kereskedelmi Héten. Megállapodás született arról is, hogy százötven egyetemistát várnak Olaszországba menedzserképzésre. A látogatók érdeklődését különösképp felkeltette a biotechnológia szegedi bázisa, de komoly érdeklődést mutattak a helyi ruhaipar, az alumíniumgyártás, a fafeldolgozás a kábelgyártás és a szegedi húsipar iránt is Elutazásuk előtt Castelletti Sante urat arra kértük összegezze szegedi látogatásuk tapasztalatait. - Rendkívüli aktivitást tapasz­taltunk Szegeden. Úgy tűnik, hogy az elmúlt egykét évben kialakult Magyarországon a vállalkozók teljesen űj generációja. Velük szeretnénk elsősorban kapcsolatba kerülni, segfteni őket abban, hogy szilárdan talpra tudjanak állni. - Ön szerint mi lenne az első lépés? , .-;-;. - Meg kell honosítani egy teljesen űj mentalitást, az eddig megszokottól teljesen eltérő munkakultúrát. Azt hiszem ez a legnehezebb, de leg­fontosabb része az üzleti életnek. Hiszen a vállalkozás döntően mód­szertan kérdése is. Ebben kevésbé erősek még a magyarok. - Hogyan tudnak segíteni? - Nem szeretném, ha abba a tévedésbe esnének, hogy mi külföldi üzletemberek elsősorban azért jö­vünk ide. hogy kihasználjuk a magyar vásárlót. Úgy látom, Ma­gyarországon már végérvényesen eldőlt, hogy a kollektív gazdaságot egy valódi piacgazdasággal kívánják felváltani. De ne feledjék, a vásárló­erő minden piacgazdaságban szabad, s ez határozza meg a piac jellegét. A vásárlók igényeit minden vállalkozó­nak tiszteletben kell tartani, akár hazai, akár külföldi befektető. Ezt azonban csak a teljes minőség igé­nyével lehet. -r Ez a fogalom mit takar? - Nem csak azt, hogy az áru kiváló. Ez csak az egyik összetevő, a lényeg az, hogy a gazdaság egészé­nek a társadalmi jólétet kell szol­gálnia. így a kialakult piaci kultúra. KERESKEDELMI HÉT SZEGED, 1991. JÚLIUS 8-14. egyben társadalmi kultúrát is ered­ményez. - Térjünk vissza Szegedre! Miért fontos az olaszoknak éppen ez a régió? - Mert egységes Európában kell gondolkodnunk. Nem lehet kétséges, hogy előbb-utóbb a kollektív viszo­nyokat mindenütt egy életképes piacgazdaság fogja felváltani. Ezért nem szabad a magyaroknak sem figyelmen kívül hagyni a keleti országok igényeit. Egyrészt még nem tudnak tökéletesen megfelelni a nyugat piaci elvárásainak, másrészt a hagyományos, keleti kapcsola­taikból eredő előnyeiket jobban ki kellene használni. Egy ötszázmilliós keleti piacnak, ahol az emberek ki vannak éhezve mindenféle árura, nem lehet hátat fordítani. Éppen ezért. Magyarország híd-szerepe újból erősödik. R.G. A kistermelők zöldsége Tovább nó a kistermelők szerepe a zöldségtermelésben, ók adták 1990-ben az össztermék 77 szá­zalékát - derül ki abból a statisztikai összegzésből, amelyei a KSH mezőgazdasági statisztikával foglal­kozó főosztálya tett közzé. A magyar zöldségtermesztésben a múlt évben is a már hosszabb ideje tapasztalható tendenciák érvényesül­tek, azaz a mintegy 2 millió tonnányi zöldséget 116 ezer hektáron termel­ték meg - ez 10 százalékkal haladta meg az 1989-es teriilet nagyságát -, főként szántóföldön. A többit a kertekből és más egyéb művelési ágakból takarítják be. A termés 88 százalékát ugyanaz a 11 zöldségféle - többek között a fejeskáposzta, sárgarépa, vöröshagyma, uborka, zöldbab, zöldborsó, paradicsom és csemegekukorica - adta, mint az elózó években. Jelentősebb terület­csökkenés csupán a vöröshagyma esetében volt. Ugyanakkor tovább növekedett egyebek mellett a cseme­gekukorica, a paradicsom és a fok­hagyma vetésterülete. A vetésterü­letek növekedése általában együtt járt a hozamok emelkedésével is. Ám a kedvezőtlen időjárás kisebb ter­mésátlagot eredményezett például a sárga- és görögdinnyénél, valamint a zöldbabnál és a spenótnál. A kistermelők szerepének növe­kedését mutatja az a tény, hogy a szántóföldi zöldségtermelés csaknem 68 százaléka; a kerti és más művelési ágakban termelt zöldségfélék terme­lésének pedig 98 százaléka került ki a kisüzemi gazdaságokból. A kister­melői részarány számottevő növeke­dése a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének jelentós csökkenése mellett következett be. Ez évek óta tartó folyamat, amely jól nyomon kö­vethető. Míg ugyanis 1981-85 között a zöldségtermelés 59 százalékát adták a kistermelők, addig 1986­1990 között ez az arány elérte a 72 százalékot. Az említett szerkezeti eltolódás jól megmutatkozik az egyes zöldségfélék termelésében is. így például: míg tavalyelőtt a zöld­borsó mennyiségének 14 százalékát termesztették a kistermelők, addig 1990-ben már a termés közel egy­harmadát szedték le. Belváros Parragh - a nagyáruházi passzázson Megtalálja álmai fürdőszobáját '56 történetének fehér foltjai Interjú Litván Györggyel - Az intézet látványos bemu­tatkozása az 1956 nemzetközi össze­függéseit kutató szimpózium. Hogyan jött létre ez az '56-os for­radalom történe­tét kutató ma­gyarországi köz­ponti' - A brüsszeli Nagy Imre Inté­zetből és a Törté­nelmi Igazság­tétel Bizottság történeti szakosztályából - a Magyar Tudományos Akadémia támogatásá­val. A brüsszeli intézettel szoros a személyes kapocs: a svájci intézet munkatársai - például Molnár Mik­lós, Kende Péter - aktív segítői és munkatársai intézetünknek, a kurató­rium tagjai. Akadémiai kutatóhely­ről, nem önálló intézetről van ese­tünkben szó. másfél szoba és csekély eszköz áll rendelkezésünkre. - Milyen elhatározással vágtak neki a munkának? - A legfontosabb célunk a tárgyi­lagos, minél inkább tudományos megközelítés, azaz szenvedélyektől, bosszúvágytól mentesen megtudni azt, ami történt, föltárni az összefüg­géseket. Olyan központtá akarunk lenni, ahol összefutnak a szálak, aho­va befutnak a dokumentumok, a ha­gyatékok. Fontos feladatunk a doku­mentumok összegyűjtése, rendszere­zése és kiadása, továbbá adattár és nyilvántartási rendszer felállítása, mely alapja egy '56-os információs központnak. Mi nem akarunk nagy intézet lenni, hanem kikristályoso­dási ponttá kívánunk válni. - Történelmi léptékekkel mérve nem túl hosszú időszak kutatását célozza meg az intézet. Jelenleg jórészt feltáratlan teriilet 1956 története, a; előzmények és a kö­Hallgatás, hazugság, hamisítás, majd harminchárom év után '56 világa felmerült a feledésből. Megnyíltak az emlékezés zsilipjei, s az ellenkező előjelű legendaképződést is túléltük. így itt az idő, hogy 1956 eseményeit tudományos igénnyel, tárgyilagosan feldolgozzuk. Erre vállalkozik az MTA '56-os intézete, melynek vezetője az a Litván György, aki szereplője, nemcsak értelmezője az akkori eseményeknek. Az „anekdota" szerint az ötvenes években ő, a fiatal történelem tanár az egyik nyílt pártnapon szót kért: az ott előadó Rákosi Mátyás felelősségét firtatta és lemondását követelte. Később megismerte a rendszer börtöneit... Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulóján, a hét végén nemzetközi tudományos tanácskozást rendeztek Budapesten az 1956-os forradalomról. Mi néhány nappal korábban beszélgettünk Litván professzorral, a konferencia egy ik szervezőjével. vetkezmények összefüggésrendszere, de kérdés - egyszerűen fogalmazva -. meddig lesz dolga ennek az intézetnek? - Párhuzamként felhozhatnám, hogy Párizsban a francia forrada­lomnak nem egy kutatóintézete létezik. Jómagam időszakos munká­nak fogom fel a feladatom, s persze nem kell, hogy örökké fönnálljon az intézet. De jó pár évig lesz dolgunk, s nem fogunk unatkozni. Sietni kell, amíg a tanúk élnek. Minden megyére kiterjedő föltáró munkát végzünk: a Soros-alapítvány támogatásával a megyei levéltárakban az összes fontos bírósági, közigazgatási, ügyészségi iratot nyilvántartásba veszik, a legfontosabbakat máso­latban megkapjuk. E hatalmas anyag összegyűjtésére nincs elég embe­rünk, ezért minden jóhiszemű segít­séget boldogan fogadunk. - Sok, mégis kevés az 1956-os irodalom. - Igen, mert kevés a megbízható és használható kiadvány. A memoár­irodalom - melyről azt is mondják, arra való, hogy elfedje az igazságot ­töredékére lehet támaszkodni, a feldolgozások jó részt hiányoznak. Intézetünk tankönyvet pótló össze­állítást ad ki az előzményekről, a forradalom tör­ténetéről és utó­védharcairól, utóéletéről, s bib­liográfiai átte­kintésre vállal­kozik. - A júniusi nemzetközi ta­nácskozás is jelzi '56 történetének fehér foltjait. Ön milyen összefüg­gések feltárását látja sürgetőnek? ismmmvmnmnm - A konferen­cia '56-nak első­sorban a sztálinizmus nemzet­közi rendszerének fölbomlásában játszott szerepét firtatja. 1956-nak hallatlan nemzetközi kisugárzása volt. Most Párizsban, Londonban, Washingtonban, de Prágában és Berlinben is dokumentumok után kutatunk, vizsgáljuk a nemrég kapott indiai iratokat, a lengyel sajtó reagálásait, de a jugoszláviai kapcsolat is érdekes. A budapesti eseménysor többé-kevésbé minden részletében ismert, nem úgy a vidéki történések, ezért ennek feltárására is hangsúlyt helyezünk. A levéltárak megnyitásával eljutottunk a hazai fölső döntési szinthez, például titkos Kádár-beszédeket idézhetünk, s a belügyi archívum is sorra kerül. A történtek politológiai, tömegpszicho­lógiai vizsgálata érdekes téma. fonios feltárni: miért harcoltak akkor az emberek, mi volt a fejükben? A demokrácia akkori értelmezésének ellentmondásosságát, a parlamentáris és a közvetlen demokrácia dialek­tikáját is nagyító alá kell tenni. Kérdés, hogy a hazai társadalom miért volt hajlandó elfelejteni. eltemetni magában az '56-os forra­dalmat? Ennek megválaszolása a legnehezebb, de a legfonosabb. ÚJS/ÁS/I ILONA A bankok és az alapítvány Az országos üzlethálózattal rendelkező Belváros Parragli Kft. (Budapest, Győr, Sopron, Nyír­egyháza, Pécs) Szeged, Jókai utca 7. szám alatti boltja a Nagyáruház passzázssorán várja a vásárlókat. Csempék és padlóburkolók óriási \ álasztékban. egyenesen Itáliából. A több mint százféle fali és padlóburkolókból mindenki köny­nyedén összeállíthatja álmai für­dőszobáját. Annál is inkább, mert osztrák, svájci és francia für­dőszoba-berendezésekkel. ki­egészítőkkel, szebbnél szebb csaptelepekkel állnak a vevők rendelkezésére. Burkoláshoz csem­peragasztókat, valamint huszertnégy­féle színben fugaporokat ajánlanak. Ha a vásárlónak nincs pontos elképzelése, vagy segítségre, tanács­adásra szorul leendő fürdőszobájának megtervezésénél, bizalommal for­dulhat a bolt munkatársaihoz, akik valamennyien képzett szakemberek. Az üzletben különleges szol­gáltatásként kedvező kamatfel­tételekkel - és ami nagyon fontos teljes körű helyszíni ügyintézéssel hitelre is lehet vásárolni, 10 és 50 ezer forintos értékhatár között. Mindazoknak; akik építkeznek, illetve lakásukat újítják fék érdemes az üzletbe belérniük, hiszen időt, pénzt és fáradságot takaríthatnak meg azáltal, hogy áfa nélkül vásárolhatnak, pontosabban a fize­tendő áfát a helyszínen azonnal visszatérítik. A Belváros Parragh Kft. üzlete (telefonszám: 24-199) a jövő hónap­ban ünnepli egyéves születésnapját, és mindvégig arra törekedett, hogy bővítse szolgáltatásait. A legtöbb árut raktárról azonnal szállítani tudják, s ha katalógusból rendel a vásárló, a kiválasztott csempét, für­dőszoba-berendezést, kiegészítőt rövid idő aLtt beszerzik. Az üzlet igen széles választékban műszaki árukat is forgalmaz, s ehhez kapcsolódik, hogy tulajdonképpen a passzázssori bolt az első Samsung szaküzlet Szegeden. Legalább hatféle típusú színes televíziót, music­centereket, videókészülékeket kínálnak, mindezeket természetesen egyéves garanciával, magyar nyelvű kezelési utasításokkal. A vékonyabb pénztárcájú vevő éppúgy megtalálja itt a számítását, mint az, aki a legjobbat, a pro­fesszionálisát keresi. Néhány példa az utóbbiakra: Blaupunkt autórádiók. Pioneer hangfalak, deckek, Technics hifi berendezések. Középkategó­riában az Audiotont kínálják széles skálán. A háziasszonyok elektromos konyhai eszközök között válogat­hatnak. egyebek mellett olcsón vásárolhatnak például progra­mozható mikrohullámú sütőt, grillezővel. Az üzlet nyitva tartása igazodik a vevők igényeihez, hétköznap reggel fél 9-től este 7 - szombaton délután 2 - óráig várja a fiatal munka­társakból álló csapat a vásárlókat, kellemes, légkondicionált környe­zetben. (A Belváros Parragh Kft. mikrosiitó. illetve színes televízió felajánlásával a DM-futás szponzorai között is megtalálható.) X A magyar rockszínpad csillagai címmel rendeztek gálaműsort szombaton este a szegedi Városi Sport­csarnokban, a Nemzeti Alapítvány javára. A műsor közel százharminc szereplője részleteket mutatott be a Rock­színház legsikeresebb produkcióiból, az Evitából, a Nyomorultakból, a Jézus Krisztus Szupersztárból, a Sztárcsinálókból, valamint Szörényi Levente és Bródy János Kőműves Kelemen valamint István a király című rockoperájából. A gálaest egyik állomása annak a turnénak, amit a budapesti Szabad Tér Színház szervez az ország nagy városaiban s melynek befejező produkciója június 22-én a Margitszigati Szabadtéri Színpadon lesz. Mint a gálaturné producerétói. Lovasi Józseftől megtudtuk, bár az estekért a művészek teljes gázsit kapnak - kivéve a pesti, utolsó előadást, ott ingyen lépnek föl - az akció mégis nyereségesnek látszik és több millió forintot remélnek a bevételekből. Ugyanis a tiszteletdíjakat és a műszak kiadásait az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Budapest Bank Rt. és a Magyar Távközlési Vállalat fedezi. Az estek színhelyén árulják azokat a hanglemezeket, kazettákat, melyek a magyar rockzene utolsó két évtizedének termését mutatják be. A koncerteket fogadó városokról és az előadások részleteiről a Magyar Televízió filmet készít. így alkalma nyílik egy-egy városnak bemutatkozni - hangsúlyozta a produkciós igazgató s a/t is elmondta, más vidéki városokban kedvezőbben fogadták a Nemzeti Alapítvány kezdeményezését. Itt mindenki jól jár - mondta -, a közönség olcsón nézhet meg egy nagyszerű gálaműsort, a bankok jó művé­szeket, a kultúrát támogatva reklámlehetőséghez juthat­nak, a Nemzeti Alapítvány tőkéje pedig gyarapodik. Mikor afelől érdeklődtem, miért ilyen csöndben, a nyilvánosságot szinte kizárva szervezték a turnét, azt a választ kaptam: mindenütt a helyi önkormányzat vezetői döntötték el, mennyit és mikor mondanak el a sajtó képviselőinek. A koncert művészeti vezetői, Szörényi Levente. Bródy János. Várkonyi Mátyás és Koltai Gábor egyébként színvonalas, látványos produkciót állítottak színpadra, igaz a szegediek számára az elhangzott számok nem számítottak újdonságnak, hiszen a szabadtérin már láthatták, hallhatták az említett musicaleket. Egy-két hamis hangtól eltekintve végül is profi előadást láttunk s a siker sem maradt el. Szörényi Levente az előadás végén öltönyben, nyakkendőben jelent meg a színpadon, hogy a finálét a közönséggel együtt énekelhesse. A kameramenek szorgosan működtek, így aki nem jelent meg a jótékonysági koncerten, a részleteket majd a tévé­ben nézheti meg. Többek között a város vezetői is, őket ugyanis nem láttuk a nézőtéren. Színpadra lépett viszont Koha Róbert, aki mint önkormányzati képviselő két havi illetményét ajánlotta fel a Nemzeti Alapítvány javára. p~E"

Next

/
Thumbnails
Contents