Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

HÉTFŐ, 1991. JÚN. 3. DÉLMAQYARORSZÁQ A HELYZET 3 Az OM Solar nem illik a Feszty körképbe A professzor és az isten melege Akio Okumura profeszor rendhagyó egyéniség. Azt mondják róla, a régi századok polihisztoraihoz hasonlít, egyaránt könyveket írt akusztikai és ergonómiai kutatásairól, a botanikáról és a művészettörténetről, a néprajzról és a papíripar törtenetéről; száznál is több találmánya van bejegyezve, s hosszú ideig a tokiói Művészeti Akadémia építészeti professzora volt, amíg egyik találmányával világsikert hozó céget nem alapított. V állalata, az OM Solar Asotiation a napenergia uj, optimális felhasználására olyan épületszerkezeteket kísérletezett ki, amilyet sehol másutt a világon nem alkalmaztak még. S ami a dologban a legrendhagyóbb: Okumura profeszor az új rendszer használatát ingyen, ellenjuttatás nélkül felajánlotta Magyarország szamara. Ez egy éve történt, egy ma­gyarországi japán fesztivál idején. A professzor, a cég főmérnökével és a legnagyobb japán építőipari kon­szern vezetőjével együtt, azóta másodszor is az országba látogatott, ezúttal azért, hogy hivatalosan is tájékozódjék a magyar OM Solar iroda megalakításának körül­ményeiről. Amint megtudtuk, ez információs központja lenne a honi Solar-ügynek, de mást is szolgálna. A japán elképzelések szerint az új érülettervezési rendszer Magyar­országról indulhatna el európai útjára, amely - tekintetbe véve. hogy a cég Japánban két és fél évvel ezelőtt építette föl az első házát, s azóta már az ország piacának 85 százalékát birtokolja - minden bizonnyal hódító út lesz. Okumura profeszor tegnap délután Szegeden járt s itt ár. Pungor Ernő akadémikus tárca nélküli miniszterrel is találkozott. Látogatásának konkrét célja is volt - Eke Károly Csongrád megyei országgyűlési képviselő meghívására a régóta és nehezen épü­lő Ópusztaszeri Feszty-körkép csar­noképületét vette szemügyre. A kérdéiaz volt: alkalmazható-e az OM Solar cég napelemes tech­nológiája az épület esetében, amely­ItSM^iíSt^t^Wfíl^íSl^í^eiSISe^SÍ^^ÍS^ nek már tető- és burkolószerkezete is elkészült, s amelynek ahhoz, hogy a hatalmas restaurált Feszty festményt károsodás nélkül őrizze, a megfelelő páratartalmat és az állandó hőmér­sékletet biztosító berendezésre volna szüksége. A profeszor e kérdésre, az első megtekintés után így válaszolt: - A; OM Solar rendszer sem­milyen módon nem alkalmazható olyan épületek esetében, amelyeknek tervezésénél nem vették figyelembe azt. E napelemes rendszer lényege nem az ami a többi fűtési rendszeré, vagyis, hogy egy kész épület vala­milyen energiabázissal fűthető legyen. Esetünkben az épületek szerkezeti felépítése maga biztosítja a felfogott napenergia kívánt eloszlását. De. ha már a terv nem ilyen volt, nem feltétlenül szük­séges mindenkor a napenergiái használni. Néhány perccel ezelőtt Pungor miniszter úrtól hallottam, hog) e; a terület gazdag a geotermikus energiaforrásokban. Amennyiben ez felhasználható, talán erre az alapra kellene tenni a fűtést. Nem ismerem a helyi termálvíz karakterisztikáit, és feltárási lehetőségeit, de u'gy gondolom, talán ezt kellene megvizsgálni. Míg, a jelek szerint, a Feszty körkép kivitelezői tovább gondol­kodhatnak az épület klimatizálásán, az OM Solar olyan házakat készül tervezni Magyarországon, amelyek­ben Okumura professzor módszerével, egy visszacsatolt számítógépes stimu­láció segítségével előre meghatároz­ható, a napenergia melege mely ponton, mikor, és mekkora mennyiségben összpontosuljon. S. P. S. FOTÓ: G YENES KÁLMÁN Ablonczv a Nemzetiről A „romokon építkező" Nemzeti Színház helyzetét, a jövő évad terveit Ablonczy László vázolta az MTI munkatársának érdeklődésére. A napokban fejeződött be egy minisztériumi revizori vizsgálat, amely 1991. január l-jétól április végéig tekintette át a színház helyzetét. Ez megállapította például, hogy díszletre és kosz­tümre az idei költségvetésben tervezett teljes összeget már az év első négy hónapjában elköl­tötték. Nyomasztó gondjuk ­folytatta az igazgató -, hogy alacsony (átlagosan 19 ezer 600 forint) a nemzeti művészeinek fizetése. Ez a budapesti színhá­zak sorában az ötödik-hatodik helyet jelenti. A nehéz helyzet ellenére augusztus elsejétől társulatuk új tagja lesz: Balázsavits Lajos, Sörös Sándor, Csíkos Gábor, Tolnai Miklós. Az egykori tagok közül többen visszatérnek a Nemzetihez, így például Pere­martoni Krisztina, Kertész Péter. Tahi József. Esztergályos Cecília fizetés nélküli szabadságon van, de szintén visszatért a nemzet színházához. Ugyancsak szere­peket vállal az új évadtól - az egyébként Franciaországban élő - Funtek Frigyes. Zetelaki Gábor rendezőként is bemutatkozik, Ör­kény István Tóték című darabját állítja színre. Jelenleg még nincs kinevezett új főrendezője a Nemzetinek. ,Sík Ferenc egye­lőre mint rangidős rendező vállal rendkívül nagy feladatot az elkö­vetkezendő évad és az új Nem­zeti Színház kialakításában" ­fogalmazott az igazgató. Az űj évadot Vas István-Hu­bay Miklós-Ránki György: Egy szerelem három éjszakája című zenés játékával kezdik, ezzel is kifejezve a műfaji keretek tágí­tásának szándékát. A Nemzeti Színház legfontosabb feladatá­nak a „magyar dráma gondozá­sát" tartja, és együttműködésre törekszik a kelet-közcp-európai régió modern színházi törekvé­seivel, színházi alkotóival ­hangsúlyozta Ablonczy László. Uj részvénykibocsátás: Styl Rt. A Postabank a vidék esélyegyenlőségét biztosítja Sok eszkimó, kevés fóka ­mondják a szakemberek a Budapesti Értéktőzsdére - azaz kevés a jegyzett részvény, sokkal több a kereskedő. A közeljövőben újabb értékpapírral bővül a tízegynéhány részvényből álló, amúgy meglehetősen szerény paletta, hiszen a szombathelyi Styl Ruhagyár Részvénytársaság április 11 -én megtartott évi rendes közgyűlésén úgy határozott, hogy nyilvános forgalomba hozatal útján értékesíti a Styl Rt. átalakulása óta el nem adott részvénycsomagot, amely­nek névértéke 159,6 millió forint. A Társaság ezzel egy időben kérelmezi a Budapesti Értéktőzsdén a Styl Rt. eddig kibocsátott valamennyi rész­vényének bevezetését a „jegyzett értékpapírok" kategóriájába. Lendületes piacváltás A Styl Rt. fő profilja a férfi és a női felsőruházati cikkek gyártása. A közel 1900 főt foglalkoztató cég székhelye Szombathelyen van, további üzemei a közeli Körmenden és Vasváron találhatók. A Társaság jogelődje 1952-ben alakult, a város 15 szabó kisiparosának - kényszerű - közreműködésével. Az állami vállalat a nyolcvanas évek közepén jelentős termelés- és piacváltást hajtott végre. Már 1982-ben 9.2 millió forint értékben végeznek bérmunkát az angol Maitland cég­nek. 1986-ban megkötik az első üzletet a Baumler AG-vel, amely később jelentős részesedést is szerez a Styl Rt.-ben. A közel-keleti fize­tőképes kereslet visszaesése és a rubelexport támogatásának csök­kenése miatt a Styl fokozatosan kivonult e piacokról és értékesí­tésének központjába a nyugat­európai és amerikai piacok kerültek, kiegészítve kisebb belföldi eladá­sokkal. Az exportra termelés nagyrészt bérmunkaszerződések keretében folyik: a megrendelő biztosítja a modellt, a/ anyagot és a kiegészítő kellékeket, valamint garantálja a végtermék megvásárlását. A cég legnagyobb üzleti partnere a GFT Baumler AG. amely 1986 óta fo­kozatosan növelte vásárlásait s tavalyi közel 200 milliós forgalma a Styl teljes árbevételének körülbelül a 15 százalékát adta. A nyilvános for­galomba hozatal előtt a társaság alap­tőkéje 500 millió forint, ebből a Baumler egyharmaddal, az Állami Vagyonügynökség 13,4 százalékkal részesedik, a nem értékesített részvények aránya 32 százalék. Részvényjegyzés az egész országban Az egyenként ezer forint névértékű névre szóló részvényből 159.6 ezer darab kerül forgalomba, elővásárlási jog nélkül. A 2850 forintos kibocsátási áru - 285 szá­zalékos árfolyamértékű - részvények június 4-7. között jegyezhetők a Postabank és Takarékpénztár Rt fiókjaiban, a pénztári órák figye­lembevételével, a forgalmazó, a CA-BB Értékpapír Ügynökség Rt. megbízásából. Ez a felkérés egyben a Postabank munkájának elismerése is, hiszen az egyetlen pénzintézet az országban, amely kiterjedt fiók­hálózatán keresztül a vidék valódi esélyegyenlőségét biztosíthatja. Túljegyzést nem fogadnak el, az elosztás elve. hogy a készletet meg­haladó igény esetén a befektető leg­alább 20 darab részvényhez hozzá­jusson. A jegyzéskor egy összegben. készpénzben vagy bankátutalás útján kell fizetni. Külön is kiemelendő, hogy az osztalékra történő jogosult­ság már 1991. január l-jétol érvé­nyesül. Hasonlóan jó hír, hogy nemrégiben a Tőzsdetanács átvette a jegyzett kategória bevezetésére szóló kérelmet. Eredményesség, hatékonyság, osztalék A Styl adózott eredménye az 1989. évi 50 millió forintról 1990-re 200 millió forint fölé emelkedett. A nyereség növekedéséhez az export volumenének emelkedése is hozzá­járult. Mivel a bővülés a bérmunka területén jelentkezett, a költségek nem lettek számottevően nagyobbak. A Styl 1989. év nagy részében az allami vállalatokra vonatkozó szabályok szerint adózott. 1990-tól 1993-ig 60, majd további öt évig 40 százalékos .nyereségadó-kedvez­ményt élvez amennyiben a külföldi tőke aránya nem csökken 30 százalék alá. A Styl részvényesei az 1989. évi egynegyed évi működés eredmé­nyéből nem vettek fel osztalékot. A tavalyi gazdálkodás után a részvé­nyesek kezén levő részvények után 18 százalékot fizettek. A Styl jelenlegi részvényesei az 1990. évi osztalékhoz hasonló összegű osztalék kifizetésének politikáját tartják követendőnek a jövőben is, feltéve ha az eredmény és a fejlesztési célok ezt lehetővé teszik. Mit mond egy textiles? Végezetül pedig álljon itt Horváth Máté, a Bajatex volt vezérigaz­gatójának véleménye, hogyan tudja megállni a helyVt a tőzsdei nagyok között egy textiles cég. .A Styl mindig a szakma éllovasai közé tartozott, s ha nem mindenkinek cseng ismerősen a név, annak csak egyetlen oka lehet, hogy termékeik döntő többségét a nyugati piacon ériékesíti. Tavaly például már nem is volt rubelexportjuk, s ez az arány egy évvel korábban sem érte el az egy százalékot. Természetes alapanyag­gal dolgoznak, férfi, női felsőruháza­ti cikkeikre világcégek is bátran ráragasztják saját emblémájukat." Részvény ügyekben is keresse a Postabank és Takarékpénztár Rt fiókjait. (X) KÚTFÚRÁS! LEGOLCSÓBBAN, DE A LEGJOBB MINŐSÉGBEN! Teljes felszereléssel, minden anyag hozzáadásával (cső, szűrő és kézipumpa) motorcsatlakozóval. JÚNIUS 1-JÉTŐL 40 mm-es csőátmérővel, 10 m mélységig, 5000 Ft, minden további méter. 150 Ft, 50 mm-es csőátmérővel, 10 m mélységig, 5500 Ft, minden további méter: 200 Ft, 63 mm-es csőátmérővel, 10 m mélységig. 6500 Ft, minden további' méter: 250 Ft. ÉRDEKLŐDJÖN. JEGYEZTESSE ELŐ! JÓTÁLLÁS: 2 ÉV! LEVÉLCÍM: SÁNTA BÉLA, 6726 Szeged. Marostői u. 33. Telefon: 06-6226-342. Ügynök-ügy a kisgazdáknál Ki a „kakukktojás?" Nagy hullámukat kavart a Független Kisgazdapárt tizenhárom vezetőjének kormányhoz intézett kérése, amely ben az állt, hogy vizsgálják meg. politikai múltjukban vannak-e olyan foltok, amelyek kizáró okot jelenthetnének mostani funkciójuk gyakorlásában. Hogy olvasóink nyomon követhessék az események alakulását, utánanéztünk, budapesti laptársaink miképpen vélekednek a történtekről. A hétvégi országos napilapok tájékozottságuktól, vérmérsékle­tüktől és frissességüktől függő részletességgel számolnak be az önkéntes tisztítótüzet járt tizenhárom kisgazda vezető ügyéről. A Pesti Hírlap és az Új Magyar­ország szűkszavú tényközlésre szorítkozik, csak annyit írnak, hogy a Független Kisgazdapárt tizenegy elnökségi tagja zártkörű tárgyaláson vette át a kormányfőtől a személyes feddhetetlenségüket tisztázó vizs­gálat eredményét rejtő lezárt borí­tékot (ketten igazoltan maradtak távol). Torgyán Józsefről itt még nem esik szó. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap sem keveri Torgyánt a dolog­ba, viszont közli azt a hat kérdést, amelyei tisztázni kellett a vizsgált személyek múltjával kapcsolatban. Azaz, szerepeltek-e a volt III/III. „SZT" állományában, a volt társa­dalmi segítők között, a Katonai Biztonsági Hivatal nyilvántartásában, a volt karhatalmisták (56-os) között, az 1956 előtti ÁVH „T" állományúak között, a volt III/III. hálózati személyek nyilvántartásában? A vasárnapi Kurír már „Torgyán­botrányról" beszél, és azt írja. hogy Torgyán József a pénteken még tagadta, hogy megkapta volna Antall Józseftől a vizsgálat eredményét, a 168 óra műsorában viszont elismerte, hogy az „átvilágítás" megállapítása szerint a politikus korábban a belső elhárításnak dolgozott. A Kurír közöl még egy igen diplomatikus Ómolnár-interjút. Azt kérdezik a főtitkárhelyettestől, hogy Torgyán volt-e a Szatmári István álnevű beépített ember, akit 1957-ben szer­veztek be, és aki 1968-ban - egész­ségi okokra hivatkozva - kérte a fölmentését, de ez csak 1978-ban történt meg. Ómolnár a „személyi­ségi jogok védelmére" hivatkozva nem ad választ. A Kurír ezenfelül még azt is tudja, hogy Torgyán „öreg és lestrapált Opel Kadettje" szombat reggel ott állt a miniszterelnöki hivatal előtt... A szombati Népszabadság - a Népszavához hasonlóan - közli dr. Ómolnár Miklós vizsgálati lapjának másolatát. Ezen felül pénteken sike­rült „interjúvégre kapniuk" Torgyánt, aki hamisításról, manipulációról beszél (ezeket az elemeket - a konkrét ügyre hivatkozás nélkül ­beszédébe is beleszőtte). A Népszava „Jogálom" című jegyzetében arról ír, hogy Antall József megmutatta: kezében ott a teljes pakli. A jegyzetíró hozzáteszi még. hogy a kormányfő kinyitotta a páncélszekrényt, és kérdés, hogy a kiszabaduló szellem kire ijeszt rá igazán. A Vasárnapi Hírek idézi a 168 órából Torgyánt, aki „sajátszájúlag" mondotta: „Azt hiszem, a magyar közélet egyik legtisztább résztvevője vagyok, s személyemmel kapcsolato­san semmiféle negatívumnak még a gyanúja sem merülhet fel." tf Ny P. Véletlenek .4 véletlen nem más, mint két szükségszerű esemény nem szükségszerű találkozása. Mint ilyen, önmagában nem is mutat különösebb törvényszerűségeket. Ha azonban a véletlenek halmozódnak, gyanút fog az ember. Népszerű ma a rámenős riporteri stílus, az azonban bizonyára csak véletlen, hogy néhány hónapja A Hétben Juszt László és Franka Tibor éppen Torgyán Józsefre mentek rá oly bősz elszánással. S az is véletlen, hogy tévéhíradói karrierjük viszont nem ment rá erre a kínos baklövésre. Hiszen mégiscsak furcsa, hogy ir nemzeti médiának a kormány befolyása alatt álló legfőbb heti politikai magazinjában akarnak kicsinálni egy kormánypárti politikust, akkor még frakcióvezért. Aztán az is nyilvánvaló véletlen, hogy e sikertelen kísérlet után ugyanezen Torgyán urat sikeresen leváltották a kisgazda frakció éléről, sőt nem sokkal később fölröppent a hír, hogy 56 után egy vérbiróságon teljesített volna szolgálatot. Ez sem tudta azonban istenigazából megtépázni népszerűségét a párton belül, hiszen a legutóbbi nagyválasztmányon, mindenféle ellentétes akarat dacára, társelnökké emelték a tömegek. S akkor most tartunk a harmadik véletlennél, hogy az FKgP vezetői feddhetelenségi vizsgálatot kértek önmaguk ellen a miniszterelnöktől. Pénteken, hogy átvették az igazolásokat, kiderült: egyiküknél van valami bibi: Szatmári István álnéven 1957 és 78 között egyikük titkos ügynök lett volna. A különböző híradások azt sejtetik, - s ezt maga az érintett is közvetve megerősítette - hogy Torgyán József volna az. kivel kapcsolatban a kétely fölmerült, ő persze azonnal cáfolta hogy a gvanu igaz volna, tévedésről beszélt, és további vizsgálatot kért. Egyelőre még azt sem állította senki, hogy az eddigi adatok szerint Szatmári Isrván azonos lenne a kisgazda társelnökkel. Csak sejttették Ismeretes, a titkos iratok viszontagságos sorsa, többen emlegették hogy a nyilvántartás esetleg nem pontos. Sok tehát a bizonytalanság még. Am e harmadik, újabb véletlen kapcsán nem is az a lényeg, hogy a gyanú igaznak bizonyul-é. hanem az eljárás. Létezik a titkos listával kapcsolatosan egy törvényjavaslat, amelyet Demszky Gábor és Hack Péter nyújtott be az Országgyűléshez, s az mindmáig nem tűzte napirendre. Ennek lényege, hogy a listát négy helyen (a köztársasági elnöknél,' a miniszterelnöknél, a Parlament elnökénél, és az Alkotmánybíróság elnökénél) zároltatni kellene, s a rajta szereplő, ma vezető beosyást betöltő személyeket titokban, lemondásra szólítani fel. Ha ezt nem tennék meg. bizonyos idő múltán nevük nyilvánosságra kerülne. Ehelyett a Belügy­minisztérium ellenjavaslattal állt elő. mondván maradjon csak a lista náluk majd ők behívják az érintetteket. A BM az MDF irányítása alatt áll, s Boross Péter miniszter a kormányfő egyik legbensőbb bizalmasa. A jelenlegi eset kapcsán ügy látszik, nem megalapozatlanok azok az ellenzéki félelmek, hogy ezzel az eljárással bizonyos személyek zsarolltatóvá válnának (Vannak jogászok, akik egyébként vitatják joga volt-e egyáltalán a kormányfőnek effajta vizsgálat elrendelésére.) Jó volna, ha ezzel kapcsolatban végre születne megfelelő törvény. Más­különben garmadával számíthatunk hasonló esetekre. Ami meg Torgyán doktort illeti, én kicsit sokallom a vele kapcsolatos véletlenek számát. Megfelelően nagy számú véletlen esetében ugyanis a valószínűségszámitás szabályai kezdenek érvényesülni. MÁROK TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents