Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

SZOMBAT, 1991. JÚN. 15. DÉLMAGYARORSZÁG HETEDHÉT HATÁRON 9 A hetvenesek '90-ben (és azóta) 3. Tévé - ha van Nemcsak élelmiszerre, ruhára sem jutott már tavaly űz öregeknek. A KSH reprezentatív mintavételre épülő vizsgálatának szegedi összesítése azt mutatja, hogy életmódjuk másként is változott (változik). Szabadidejük sok van, eltöltéséhez a lehetőségek meglehetősen szűkkörűek. Az önellátás, a ház körül, a lakásban végzett munka utáni szabad óráit a 70 éven felüliek túlnyomó többsége elég egyformán tölti: szórakozásuk a rádió, a tévé, az újság. Hetven százalékuk rendszeresen nézi a tévét (bár nem színes készülékeken), de van 17 százalék, akik sohasem nézik, mert nincs televíziókészülékük. Rádiója viszont szinte mindenkinek van és rendszeresen hallgatják is. Abból tájékozódik például az öregeknek az az egyharmada, amelyik nem olvas újságot - jórészt azért, mert nem tudja megvásárolni nyugdíjából a lapokat. A 70 éven túliak 20 százalékának nem telik újságra. Az újságot olvasó kétharmad részükben vannak azok az idősek (korábban jórészt szellemi foglalkozásúak), akik könyveket is rendszeresen olvasnak. Sajnos számuk KS8S8S8639$S8S88Ö8838SS csak 13 százalékot tesz ki. Az egyre feljebb kúszó könyvárak mellett abban, hogy ilyen kevesen olvasnak e korosztályból, szerepet játszik az is, hogy többségük iskolázottsága az 1920-30-as évek 4 vagy 6 elemije, mindössze 5 százalék végzett közülük középiskolát. A falusiak közül még kevesebben olvasnak könyveket, mint a városiak. - A pénzhiány, az alacsony szintű iskolázottság mellett, sok adatközlő szerint, a könyvek iránti érdektelenségnek oka a gyengülő látásuk, a fáradékonyságuk. Ez utóbbi az okozója részben annak is, hogy az öreg emberek háromnegyed részének nincs a mi régiónkban semmiféle kedvenc időtöltése. Bélyeggyűjtést vagy más hasonlóan költséges hobbit anyagi okokból nem engedhetnek meg maguknak. „Hobbiként" általában hasznos munkát végeznek: kézimunkáznak, barkácsolnak, kertészkednek. Azaz tulajdonképpen dolgoznak, ha módjuk van rá és engedi az egészségi állapotuk. (Folytatjuk) SZABÓ MAGDOLNA Furfangos kút FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Megint bajban vagyunk, mert úgy tűnik: ártó szándékkal érkeztünk. Tán el akarjuk vinni a kutat innét, vagy mi okból érdeköl bennünket". Lám, ha már a látszólag nehezen mozdíthatót is ennyire félteni kell. oda a tanyavidék békéje. Ha volt is egyáltalán ilyen valaha. Megbékél velünk persze rövidest az öttömösi Petróczi-iskola mellett lakó Urbán Jánosné, mondván a nevére: „az volnék még mindig, bár egyedül élek és jobbadán csak Maris néninek szólítanak, mert született Horváth Mária vagyok". Gondolom innen már könnyebb a dolgunk, hisz jómultkorában innen alig pár kilométerre a gazda felesége is igen haraggal rótta föl a valamikor elvett szántóföldjét, de a hirtelen harag gyakorta hirtelen is múlik. Hisz valójában sose voltunk se agitátorok, se végrehajtók és csak rádöbben a meggyötört életű ember, hogy nem az éppen útba esőt kell kárhoztatni a keserű évekért. Azt viszont most se kerüljük, hogy a legnagyobb gondjairól, a keselyűféle örökségvárókról, a kínnal és sűrű veréssel átszenvedett második házasságról, a kikerülhetetlen békétlenségről hallgassuk. Mert beszélni szeretne itt mindenki, sorsról és sorstalanságról, az átélt időkről és a sose volt szép napokról. Lám, nem szabad ilyenkor újra mondani azonnal: a kút miatt jöttünk, mert hallottuk a ritka, ezermesteri megoldásáról, hogy a vízimalomhoz, meg az elevátorhoz inkább hasonlatos, mint holmi kerekeskúthoz. Megvárjuk tehát, amint odáig jut Maris néni, hogy a haszonlesők, az örökségen előre marakodók, a fenyegetőzni merészelők, a „Bakmolnárok" meg a többiek viselkedése miatt mindenét, házát és ingóságait egyaránt Öttömös községre, az önkormányzatra hagyta írásban megerősítve. Beszélünk, de inkább csak hallgatok és arra gondolok: vajon hány embernek szólt keserves élettörténetéről Maris néni és ki mennyire értette meg, hogy nem mindenért másokat hibáztat. Saját tévedéseiért, önnönmaga kínjaiért ugyan kitől várhatna kárpótlást az ember. Már a megértés is elég lenne. A kűt az ott áll az udvaron. Közbe-közbe Maris néni teker egyet rajta, lássuk milyen könnyedén jön a víz, hogy ez a szerkezet pótolhatatlan számára, láncos kutat, niásmilyet már nem bírna el a karja vízhúzással. A nem tudni ki által létrehozott furfangos kútszerkezet az erdei kistemplom udvaráról került ide már vagy ötven éve. Ott úgyis az enyészeté lett volna. Mondták, „Mórára" elvinnék múzeumféle tárgyak közé. De ez már csak itt szolgál igazán. Maris néni körbehajtja többször, ráérősen a kutat, ha gyorsan kapkodna űgyis kilötyögne a sok kis edénykéből a víz. Nem is vizet húz már, beszéd közben minékünk a hetvennyolc évét forgatja át újra meg űjra. BECS EJ PÉTER Piaci információs rendszer Győri árak Mórahalmon A mórahalmi termelők gondjain könnyítendő, a városi képviselő-testület úgy döntött, hogy csatlakoznak az országos piaci információs rendszerhez. A Stagek-rendszer adatösszesítő budapesti központi számítógépéből közvetlen vonalon tudják lehívni a legfrissebb híreket. Az áruját eladni készülő mórahalmi gazdának rendelkezésére állnak az információkkal a polgármesteri hivatalban. Aki érdeklődik megtudhatja, hogy a pécsi, győri, kecskeméti, miskolci piacon és három nagy budapesti „árubörzén" (a Garai téren, a Fehérvári úton és a(Vám téren) melyik terményből, milyen a felhozatal, illetve mennyi a maximális és a minimális ár. Vagyis eldöntheti, hol a leggazdaságosabb értékesíteni a portékáját. Lehetőség van arra is, bogy a rendszer keres-kínál rovatából az elfekvő készletekről tájékozódjanak, illetve árukat hirdessenek meg vele. Rozsnyainé Hódi Mária előadó készséggel áll az érdeklődók rendelkezésére, hív le az adatbankból híreket, illetve táplál be adatokat az információs hálózatba. A központi adatokat tartalmazó „kimutatás" a helyi könyvtárban is mégtekinthető. A piaci információs szolgáltatás ingyenes. Templom a Gondviselésből Ám annak idején, amikor a részletekről érdeklődtünk, a község polgármesterasszonya a legjobb indulattal sem tudott ennél többet mondani. Milyen tervek alapján készülne el a templom? Ki finanszírozná az építkezést? Mi lenne az önkormányzat tulajdonában lévő telek sorsa a munkák megkezdése után? Minderről csak annyit lehetett tudni, hogy a hivatalnak nincs pénze erre, s legfennebb a telekkel járulhat hozzá a baksi hívek ügyéhez. Pusztái Kálmán atya, a csanyteleki egyházkösség plébánosa szelíd elszántsággal beszél a baksi templom tervéről. Nincsenek illúziói, mondja, ő idős már, túl van a hatvanon, talán csak az utódja misézhet majd ott. Gyarló kérdésünkre pedig, hogy milyen támogatásra számít, csak a fejét ingatja, korai még erről beszélni, válaszolja, a terv még nagyon friss. Egyelőre csupán a helybéliek adakozására számíthat, és reméli, többen állnak majd a templom ügye mellé, mint ahányan mostanában a szentmisékre járnak. De egy biztos: lesz templom. Meggyőződése, hogy A baksi önkormányzat képviselőtestületének egyik áprilisi ülésén határozat született arról, hogy a helybéli művelődési ház és az iskola közötti, a főút mentén lévő szabad telken kap majd helyet a jövőben megépülő baksi római katolikus templom. A községben mindössze egy kicsiny kápplna, és a csanyteleki plébános heti egy szentmiséje szolgálja a híveket, vagyis a templomra szükség van. Baksnak szüksége van rá, mint egy olyan településnek, amelynek 1984 óta, amióta Bujdosó Gábor elhunyt, nincs helyben lakó papja. Hogy később lesz-e újra? Az egyház új társadalmi helyzetében előállt paphiány miatt úgy látja, ehhez legalább 20 évnek kell még eltelnie. A templom tervéhez egyébként még a püspök úr - a váci püspök - írásos jóváhagyására is szükség van. Ebben az ügyben személyes meghallgatásra jelentkezett Vácott. Addig is, bízva az elöljáró támogatásában. Kozma Imre atyához, a Máltai Szeretetszolmsmmmn gálát vezetőjéhez fordult, aki egy budapesti építész házaspárt kért meg a mérnöki tervek elkészítésére. Az első terepszemle néhány nappal ezelőtt megtörtént. Tudakozódásunkra a váci püspöki hivatalban közölték: tudnak a baksi kezdeményezésről, és a püspök úr erkölcsileg természetesen támogatja Pusztai atya szándékát. Anyagi támogatásra azonban pillanatnyilag kevés lehetőség van, egyrészt a külföldről érkező segítség csökkenése miatt, másrészt pedig, mert az ország területén több helyütt kezdtek új templomok építésébe, s ez sok pénzt von el. Nemsokára a helyi önkormányzat is újra képviselő-testületi ülésének napirendjére tűzi az ügyet. Ezúttal annak eldöntése végett, hogy a kijelölt telekhelyet milyen módon bocsássa az egyház rendelkezésére. Egyelőre itt tart a baksi templom terve. Pénz még nincs, de van rá remény. Az atyával szólva: bízni kell a Gondviselésben, és a baksiak lelki igényeiben. S.P~!T Zsombói képviselők helyzetfelmérése: Gondozott sírkert, lefülelt tolvajok A temetkezés kulturáltabbá tétele érdekében az utóbbi időben a községbeliek és a Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat közös erőfeszítéseket tett. Ennek eredményeként kiépült - társadalmi munkával - a temetőhöz vezető portalanított út, víz- és gáz gerincvezeték, az elektromos hálózat, harminc kocsit befogadó parkolót alakítottak ki, s az északi határ kivételével elkészült a sírkert kerítése. Átalakították a ravatalozót, hűtőberendezést vásároltak, a sírkert területét megnövelték. A temetőben szemétgyűjtő konténert helyeztek el, a belső utakra a község lakói nyírfákat telepítettek, a sírokat gondozzák. A vállalat zavartalanul teljesíti a temetési szolgáltatásokat, de szóba került, hogy meg kellene teremteni a helybeli ügyintézés feltételeit. Feladatként jelölték meg a képviselők a ravatalozó űjracseTanácskozott a napokban Zsombó község képviselő-testülete. A legutóbbi ülésük óta kiadott utasításokról, döntésekről, határozatok végrehajtásáról szóló polgármesteri beszámoló után a temetkezési szolgáltatásokkal, illetve a falu közbiztonságával foglalkoztak. repezését, a kerítésépítés befejezését, JOUBtfCOTWftEZWBBflSUV U J ü UUMJÚ J3 HPPftflO J DOavjU tUMO JJOli UUI) tB Uú u UU OWBP UUbU új bejárat kialakítását, a temetőkataszter karbantartását, s azt, fordítsanak több gondot arra, hogy a síremlékek biztonságosak legyenek, ne dőljenek le. Szó volt a sírhelyárak, a sírásási díjak felülvizsgálatáról is. A testület elé került másik fontos téma, a közbiztonság tárgyalása azzal a jó hírrel kezdődött, hogy Zsombón újabb körzeti megbízott rendőr állhat munkába, tevékenységének feltételeit, költségeit a község biztosítja. A faluban egyébként 1987 márciusától mostanáig összesen 60 bűncselekmény történt, többségük lopás volt, s az elkövetők közül sokat sikerült felkutatni. Ugyanebben az időszakban 24 közúti baleset volt többnyire figyelmetlenség miatt. A községben gyermek- és fiatalkorú bűnözés nem alakult ki. A körzeti rendőr munkáját hathatósan segíti az idén januártól tevékenykedő önvédelmi csoport, amelynek tagjai éjszakánként ellenőrzik a községet. A közbiztonság helyzete Zsombón kedvezőbb, njint a környékbeli településeken. Á külterületi vizek szenyezettsége viszont hasonlóan romló tendenciákat mutat, mint a szomszédos községekben, ezért felkérték az Ativiziget a víz vizsgálatára, erre külön pénzt áldozva a költségvetésből. Sz. M Kutyanyaki öregember Az öregember naphosszat üldögél. Egy-két éve még látták, hogy el-elment a kisteleki piacra; ma már alig-alig viszi a lába. Valaha birkák legeltek Zsiga Lajos ópusztaszeri tanyája körül, ma csak egy árva disznó várja a hajdanán lovat is tartó gazda istállójába zárva, hogy néha enni kapjon. Ebben a kutyanyaki házikóban megállt az idő. Megállította a 89 éves öregember fogyó ereje. Itt már semmi sem változik, a mulandóság vert tanyát. Bár azt mondják a helybeliek, ha tíz, vagy húsz évvel ezélőtt nyitok be Lajos bácsihoz, akkor sem találom jobb körülmények között. Asszonyt sohasem vitt a házhoz, magának élt, egymagában rengette napjait. A földes szoba-konyha földes maradt, a füstös falakra egyre csak rakodott a korom. A kitört ablakokon befúj a szél, kívül-belül mállik a vakolat. Meleg ételt akkor eszik az öregember, ha visznek neki. Ki nem mozdulna innen! Pedig már sokszor felajánlották, menjen be időnként egy-egy hétre a szociális otthonba, de hallani sem akar róla. Egyébként is rosszul hall, de ha ilyesmit emlegetnek, méginkább... Nem hagyja, hogy segítsenek rajta, annál büszkébb ember. Ha bottal is, de még megáll a lábán. Sőt, csoszogva ugyan - mert így illendő, no meg a disznaját is meg akarja mutatni - ki is kíséri a vendégeket. GOMBOS ERZSÉBET