Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

SZOMBAT, 1991. JÚN. 15. DÉLMA' 3YAR0RSZAG DM MAGAZIN 7 mm^mmmmmsmirmimmiixmmiíim-xmmtim Iránytű az egészséghez Ebben a fölbolydult világban, amikor feje tetejére állt minden, valahogy összekeveredtek bennünk az értékek is. Eddig tiltott és elítélt gyógy módok - lásd akupunktúra - ma emberek százait mentik meg a szenvedéstől, ugyanakkor a gyógyszerek mindenhatóságába vetett hitünket kezdik megingatni a természetes orvoslás hívei Lassan azt se tudjuk, mi az új és mi a régi, mi az, amit elfogadhatunk, és mi az, amit a tudomány nem igazolt, vagy éppen kifejezetten elvetett. Különbséget kell tennünk a hangzatos reklámszövegekbe csomagolt eljárások és a valódi, mély ismereteken alapuló gyógymódok között. Miként meg kellene különböztetnünk az igazi szakembert a sarlatántól, a mutatványostól a tudományt az áltudománytóL Hogy ez olykor rendkívül nehéz? Igaz. Annál is inkább, mert kétségtelenül vannak jelenségek, évszázados tapasztalatokon nyugvó gyógyító módszerek, amelyekre még nem találta meg a magyarázatot a tudomány. Ettől azonban még léteznek, méghozzá - a titokzatosság leple mögé bújva - érthetően korbácsolva föl misztikumokra éhes fantáziánkat. Ugyanakkor csodaként számon tartott hókuszpókuszról kiderül, ha képzett szakemberrel beszélünk róla: nem valami ördöngösségről van szó, hanem bizonyított tényekről. Hogy miként igazodjunk el a szabadabb légkörben burjánzó dzsungelben? Ehhez igyekszünk irányt mutatni néhány szakember segítségével. K'Kiíí^^ Lélekmentők vagy dilettánsok? Hogy a csapdákat elkerüljük A hazai nagy politikai fordulat számtalan olyan csatornát is megnyitott, amelyre nem is számítottunk. A lehetőség, hogy most mindent el szabad mondanunk, áttörte az egyént gátló zsilipeket is, és szinte mindenkiből áradnak az eddig elfojtott érzések és gondolatok. A belső föltárulkozás igénye tömegessé vált, amely kollektív pszichoterápiát igényelne. Az egészségügy, a hivatalos pszichiátria azonban - szokások, törvények, etikai és anyagi megfontolások béklyói miatt - tehetetlen. Nem így a dilettánsok, féldilettánsok, magánvállalkozók egyre népesebb serege. Ok ügyesen, ilyen-olyan fékek nélkül - igyekeznek is kielégíteni a társadalmi igényt: az emberek személyes törődés utáni vágyát. „A mégoly nemes szándék is könnyen célt téveszt kellő szakértelem híján" - vallja dr. Fodor Judit pszichológus és dr. Kovács Zoltán pszichiáter, akikkel a SZOTE idegklinikáján beszélgettem. Ennek az eszmecserének a tanulságait foglalom össze az alábbiakban. Intézet = bolondokháza? Balgaság lenne föltételezni, hogy a lélek rejtelmeit ismerő diplomás orvosok nem ismerték föl: hazánk lányai és fiai is tömegével szomjúhozzák most a kitárulkozást, az egyéni törődést, rriiként teszik ezt évtizedek óta a tűlünk nyugatabbra élők. Míg azonban ők a lehetőségek széles skáláját zongorázhatják végig, amíg elérik a vágyott lelki harmóniát, számunkra igen korlátozott a kínálat. S amerre szabad az út, arra egyelőre kevés a biztosíték, hogy rátérve nem lépünk gödrökbe, nem esünk csapdákba. Mit tesz a magyar ma, ha valami lelki fájdalma, életvezetési problémája van? Mivel itt még nem divat, hogy „elmegyek a pszichológusomhoz", rágódik hát egyedül a gondjain. Aztán, ha emészthetetlennek bizonyulnak, iszik rá egyet, kettőt... Az éfősehb. elszántabb egyéniség elmerészkedik a klinika kápujaigTMégW is lépi á küszöböt.'éS kérés' egy orvosi. "Mint áz a férfi, aki - impotencia-zavarai lévén - onnan várta a segítséget. Mit tesz a magyar egészségügy? Ajtót mutat neki. Kénytelen, mert bürokratikus, gazdasági okok erre késztetik. Ott az így érkező beteg kezelést nem kaphat, ott neki ez nem jár. Az orvos mégszánhatja, de ha plusz időt, energiát fordít rá, ó ott ezért pénzt nem fogadhat el. Valaki kamasz fia viselkedése miatt aggódik. Fölüti a telefonkönyvet, talál egy pszichológust. Fölhívja. Az illető elmondja az állomásokat: esetleg körzeti orvosi rendelő, ideggondozó, klinika.., Ott találkozhat a kiválasztott szakemberrel. „Magánrendelője nincs?" - kérdi az apa. „Nincs" - hangzik a válasz, mire a reakció: „Intézetbe nem megyünk, ott bolondok vannak." És klakk... Akiknek van mit veszteni Hogy miért kevés a vállalkozó pszichológus, pszichiáter? Mert a legjobbaknak van már veszíteni valójuk: a diploma, a szakvizsga ulán oktatnak, kutatnak, gyógyítanak. Az orvos Vagy a pszichológus ezután, ha pszichoterapeuta vizsgát is szerez, hét év tanulás után újabb hármat vesz a nyakába: 450 terápiás órán kell részt vennie, míg levizsgázhat, saját zsebből áldozva erre ezreket. Ennyi befektetés után kevesen vállalhatják egy üzlet rizikóját, fizetésből élő ember lévén, talán még a rendelő bérleti díját se tudná fizetni. Az üzlet az üzlet Életmód magazinunk a Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei és szegedi szervezete, a Szegedi Egészségvédő Egyesület, a megyei egészségnevelési osztály, a Mentái Családsegítő Szolgálat, a Cure Kft., valamint a Modern Medicina Alapítvány támogatásával készült. A MELLEKLETET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: CHIKÁN ÁGNES Gyógyító ízek? Az életben tébláboló, tanácstalan ember mit kezdhet hát háborgó vagy bizonytalan lelkével? Kapva kap az alkalmon, ha az út menti fára szögezett plakát, az újsághirdetés, a rádióműsor tudatalatti utazásra hívja, egyenesen követeli, hogy menjen el egy lelki tréningre, egy életvezetési tanácsadásra, lázadjon és lazítson, meditáljon és vegye kezébe a sorsát. Eszébe se jut, hogy a szlengek, a sok hangzatos szakkifejezés mind a tudománytól kölcsönzött máz, és aki majd századmagával őt is kezelésbe veszi, esetleg jó üzletember, de dilettáns lélekbúvár. Miért is lenne bizalmatlan, hiszen éppen erre vágyik, hogy valaki érte kinyújtsa a kezét, valaki törődjön vele, valaki segítsen föloldani a görcseit, megoldani a gondjait, valaki mondja meg, miként segíthet önmagán. És ha ezt egy mágus, egy mutatványos ígéri is neki, örömmel elfogadja, és nem sajnálja tőle a 3-6000 forintot sem. Jóllehet, ha hozzáférhető lenne számára egy tanult szakember, kevesebb pénzért valódi lelki megnyugvást kapna. Aromaterápia. Ez is egy olyan új kifejezés, amelyet a rendszerváltás hullámverései dobtak a felszínre. Ahogy szabaddá vált az út a természetgyógyászat előtt, sok csoda-módszer mellett igen népszerű lett a gyógynövény-terápia is. De hogy miben különbözik ettől a szép csengésű névvel illetett aromaterápia? Erről beszélgettem dr. Tóth Lászlóval, a SZOTE Gyógynövény és Drogismereti Intézet docensével Mi hát a megoldás? Ez a jelenség is szabályért, törvényért kiált. A lehetséges gyógyító módszerek szűkítése nem lehet cél, hiszen a nyugati világban is adott a választás lehetősége. De a gyógyítás kü lönböző szintjeit a maguk helyén kell értékelnünk. A természetgyógyászoknak is vizsgát kellene tenniük, hogy anélkül ne kezelhessenek. Németországban például egy csontkovács négy évig tanul. Az ottani kamarának is célja, hogy megvédje jó hímevüket a sarlatánoktól. Tehát bizonyos képzettség, felmutatott bizonyítvány nélkül ne állhasson be senki a gyógyítók sorába. Az viszont tarthatatlan, hogy nálunk a legmagasabb szintű tudást széles körben csak nehezen kamatoztathatják a gyógyításra hivatottak. Jelenleg annyira üzletellenes a hivatalos egészségügy 'álszemérmés'mödóh, mondhatja bárki -, hogy szinte megakadályozza á "beteg és az orvos egymásra találását. A magara oly Sokat várató társadalombiztosítási törvény'tisztázná az orvos-beteg közötti szerződésben, mennyi pénzért mit várhat gyógyítójától a páciens; Joga lenné tudni azt is, orvosa milyen végzettségű, mi a szakterülete, mekkorá gyakorlata van, milyen technikát alkalmaz és mennyi ideig. Ez a törvény mintegy szakmai szűrőként is működne, tiszta helyzetet teremtene a magasan kvalifikált szakemberek versenyében, de az orvosok és az alacsonyabb szinten tevékenykedő gyógyítók hierarchiájában is. A szigorú szabályokkal főként a kuruzslók és nem az orvosok kezét-lábát kellene megkötni. Mi történjék a ma olyannyira divatos, ám a tudomány által már rég ismert agykontrollal, a hőátadással, bioenergiával gyógyítókkal, a relaxációs, önfejlesztő tanfolyamot vezető vállalkozókkal? Természetesen nekik is van helyük a Nap alatt, megfelelő képzettséggel, de semmi esetre sem a fölfedezők palástjában tetszelegve. Ok azok, akik a tudomány értékeivel üzletelnek. Kinek-kinek lelke rajta, nekik vagy a társadalombiztosításnak fizeti ki pénzét a remélt gyógyulásért, az áhított belső békéért. A lényeg: a szabad orvosválasztás. Helyesebben: orvost is választhassunk gyógyítónkul, ha bajban vagyunk. CH Á. mmmmmmtmm* Csontkovács Litvániából Elsősorban manuálterápirás módszerrel dolgozik dr. Pavel Venskus budapesti rendelőjében. A kézi diagnózis és gyógykezelés mellett szükség esetén egyéb eljárásokat is alkalmaz, ám főként a gerincoszlop kórtanához kapcsolódó betegségeket gyógyítja. Sokan fordulnak hozzá egyéb panaszokkal: szédülés, fejfájás, váll- és könyökízületi, bordaközi fájdalmakkal és belső szervek betegségével ís. Eredményesen kezeli - reflexológiai módszerrel kiegészítve - az izomfájdalmakat, az általános fáradékonyságot, az álmatlanságot és a depressziót. A litván orvos foglalkozik még csont-reflexterápiával és a fül reflex- zónáinak akupunktúrás kezelésével is. MMMMtSMttlMMMMtm Nem más, mint divatszó - Hirtelenjében két könyv is jelent meg a hazai könyvpiacon erről a témáról. Nekem, a laikusnak az aromaterápia szó azt jelenti: ízzel való gyógyítás. - Valószínűleg ez a megnevezés éppen azt a célt szolgálta, hogy fölkeltse a laikusok érdeklődését. Jó fogás, hiszen ez valami újjal, különlegessel kecsegteti az olvasót. - Ön szerint ez bűn? - Szó sincs róla. Csak ez esetben ez a kifejezés helytelen, téves. - Mégpedig? - Az aroma szó ízt jelent, márpedig egyes növényeknek nem az ízét, hanem az illóolajának hatását használják gyógyításra, miközben ízek javítására is alkalmasak. Évszázadok óta ismert fölhasználási lehetőség ez, mégse nevezték így: aromaterápia. - Tehát ez nem más, mint egy divatszó, amelyet a mai természetgyógyászat kreált? - Véleményem szerint igen. Megfázásra: eukaliptusz vagy menta - Nincs is olyan növény, amelynek az íze, szaga lenne gyógyító hatású? Hisz van, amit inhalálásra használnak. - Az eukaliptusz vagy a borsos menta olaját megfázás esetén szagoltatják ugyan, de nem ízének, szagának hatására hígul föl a váladék, hanem az illóolajban lévő hatóanyagok miatt. Ugyanezek hatnak a teában is. - A kutató gyógyszerésznek, akinek szakterülete a gyógynövénykémia, mi a véleménye a természetgyógyászatról, az általa divatba hozott gyógynövényterápiáról? - A természetgyógyászatot elfogadom, sőt méltányolom, hiszen ez az őse a mai gyógyászatnak. A gyógynövényekkel történő gyógyításnak egy része mindig is elismert volt, még azokban az időkben is, amikor pedig igyekeztek kiűzni az orvoslásból a természetes anyagokat. - Hol helyezné el a gyógynövényterápiát a gyógyítás mai rendszerében? - Átmenet a természetgyógyászat és a hivatalos gyógyászat között, méghozzá mindkettőnek része kell hogy legyen. Vallom, ezt kell szem előtt tartanunk akkor is, ha gyógyító embereket képezünk ki. A javasasszony meg a Digitális - Kutatásai igazolták-e a népi gyógyászat tapasztalatait? - Ma már rengeteg gyógynövény hatóanyagát és hatását kimutattuk. Meg kell mondanom, többségükben helytállóak az egyszerű emberek évszázados megfigyelései. - Tudna erre példát mondani? - Egy angol orvos az 1770-es években elleste a javasasszonytól, hogy egy bizonyos növény szárított levelét adja a szívükre panaszkodó betegeknek, és azok jobban lesznek tőle. Ez volt a Digitális, a gyűszűvirág. Azóta laboratóriumi vizsgálatok bebizonyították: hatóanyaga lassítja a szívműködést, erőteljesebb összehúzódásra készteti a szívizmokat. Gutaütés ellen: fokhagyma - A nyugati országokban néhány éve újból fölfedezték a fokhagymát, előnyeiért megbocsátva neki förtelmes szagát is. - Régen azt mondták: gutaütés ellen egyen fokhagymát! És mit bizonyítottak a kémiai, farmakológiai vizsgálatok? Azt, hogy csökkenti a vérnyomást, csökkenti vagy megszünteti az érelmeszesedést. Sót: baktériumölő hatása is van. Antibiotikumokkal összehasonlítva megállapították, valamivel gyöngébb ugyan, de a megfázásos betegségeknél, hörghurutnál - mivel a tüdőn keresztül válik ki - igen jó hatású. - Kellemetlen szaga ellen nincs mit tenni? - Tudományos körökben évtizedek óta vita folyik erről. Azt tartják komoly szaktekintélyek: ha nincs szaga, nincs hatása sem. Egyik nyugati professzor szerint: ha mindenki elfogyasztaná minden nap esedékes 1-2 gerezd fokhagymáját, nem éreznénk másokon sem. A stressz meg a macskagyökér - Hasonlóan legendás növény a Valeriana, a macskagyökér is. - Ez egy szenzációs szer. Hatóanyagát nem ismertük egészen a '60-as évekig, de rendületlenül hittünk nyugtató hatásában. Sokan támadták is rossz szaga miatt, mígnem egy addig ismeretlen hatóanyagcsoportot izoláltak belőle, a valepotriátokat. Ezekről kimutatták, hogy nyugtató hatásúak, ám igen bomlékony vegyületek. Keresték is a készítményekben, de hiába. Végül az illóolaj-alkatrészekben igen kis mennyiségben megtalálták őket. - Milyen esetben ajánlatos szedni a Valerianát? - Különösen stresszállapotokból eredő betegségek jó gyógyszere: az álmatlanság, szívműködési, emésztési zavarok, gyomorfekély ellenszere. Vértisztítónak: csalán - Szinte hihetetlen, hogy a kellemetlen gazként ismert csalán se az ellenségünk... - Sőt! Régóta ajánlja a népi gyógyászat mint vizelethajtót, vértisztítót. Miután tisztázták hatóanyagait, beigazolódott: enyhíti a prosztatabetegségek tüneteit, jó vérszegénység, veseelégtelenség ellen is. Kevesen tudják, hogy tavasszal miért ajánlatos vértisztító csalánteát inni. Télen ugyanis, mivel keveset vagyunk friss levegőn, keveset mozgunk, kevesebb vitaminhoz jutunk, sok salakanyag halmozódik föl a szervezetben. Ennek elűzésében segítenek a tavaszi vértisztító teakúrák. - Ön mint gyógyszerész és a gyógynövények hatóanyagainak ismeiője. mit tanácsol, mikor várjuk a javulást fűtől, fától, levelektől és magoktól? - A növényi terápia akkor jó, ha nem kell azonnali, erős hatást elérnünk. Krónikus betegségek kezelésekor, alvászavar, stresszállapotok, szív- és reumás panaszok esetében. Gyenge hatásúak, nem mérgeznek, hosszú időn át se károsítják a szervezetet, nem gyöngítik az immunrendszert. Se megelőzés, se utókezelés alkalmával nem szükséges erős gyógyszereket bevennünk. - Kiben bízhat a beteg.' - Elsősorban az orvosában, de mellette a képzett, lelkiismeretes természetgyógyászban is, aki nem csupán a növények nevét ismeri... Én 32 éve ezzel foglalkozom, de még sok mindent nem tudok. Mindenesetre a természetgyógyászatnak híve vagyok: pszichésen is megnyugtatja az embereket és ráveszi őket: tegyenek valamit önmagukért. CHIKÁN ÁGNES