Délmagyarország, 1991. június (81. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-14 / 138. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. JÚN. 14. A hetvenesek '90-ben (és azóta) 2. Két éve még... A 70. életésíiket betöltő. tehát hivatalosan is öreg- százalék: kávét '88-ban igényei szerint ihatott 70 korba lépett emberekről készült KSH-felmérés szegedi százalék, tavaly 53 százalék: a megkívánt szeszes italra adatfeldolgozása azt mutatja, hogy megélhetésük '88-ban 41. '90-ben 29 százalékuknak tellett. - Ha az látszólagos biztosítása mögött kevés a fedezet. Az életét áremelések, az infláció tavaly ősz óta kiváltott hatását a munkával eltöltött ember joggal várná el. hogy fenti csökkenő tendenciára rákalkuláljuk, megdöbbentő időskorában legalább kedve szerint való táplálkozásra, képet képzelhetünk el. megfelelő lakásra leljék neki. s ne használt ruhákat Pedig a 70 éven felüliek fogyasztói szokásait már a kelljen vásárolnia. A felmérés azt mutatta, várako- tavalyi év első felének árváltozásai is kedvezőtlenebbül zásukra. reményeikre az élet rácáfol, és közülük nagyon befolyásolták. A háztartás-statisztikák szerint 1990 sokait nem élhetnek igényeik szerint. elején húsból a fogyasztás heti 87 deka volt fejenként A statisztikusok tíz fontos élelmezési cikk fogyás:- egy átlagos családban, az öregeknél egy hétre 55 deka tásártil érdeklődtek - és szomorú képet kaptak. A jutott (£s mennyi jut vajon most? És hányuknak?) Az felmérés időszakában. 1990 őszén az adatközlőknek 59 ,.átlag"-ban hetente 85 dekagramm burgonyát evett százaléka nyilatkozott úgy. hogy igényei, szükségletei egy-egy családtag, a hetvenen felüliek tavaly átlagosan szerint tud húst vásárolni - két évvel korábban, saját ,36 deka krunip|j, ctlek hetente. (Nyilván nem.az 50-60 bevallása szerint, erre még 91 százalékuknak tejlett a forjmos újburgonya kj|ójból.) A krumpli mellett a jövedelméből. Sajtot K8-ban óhaja szerint tudott venni kenxérfogxasztásllk emelkedett meredeken - az olcsóbb 74 százalékuk. '90-ben már csak 40 százaléknak futotta kenyérfajtákból. A szecedi statisztikusok azt állapították erre. A felvágottféléket igényei szerint fogyaszthatta meg_ hogy a dé|.a|fö|di régióban a. üregek hús. is .'88-ban 71 százalékuk. '90-ben 43 százalékuk. Az fekágottfogwszlása ,avalx nlilldössze egynegyede volt a élvezett szerek közül: a ..másodtk gyerekkorban" lakossági ótkgémk. \áén...l (Foktatjuk.) feltámadó nassolgatási kedvét édességgel még 66 százalékuk elégíthette ki '88-ban. 90-ben már csak 39 SZABÓ MAGDOLNA tttRÉM Tablóbaleset Várj, majd mutatok én olyan csuda tanárok és tanulók, nem kevés költ- egyik-másik kislánynak csaptam a dolgokat, hogy eláll a lélegzeted, séget igényelve a szülőktől. A tablók, szelet. A fiúk között meg ott vannak Jóska! mert hogy évtizedeken át újabbak és a jó cimboráim, akikkel együtt Vártam, és tényleg elállt a léleg- újabbak készültek, az iskola falára szántottunk-vetettünk, vasárnapokon zetem. De csak egy pillanatra, mert kerültek. Úgy, mint a szegedi inté- meg "agy bálakat csaptunk a Fercsi azután dühös szavakkal „tisztel- zetekben, hadd lássák a fiatalok, kik tánctermében. S most itt hevernek gettem" azokat, akik a nagy tettet, végeztek az ó iskolájukban. Magam megtépázottan a földön. Keret és úgy is mondhatnám, a ..bu'nt" elkö- is megálltam a tablók előtt, ha üveg nélkül, rongyosan, piszkosan. A vették. S itt aliehanem megfoghatók betévedtem, és elnézegettem mindet. kukabó1 kerüllek eló. Vajon kinek atettesek. * Juliskák. Bözsikék. Rózsikák és vollak útJában? Mil vélel,ek ezek a . . .. ....... j f . i tablók, hogy erre a sorsra juttatták Torjent ugyanis, hogy a tapai Mariskak. Istenem, de eljárt a fejetek ,, ,, . ,, ,. . , ... . .. , ,..,.. okét, miért gyalaztak meg a vegaltalanos iskolaban is divatba jott folott az ido. Csakúgy, mint a Pete- „ ... ,..,.,„,„ ... . ... ,,.,., „ ,i . zosok egyetlen iskolai emieket? 1953-tól. hogy a végzős tanulok rek, Jóskák, Pisták folott, akik mind vt . , , , ... . .. .. ,. , , ., Nem tudom, mivel magyarazhatjak a iskolai tablót csináltattak. Korábban, nagyapak, a lányok meg mamikak te(|esek vandj| cselekedetüket ki amikor mi végeztünk, csak egy leve- lettek napjainkra. n'em'ulálhaj'onT Szívtelenség! lezólap készült, amely fényképet egy Nézem a földre elém tett, alaposan |dketlenség á|dozatai ,ettek a taMók amatőr exponált ránk az iskola megszakadozott tablókat. Az egyik Nem ker£sem a te(testi teIteseket udvarán, Nos. tehát 1953-tól már 1954-ból, a másik későbbről való. judom itt vannak köztünk olyan tabló készült, amelyen min- Sorra veszem mindet, mind ismerős. denki külön fényképen szerepelt. Hogyne, hiszen falumbeliek, sőt IFJ. LELE JÓZSEF Lélekborzoló . Jertek bámulatos bajnokok és nagyok! terebélyesedő bokrok előtt éppúgy, mint a temető „fóutS ti. kik nem meritek nézni az elmúlást. cáján"... És tiporba-nyögők, jertek ide s velem. Akad-e a közel hétezer élő között léteket ki szólít. Élni s halni .tanuljatok " „jertek ide s velem", a holtak lelkének tisztességet adni. • < / - megtisztítani, kegyeleti hellyé tenni a temetőt? Futja-e a Berzseny, Dániel költői soraival kellene talán szeretteiknek tízezrekért síremléket állíttatóknak arra megszólítani a sándorfalviakat, elvezetve őket az js> bogy rádöbbenjenek. nem azon emlékművektől elmúlás kertjébe. Hol náluk a kegyelet elhervadó |e$znek bámu|atos bajnokok és nagyokvirágaiból kegyeletsérló szemét lesz. Gazzal benőtt öreg sírokra dobálva, régi kőkereszteket beborító, vadon SZABÓ FOTÓ: GYENES KÁLMÁN r uuitJX,, muHiiiuJC, vu^ui i+o*. Pihenő az erdő mélyén Nagy kerek erdó-e, vagy sem, nehéz lenne kitalálni. Inkább szögletesnek látszódik, de a meseszerűségnél maradva: lenyűgöző, mintha nem is lenne nyüzsgő mindennapjaink közelségében. Az öttömösi határvidék zegzugos, fákkal takart dűlőútjain kanyarogva lelhetjük fel az egykor volt Pálfi-iskolát, amely azért mégis elérhető távolságra van a bajai úttól. Ha majd táblák mutatják az irányt a pihenőházzá változtatott tanyai iskolaépülethez, mint ezt a gazda. Gyarmati tanár úr mondja, minden könnyebb lesz. Mármint a vendégnek. A kockázatot, anyagi áldozatot és seregnyi munkát fölvállaló Gyarmati Zoltán öttömösi tanár igazi nyugvása akkor következik be. ha látja a megtérülés valóságát, vagyis a vállalkozás igazán beindul. A kétszer kettő természetességével feleli, hogy a fizetóvendégszoba-kiadói minőség adódik a tanult „szakmából", miután földrajz és testnevelés szakos, továbbá a hobbiként űzött vadászat is hozzátartozik a környezeti inspirációhoz. Ez esetben a környezeti indíttatás a vállalkozó embert állítja előtérbe. Gyarmati tanár úr kilenc évig élt családostól az erdómélyi Pálfi-iskolában. s innen járt be tanítani az öttömösi iskolába. Bérelte az épületet a tsz-tól. mivel a tanyai iskolák megszüntetésekor az épület a helyi szövetkezet tulajdonába került. A tönkretett, kifosztott házat saját munkájával, anyagi áldozatvállalással tette lakássá, s a legutóbbi időkben árverés útján értékesített iskolát megvásárolta. Barátok, ismerősök megannyi alkalommal megfordultak a tanyaházban, s mostanában mind többször hozták szóba: miérl nem csinál erdei vendégfogadót e helyt, amikor a környezet mindenképpen kiváló lehetőségeket kínál. Addig osztottak-szoroztak a családban, amíg nem csekély utánajárással, megfontoltsággal úgy döntöttek: a tanyai turizmus számára alkalmassá, messzemenően komfortossá kell változtatni a valaha 140 tanyai kisiskolásnak okulóházát. Kimondva egyszerű, végigvezetve bizony ámulatos és ugyanakkor méregdrága. Mármint az, amíg egy épületből vendégfogadásra alkalmas pihenőház lesz. Három szobájában összesen hét vendéget tud ellátni a gazda, külön fürdőszobás, „profi vendéglátónak " is elismerését kiváltó körülményei valóban kényelmet kínálnak. Igény szerint rendelhetnek a vendégek ételt, a most még kétlaki, pedagóguspályával sem szakító tanár - úgy hírlik - szakácsnak sem mindennapi. Szándéka szerint messzemenően a vadász, a csupán sétálgatni és bogarászni, természetet fotózni óhajtó vendég kívánsága szerint dolgozik. Ekképpen főz, úgy tálal a fagyöngyékes. egyedileg díszített étkészletekkel, kívánság szerint bérel kocsit vagy hátaslovat. Kölcsönökből, családi gyűjtésből Gyarmatiéknak mintegy másfél millió forintja került a vállalkozásba. Alapvető, hogy mielőbb beinduljon a forgalom, részint a „Falusi és tanyai turizmus szövetsége" közvetítésével. A háromgyermekes családapa anyagi okoknál fogva, de valósan a természetkedvelők megszállottságával is meg akarja ismertetni országgal, világgal: milyen szép az alföldi erdő. a betyár romantikától megszabadított magyar vidék. BECSEI PÉTER Ki fizeti a tűzoltót? - A városi tűzoltóság mindig afféle előretolt egységeként tekintett bennünket. Számíthattak gyors segítségünkre, arra, hogy helyzeti előnyünknél fogva hamarabb érhetünk a helyszínre, mint hivatásos társaink. Negyvenéves múltja van itt a tűzoltómunkának. Elődeink, meg mi is sokat tettünk azért, hogy ez az egyesület jól működjön. Most pedig szinte lehetetlenné teszik a fennmaradásunkat - panaszkodik Lippai Mihály, a szatymazi Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka, és konkrét tényekkel hozakodik eló, mi végre fordult válságosra a helyzetük. - Tavaly 270 ezer forinttal gazdálkodott az egyesület, az idén mindössze 160 ezer forintot szavazott meg számunkra a képviselő-testület. Ilyen energiaárak mellett..,*- Ez a pénz jószerével a fűtésre elment. Már egyetlen fillérünk sincs, a nullán vagyunk. A költségvetés vitájában kértem: járuljon hozzá a testület a szeriár bővítéséhez. Nagyon megelégeltük ugyanis, hogy se WC-nk. se lusolónk. Ennyit talán megérdemelnénk. Vagy mégsem? - hiszen végül is. elutasították az igényünket. Ám ennél is nagyobb baj. hogy a kocsink használhatatlanná vált. Ha nem tudjuk Jévi/sgá/.taini: Iviába riasztanak bennünket. Életveszélyes ilyen lerobbant autóval kivonulni. - Előfordult már, hogy kénytelenek voltak „nemet" mondani? - Igen, kétszer kellett volna erdőtüzet oltanunk, de ki vállal egy ilyen kocsiért felelősséget? Hogy én nem, az biztos! Pedig nyakunkon az aratás. A helyi téeszek, a környékbeli falvak megszokták, hogy inneni .mindig kaphatnak segítséget... -• Mennyiért tudnák levizsgáztatni az autót? - A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat - áfával együtt - 265 ezer forintért vállalná a kocsi teljes szervizmunkáit. Én azzal is kiegyeznék; ha a szertárbóvítés el is marad, de legalább az idén az autót rendbe hozhatnánk. És ez nemcsak a falu érdeke, hanem a környező településeké is. Különösen a.két.szomszédvár, Zsombó és Sándprfalva érintett az ügyben, hiszen egyik helyen sincs tűzoltóság, és jól tudják mindkét községben: ha baj volt, azonnal készek voltunk segíteni. De előhozakodhatok azzal is, jóllehet Kiskundorozsmán, Forráskúton. Balástyán. Csengelén. Pusztaszeren. Dócon van ugyan egyesület, de tűzoltóautó híján ezek a falvak is rászorulhatnak a segítségünkre. - Kének már ezeknek a községeknek a támogatását ? - Ebben az ügyben csak a polgármester közvetíthet... És tényleg csak kérhet, hiszen jelenleg nincs olyan tűzvédelmi törvény, amely „hivatalból" elősegíthetné az együttműködést. Nem tartom azonban lehetetlennek, hogy egy ilyen együttműködési megállapodás, mégis- létrejöjjön. Ami nyilvánvalóan magába foglalná azt is, hogy a kivonulási esetek számának megfelelően térítési díjat kérhetne az önkormányzat. Igy csökkenthetné anyagi terheit, könnyebben fenntarthatná az egyesü letet. Feltéve, ha egyáltalán fenn akarja tartani! Mert pillanatnyilag úgy tűnik, csak mi harcolunk az életben maradásunkért. Csak nekünk fontos, hogy ez a régi gárda együtt maradjon, Holott saját magát hozza nehéz helyzetbe az önkormányzat, ha erre a tevékenységre most nem áldoz, hiszen a készülő tűzvédelmi törvény kifejezetten az önkormányzatokra hárítja a tűzvédelem megszervezését. Ha nem lesz egyesület, nem lesz tűzoltóautó, akkor majd a falu fizet másnak. Miért ne inkább nekünk fizessenek?! El kellene ezen gondolkodni. Meg azon is, ha egyszer ezt a társaságot hagyjuk széthullani, a/ életben nem lehet újraverbüválni, GOMBOS ERZSÉBET