Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-10 / 108. szám

1991. május 10., péntek Kultúra 5 UJ FILM Cyrano de Bergerac A beszélő festmény Cyrano de Bergerac nem lehetne más, mint Gérard Depardieu. Ez a szerep kellett neki. Feltételezem, ha más visel ekkora orrot, az már nem Cyrano. hanem egy nagyorrú ember. aki esetlenül, de beleüti. O volt a lélek. Egy másik fiatal férfi a test, s érkezik bájaival egy hölgy, aki a véletlen folytán e két emberből állítja össze élete legnagyobb szerelmét. A férfiak tudják, a hölgy nem, mégis e kél férfi egészen emberségesen féltékeny egymásra. A fiatal Cyrano lelkére. Cyrano pedig hatalmas, rútnak tartott orra miatt a fiatal férfi külsejére féltékeny. Ám ezek csak csupasz tények. Minden filmnek nagyon érzékeny része a szereplők beszéde, szinkronizálva a magyar hangok jelen esetben bravúrosan oldották meg. A 135 perces alkotásban szinte mindvégig a költészet nyelvén röpködnek érvek, magyarázatok, háltatok és szerelmi vallomások. Röpködnek ám, de gyönyörű, feszes ívük van. hogy csak nézzük Cyranot, amim kardozás (párviadal) közben ellenfelét egy ódával ajándékozza meg. versben közvetít, s ígérete szerint az óda utolsó sorában ledöfi kihívóját. Mintha akcióműyészctct látnánk. Ám a szöveg csupán egy rész. Eszembe jut Fassbindcrnek egy kijelentése, amely szerint ő a kamerával fest. Pierre Uiomme aki a képekért vállalt felelősseget - mintha hasonló technikával járna cl; kepei ajándékok, igazi mozgó festmények. Cyrano pedig az az alak, aki ezekre a festményekre született. Es ezeken a festményeken hall meg, úgy. hogy a zöld lombok 'alatt, a holdfcnnycl pásztázott tisztáson halála nem tragédia, egy út vége. s egy másik kezdete: nem gyalog lepett át, de a becsületét magával vitte. A festmény így készült cl. Az Oscar-díj meg magasabbra emelhette volna a filmet, illetve Gérard Depardieu-t. csakhogy a díjak útjai kifürkészhetetlenek, és szánalmasak. P. Sz. A díjak útja Rossz lehet Amerikának, hogy nincs mire emlékeznie. Amikor a Farkasokkal táncoló elhagyja a sziú indiánokat, beismeri a jóvátehetetlent. Nincs múltja a fehér embernek azon a hatalmas, hölcnycsordák és vadlovak vonulásaival telerajzolt földön, meg akkor sem. ha a törzs főnöke a spanyol hódítók sisakját őrzi mementóként, hogy lám, őket is sikerült elűzniük. Es hat az együttérzés, ami speciel leginkább Costnert működtette, némelykor, meg ha szép is. használhatatlan szenvedély. Mint például most. amikor megnézzük Rappaneau Edmond Rostand drámájából készített filmjét. Cyrano de Bergerac is a spanyolok ellen harcol, dc a színtér már egy másik föld és egy másik idó. a mi földünk, és a mi időnk, Európáé. Neih kapott Oscar díjat Depardieu azért az alakításért, amiben a szerelmes és a világgal szemben engesztelhetetlen, bunkó orrú katonaköltőt játszotta. Amerika szerint Kevin Costner jobb volt. Valóban? A történet közismert. Néhány héttel a díjkiosztás előtt a tengerentúli sajtp valóságos hadjáratot hűtött a francia színész ellen, jócskán átszínezve annak fiatalkorát, amikor egy külváros vadnegyedéhen fiatalkorú fúk fiatalkorú lányokat fosztottak meg ártatlanságaiktól. Talán Depardieu is. No persze, lehet így is. A gazdagság azonban gazdagság. Nem tudom, mit érünk azzal a különös ténnyel, hogy nekünk itt. mondom: Európában, lehet valami közünk indiánokhoz cs együttérzó fehér hadnagyokhoz, mert csaknem bizonyos: nekik ott. mondom: Amerikában Cyrano afféle holdfigura, aki látható, de semmiképpen sem érthető. Távoli cs bonyolult. Többet tud. tudniillik mérce. Lehet rá emlékezni, de a farkasokkal táncoló fehér hadnagy olyan, mint egy a francia film legyilkolt, bár kétségkívül jóindulatú s tehetséges statisztáiból. Meri gazdagság gazdagság. Ezen a Földön mindenki keres. Ne feledjük, a Farkasokkal táncoló és Cyrano is a halált kereste. Hát, kérem szépen, össze kell hasonlítani, ki mit talált meg. Dal Megjelent a Honismereti híradó Személyes hangú emlékezések, értékes iájlörteneti dokumentumok. cs honismereti események beszámolói - nemcsak a Dcl-Alfóld néprajzi és honismereti dokumentuma. hanem érdekes olvasmány is a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület kiadványa a Csongrád megyei Honismereti híradó. A megjelenés előzményei: a tavalyi év őszén az Országos Honismereti Szövetségen belül megalakult a Csongrád megyei egyesület, azzal a céllal, hogy a lakó- cs munkahely, a szülőföld, a haza múltjának cs jelenének, kultúrájának megismerését, tiszteletét cs a nép önbecsülését szolgálja, illetve, hogy sorskérdéseink, történelmünk fehér foltjainak feltárásában segítse a történészeket. Való igaz. a közölt munkák között vannak valódi történcszscgílő dolgozatok, mint Vecsernyés János és Vecsernyés István az 1990. évi új- és legújabbkori történeti pályázaton különdíjai nyert múnkája. az A leventéből hadifogságba című. vagy olyan néprajzi jellegű visszaemlékezések (Őze Sándorné: Szülőföldem Szegvár harmadik díj a tavalyi néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton), melyek megkapóan személyes hangulatuk miatt már-már elbeszélésként is olvashatóak. A forrásközcli élmények adják az olvasmányosságot (szárazon megírt szakdolgozattal talán kevésbé lehet a honismeretet népszerűsíteni), a változatos témák pedig - a pitvarosi gyermekneveléssel kapcsolatos hagyományoktól (Komoly Pál) az újszentiváni szerb lakosság-történétére vonatkozó adalékokig (Krunity Mihály) - olyan sokszínűségben engedik bemutatni Csongrád megye tanyavilágának múltját, amilyen valójában volt. A megújuló magyar honismereti mozgalmat híven képviseli a híradó-kiadvány. Hogy évi hány megjelentetésre lesz elegendő pénze az egyesületnek, nem tudni, az előszóban kitűzött célokat azonban kiadványával hiánytalanul teljesítette. P. J. Megnyílt a cannes-i filmfesztivál Az amerikai író-rendezó. Dávid Mamet Emberölés című filmjének versenyen kívüli velítéséveí tegnap este ünnepélyesen megnyitották a 44. cannes-i filmfesztivált. A zsűri 24 alkotást választott ki a világ filmterméséből. amelyek közül 20 vesz részi a versenyen. Legnagyobb számban az amerikai és a francia filmipar alkotásai szerepelnek. A hivatalos versennyel párhuzamosan ezáltal is megrendezik a filmkritikusok hetét, és a rendezők kél hetének vetítéseit. E programokban magyar filmek is szerepelnek: Kamondy Zoltán és Kézdi Kovács Zsolt egy-egy műve. Külön sorozatot tartanak fiatal francia rendezők filmjeiből, és a fesztivál megemlékezik a világ egykori kedvenceiről, Stan Laurelról és Olivér Hardyról. Az Arany Pálma díjat tíztagú zsűri ítéli oda, ennek elnöke a lengyel származású, Franciaországban élő világhírű rendező. Román Polanski. A zsűri tagja Whoopi Goldbcrg, az idén Oscardíjjal kitüntetett amerikai filmszínésznő. továbbá az idei Oscardíjak nagy vesztese, a Cyrano francia rendezője. Jean-Paul Rappenau. A versenyfilmek közé a zsűri idén nem választott magyar alkotást. A fesztivál, és a vele párhuzamosan folyó filmvásár május 20-án zárul. SZÍNHÁZI ELŐZETES Kísérlet Bartókra Kél bemutatóra nyílik lehetősége a Szegedi Balettnek a következő szezonban is. Ám az egyik nagyszabású terv megvalósulását a valutahiány veszélyezteti. Imre Zoltán elérkezettnek látja az időt. hogy együttese Bartókkal mérje magát: a három drámai mű. A fából faragotI királyfi. A kékszakállú herceg vára és a Csodálatos mandarin egy estén, egy kompozícióban. Imre Zoltán koreografálásában jelenne meg a táncszínpadon. A feltételes mód pedig azért indokolt, mert a jogdíjat valutában kell fizetni, s az összeg meghaladja a tagozat rendelkezésére álló keretet. Milyen lenne, ha mégis megvalósulhatna az előadás? A koreográfus szerint Bartók, a nagy szintézisteremtő valószínűleg teljes szabadságot adna a rende zőnek - h» élne: hiszen ő. ski haláláig újított, nagyon tudta, hogy a színház aktuális műfaj. Az új balett a tervek szerint nem az eredeti szövegkönyvek alapján készül; a három mű közös elemei, szimbólumai helyeződnek más dimenziókba és korokba, gazdag jelentéstartalmukból kiválasztódik mindaz, amit a mai alkotó magáénak érez. A Szegedi Balett választott nyelve-stílusa, a modern táncszínház kifejezőeszközei szolgálják az új produkcióban a bartóki humánum, tolerancia, európaiság megmutatását, s egy másik művészeti ág közvetítésével mindezen értekekkel azok is megismerkedhetnek, akiket valamilyen oknál fogva eddig „kikerült " a bartóki zene hatása. Érdekes, hogy a szegedi balettigazgató, aki már 9 éves korában a Mikrokozmoszt játszotta (tanárai szerették volna, ha a tánc helyett a zongoraművészt pálvát választja), s vallomása szerint a Bartók-hatás egész életében kíséri, eddig kevés táncot tervezett Bartók-zenére, talán éppen azért, mert a hatás és kapcsolat oly erőteljes volt. hogy nem érezte szükségét elmélyíteni. Most viszont, úgy tetszik, itt az idő. muszáj visszaemlékezni a bartóki erőkre, belső erkölcsi tartalmakra. Vivaldi: Négy évszak: erre a muzsikára készül a másik új Imrekoreográfia, amelyet egy estén terveznek bemutatni egy új Juronics Tamás - balettel. É második bemutató harmadik alkotója vendégművész lesz, Mónika Lévi New-York-i. koreográfus. A Balettintézet végzős növendékei közül valószínűleg ketten szerződnek Szegedre, erősítve á férfikart. S. E. Tízmillió kellene az orgonára A héten újra Szegeden koncertezett Varnus Xavér, a fiatal orgonavirtuóz. Legutóbbi fellépését egy kellemetlen momentum zárta: Bach d-moll toccata és fúgáját nem tudta befejezni, mert a hangszer meghibásodott. A dóm orgonájának állapotáról Ábrahám László kanonok, a hangszerért felelős plébános beszélt. - A világ minden orgonáját 10 évenként generálozni kell. ha azt akarják, hogy konccrtkész legyen. A dóm orgonája 1930-ban épült, és sem 1940-ben. sem '50-ben nem volt gencrálozva, egyrészt a háború, másrészt a bekövetkezett fordulat miatt. 1959-ben volt egy részleges javítás, mely főleg a háborús károk kijavítására szorítkozott. Azután újra csend és szünet. 1980-ban merült fel a teljes felújítás gondolata, s ez 1984-ben úgy indult meg. hogy pénz nem volt rá. és mindig csak egy kis rész belső szerkezeti elemeinek felújítása történt. Ez a munka tulajdonkeppen befejeződött, most lenne szükség egy új játszóasztalra, dc ehhez hiányzik legalább 2 millió forint, illetve az ennek megfelelő valuta. Honnét vegyük elő a mai helyzetben? Az eddigi felújítás is évente majdnem I millió forintot igényelt, és mindezt a hívek fillérjeiből kellett előteremteni. Sehonnét támogatást nem kaptunk, csak külföldi scgélyszervektől, akik alkatrészekkel, anyaggal segítettek. Közben az állam űj orgonákat építtetett, pl. Vácott és Kecskeméten is a zeneiskolákban, részint olyan sugallatra, hogy ezzel szűnjön meg az orgona „klerikális jellege" és ne kelljen az egyházakra szorulni, ha hangversenyt akarunk rendezni. Az egyházi orgonák javítását, felújítását nem támogatta. Mivel pedig az egyházaktól minden anyagi bázist elvett, orgonáink mentek tönkre, és mint kultúrértékeket sem mentették őket. Pedig annak idején a szegedi orgonát Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter kezdeményezésére részint a kormány. részint Szeged városa építette, ma pedig mindkettő elvárja. hogy ezen nívós koncertek legyenek, de a javítására pénzt nem áldoznak. - A koncertekből sincs semmi bevételük ? - Egy hangverseny nekünk nem haszon, hanem teher és felelősség. Hat évvel ezelőtt, amikor a belső felújítást megkezdtük, az volt a javaslatom az Országos Filharmónia és a szegedi Idegenforgalmi Hivatal felé. hogy addig ne rendezzünk hangversenyt, amíg nem kcsz, és fogjunk össze anyagiakban. Miután senki sem tudott előre 10 milliót letenni, hogy egy orgonagyár két év alatt elvégezze a rekonstrukciót, maradi ez a félmegoldás, ment a javítás és közben a koncertek is. Van egy idős szerelő, aki még a híres pécsi Angster orgonagyárban dolgozott, ó végzi az időközi karbantartást „társadalmi munkában". Most megszaporodott a hangversenyrendező irodák és kft.-k száma. És mindenki a nagy bevételre törekszik. A Fesztivál Art. mely az április 18-ai koncertet rendezte, a kritika szerint 1060 jegyet adott el 150 forintos áron. Ez 159 ezer forint bevételt jelentett nekik. A plébániának a templom- és orgonahasználatért kifizettek 10 ezer forintot. Ebből csak a rezsit tudjuk fizetni, javításra nem marad. - Miért nem kérlek többel? Szegeden nincs hasonló, koncertre alkalmas orgona. Mi mondtuk, hogy fizessenek többet, s erre jött a siránkozás, meg azzal érvellek, hogy előre adják a pénzt. Most azonban már feltétlenül változtatni fogunk, érdeklődtem: ennél kisebb orgonákat is legkevesebb 15 ezerért adnak bérbe. Azt szeretnénk, hogy a plébánia a bevételből részesii Ijön. Miénk lenne mondjuk 30 százalék, a többi pedig a rendezőké. -Végül i.s mi volt az a hiba tulajdonképpen? - Vamus Xavér, talán megittasodva a rozzant orgona mégis fenséges hangjától, olyan hévvel játszott, olyan fergeteges tempót diktált, amit a legjobb állapotban lévő hangszer sem bírt volna el. Olyan erőteljesen „taposta" a pedált, hogy annak egyik érintkezője letört, az állandó kontaktusban zárlatot okozott, aminek terhelését az egyenirányító nem bírta, és így a biztosíték oldott. Még szerencse, hogy oldott és nem égett le az orgona, mint egyszer éppen egy kiváló magyar orgonaművész kezei alatt a brünni orgona. Egyébként évek óta itt ilyen nem fordult elő, pedig koncerteztek itt a közelmúltban is világhírű orgonaművészek, mint Jean Guillott. Hans Haselböck, vagy két héttel ezelőtt Pierre" Gazin. M. T, JATE-klub lesz, csak más A közelmúltban írtunk a tudományegyetem rektorának döntéséről, amellyel megszüntette a JATE-klubban a diszkókat. Ezzel egyszersmind azokat a kulturális-művészeti programokat, amelyeknek a költségeit jórészt a diszkók bevételeiből fedezték. Róna-Tas Andrásnak két fő érve volt: I. a diszkó méltatlan az egyetem szellemiségéhez; 2. elsősorban az egyetemi polgárok (oktatók, dolgozók, hallgatók) használják a klubot, ott saját művészeti és egyéb produktumaikat mutassák be a saját szórakozásukra-épülésükre. Mi tagadás, nem rejtettem véka alá kételyeimet. Ilyen már volt. emlékezhet, aki emlékezhet, a hallgatói öntevékenységre bízott klub pangott az ürességtől. Másrészt Kormos Tibor és Jóni Gábor évek munkájával színvonalas műsorkínálatot teremtett, a JATE-klub fogalommá vált ténykedésük idején az egész ország progresszív szellemiségű kulturális-művészeti köreiben. A rendszerváltás ürügyén országszerte, de főként az egyetemi városokban dívó „fürdővízzel a gyerekct"-gyakorlat is fölrémlett: miért kell értékeket rombolni, csak hogy lássék. más itten már a világ... Tartozóm a pillanatnyi klub-helyzettel: azóta pályázat útján meglelték a JATE új kulturális titkárát. O dr. Szondy Ildikó egyetemi adjunktus (régi motoros a „kulturmindenesség" terén, az Egyetemi Énekkar tanárelnöke, a Royal-estek szerkesztője). Mint kulturális titkár összefogja az egyetemi művészeti csoportokat, koordinálja és programokkal kiszolgálja a különféle intézményi rendezvényeket, kari eseményeket - és felügyeli a klubot. Mindezt április 15-e óla. Bejött a szerkesztőségbe. hogy az új működési elképzelésekről és a máris futó programokról tájékoztasson. Angol rendszerű, magyarán a korábbinál zártabb lesz a Dugonics téri központi épületben működő klub. ez azonban nem jelenti, hogy ne látnák szívesen a városi értelmiség egy bizonyos rétegét. ellenkezőleg. A klubélet megpezsdítésének céljából - amúgy Universitas-szellemben - más felsőoktatási intézmények hallgatóit és oktatóit is szeretnék becsalogatni. Egész nap (még nyáron is) nyitva lesz a büfé. berendeznek egy újság- és folyóiratolvasót, kinyitják a belső udvart. Ezentúl itt összpontosul az összegyetemi művészeti élet. Valamennyi csoport (színjátszók, néptáncosok, zenei együttesek, énekkar) próba- és fellépési helyet kap Szombatonként éjjel 2-ig Zenés-táncos esték elnevezéssel a népszerű Óriás szolgáltat.Vagyis visszajön a diszkó - jegyeztem meg némi malíciával beszélgetésünknek ezen a pontján, ám a titkár tagadta a dolgot. A diákigazolvánnyal rendelkezők járhatnak a zenés estekre, vagyis a hallgatók, akik úgymond - szinte kiszorultak a korábbi, a pénzes városi aranyifjúság-látogatta diszkókból. Vasárnaponként táncház lesz, csütörtökönként Student-esteken egyetemisták és főiskolások zenekarai játszanak - tegnap például a jogászok Influenza, illetve a tanárképzősök Nyers elnevezésű együttese mutatkozott be. S ha már a konkrét programoknál tartunk: ma délután 2 órakor Tamás Gáspár Miklós találkozik az egyetemistákkal. A nyári Royal-szünet idején kávéházi esteket rendeznek közéleti témákból.Minden harmadik csütörtökön a Molnár Dixieland játszik - ebből is látszik, hogy a hallgatók művészeti csoportjai mellett a város nívós csapatait is szívesen látják. Egy szó, mint száz, mégsem olyanfajta műsorszolgáltató művelődési intézmény lesz a JATE-klub. mint volt, hanem „házon belüli" igényeket szolgáló, „családias" szórakozóhely. Pénz? - kérdeztem tolakodón, mire a válasz: „erre van". Értsd: az eddigi, nem „angol rendszerű" klub programjaira - nincs. Diszkó nélkül legalábbis. Annak viszont nincs semmi akadálya, hogy kellemes közérzetet kívánjunk mindenkinek, aki „letér" az új típusú JATE-klubba (Mlyok)