Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

1991. május 9., csütörtök Kultúra 5 SZEGEDEN A BEIRATKOZÁS MÁJUS 15-ÉIG Kezdődik a nyelvvizsgák reformja Már januárban hírlett, hogy az Állami Nyelvvizsga Bizottság márciustól új vizsgarendszert vezet be, amelyben nem csak a vizsgák típusait, de az értékelés szempontjait is megváltoztatja. Annyira hírlett, hogy az ÁNyB szegedi kVpontjaban az utolsó, még a régi rendszer szerint működő szwneszterre hirtelen megnóvekedett az érdeklődés, 2500-an jelentekeztek. Hogy valóban kell-e tartani a szigorodástól? Dr. Pál József, a JATE olasz nyelv tanszékének vezetője, az Állami Nyelvvizsga Bizottság szegedi elnöke azt felelete, nem, a bevezetendő rendszer inkább könnyítést hoz. - Az új állami nyelvvizsga rendszer legfontosabb mozzanata az. hogy különbséget tesz a lehetséges nyelvtudási módok között. Míg az eddigi rendszer összevegyítve értékelte a hallgatók beszédbeli és írás-olvasásbeli tudását, mostantól ezeket egymástól függetlenül is lehet majd minősíteni. Megmarad ugyan a három eddigi tudásfokozat, vagyis az alapfok, a középfok és a felsőfok, de mindegyik esetén három önálló nyelvvizsga-típusra lehet jelentkezni. Ezeket A, B. és C-vel jelölték. Az A típus a beszédértést és a beszédkészséget, a B az íráskészséget és az olvasott szöveg megértését méri, a C típusú vizsga pedig az előző kettő összesítéséi jelenti. Aki két éven belül, tetszőleges sorrendben leteszi az A és B vizsgákat, az a megfelelő fokon megkapja a C minősítést is. Az említett típusok természetesen mindhárom fokra vonatkoznak. így legalacsonyabb szintű nyelvvizsga az alapfokú A. a legmagasabb pedig a felsőfokú C lesz. - Mi az új rendszer gyakorlati előnye? - Elsősorban az, hogy a hallgató külön kaphat minősítést arról a nyelvtudási készségről, amelyre esetleg a munkahelyén szüksége van. Elképzelhető, hogy egy vállalatnál az jelent előnyt, ha valaki jól ír és fordít, más helyen pedig a beszédtudás számít inkább. Ezt a vizsgarendszert külföldön már régóta alkalmazzák. - A vizsgáztatás módszertana is megváltozik 7 - Igen. sokkal inkább az élő. beszélt nyelvre összpontosít majd. A vizsgatételek között lesznek újdonságok is. Alapfokon például különböző formanyomtatványokat kell majd kitölteni az illető nyelven; egyetemi beiratkozási ívet, vízumkérvényt, egyszóval olyan űrlapokat, amelyek használatosak. És két másik új próba: az egyiken magnóról hallott idegen nyelvű szöveg alapján fellett kérdésekre kell majd válaszolni, a másikban meg egy képről - valamilyen életbeli helyzetről - kell a hallgatónak szabadon beszélnie. A kérdések és a képleírás nehézsége persze a vizsgafok függvénye lesz. Mindez azt mutatja, hogy a vizsgák gyakorlatiasabbakká válnak, s az idegen nyelvű eligazodást jobban segítik majd. - Kibővülhet-e azoknak a nyelveknek a köre, amelyekből Szegeden állami nyelvvizsgál lehet tenni? - Hogy milyen nyelvek vizsgáztatására vállalkozunk, az elsősorban a jelentkezők igényeitől függ. Szegeden pillanatnyilag angol, német, olasz, francia. orosz és lengyel nyelvből fogadunk hallgatókat, s terveink szerint - lektori szinten - a szomszéd országok nyelveit is tanítanánk. Erre azonban egyelőre nincsenek jelentkezők. - A külföldihez hasonló vizsgarendszer azt jelenti, hogy a magyarországi okleveleket nyugaton is elfogadják? - Azt egyelőre még nem; nincs még kiépítve az egyes rendszerek közötti megfeleltetés. Mi viszont elfogadjuk a megfelelően dokumentált - mondjuk a Cambridge-i - külföldi nyelvvizsga-diplomát. S. ,P. S. Székfoglaló a boldogságról Dr. Sándor István irodalomtörténész 1936-tól 1946-ig a Szegedi Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékének vezetője volt. Akkori székfogalaló beszédének címe: Széchenyi, az (ró. Közvetlenül a háború után koholt vádak alapján eltiltották a tanári pályától. A múlt évben rehabilitálták. Dr. Sándor István tegnap délelőtt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanácstermében tartott második székfoglaló előadását. melynek a Boldogság a magyar irodalomban címet választotta. Előtte Dr. Szalav István főigazgató köszöntötte, valamint a főiskola hallgatóinak irodalmi összeállítása hangzott el. Székfoglaló előadásában a „bort, búzát, békességet" „alapkívánsággal" párhuzamban járta körbe a boldogságnak az irodalomban található szép sorait. Idézetekben bővelkedő beszédében kitért a hit, a családi élet szerepére, s mivel a boldogság, úgymond egyéni műfaj, ezért az egyik legfontosabbnak tartotta a kis szigetet. A szigetet, ahová visszavonulhatunk, elvonulhatunk a közélettől. Nagyon érdekes volt az a megjegyzése, melyben a boldogságot a szerencsével hozta összefüggésbe, a szerencsét pedig a kegyelem gondolatkörébe utalta. Az előadás után Dr. Csillik László emlékeiből merítve köszöntötte a professzort, aki elótt a hallgatóság csendes felállással tisztelgett. P. Sz. Jelentkezés a Piarista Gimnáziumba Az 1991-1992-es tanévben két párhuzamos osztályt indítanak, osztályonként körülbelül 30-32 tanulóval. Tájékoztatást - és jelentkezési lapot - a felsővárosi plébánián lehet kérni a hivatali időben: 9-12 és 15-17 óra között. A felvételi beszélgetések május 13-án hétfőn, valamint 15-én szerdán délután fél 7-kor kezdődnek a felsővárosi plébánián Kelemen János professzor emlékére Emlékszem, mily büszkén kalauzolt végig - rendre mindent megmutatva - az akkor vadonatúj sugárterápiás osztályon, s mily türelemmel magyarázta a laikus számára is érthetően a kobaltágyú működését. Élete, orvosi munkássága legfőbb állomásának tekintette a rákban szenvedők sugárzással történő gyógyítása szegedi centrumának megszületését. Akkor először jártam a Tisza parti vöröstéglás épületben. A tegnapi, másodszori látogatásomnak szomorú aktualitása volt. Családtagjai, barátai, munkatársai körében avatták fel dr. Kelemen János professzor, a SZOTE radiológiai klinikája egykori igazgatójának emléktábláját. A hét esztendővel ezelőtt autóbalesetben, tragikusan korán elhunyt orvosra, a radiológia valamennyi területén otthonasan mozgó, a tudományos munkában aktív, az emberségéről híres Kelemen professzorra utódja, dr. Vadon Gábor egyetemi tanár emlékezett. A domborművet - Kalmár Márton megkapóan szép alkotását - dr. Varró Vince egyetemi tanár, a SZOTE rektorhelyettese leplezte le. Az emléktábla avatást követően ünnepi tudományos ülést rendeztek, ahol a daganatos betegségek gyógykezeléséséről, sugárterápiájáról hangzottak el előadások. (Gyenes Kálmán felvétele) K. K. PAVAROTTI A NYOMÓS ÉRV Tenormeccs Tegnap este kicsit késve kapcsoltam be tévémet, a „felkonf" már elhangzott. A Budapest Sportcsarnokot láttam, meg a gyülekező embertömeget, s Vitray hangját hallottam. Megütköztem egy pillanatra, olyan érzésem támadt, minha egy Dózsa-MTK-n lennék, helyszín, hangulat, kommentátor mind egybevágott: szinte láttam is, hogy küzd a belügy a kereskedőcsapat ellen. Világos: Vitray lemondott az intendatúráról, s visszatért a sporthoz. Csak a szöveg józanított ki némiképp, az ugyanis zenekarról szólt, meg a világhírű tenorról, ki egy pék fiaként kezdte, és a kilenc magas céig jutott, amit azonban ma már. ezt is Vitraytól tudom, nem kockáztat. Ebből aztán kisütöttem, hogy nem meccs lesz, hanem koncert. Meccs, tenormeccs az nyáron volt a focivébén. ahol mindhárman ott voltak. Pavarotti. Domingo meg Carreras. Na az kéne most is.' A; igen. az egy Sportcsarnokba való' Ám csak Pavarotti jött. igaz. ő egvmaga tesz ki hármat. Sötét frakk, kezében ide nem illő hatalmat fehér kendő, ennyi a kűrruha. mesélte Vitray, ki régebben műkorcsolyát is közvetített. A kendő nem törülgetésre való. mégcsak az orrát se fújja bele: idegesség ellen alkalmazza. Na. mondjuk szüksége is volt rá, akkora drukkal kezdett, hogy az első két ária után aggódni kezdtem. Nemorino kis arisosója néha még hamis is volt, s a fény sem a megszokott. Na, szépen vagyunk, gondoltam, mégiscsak Dózsa-MTK ? Magyar enbéegy? Ám mielőtt bármi biztosat tudhattam volna, jött rögtön a fuvolista, Andrea Griminelli. Ő jött, állandóan. Pavarotti egy vagy két áriái énekelt, aztán rögtön fuvola következett vagy zenekari szám. Pihenésképp. .,Remekül osztja be az erejét" lelkesedett a szünetben Polgár László. Na. mondjuk, így nem nehézé A koncerten 13 számol énekelt, ami bőven számolva, négypercével is 52 perc. nincs is egy óra Ez persze, nem kevés, különösen 56 éves korban. Ám egyébként sem erőltette meg magái túlságosan, mérsékelten nehéz programot állított össze. A magas cé királya ezeste nem énekelt magas cél. A tripla axellel meg se próbálkozott. Dupla luccokat ugrott, igaz szépen, biztonsággal. Szerencsére a második számtól kezdve belelendült. s a koncert végére tényleg fölforrósodotl a hangulat. A zárószám előtt, az O sole mio után már tombolva ünnepelt a közönség. „Ők még nem tudják, de már csak egy szám van hátra" - kajánkodott Vitray, akihez ezeste kegyes volt a sors meg a műsorszóró vállalat. Igaz, a bevezetője alatt volt egy kis hanghiba, el is kezdtem aggódni, hogy esetleg a tárgyalások rossz fordulatot vettek, s mégse közvetítik a koncertet, csak a tévé portásainak. Pedig nagy mulatság lett volna, ha Lueiano Pavarotti milliókért kizárólag a portásnak énekel. Különösen a Budapest Banknak, aki segített, „hogy e: a csodálaltos hang eljusson hozzánk " Mondom. Lueiano belelendült, a harmadik számtól fogva megszokott színvonalán dalolt. Pavarotti hangja vidám hang, tele van napsugárral Ezért aztán a világos tónusu. áradó muzsikát szólaltaja meg a leghitelesebben. Lényéből is a nyitottság, a vidámság sugárzik, ezért számomra az olyan számokban a leghitelesebb, mint a Tosca Képáriája, a Nessun dortna a Turandotból, vagy a nápolyi dalok. A drámai, vagy szomorú áriákhoz sötétebb hang illik. Olyan mondjuk, mint például Domingóé, vagy még inkább Carrerasé. Carrerasé a viliig legszomorúbb hangja. Nála szomorúbb talán csak a tévé elnök hangja ve1' 'i Utána a Híradóban bejelentette, hogy l>i.m. \ a Parlament nem ad elég pénzt, és az intendánsok így hiába álmodnak. Indokai persze mindkét félnek vannak. Vitray azonban Pavarottit hozta nekünk, a világ egyik legnagyobb énekesét Magyar produkcióban S ő. biz.onv elég nyomós érv. s nemcsak kilóra (marok) JOÓ JÓZSEF GYŰJTEMÉNYE A MÚZEUMBAN „A képeknek rendeltetése van" Egy makói kisfiút a tízes évek végén élesztőért küldtek a boltba. Mire visszaért édesanyja a kalácsot már régen ledagasztotta, s bizony jól megszidta csemetéjét, amiért oly későn érkezett. ,.Megfeledkeztem utam céljáról, mikor a főtéren álló porcelánbolt kirakatát megláttam. Órákig bámultam a gyönyörű porcelánokat. " meséli Joó József. Szeged ismert műgyűjtője, aki az évtizedek alatt nemcsak csodálatos porcelánedényeket, de számos képet, szobrot kutatott fel, vásárolt meg, azért hogy e tárgyakban gyönyörködhessen. De Joó József nem elégszik meg azzal, hogy lakása falát „díszítse" kedvenc képeivel. Két évvel ezelőtt rendezett gyűjteményes tárlatának katalógusában így vall: e kiállítás megrendezésével csupán e műalkotások által keltett örömömet szeretném megosztani másokkal is. " Joó József gyűjteményéből 34 műalkotást ajánlott fel a Móra Ferenc múzeumnak. Többek között Iványi-Grúnwald. Lotz Károly. Kohón György, Károlyi Lajos és más neves, magyar képzőművészek műveit. - Mi készteti arra a műgyűjtőt, hogy megváljon képeitől? - teltem fel a kérdést a kedves idős úrnak, mikor otthonában meglátogattam. - A képeknek az a rendeltetése, hogy gyönyörködjenek benne. S minél többen tehetik ezt, annál inkább betöltik ezt a funkciójukat. Én, ha éjszakánként nem tudok aludni, kijövök ide a nappaliba és órákig nézegetem a festményeket, porcelánokat. Mindegyiknek külön története van. Nézze például ezt a kínai vázát! Legalább huszonöt kiló. Ezt Pesttől Szegedig a vonaton a hónom alatt fogtam. Pásztor János Beethovenfejéhez pedig a véletlen, a szerencse segített hozzá. Láttam Kiss Lajos könyvében egy fotót erről a szoborról, alatta azzal a megjegyzéssel: a mű helye ismeretlen. Nem hagyott nyugodni a dolog, de szerencsémre nem kellett sokáig kutatnom. Mit tesz Isten, néhány hét múlva megláttam a bizományi áruházban a Beethoven-fejet. Azonnal megvettem. Egy másik történet: Vendégünk meglátta nálunk a falon Heller Ödön Beteg kezű nő című képét. , Jé - mondta -, ez a Móra Ferencé volt!" No, én azonnal felkutattam Móra unokájának - Panka leányának - címét és megkértem azonosítsa a képet. Ó legnagyobb örömömre ezt meg is tette. - Miből tellett a szép gyűjteményre? -Világéletembcn gyalog jártam, külföldön egyetlenegyszer voltam. Számtalanszor kellett a nulláról újrakezdenem az életem, de valahogy mindig szerencsém volt. A háború elótt Margittán vegyi üzemet alapítottam, remekül ment, dehát a történelem közbeszólt. Nekem sohasem volt szabad megállnom. Mindig a holnap érdekelt, volt úgy hogy évekig két órákat aludtam. Makón műszaki kereskedő voltam, utána önállósítottam magam a vegyi szakmában. A képeket nem a kereskedés, az üzletelés miatt kezdtem gyűjteni. Mások a kudarcok. az élet nehézségeinek elviselése végett orvosságokat szednek. Az én nyugtató gyógyszereim a képek, a szép tárgyak, amikkel körülvettem magam. - Ön szerint ki a; igazi műgyűjtő? - Én háromféle kategóriába sorolom őket. Van, aki a vagyonát fekteti műtárgyakba. Kitapétázza a lakását képekkel és büszke rá. milyen sokat érő tárgyakat birtokol. A másik típust csak az üzlet érdekli. Meg sem melegszik nála egy kép, máris tú!ad„rajta, ha akad rá jópénzű vevő. O nem is műgyűjtő, inkább műkereskedő. Aztán létezik az a fajta típus, aki megvesz egy képet, s előfordul hogy még húsz év múlva is ott látjuk a szobája falán. Én is ilyen vagyok. Nem aláírásokat gyűjtők, hanem szívemnek tetsző műveket, tárgyakat. Ez ma már minden örömöm. Valaha tevékeny, örökmozgó, tervező, iparkodó ember voltam. Semmilyen változás, veszteség nem tudott megtörni. Ma már afféle szőlőben kapálgató nyugdíjas vagyok. Amit egy élet munkájából fel tudok mutatni, az a gyűjteményem. Örülök, hogy ez a legjobb helyre, a múzeumba kerül. S nagyon szeretném ha a látogatók is örömüket lelnék benne. A Joó József gyűjteményéből rendezett kiállítást a közönség péntektől tekintheti meg a múzeum főépületében. Pacsika Emília