Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-07 / 105. szám

A helyzet 1991. május 7., kedd ( / Virágzó olasz-magyar diákcserék Beszélgetés újság íróképzésről, munkanélküliségről, bűnözésről ' Olaszország legfiatalabb egyetemi rektorával A ma idegen nyelvet tanuló diákok tagadhatatlanul előnyösebb helyzetben vannak, mint az előttük járó generáció tagjai, akik vérrel és verítékkel, valamint fáradhatatlan szorgalommal próbálták elsajátítani más népek nyelvét. El is jutottak egy nyelvvizsga-papírig, vagy egy diplomáig, csodálatosan tudják a nyelvtani szabályokat, és elméletileg hibátlanul össze tudnak szerkeszteni egy mondatot - csak egy hús-vér külföldi ne kerüljön az útjukba, csak megszólalni ne kelljen. A nyelvtanulás lenyegéhez - mely nem más, minthogy a deák lehetőséget kapjon hosszabb-rövidebb idő eltöltésére az adott nyelvterületen -, meg kell állapítani, hogy erre egyre túbh alkalom nyílik az iskolák, egyetemek, városok kozott kialakuló kulturális, és az ennek keretében lezajló diákcserék révén. A meghívásokban élen járnak az olasz egyetemek, így nem csoda, ha a napokban is olyan tekintélyes személyiségeket fogadott a JATE olasz tanszéke, mint a Salernói Egyetem rektora és az egyetem gazdasági elnöke, akikkel természetesen újabb diákcserékről tárgyaltak. - Roberio Racinarót. az egyelem rektorát arra kértem beszélgetésünk elején, mutassa be a dél-olaszországi Salerno városát és egyetemét. - Salerno mintegy 250 kilométerre fekszik Nápolytól délre. A róla elnevezett lágas öböl központja a mintegy 200 ezer lakosú nagyváros, forgalmas kikötővel, amely két csodálatos a cilentanai és az amalfitanai partszegély között húzódik. Turisztikai szempontból híres a közeli Sorrentoi-félszigct, melyet, szépségérc utalva, a mitológiai szirének sziklájának hívnak. De ne felejtsük cl. Salerno történelmi és archeológiai szempontból is rendkívül jelentős terület, hisz félúton van az európai kultúra hajnalán a pompeji ásatások, valamint Paestum - az időszámítás előtti VII. században Szübariszból származó dór telepesek alapította görög város híres templomai felé. Egyetemünk egyike a legősibb európai egyetemeknek, mely Hipocratica Civitas latin néven volt ismert. Ezt a hagyományt 1947-ben elevenítették fel, megépítve a mai egyetemet, melyben - mintegy 37 ezer diákkal és 650 egyetemi tanárral - 7 fakultás működik: orvosi, gyógyszerészeti, mérnöki, természettudományi, kereskedelmi, közgazdasági, mely elsősorban a vállalkozói vezetők, menedzserek képzését tekinti fontosnak -, jogi és a bölcsészkar. Ez utóbbiban egy új szak, az újságíróképzés is helyet kapott. - Engedje meg, hogy akkor itt félbeszakítsam, nemcsak azért, mert ez a kérdés személyesen is érint, hanem azért is, nwri nálunk is most van alakulóban az újságírók szakmai képzésének reformja, (gy valószínűleg többeket érdekel a téma. - Azt előre kell bocsátanom. hogy ez még nálunk is nagyon új dolog és Olaszországban is eleddig két - a torinói és a milánói -, a salernoi egyetemmel együtt most már három egyetem bocsát ki diplomás újságírókat. A képzés során az alapvető bölcsészkari tárgyak - irodalom és nyelvészet - mellett retorikát, valamint egy kevésbé humán tárgyat, informatikát - ezen belül a személyi számítógépek használatát - sajátíthatják el a diákok. Az újságírók szakmai képzését azért is fontosnak tartjuk, mert így kevésbé vannak kitéve a mindennapi életben előforduló káros, gyakran etikátlan „befolyásoknak". Vagyis a szerkesztőségekben, televíziós társaságoknál töltött gyakorlattal egyidőben vesznek részt egy tudományos megalapozottságú elméleti oktatáson és ezzel hozzásegítjük a fiatalokat egy kritikus magatartás elsajátításához szakmájuk irányában. - A fiatal diplomások kapcsán merülhet fel a következő sajnálatos kérdés, a pályakezdő munkanélküliek problémája. Melyek az e téren szerzett tapasztalataikhogyan próbálnak kiutat keresni ebből a helyzetből ? - A munkanélküliség sajnos egész Európában jól ismert fogalom, de emellett van egy másik jelenség, amely - különösen fiatal értelmiségiek cselében - még gyakrabban előfordul: az „alulfoglalkoztatottság". Gondolok itt arra, amikor 4-5 éves egyetemi tanulmány után a diplomás kénytelen a megélhetése érdekében szaktudásánál alacsonyabb szintű munkát elvállalni. Úgy gondoltuk, hogy ennek megoldásában segítenének olyan szervezetek, mint a kísérletképpen elindított „Tudományos és Technológiai Park", amely az egyetem és a termelés, a gyakorlati élet külső világa közötti távolságot igyekszik csökkenteni, vagyis elősegíti a szellemi kereslet és kínálat egymásra találását. - A következő kérdés talán illetlennek tűnhet: Dél-Olaszországról szólva kikerülhetetlen a bűnözés. Valóban annyira fenyegetően érezhető a maffia jelenléte a mindennapi életben, mint a filmekből, legendáktól tudjuk? - Természetesen ezek mögött mindig van egyfajta szenzációhajhászás, de semmiképp sem lennék őszinte, ha tagadnám ezen dolgok létezését. Szerencsétlen módon különösen Campania. Szicília és Calabria tartományát érintik. A tapasztalatokból ítélve úgy gondolom, ezeket a gondokat csak rendőri erőszakkal és hatósági beavatkozásokkal mintegy a „kiirtandók" kategóriájába sorolva ezeket az embereket - nem lehet megoldani. Hiszen csaknem természetes, hogy egy fiatal, aki a jövőjére nézve még annyi biztonságot sem talál, hogy munkát kapjon, könnyen az illegális tevékenység felé sodródik, melyből szinte egyenesen következnek a bűnözés további fokozatai. Abban látom a megoldás lehetőségét, a társadalom felelősségét: biztosítani a jövőt, a foglalkoztatottságot a fiatalok számára. - Köszönöm a beszélgetést. - Tudja, örülök, hogy segítséget nyújthatunk önöknek a diákcserék révén, mert számunkra igazán bámulatra méltó, hogy maguk magyarok mennyi energiát fordítanak az idegen nyelvek tanulására. Bezzeg az olaszok jegyzi meg mosolyogva -, ezt is kényelmesen megideologizálják, mondván, hogy is lehetne például egy olyan ország nyelvét megtanulni, mint Anglia, amely a II. világháború idején, amikor a német hadvezetés a kiéheztetéshez akart folyamodni és blokád alá vette a szigetországot: az angol hírközlő szervek ezt a következőképpen tudatták: „Válsághelyzet alakult ki, Európa teljes blokád alá került és elszigetelődött." Ordögh Erika Botrány van? Szolgáltató oldalunkon - akárcsak a többi napilapból - azt olvashatták tegnap, hogy a TV2 reggel 6 órától ad műsort. Ha viszont bekapcsolták a készülékeket - sötétet láttak Annyi nyilatkozat után mindenki egyből kapcsolhatott: nem voltak eredményesek az ártárgyalások a Magyar Televízió és a Magyar Műsorszóró Vállalat között. Ez utóbbinak a vezérigazgatója, Bariba József arról beszélt tegnap délben, hogy szerinte természetes, ha a műsorszórás dija a fejlesztési kiadásokat is tartalmazza. Hankiss Elemér, a TV elnöke méltányosnak találja ezJ az árképzést, csak éppen nem tudja kifizetni. Nemhogy a megnövekedett műsoridő dijára nincs pénz, de az eddigi közvetítési időtartamért számított, a tavalyinak többszörösére emelkedett díjra sincs. Pénzhiány van és ezért vita, mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy - mint majdnem mindennek minálunk - politikai színe is tagadhatatlan ennek az ügynek. Megy a leplezetlen célozgatás, hogy a műsorszóró céget a kormány felügyeli: aki nem túl feledékeny, emlékezhet, miként szellőztették a lapok Antall József állítólagos levelét az elnökökhöz (rádió, tévé), miszerint kinevezné a helyetteseiket... Számos jelét látjuk a saját htindennapiaii lhon ív ,ir úgynevezett l :p "távíró törekvéseknek, magyarán annak a buzgó igyekezetnek, amely kormányfönnhatóság alá takarítana amit csak bír - amúgy a különféle rendű és rangú kormányférfiak folyamatos cáfolatai közepette. Van-e most újabb tömegkommunikációs botrány? - kérdezheti a jámbor polgár, amikor azt hallja és olvassa, hogy a szegény tévések mennyit dolgoztak az új műsorokon, s most tessék, nézhetik magukban magukat, mert a program csak a Széchenyi hegyi adóig jut el. Szerintem ez botrány, amennyiben minden az, amiben túlteng az amatőrizmus. A hazárdírozást nem ítélem meg nagyon keményen; tehát azt gondolom, ha a tévéelnök ilyen módon vélt pénzre és a közszolgálati ténykedés viszonylagos függetlenségére szert tenni, lehet, hogy meg kellett próbálnia; ha a kormány ilyen módon (pénzmegtagadással) próbálja érvényesíteni hatalmi törekvéseit, lehet, hogy meg kellett próbálnia. De az ég szerelmére, ne tessék nekünk azt mondani az egyik oldalról, hogy a tévések frusztrációja itt a legsajnálatosabb következmény, a másik oldalról meg azt, hogy korszerűsíteni kell a műsorszórást. Jobb lenne megmondani egyenest, hogy igazából miről van szó. Mert azt túlzottan nem sajnáljuk, amiben'eddig sosem volt részünk, vagyis az egésznapos tévézést; viszont már majdnem elhittük, hogy felnőtt polgárok vagyunk egy demokráciában, vagyis tudjuk, hogy hatalmi és egyéb, lehetőleg világosan kifejezett érdekek folyamatos harca közepette élünk. Nem szűk.»«.v» tünk, hogy ezt a lényt, amihez sokféleképpen leliel viszonyulni, dilettáns modorban próbáljuk takargatni, s óvodást játsszunk, amikor pedig annyi a dolgunk (súlyuk) Egyetemista és politikus - Ön a NATO Belga Polgári Szekciójának ifjúsági főtitkára. Mi a szerepe a katonai szervezet e szekciójának? , - Szervezetünk nem csak katonai kérdésekkel foglalkozik, hanem az európai egyesülés előmozdításán is munkálkodik. Ilyenek például a tudományos és kulturális kapcsolatok, vagy az ifjúsági szervezetek együttműködése. Mégis egyik legfontosabb kérdés az egyesülő Európa biztonság-politikai problémáinak megoldása. Ennek a kérdésnek mielőbbi rendezését sürgeti a Szovjetunió belső válsága, illetve az Egyesült Államok azon szándéka, hogy kivonja csapatai egy részét Európából. - Mire alapozzák az USA kivonulási szándékát? - Az amerikai védelmi minisztérium helyettes államtitkárának kijelentéseire. S ilyen irányba hatnak az egységes Németország belpolitikai viszonyai is. Úgy gondoljuk, hogy a Monroe-elv és a kölcsönösség elvének érvényesítése előbbutóbb elvezet az amerikai jelenlét csökkenéséhez. - Véleményük szerint hogyan lehet garantálni Európa biztonságát? - Elképzeléseink szerint ezt egy egyesített európai haderő létrehozása oldhatná meg. Ez azt jelenti, hogy az európai egyesítésnek. nem szabad megállni a gazdasági, illetve politikai integrációnál, hanem a katonai kérdéseket is egységesen kell kezelni. Éppen az Öböl-háború A közelmúltban a JATE Európa Kutató Közösségének vendégeként a belgiumi Louvain La-Nouve Egyetem 47 hallgatója látogatott Szegedre. E csoportot elkísérte beszélgetőpartnerem, Philippe Rriquet is, aki két igen érdekes és fontos szervezet vezetésében is részt vesz. Ezekről a szervezetekről és magyarországi tapasztalatairól kérdeztem. mutatott rá, hogy a biztonsági problémákat közös ügyként kell kezelniük egy adott régió államainak. - Nem tartanak attól, hogy egy közös hadsereg a résztvevő országok szuverenitását sértené? - Bármilyen integrációval szemben fel lehet hozni ilyen érveket, mi azonban úgy gondoljuk, hogy ha az EGK nem sérti a résztvevők szuverenitását, egy közös védelmi erő sem tenné ezt. S már ma is van példa ilyen típusú együttműködésekre. Nemrégiben hoztak létre egy francia-német vegyes parancsnokságú szárazföldi seregtestet. S Belgium és Hollandia tengeri erőinek egy része is vegyes parancsnokság alatt áll. Véleményünk szerint ezek mintájára lehetne létrehozni a már említett európai haderőt. - Ön a Fiatal Liberális Egyetemisták szövetségének alelnöke. Milyen tapasztalatokat szerzett hazánkban? - Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mivel több kelet-európai országban fordultam már meg, mint diákvezető. Tapasztalataim szerint a magyar fiatalok még ma is sokkal nyitottabbak, mint lengyel vagy cseh társaik. Azt is el kell azonban mondanom, hogy sajnos az egyetemisták között is tapasztaltam a nacionalizmus terjedését, aminek veszélyeit azt hiszem, mindenki jól ismeri. - Milyen lehetőséget lát magyarországi kapcsolataik bővítésére? - Itt két különböző témáról kell szólnom. Az egyik az egyetemek együttműködése, amelynek első lépéseit jelenthetik a diákok találkozásai. Ezt a kapcsolatot lehet ezután tovább bővíteni diákcserékkel, illetve oktatók kölcsönös látogatásaival. Egyetemünk jogi karának dékánja már ígéretet tett egy itteni látogatásra. A másik a diákok szervezeteinek együttműködése. Sajnos szegedi látogatásom rövidsége nem tette lehetővé ilyen irányú tájékozódásomat. Ezért júliusban újra Magyarországra látogatok, hogy felmérjem, milyen segítséget nyújthatunk az itteni hallgatóknak, milyen szervezetekkel célszerű kapcsolatainkat bővíteni. Remélem, hogy a magyar diákokkal is sikerül közvetlen kapcsolatot kiépíteni. F. T. Az egészség megőrzéséért A Nemzeti egészségvédelmi Intézet az 1991. évre pályázatot hirdet az egészségvédelem megőrzését, valamint az elsődleges megelőzését szólgáló programok támogatására. A pályázaton elnyerhető összeg 50 millió forint. A elbíráláskor előnyben részesülnek azok a pályamunkák, amelyek a kockázati tényezők negatív hatásának csökkentését szolgálják: amelyek öntevékeny, helyi állampolgári kezdeményezések; amelyek elsősorban a gyermek-, ifjúsági korosztály, valamint a hátrányos helyzetűek (munkanélküliek, szegények, hajléktalanok, etnikai kisebbségek) egészségvédelmét szolgálják. A pénzeszközöket kizárólag a helyben meglévő források kiegészítésére lehet felhasználni. Nem nyújtható támogatás: a különböző intézmények alapfeladatának finanszírozására; nagy értékű technikai eszközök, műszerek vásárlására; testedzés és szabadidő, sport témakörökben, mivel ez utóbbi esetében erre más pályázat útján nyerhető pénz. Kisebb értékű technikai eszközök beszerzésére csak az esetben adható támogatás, ha az eszközökkel nagy közösségek számára rendszeres szolgáltatást biztosítanak, vagy vizsgálatok értékelését végzik a pályázók. A támogatások formái: egyszeri támogatás; kamatmentes kölcsön részben vagy egészben történő visszafizetési kötelezettséggel, legfeljebb 2 évre szólóan. A pályázatot négy példányban, az e célra szolgáló adatlapon 1991. május"3 l-cig kell eljuttatni a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (1361. Budapest, Pf. 1.) címére. A pályázók a döntésről legkésőbb július 31-éig értesítést kapnak Keserves mézédes Napi hétszeri tűszúrás: öt az inzulin beadása, kettő a vérvétel miatt. Állandó figyelem az étkezésre: mit, mikor, mennyit? Az édesség tiltott „gyümölcs". A kalória mennyisége, éppúgy, mint a mozgás, szigorúan megszabott. Ha elérkezik az inzulinadás ideje bárhol legyen is - baráti társaságban, iskolában vagy a strandon - meg kell kapnia, s fél óra múltán, ha nem éhes akkor is, ennie muszáj. Soha egy gondtalan pillanat, hiszen az élet minden percének történése egy alattomos kór által irányított. Diabetes mellitus. Mcllitus=mézédes. Keserves mézédes életet él, ki a népbetegségnek mondott cukorbajban szenved. Idős korban az inzulintól függő, betegség beprogramozta élet talán könnnyebben elviselhető, de gyermekkorban óriási lelki-fizikai teher az állandó öninjekciózás, önmegtartóztatás, az egészséges gyermekek számára oly természetes örömökről való lemondás. A diabetes mellitus nem öregkori betegség, számtalan gyermek életét keseríti meg, s kíséri a halála napjáig. Kívülállónak elképzelhetetlen, mit él át az a szülő, akinek naponta kell gyermekét szurkálnia, majd éjszakákon át borogatni az injekciók helyét. Mit érez, aki naponta vesz vért gyermekétől, vércukrot mér, mert ehhez igazítja a napi étel és inzulinmennyiséget, aki sohasem lehet biztos abban, hogy gyermeke akkor is ellenáll az édesség csábításának, amikor ó nincs vele. Legszívesebben rejtett kamerával figyelné, betartja-e a szigorú előírásokat, hisz ha nem, könnyen az életével fizethet. A soha nem szűnő félelem az eszméletvesztéstől, a kómától, lassan felórli az idegeket, pedig a szülő nem veszítheti el türelmét, hisz a mindennapi gondoskodás, orvoslás mellett még a dacos tagadásokra, a dühös miértekre is - nyugalmát legalább látszólag megőrizve- meg kell felelnie. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a legnagyobb igyekezete ellenére is, - az évek múltával - károsodik a gyerek veséje, szfve, szeme és idegrendszere. A cukorbeteg gyermeket nevelő család lassan elszigetelődik, élettere beszűkül, hiszen se nyaralás, se vendégség, se kirándulás. Nincs esély és remény a kikapcsolódásra, mert mindig és mindenütt kísérnek a tilalmi táblák és az eszméletvesztéstől való félelem. Nagyregényt lehetne írni a cukorbeteg gyermeket nevelő családok állandó készenléti szolgálatáról, aminek csak töredékét ismerhettem meg egy halkszavú, fiatal édesanya elbeszéléséből, aki azért keresett meg bennünket, adnánk közre: újabb gond nehezedik az ily sorsot cipelő gyermekekre és szüleikre egyaránt. Megfosztatnak még attól az egy lehetőségtől is. hogy évente legalább egyszer kiszabadulhassanak az otthoni környezetből, s ők is nyaralhassanak. Eddig ugyanis a szegedi gyermekkórház szervezésében, a SZOT támogatásával minden nvdron szerveztek diabetes tábort, ahol orvosi felügyelet mellett . a szülőktől távol, de mégis biztonságban élvezhették a gyermektábor nyújtotta örömöket. Ez évtől nincs tovább SZOT-támogatás, nincs tábor. Sem az orvosok, sem a szülők nem nyugszanak bele. A maguk erejéből próbálnak tenni valamit. Etért#határozták el, hogy megalakítják a cukorbeteg gyermekek érdekvédelmi egyesületét, mely mások segítségére is számítva szeretne tenni azért, hogy a cukorbeteg gyermekek, a sok-sok lemondás és szenvedés mellett, picinyke örömhöz is jussanak. Az egyesület alaptőkéjét a szülők adták össze , remélve másoktól is anyagi támogatást, aminek egy részét - a jószerével egyetlen örömforrásra - a gyerekek nyári táboroztatására fordítanák. Számítanak a segítségre, ezért hozták el szerkesztőségünkbe a számlaszámot: Magyar Takarékbank szegedi igazgatósága 289-98936, ezen belül a diabeteszes gyermekeket támogató egyesület számlaszáma: 190-82064. K. K.