Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-06 / 104. szám
4 Hetedhét határon 1991. május 6., hétfő Szó- és példabeszéd Sándorfalviakról és másokról Szóbeszédek: „Szalad velük a szekér, negyedév alatt félévi pénzt kerestek." „Nem volt munkájuk, csak az első három hónapra, már kényszerszabadságon vannak." „Bejött nekik az export, éjjel-nappal dolgozhatnak." „Kapkodnak megrendelésekért." „Félnek, a szövetkezetet eladja a készülő törvény, nem bírják magukat megváltani." A „kibeszélt": a sándorfalvi ruházati és szakipari szövetkezet. Informátorom: a fél falu. Illetékes felvilágosítóm: dr. Solymossy András, a szövetkezet elnöke. A tőle hallottak szerint: A mostani helyzet csak az előzményekkel együtt elemezhető. Röviden: 1986-ban a szövetkezetet az alaphiány veszélye fenyegette (a dolgozók évi bérc 47-48 ezer forint volt), piacot kellett váltani és talpon maradni. '87 a fellélegzés éve volt, némi kcresetjavulással, nyereséggel. '88 az áfa éve, a belkereskedelmi piac lebénulása miatt újabb piacváltást követelt. '89 a tőkés exportot hozta. '90 pedig a nagy áttörés éve: a külkereseket kikapcsolták az exportból, a svéd, svájci és német cégekkel közvetlen a kapcsolatuk: árbevételük a bérmunkákból 23 millió forint volt. S ebből '90 már gavalléros évnek is nevezhető: a munkabért 70 százalékkal növelték (most 110 ezer körüli az átlag), tudtak jutalmazni; a nyereségük 3 millió 300 ezer. 2 millió 800 ezret beruházásra költöttek, egymilliót pedig anyagkészletbe fektettek a későbbi felújításokhoz. (A nyereséghez I milliónyival járult hozzá a „melléküzemág", a porított szappan gyártása.) Közben „karcsúsítottak": '86-ban a kisteleki lakatosüzemet átadták egy kisiparosnak, később összesen 66 dolgozót „léptettek ki" (17 községben 15 szolgáltató szakmában); a konfekcióüzemből hetvenen mentek el; az összlétszám 320-ról 120 főre csökkent; a korábbi 28-30 irodista 12-re fogyatkozott; a központi irányítás költsége öt év alatt másfél millió forinttal csökkent. Az idei év első három hónapjára 24 ezer darabos exportot vállaltak .(szemben a tavalyi 14 ezerrel), és feszített munkatempóval, dc megcsinálták, március 22-ére készen volt az exportszállítmány: a konfekcióüzem három hónap alatt 8-9 millós bevételt pródukált. Egy hónapig raktárra gyártottak munkaruhákat, majd az újabb exportfeladatra várva egy hétre szabadságolták, illetve napi kétszáz forintos bérrel otthon „pihentették" a dolgozóikat. Korántsem a befuccsolás jeleként - év végéig kötött szerződéseik vannak külföldi megrendelőikkel. Az újabb, a jövő évi szerződéseket azonban nehezebb lesz megkötni..A MÁV tarifaemelése, a szállítás drágulása - finoman fogalmazva - nem használ a svájci kapcsolatnak. A svéd piac pangása Sándorfalván is érezhető (hiába tudnának az eddigi 30-40 ezer munkaruha helyett akár 120 ezret is elkészíteni nekik jövőre). A privatizáció, a szövetkezeti törvény bizonytalanságai is óvatossá teszik a külföldi partnereket. Mit várhatnak a sándorfalviak? Az elnök nem jósolt, de elsorolta kételyeit az ipari szövetkezetekre vonatkozó szabályozással kapcsolatosan. A készülő szövetkezeti törvény elképzelései kissé „vadnak" tűnnek. Különösen az úgynevezett vagyonnevesítés okozna gondokat. Mert mi lenne majd. ha mondjuk a nevére vett géppel egy-két dolgozó kilépne a szövetl^ezetből, s leállítaná a technológiai sort, a gyártási folyamatot? Leállna az üzem ? Megbéníthatnák a szövetkezetet? Elvehetnék mások munkalehetőségét, kenyerét? S hol talál új munkahelyet a falusi ember? BAKSI VILLÁMOK Tornaterem saját erőből Mondhatnánk, mint a villámcsapás érte a baksiakat a hír, amikor az állami céltámogatási pályázatról szóló hivatalos belügyminisztériumi előterjesztésből megtudták, hogy településük tornaterem-építési támogatását a tárca nem javasolja a kormánynak. Az indoklás szerint úgymond Baks még várhat, hiszen rajta kívjil olyan települések igényelnek még segítséget, ahol az iskoláknak nem áll sportlétesítmény a rendelkezésükre. (A baksi sportlétesítménynek az a tornaszoba minősült, amelyet az iskola a régi épületében kényszermegoldásként nyitott meg egy tanteremben.) A képviselő-testület azonban hajthatatlan maradt. Április 29-ei gyűlésén úgy döntött: állami támogatás nélkül is belekezdenek a tornaterem építésébe. A munka így valószínűleg nem fejeződhet be az idei évben, de a tervek már elkészültek, s az acélvázszerkezet gyártására kiírt versenytárgyalás is jó árajánlatot hozott. Júliusra megkezdődhet az építkezés. Mondják, hogy a következő pályázaton, mint folyamatban lévő beruházás, a baksi tornaterem is több reménnyel szerepelhet. Az elutasítás tehát villámcsapásként jött, de amint rövidesen kiderült. Baksra nemcsak a hírek csapnak le így. Május elsején. az esti viharban igazi menykőcsapás is érte az iskola régi épületét, a tető megrongálódott, a kémény omladozik, az elektromos berendezések teljesen tönkrementek. Szerencsére a baksiak ezt sem vették intő jelnek. S.P.S. A polgármester jelenléte nélkül hagyta jóvá a balástyai képviselő-testület idei költségvetését. Ahogyan néhány nappal ezelőtt lapunkban is közzétettük, a falu első embere, Rácz Ferenc ugyanis lemondott, és döntését a választási bizottság tudomásul vette. Az új polgármester megválasztásáig Bodor Lajos alpolgármester tiszteletdíjas elöljáróként látja el a polgármesteri teendőket. A régi választási bizottság is „leköszönt", ami annyit jelent, hogy 60 napon belül új bizottságot kell életre hívni, amely kitűzi az időközi választás időpontját, meghatározza a szavazás menetét és lebonyolításának módját. Ha minden zökkenőmentesen zajlik, négy hónap múlva lesz új polgármestere Balástyának. Ami az elfogadott költségvetést illeti, Kotroczóné dr. Szűcs Erzsébet jegyzőtől megtudtuk: a falu az idén 59 millió 367 ezer forinttal gazdálkodhat, vagyis ennyi a község összes bevétele. A normatív állami hozzájárulás 33 millió 759 ezer forint, 4 társadalombiztosítási alapból 3 millió 780 ezer forintot kapnak. Nem együtt kezelik a jövőben az oktatási intézmények és a művelődési ház költségeit. Önálló gazdálkodó szerv lesz mindkettő. Eszerint az iskola és az óvoda fenntartási és működési költsége 22 millió 106 ezer forintot, a könyvtárat is magában foglaló művelődési ház pedig 2 millió 350 ezer forintot tesz ki. Csaknem 22 millió forintot terveztek a körzeti egészségúgvi intézménvek fenntartására. valamint a polgármesteri hivatal kiadásainak finanszírozására. A fejlesztésre szánt összeg 5 millió 800 ezer forint. Ebből a pénzből segítik az első lakáshoz jutó családokat, vissza nem térítendő építési támogatásként 1 millió 123 ezer forintot különítettek el erre a célra A lakossági OTP-kamattartozások kifizetéséhez mintegy 750 ezer forinttal kíván hozzájárulni az önkormányzat, 800 ezer forinttal pedig - ami visszatérítendő támogatás lesz - a faluban letelepedni akaró fiatalok építkezését segítik majd. A lakossági lakásvásárlások és építkezések megkönnyítésére közel 3 millió forintot „tesznek félre". Telek-kiegészítésre 210 ezer forintot „építettek be" a költségvetésbe. Joggal tartva a rohanó inflációtól, 7 millió 385 ezer forintot tartalékban hagyott az önkormányzat. A költségvetés jóváhagyását követően a testület határozatot hozott a hajdani pártház sorsáról. Döntésük: átadják az általános iskolának az épületet, ahol két tantermet alakítanak ki. Továbbra is elsőbbséget élvez a Szentévi (anyai iskola megvásárlásában az Atlantisz Színház. A képviselőtestület ugyanis elfogadta határidő-módosítási kérelmüket, és az új időpont szerint május 31-éig kell fizetési kötelezettségüknek eleget tenni. A labdarúgó-szakosztály feltámasztására egyedül az önkormányzat anyagi ereje kevés. Azaz ha a sportkör ismét működni akar, szponzorokat kell keresniük, az önkormányzat ugyanis a tartalékalapból mindössze ISO ezer forintot tud juttatni „sportsegély ként". Ha a három helyi tsz is segít, talán nem lesz akadálya annak, hogy újra legyen sportélet a faluban. Az Országos Mentőszolgálat kezdeményezésére a kisteleki mentőállomás kocsiparkját is fejlesztik. És miután Balástya is a kisteleki körzetbe tartozik, a mentőtisztes autó beszerzéséhez a falu is hozzájárul. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos hír még, hogy dr. Varga József körzeti nőgyógyász a jövőben heti egy alkalommal magánrendelést is tart. Nem tudja a továbbiakban támogatni az önkormányzat az öregek napközi otthonát - jelentették be az ülésen. Ahogyan a szociális, egészségügyi és ifjúsági bizottság felmérte, kihasználatlan a napközi, működtetése gazdaságtalanná vált. Megszüntetik az intézményt, és ezzel egyidejűleg felszámolják a gondozási központot is. Az önkormányzat a házi szociális gondozás és a szociális étkeztetés teendőit azonban továbbra is biztosítja a község rászoruló lakóinak. A gázbevezetés módjáról és anyagi feltételeiről egyelőre nem döntöttek a képviselők, hiszen a tanulmányterv még nem készült el erről a fejlesztésről. Az mindenestre tény: a lakosság 53 százaléka élne ezzel a- lehetőséggel, vállalná ezt az igen költséges beruházást. Gombos Erzsébet l!jabb kérdések szóbeszédekhez - s nemcsak Sándnrfalvára. Csakhogy ezekre nincs válasz, nincs cáfoló és nincs kiútmutató. Csak jól érzékelhető bizonytalanság van a Szeged kornyéki szóvetkezetek, kisüzemek többségében - amikhez képest a sándorfalvit még jó példaként szokás emlegetni. Sz. M. MAGYAR LÁSZLÓ EMLÉKPARK Öttömos és az Afrika-kutató A temető mellett kőkereszt figyelmezteti az utazót az élet mulandóságára. Az Öttömösrc érkező többnyire nem a hosszú utak világvándora, lehet csak épp a szomszédságban lakó, de megannyiszor találkozik e kereszt figyelmező jelével: itt nyugszik Magyar László hírneves kutató édesapja. Magyar Imre. A sírhely rendben tartva, a település láthatólag becsüli a Magyar család emlékét, lévén az Afrika-kutató, föld- és néprajzi gyűjtő Magyar László a helybéli termelőszövetkezet „névadója " is. Valójában Öttömösnek e család nem csupán a tudós sarj révén fontos. A családfő valójában a település újbóli létrehozója, vagy életben tartója volt, mivel e területen nagybirtokon termelési kultúrát honosított, a sovány homoktalaj nem túl kecsegtető lehetőségeire építve. A tipikusan alföldi táj kistelepülésén a kőkereszt mellett emlékparkot akarnak létrehozni, ajiol az apa sírja közelében a fiú Magyar Lászlónak kopjafái állítanak. A helyi önkormányzat elhatározására készül az emlékhely, a kopjafát Nagy István mártélyi fafaragó készíti. Az emlékparkot novemberben, a jeles tudóssá lett világutazó halálának évfordulóján avatják fel. Ami a gondolatokban lévő emlékeket, helytörténeti vonatkozásokat és egyben lokálpatriotizmust illeti, ezért igyekezett tenni az öttömösi általános iskola igazgatóhelyettese, dr. Sári József magyar-történelem szakos, bölcsészdiplomás tanár. Majd negyedszázada a kis falucska iskolájába kerülve hamar érdeklődni kezdett a Magyar családdal kapcsolatos föllelhető emlékek iránt. Ebben ösztönző társakra lelt más idős pedagógustárs, valamint a szövetkezet első elnöke, Huszta Józsi bácsi részéről. Ritka dolog, hogy abban az időben a tsz-einöknek megvolt az akadémiai Magyar László-mű. ami a múlt századból kivételes értéknek számított. Mivel a történelem- és földrajzórákon megannyiszor hivatkozni lehetett Magyar László példájára, Sári tanár úr ismertető írásművet is készített az Afrika-kutató életét, útjait összefoglalva és természetszerűen figyelmet fordítva az apa helyi gazdálkodásban úttörő jelentőségű tevékenységére. Ismeretterjesztő előadásain a felnőttek is élvezettel hallgatták a kiváló érzékkel felépített ismertetőt. Ahogyan töprenkedve szót váltunk a tanár úrral, szó esik Magyar Imre szerepéről: 1838-ban részben ő vásárolta meg Öttömös területét, ahol hamarosan el is kezdett építkezni, s egész majorságot szervezett. Fő érdeme Magyar László édesapjának az volt, hogy mintegy 400 holdon ó kezdett el e vidéken erdőt és szólót telepíteni, és meghonosította az errefelé ismeretlen merinóijuh-tenyésztést. Amint ezt még a hatvanas években idős emberektől hallani lehetett, népszerű ember.hírében állt a nagybirtokos gazda. Lám. amikor a természet nem ajándékozta meg kincses termőfölddel Öttömöst, adott néki másvalami okot a büszkeségre. Az igazából még ismeretlen földrész kutatója. Magyar László kicsit a falucska szegénységét kárpótolja hírével-nevével. A történelemben van neve Öttömösnek: c területen már az Árpád-korban templomocska állott. 1905-ben Móra Ferenc tárta fel a maradványait. Jóllehet a Magyar Imre-birtoknak, a majorságnak sem maradt jóval több látható nyoma, csak Huszta Józsi bácsi tanyája közelében néhány halomnyi rom. Ilyen a kétféle gondolkodásmód eltérése: a racionális, gazdálkodó elme, amit az apa testesített meg, jobbára feledésbe merült, a tudós fiú emléke és életműve megőrződött. Apa és fia egymástól ezernyi kilométer messzexségéhen nyugszik. Az emlékpark hozza őket egymás közelségéi* Öttömösön a vidék lakóinak érzcsvilagában. Becsei Péter Szélvíz idején Gyenes Kálmán felvétele Nem sértódős ember Balogh Mihály, másképp rögvest zokon venné, amiért az enyhe kifejezéssel élve romantikus lovag szélmalomharcát emlegetem az üllési udvarházban - azazhogy házudvarban. Mosolygósan mondja, hogy ez a jókorára megnőtt szélkerekes építmény először is nem szélmalom, másodszor pedig saját jókedvéből fontos céllal építette és eszébe sincs megrohamozni. Ha valamiért csatározott eleddig, az a saját kreációs visszacsapó szelep találmányi elfogadtatása volt, de hogy nem sokat tudott tenni ez ügyben a hivatalnál, így most dárdája nincs, lova és főként fegyverhordozója még kevésbé. A fegyvere a találékonysága: szeretne energiát termelni, amolyan örökmozgó formán, ezért próbálkozik hol ezzel, hol azzal. Mostanában az energiaforrás mindannyiszor a szél. Jóllehet a nyurga, vékonynak látszó csövekből készült építmény is valamiféle ezermesteri fortélyból a kísérletezést szolgálja, azért a kert locsolása sem éppen haszontalan. Rekkenő hőségben a vizel szinte másodpercek alatt elnyelő homoktalaj hálás érte, amiért Balogh Mihály uram saját kezűleg ilyen szerkezettel látta el a csőkutat. Gyümölcsfák, büszkeséggel említhető oltványok, szemre is tetszetős szőlőlugas, mind haszonnal veszik az öntözést. Firtatom ugyan, mibe kerül egy ilyen - hol szélmalomra, hol pedig árbockosaras vitorlásra, vagy szürrealista művész repülő masinájára emlélkeztető - szivattyútorony, s ugyan mikor térül meg az ára a locsolás által, de a válasz inkább csak elnéző mosoly. „Nézze uram, ha azt a vadalanyba oltott gyümölcsfát nézem, nehezen tudnám megmondani, ki, mennyit és mikor ehet a terméséből. De akkor ne ültessünk fát? Mert nem látjuk a sorsát, az is lehet, időközben kipusztul, vagy valakinek útban lesz és kivágja. " ' Ennél többet egyelőre nem is mond, csak körbevezet minket, benézünk az egyik műhelybe is, másikba is és őszintén szólva elcsodálkozunk, oly sok ügyes szerszám láttán. Kiderül, hogy saját gyártmány az asztali fúrógép, de tucatnyi más úgyszintét e helyt készült. A szivattyú aluminíumöntvénye ugyanúgy itt született, mint tartályok, titokzatos csövek. „ Volt, aki mondta, a szélkerékért megadna hetvenezret, de engem úgyszólván egyáltalán nem érdekel a pénz. Semmit se azért csinálok, az én gondolatom az: hátha a szél energiájával valami módon ki lehetne találni valami örökmozgóhoz hasonló energiatermelő dolgot. A vizet is ilyenképpen emeltetem kisebb csőből nagyobba, de még ezt így nehéz lenne elmagyarázgatni. Meg aztán döntően jó eredményre nem jutottam még. De újra mondom, ide jó tanácsért jöhet bármikor bárki, hogy készítsen szélkerekes szivattyút, le is másolhat mindent. Pénzre viszont nem tartok igényt. Rokkantnyugdíjas vagyok, de megélünk azért. Nem szorulok semmi kontárkodásra." Lám, a rövid monológ megspórolta a kérdést, hogy mit szól ehhez a lakatos-gépész-ezermesterkedéshez a szemközti házban élő lakatosmester. Hiszen Balogh Mihály nem ilyesféle szakember. Volt traktoros, gázszerelók mellett segédmunkás, dolgozott kazánfűtőként. Barkácsol, mestervizsga nélkül. Hátha sikerül valamit kialkotnia, amit még másnak senkinek nem adott meg a sors. becsei BALÁSTYÁN JÓVÁHAGYTÁK A KÖLTSÉGVETÉST r Segítik az építkezőket, a pártházból iskola lesz